************ ********* ********* ********* ********* ********* ********* ********* *********
             ReMeK-e-hírlevél
V. évf. 2010/1. szám                                                        ISSN 1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* ********* ********* *********
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerem, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

'Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Drága jó bort, olcsó sót
Ez új esztendőben;
Jó kenyeret, szalonnát
Tizenkét hónapon át
Ez új esztendőben!
Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Vegye el mind a nem jót,
Ez új esztendőben;
Mitől félünk, mentsen meg,
Amit várunk, legyen meg
Ez új esztendőben!
(Szlovákiai magyar népköltés)


TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
- Androulla Vassiliou lesz az EU kultúráért felelős biztosa
- Könyvdigitalizálás és médiaműveltség az Európai Unió Tanácsának napirendjén
- Virtuális séta a kulturális Világörökség helyszínein
- Európa 2010-es kulturális fővárosai
PÁLYÁZATOK
- ICT-pályázat: digitális könyvtárak és digitális megőrzés
- Ha varázspálcám lenne...: rajzpályázat
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
- BIBLIONET - az első internetes központok Hargita megyében
- A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
- 2009-es Szent Miklós Napok a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
- A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
- Visszakerült régi helyére a Teleki Téka baglya
ÉVFORDULÓK
- Az Apáczai Emlékév záróünnepsége Csíkszeredában
- Lezárult a Magyar Nyelv Éve
- 150 éve született az eszperantó megalkotója
KITEKINTŐ
- Európai digitalizálási törekvések
- Kellenek-e az e-könyvek? - interjú Moldován Istvánnal
- Gyermekkönyvek évtizede
- Rejtélyes, mégis pofonegyszerű nemzetközi mozgalom
DÍJAK
- Kovács András Ferenc Bernády-emlékplakettet kapott
- A Látó nívódíjasai 2009-ben
- Kriterion Koszorú Gálfalvi Zsoltnak
HAZAI
- Új formában és tartalommal jelentkezik az ANBPR hírlapja
- Nem olvasunk könyveket?
- Három román közül egy vásárolt könyvet az elmúlt esztendőben
AJÁNLÓ
- Az EME jubileumi kiadványait mutatták be Kolozsváron
- Székelyföld Évkönyv 2010 - bemutató az új székházban
- Székelyföldi digitális emlékezet - régi kiadványok Székelyföldről digitális változatban
- Transzírványok - válogatás erdélyi kötődésű bloggerek írásaiból
MOZAIK
- Pénzbüntetésre ítélték a Google-t könyvek digitalizálása miatt
- A webhasználat javítja a gyerekek íráskészségét
- Százhúszmillió egy Poe-kötetért
- Először adtak el több e-könyvet, mint nyomtatottat
- Stílusképlet?
- 150 ezer szócikk a magyar Wikipédián


HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

- Androulla Vassiliou lesz az EU kultúráért felelős biztosa
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke újraválasztását követően 2009. november 27-én bemutatta a Bizottság következő tagjait. ’Európai programmal rendelkezünk, és most már európai csapatunk is van ’ - jelentette ki Barroso elnök, aki következő mandátuma alkalmával olyan új biztosi pozíciókat is létrehozott, mint például az uniós belügyek és a jogérvényesülés. Az Európai Unió oktatásért, kultúráért, többnyelvűségért és ifjúságért felelős biztosa a következőkben a ciprusi Androulla Vassiliou lesz. A biztosjelölteket az Európai Parlament 2010 januárjában fogja meghallgatni, majd a parlamenti szavazást követően, mielőtt a Bizottság munkához látna, az Európai Tanács nevezi ki az új biztosokat.
Bővebb információ: Európai Bizottság; Id.: www.ec.europa.eu/commission_designate_2009-2014/index_en.htm
Forrás: http://www.kulturpont.hu/content.hp?hle_id=23418


- Könyvdigitalizálás és médiaműveltség az Európai Unió Tanácsának napirendjén
A digitalizált könyvek, a digitális könyvtárak és a médiaműveltség témája került napirendre 2009. november 27-én az Európai Unió Tanácsának ülésén. A napirendi pontok között olyan témák szerepeltek, mint a kulturális tartalom digitalizálása Európában, a többnyelvű digitális könyvtár, az Europeana finanszírozása, valamint a médiaműveltség és a digitális környezet. Az Európai Unió kulturális miniszterei az ülésen azt is megvitatták, hogy miképpen lehetne növelni a kulturális örökség digitális elérhetőségét.
Ld.: http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=23417


- Virtuális séta a kulturális Világörökség helyszínein
A Google és az UNESCO összefogásának eredményeképp virtuális séta keretében hamarosan már az íróasztal mellől is bejárhatók lesznek a világörökségi helyszínek.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és az internetes vállalkozás a 890 világörökségi helyszín javarészét hozzáférhetővé akarja tenni a világhálón. Jelenleg csak 19 helyszín invitálja a Google Maps, a Google Earth és a Street View alkalmazásokon keresztül virtuális sétára az érdeklődőket. Ezek között szerepel a versailles-i kastély, valamint Stonehenge is.
'A lehető legtöbb ember számára szeretnénk elérhetővé tenni az ilyen ismeretszerzést' - mondta december 3-án Párizsban Jessica Powell, a Google szóvivője.
A fejlesztés költségeit az amerikai székhelyű internetes óriás vállalta magára, a cég ingyenes hozzáférést ígér a ‘látogatók’ számára. A www.google.com/UNESCO oldal rövidesen meg is kezdi működését.
Az UNESCO 1972 óta száll síkra a páratlan természeti és kulturális színhelyek megvédéséért. A szervezet világörökségi listáján jelenleg 148 országból 890 helyszín kap helyet.
Ld.: http://hirek.prim.hu/cikk/75807/
Forrás: KIT hírlevél, 2009/44, december 9.


- Európa 2010-es kulturális fővárosai
Januárban három város mutatkozik be Európa 2010-es kulturális fővárosaként: a németországi Ruhr-vidéken található Essen, a dél-magyarországi Pécs, valamint a Boszporusz két partján fekvő Isztambul. Essenben január 9-10-én, Pécsen 10-én, Isztambulban 16-án kezdődik ünnepélyesen a zenei, színházi, táncművészeti, filmes, illetve irodalmi rendezvénysorozat. Tavaly a nagy-britanniai Liverpool és a norvégiai Stavanger, 2009-ben az ausztriai Linz, valamint a litván főváros, Vilnius volt Európa kulturális fővárosa.
Forrás: http://hirek.hir-ek.hu/hir/140869/2010-a-harom-kulturalis-fovaros.html


PÁLYÁZATOK

- ICT-pályázat: digitális könyvtárak és digitális megőrzés
Az Európai Bizottság pályázatot hirdet az Európai Unió ICT (információs és kommunikáció-technológiai) programjának keretében a digitális könyvtárak és digitális megőrzés témakörében a digitális tartalom megőrzését szolgáló programok kidolgozására, a digitális könyvtárak közös felhasználási lehetőségeinek kidolgozására, valamint tudományközi kutatóhálózatok kiépítésére. Pályázati határidő: 2010. április 13.
Bővebb információ: Európai Bizottság - Manuela Speiser, e-mail: manuela.speiser@ec.europa.eu, link: cordis.europa.eu/fp7/ict/telearn-digicult/digicult_en.html
Tel.: +352-43-01-38-256, fax: +352-43-01-33-190
Forrás: http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=23411


- Ha varázspálcám lenne...: rajzpályázat
A Communitas Alapítvány Ha varázspálcám lenne... című rajzpályázatának felhívása:
‘Gondoltatok- e már arra, hogy mi lenne, ha a ceruzátok hirtelen varázspálcává változna, és egy suhintással megváltoztathatnátok a világot?! Milyen lenne az a világ? Mi az a titkos vágyatok, amit egy varázspálca valóra válthat? Ezt most megmutathatjátok a nagyvilágnak, ha részt vesztek a Communitas Alapítvány rajzpályázatán, amelynek címe: Ha varázspálcám lenne...’
Ki vehet részt a versenyen? Minden alkotni szerető, I-IV. osztályos tanuló. Minden részt vevő kisdiák 1 darab A4-es méretű, szabadon választott technikával készült alkotással nevezhet be a versenyre. Munkáját 2010. január 20-ig a következő címre kell elküldenie: Communitas Alapítvány - Ha varázspálcám lenne..., str. Republicii nr. 60, 400489 Cluj-Napoca, jud. Cluj.
A beérkezett rajzokat szakértőkből álló zsűri fogja elbírálni, a munkákból kiállítást szerveznek, válogatást tesznek közzé a Communitas honlapján, illetve különböző nyomtatványokban. A legjobb munkákat értékes díjakkal jutalmazzák. A legjobb rajzok kiállítására és a díjkiosztásra 2010. február 5-én kerül sor az Iskola Alapítvány konferenciatermében. A gála színhelye Kolozsvár, Sólyom utca 24/A. Elérhetőségek, további információk itt: www.communitas.ro. E-mail: communitas@rmdsz.ro, tel./fax: 0264-594-570.
Forrás: http://www.erdely.com/palyazatok.php


TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL

- BIBLIONET - az első internetes központok Hargita megyében
2009. december 3-án ünnepélyes keretek közt adták át a gyimesközéploki községi könyvtárban a helyi közösség számára az ingyenes internetes központot. A Romániában két éve működő BIBLIONET országos program keretében a könyvtár négy új számítógépet, szkennert, webkamerákat és fénymásolót is kapott. A projekt lényege: a közösséget ingyenes információforráshoz juttatni és egyben a könyvtárakat népszerűsíteni.
A megnyitón a gyimesközéploki lakosok Hargita megyében elsőként ismerkedhettek, megyei és helyi hivatalosságok, valamint a programot Romániában lebonyolító IREX Alapítvány (International Research and Exchanges Board) munkatársai és a sajtó jelenlétében, a korszerűsített községi könyvtári szolgáltatással.
Bedő Melinda, a BIBLIONET Hargita megyei koordinátora ismertette a jelenlévőkkel a program Hargita megyei vonatkozásait: eddig Hargita megye 19 könyvtára összesen 76 darab, internetkapcsolattal rendelkező számítógépet és egy-egy nyomtatót, szkennert, ügykezelési és felhasználói szoftvert kapott. A Kájoni János Megyei Könyvtár képzési célokra laptopokat, szoftvereket és egyéb technikai berendezéseket kapott. A megyei könyvtár két munkatársa felnőttképzői képzésen vett részt és sikeres vizsgát tett. A felszereléseket és a képzést az IREX közreműködésével a Bill & Melinda Gates Alapítvány biztosította, a fenntartás a települések feladata. A megyei könyvtárban képzőközpont nyílt, a könyvtárosok itt mélyítették informatikai tudásukat és a szolgáltatáshoz szükséges szakmai ismereteket.
A megnyitón köszöntötték a jelenlevőket: Mihók Péter, Gyimesközéplok polgármestere, Rácz Árpád, Hargita Megye Tanácsának képviseletében, Paul Andre Baran, az IREX romániai igazgatója, Kopacz Katalin, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója, valamint Bákai Magdolna, a Romániai Közkönyvtárosok és Közkönyvtárak Országos Egyesülete (ANBPR) Hargita megyei fiókjának elnöke.
Az ünnepélyes szalagavatást követően a helyi lakosok, a jövendőbeli használók vehették birtokukba az új internetes szolgáltatást. Mihók Edit helyi könyvtáros irányításával gyakorlatban ismerkedhettek az internet által nyújtott kommunikációs, információszerzési, ügyintézési lehetőségekkel.
Kopacz Katalin, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója a sajtónak elmondta: 'Praktikus okok miatt is fontos a most átadott internetes központ: a községben nincs bank. A mai átadáson azt is megmutattuk az érdeklődőknek, hogy hogyan lehet internetes módszerrel számlát fizetni.'
Az eseményről ismertető és videók a BIBLIONET honlapján találhatók: http://www.biblionet.ro/show/index/k/36/a/590
A BIBLIONET program keretében 2009 decemberében Hargita megye további két könyvtárában nyílt ingyenes internetes központ a helyi közösség számára. Maroshévízen december 9-én, Székelyudvarhelyen pedig december 15-én került sor az internetes központok megnyitójára a helyi önkormányzatok elöljárói, helyi lakosok és a sajtó jelenlétében.
Forrás: http://umsz.manna.ro/kultura/biblionet_a_gyimesekben_2009_12_04.html, http://www.jurnalul.ro/stire-observator/infuzie-de-carte-prin-internet-529240.html


-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Műhelyavató és hagyományteremtő könyvvásár
Rendhagyó rendezvénnyel várta a könyvszerető közönséget a Bod Péter Megyei Könyvtár 2009. december 10-én: első alkalommal és hagyományteremtő szándékkal szervezett ünnepváró könyvvásárt háromszéki könyvkiadók és szerzők részvételével.
A rendezvény a könyvtár digitalizálási és helytörténeti műhelyének bemutatóval egybekötött avatójával kezdődött. Mint ez alkalommal elhangzott, adósságtörlesztés ez tulajdonképpen, hiszen a könyvtár kötelessége többek között a helytörténeti kiadványok gyűjtése, megőrzése és feltárása - ez utóbbinak és a mai kor követelményeinek megfelelni akarva, a régi kiadványok elektronikus feldolgozását, repertorizálását, a digitalizált kiadványok interneten való közzétételét kezdték el (az Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívumának és Humanus adatbázisának segítségével). Első lépésként az 1871-1888 között Sepsiszentgyörgyön megjelent, Nemere című politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászati lapot kezdték feldolgozni, aztán a Megyei Tükör következik - mindkét sajtótermék számtalan, nem csak a kutatók, de a nagyközönség számára is érdekes helytörténeti adatot tartalmaz. A régi anyagok feldolgozása mellett, a jövőre is gondolva, a kisnyomtatványok (plakátok, meghívók, szórólapok stb.) gyűjtésének megkönnyítésére létrehozták a bibliokv@gmail.com címet, erre várják a kisnyomtatványokat előállító, illetve megrendelő nyomdáktól, szervezetektől, intézményektől ezek digitalizált változatát. A könyvtár felvállalta a háromszéki kiadók egyfajta reklámozását is, az olvasóterem előtti falitartóban ezután rendszeresen bemutatják a megyebéli kiadók könyvújdonságait.
A könyvvásár szervezése során két tucat háromszéki magyar és román kiadóhoz juttatták el a felhívást, erre mintegy tucatnyi visszajelzés érkezett, könyvben tehát nem volt hiány az ünnepváró eseményen. A kiadók zöme a legfrissebb kiadványait mutatta be, több standnál jelen voltak a szerzők, akik nem csupán ismertették könyveiket, hanem dedikálták is. Tematikájukat tekintve jórészt helytörténeti jellegű, tehát hiánypótló munkákat kínáltak a kiadók, de mert Benedek Elek-emlékév volt 2009, a Benedek Elek-olvasókönyvet és Elek apó Képes ábécéskönyvét is kínálták.
Az olvasóteremben mindeközben Gudor Kund Botond magyarigeni lelkész, történész tartott előadást Bod Péter életművéről, 17 órától magyar, 18 órától román nyelven.
Forrás: http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=24948&Cikk
http://www.erdely.ma/kultura.php?id=62006&cim=unnepvaro_konyvvasar
http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=24979&Cikk=Internet%20%C3%A9s%20helyt%C3%B6rt%C3%A9net
Ünnepi operett-est örökzöld dallamokkal
Könyvtárunk Gábor Áron termében, évzáró esemény gyanánt is, 2009. december 16-án este örökzöld dallamok csendültek fel a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjával közösen szervezett ünnepi operett-esten. Az eseményen fellépett Boros Emese mezzoszoprán, Buta Árpád bariton, Szabó Levente tenor és Trozner Kincső szoprán, a marosvásárhelyi Állami Filharmónia Kórusának tagjai, akiket zongorán Ávéd Éva, a marosvásárhelyi Művészeti Líceum tanára kísért. A jó hangulatú esten részletek hangzottak el Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Budai Dénes, Szirmai Albert, Kacsóh Pongrác, Eisemann Mihály, Lajtai Lajos, Zerkovitz Béla, Jakobi Viktor műveiből, olyan közkedvelt dallamok is, amelyeket a közönség helyenként lelkesen együtt énekelt a vastapsot kiérdemlő művészekkel.
Ld. még: http://konyvtarunk.blogspot.com/2009/12/zenes-vidamsag-az-operett-jegyeben.html


- 2009-es Szent Miklós Napok a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban
Gyergyószentmiklóson a négy napra tervezett Szent Miklós Napok 2009-ben december 2–5. közt zajlottak. A szervezésből a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár is részt vállalt. Az intézmény emeleti részének kijavításán és átalakításán négy hónapig dolgoztak, a termek ünnepélyes átadását a Városnapok rendezvénysorozat programjába illesztették. December 2-án 14 órakor, a Városi Könyvtár és a Salamon Ernő Gimnázium közös szervezésében Dr. Kolumbán József akadémikus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanára ’Mi leszel, ha nagy leszel?’ címmel tartott pályaválasztási témájú előadást, ezt követően pedig diákok, szülők, tanárok kérdéseire válaszolt a helyi származású professzor.
17 órától a könyvtár kis előadó- és kiállító termében Bajna György Utcáim című kötetét mutatta be Csíki Károly geológus, aki a kötet térképeit is készítette. A helyi Mark House Kiadó gondozásában megjelent kézikönyv igazi Mikulás-ajándéknak bizonyult. A népes közönség szinte egyöntetűen sorba rendeződött át, és alig volt olyan vásárló, aki csak egy kötetet dedikáltatott volna a szerzővel. A könyvbemutató hangulatát a Szentmiklós Kamaraegyüttes reneszánsz daljátékai tették színesebbé és hangulatosabbá.
December 3-án nyílt meg a Római katolikus levéltári források Gyergyószentmiklóson című kiállítás, a Városi Könyvtár és a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Gyergyószentmiklósi Gyűjtőközpontja közös szervezésében. A tárlat egy kiállítássorozat nyitórendezvényeként a Városi Könyvtár emeletén kapott helyet. A kiállítást rendezték: Bernád Rita főegyházmegyei levéltáros és Kisné Portik Irén könyvtárigazgató. A megnyitón beszédet mondott Mezei János polgármester és Ft. Portik–Hegyi Kelemen főesperes. A kiállítás 2010. január 20-ig tekinthető meg, hétköznapokon 9.00–17.00 óra között. Az új olvasóterem részére berendezett három helyiség felavatására is sor került, majd a lépcsőfeljárón leleplezték Égerházi László Hun-székely csodaszarvas című szobrát.
A könyvtári rendezvénysorozatban egymást követték a könyvbemutatók: A kis előadóteremben december 3-án, 18 órakor került sor a Mark House Kiadó gondozásában megjelent, Hargita Képes Megyeatlasz bemutatására. A kötet csodálatos térkép- és fotóanyagát maga a szerkesztő, dr. Rákossy Botond József mutatta be. December 4-én 18 órakor a Technikatörténeti örökség a kalotaszegi Magyarvalkón című kötetet mutatták be, Bitay Enikő, Márton László és Talpas János közös munkáját. Az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadásában megjelent könyv egy technikatörténeti sorozat nyitó kiadványa. A kutatás során több felvétel és egy rövid film is készült, amelyeknek ismertetését méltányolta a közönség.
Zárórendezvényként december 5-én délután dr. Nyisztor Tinkát és a pusztinai éneklő asszonyokat látta vendégül a könyvtár. A moldvai csángó néprajzkutatás első doktorát Kisné Portik Irén méltatta. Két könyvet ismerhetett meg a közönség. Egyik a Csángó galuska című, ez a hagyományos táplálkozás ősi szokásrendjét és archaikus recepteket tartalmaz(za). A másik Nyisztor Tinkával készült interjúkötet, a kérdező: Benkei Ildikó. A bölcsészdoktor mindkét kötet néprajzi értékeiről beszélt, és sok kérdésre válaszolt.
Forrás: Kisné Portik Irén, Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár


- A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár hírei
'Vakajándék' - decemberi meglepetés az olvasóknak
A 'Vakajándék' elnevezésű játékot 2009 decemberében újra megszervezte a kézdivásárhelyi könyvtár. Az ajándékozás célja az volt, hogy olyan könyvet adjanak az olvasók kezébe, amely a mai sikerkönyvektől eltérően a klasszikus szépirodalom körébe tartozik. Olyan szerzők könyveit kínálták kölcsönzésre, akik decemberben születtek (Ajtmatov, Heinrich Böll...), így olvasással, lélekben közösen ünnepelték a klasszikusokat!
A játék lényege, hogy a felnőtt olvasók a meghatározott három kölcsönözhető könyvön kívül, negyediknek egy szépen becsomagolt könyvet választhattak. A könyv meglepetés volt, hiszen csak otthon láthatták, mit is választottak ki a rengeteg becsomagolt könyv közül. A könyv mellé egy rövid kérdőívet is kaptak az olvasók, amelyre ráírhatták véleményüket a könyvről, a könyvtárról, illletve javaslatokat írhattak a könyvtárral kapcsolatosan. A könyvet a határidő lejárta után vissza kell vinni a könyvtárba, a 'Vakajándék' szó maga az elolvasandó könyv kiválasztását célozza, az ajándék abban áll, hogy az ajánlott mű elolvasásával a könyvtár egy kis szellemi többletet nyújtott az ünnepek idejére.
Decemberi események a könyvtárban
167 éves lett a kézdivásárhelyi közkönyvtár december 25-én. Erre az alkalomra a Kaszinó állományából készült könyvkiállítással emlékeztek a könyvtárban.
A Meseklub tagjainak már december 9-én megjött az angyal. Nagy élmény volt a kicsiknek a karácsonyi díszek készítése, de még nagyobb a közös fadíszítés. Erre ugyanis az angyalnak már nem volt ideje. Arra azonban ügyelt, hogy a szorgos kezű gyerekek ne üres kézzel térjenek haza.
December 21-24. között lehetőséget kaptak az olvasók, hogy késedelmi díj fizetése nélkül a lejárt kölcsönzési határidejű könyveket visszacsempésszék a könyvtár előcsarnokában elhelyezett ládikóba.
Forrás: Vántsa Judit, Kézdivásárhely, Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár


- Visszakerült régi helyére a Teleki Téka baglya
Visszakerült a Teleki Téka homlokzatára a könyvtár újjávarázsolt szimbóluma, a Tékabagoly. A Rotaract ifjúsági civil szervezet a Félsziget fesztivál alkalmából, a Fizess egy sört a bagolynak című játékos akció keretében gyűjtötte össze a Téka szimbólumának restauráláshoz szükséges pénzt. A baglyot az ősz folyamán a Maros Megyei Múzeum restaurátora, András Tihamér hozta rendbe a múzeum restauráló műhelyében.
A Bagoly restaurálásához szükséges gyűjtőakció egy átfogó támogatási projekt része. A továbbiakban a Rotaract a Téka állandó könyvkiállításának korszerűsítéséhez (érintőképernyők, tolmácsfülhallgatók stb.) szükséges pénzösszeg összegyűjtését tűzte ki céljául, a vásárhelyi közösség és civil szervezetek bevonásával. Sikerült további szervezeteket is bevonniuk az akcióba, legfontosabb sikerüknek a marosvásárhelyi Rotary Klub megnyerését tartják, amely 2009-es jótékonysági báljával is támogatta a projektet. A Rotaract kezdeményezéséhez csatlakozni kívánó magánszemélyek vagy civil szervezetek Lázok Kláránál jelentkezhetnek, a lazokklar@gmail.com címen.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=1923
Forrás: http://tortenelemportal.hu/2009/12/ujra-ott-a-bagoly-a-teleki-teka-homlokzatan/


ÉVFORDULÓK

- Az Apáczai-emlékév záróünnepsége Csíkszeredában
Apáczai Csere János halálának 350. évfordulójára 2009. december 31-én emlékeztünk. Korát nagyon sok tekintetben meghaladó gondolkodó volt, és ebből több konfliktusa is származott, mégis mindaz, amit rövid, 34 évig tartó élete során elért, elég volt ahhoz, hogy alapjaiban átformálja a magyar pedagógiát. Főműve a Magyar Encyclopaedia, amelyben először közölte magyarul kora természettudományának eredményeit.
A teljes írás itt olvasható: http://www.erdely.ma/kultura.php?id=62420&cim=emlekev_apaczai_csere_janos_tiszteletere_audio
Csíkszeredában 2009. december 11-én került sor az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége közös megemlékezésére, a 2009-es Apáczai Emlékév záró ünnepségére. A Pedagógusok Házában tartott ünnepi program méltó módon kívánt emlékezni Apáczai Csere János - a magyar pedagógia úttörője és klasszikusa, a legnagyobb magyar tanító, nevelő, gondolkodó - halálának 350. évfordulójára. A jelenlévők színvonalas előadásokat követhettek figyelemmel, amelyek értékessé, tartalmassá tették a megemlékezést. Szavalataik, zenés műsoruk révén a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum diákjai és tanárai is szebbé tették a megemlékező ünnepet.
Az ünnepi program szerint elsőként Burus Siklódi Botond igazgató úr köszöntőbeszédét hallhatták a jelenlevők, majd Kányádi Sándor Apáczai című versét, amelyet Bíró Enikő XI. B. osztályos tanuló szavalt el. A továbbiakban dr. Fodor László, a marosvásárhelyi Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyetemi docensének előadását (Apáczai napjainknak is üzenő eszméi) követhették figyelemmel. Ezt követően Lászlóffy Aladár Az olvasó Apáczai című verse következett, Salló Krisztina IX. B. osztályos tanuló előadásában. Apáczai-emlékek és -üzenetek címmel Bakó Béla Botond, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tanára tartott előadást, majd Tamás Csilla VII. A. osztályos tanuló szavalata következett, Áprily Lajos Tavasz a házsongárdi temetőben című verse. Ez után Szőcs Judit, a kolozsvári Gál Kelemen Oktatási Központ igazgatónője tartott előadást Kolozsvárról jöttem... címmel.
Az ezt követő fél órában a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum diákjainak, tanárainak zenés műsora következett. Elsőként Málnási Éva tanárnő és kisdiákjai Reneszánsz táncok című furulyaműsorát hallhatta a közönség, majd Gábor Előd és Veress Hunor XI. A. osztályos tanulók előadásában Corette-, Mazas- és Viotti-darabokat hallhattak. Az ünnepi megemlékezést az épület előtti mellszobornál koszorúzással zárták. Apáczai Csere János szobránál Szabó Kálmán Attila Csere János ébresztése című versét Márton Előd szavalta el. A koszorúzás után a vendégek ünnepi állófogadáson vehettek részt.
A szervezők köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik részt vállaltak az ünnepi, megemlékező programban, és Apáczai Csere János szellemiségét ma is őrzik, illetve tovább is adják.
Forrás: Márdirosz Ajka könyvtáros, Csíkszereda, Apáczai Csere János Pedagógusok Háza


- Lezárult a Magyar Nyelv Éve
2009. december 10-én este a budapesti Nemzeti Színházban gálaműsorral zárult a Magyar Nyelv Éve programsorozat. Az est házigazdája a Balassi Intézet Nemzeti Évfordulók Titkársága volt, a műsort Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház igazgatója vezette. A Balassi Intézet a határon túli magyar kultúra magyarországi és az egyetemes magyar kultúra külföldi bemutatásáért felel, sajátos jellegű szakmai irányító központként működik. Emellett az oktatási és kulturális tárca háttérintézményeként a Nemzeti Évfordulók Titkárságát is működteti. 2009-ben a Magyar Nyelv Éve programjait koordinálta a Titkárság, szakmai együttműködők bevonásával készítette el az év koncepcióját és állította össze programtervét. Fölsorolni is lehetetlen, mi mindent szerveztek, rendeztek a Magyar Nyelv Éve tiszteletére: többek közt színházi és nyelvi pályázatok, kiállítások, televíziós vetélkedők, konferenciák, szakmai találkozók, népszavazás a legszebb magyar szóra.
A 2009. április 24-én megnyitott emlékév egész évben zajló programjait országszerte a nyelvújítás vezéralakja, Kazinczy Ferenc születésének negyed évezredes évfordulója tiszteletére szervezték. Az emlékév célja volt a gazdag programkínálat segítségével fölhívni a közvélemény figyelmét a magyar nyelv gazdagságára, szépségeire, játékosságára. A programokra a kulturális kormányzat 250 millió forintot biztosított. Az összegből közművelődési és civil pályázatokat, kiadványokat és az e-magyarul internetes nyelvtanítási programot támogatták, de a külföldön működő kulturális intézetek és a szakdiplomaták is ebből a keretből valósíthatták meg az emlékévhez kapcsolódó programjaikat. Az emlékév sikerét bizonyítja, hogy országszerte közel 200 település kapcsolódott a programokhoz. Szerveztek nagy állandó kiállításokat, mint például a Petőfi Irodalmi Múzeum, ahol május 27-én nyílt Kazinczy és a művészetek címmel állandó kiállítás, vagy az Országos Széchényi Könyvtár, ahol külföldi intézményektől kölcsönzött magyar nyelvű kódexeket mutattak be a magyar nyelvű írásbeliség történetének első félszáz évéből. Készültek televíziós műsorok, támogattak túrát és vetélkedőket középiskolásoknak, az Olvasóligetek létrehozása pedig az olvasás élményét vitte ki a zárt terekből az utcára: budapesti és vidéki kávéházakba, közösségi helyszínekre.
Az emlékévet lezáró ünnepi rendezvényen Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális szakállamtitkára külön hangsúlyozta, hogy a programok számos társadalmi, kulturális intézmény, múzeum, civil szervezet összefogásával valósultak meg. Közülük néhánynak a Magyar Nyelv Éve alkalmából készített, sorszámozott érme átadásával köszönte meg a program megvalósításában nyújtott segítségét.
A teljes cikk itt olvasható: http://www.litera.hu/hirek/lazarult-a-magyar-nyelv-eve


- 150 éve született az eszperantó megalkotója
Százötven éve, 1859. december 15-én született Ludwik Lazarus Zamenhof lengyel orvos, a legelterjedtebb mesterséges nyelv, az eszperantó létrehozója. Az akkor Oroszországhoz tartozó Bialystokban nőtt fel, zsidó családja otthon az orosz, a jiddis és a lengyel nyelvet is használta.
Zamenhof Varsóban szemészeti praxist folytatott, s közben tucatnyi nyelvet sajátított el. Első műnyelve túl bonyolultnak, így életképtelennek bizonyult, ezért azt a (helytálló) következtetést vonta le, hogy a minél egyszerűbb nyelvtan mellett a szavak új jelentéseit inkább toldalékok révén kell létrehozni. 1878-ra aztán kidolgozta a mindentől és mindenkitől semleges nyelv tervezetét, de kiadni csak 1887-ben, leendő apósa támogatásával tudta.
A Lingvo internacia. Antauparolo kaj plena lernolibro (Nemzetközi nyelv. Előszó és teljes tankönyv) szerzője a Doktoro Esperanto (Reménykedő Doktor) álnév mögé rejtőzött - innen ered a nyelv eszperantó elnevezése. A siker azonnali és elsöprő volt - külföldön, mivel a gyanakvó cári kormányzat a nyelvet és követőit gyakorlatilag száműzetésbe kényszerítette.
1889-ben megjelent az első eszperantó újság, 1903-ban megalakult az Eszperantó Világszövetség. Zamenhof a formális vezetést elutasította, ahhoz viszont ragaszkodott, hogy a későbbiekben is tiszteletben tartsák elveit, amelyeket Fundamento de Esperanto (Az eszperantó alapjai) című művében fektetett le.
Az eszperantót világszerte több százezren beszélik, a világirodalom szinte minden jelentős művét lefordították rá, a Hamlettől Goethéig, az Andersen-meséktől a Bibliáig (utóbbit maga Zamenhof), sőt vadonatúj műveket is írnak eszperantóul. A siker a nyelv egyszerűségének és rugalmasságának köszönhető: ábécéje 28, csakis egy-egy hangot jelölő betűből áll, írása fonetikus. A szóhangsúly mindig az utolsó előtti szótagra esik, a névelőnek egy alakja van. Szókincsének nagy része sok nyelvben azonos tövekből ered, illetve ésszerűen korlátozott számban új szavakat tartalmaz. Igen sok a szigorú logika alapján képzett összetett szó, így használva ki a korlátozott szókészletet. A toldalékok és prefixumok (a szó elejéhez fűzött jelentésmódosító szócska) használata szintén szigorúan szabályozott: az eredmény egy könnyen megtanulható és használható nyelv.
Zamenhofot 1910-ben Nobel-békedíjra jelölték, de nem kapta meg a kitüntetést. Az eszperantó nyelv atyja 1917. április 14-én halt meg Varsóban, az ottani zsidó temetőben nyugszik. Ma világszerte ezernél több helység, utca, sőt egy kis égitest is viseli a nevét.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=62215


KITEKINTŐ

- Európai digitalizálási törekvések
Millliók a francia nemzeti értékek digitalizálására
A francia kormány 750 millió eurót, azaz közel 208 milliárd forintot különített el nemzeti értékeinek digitalizálására, miközben sokan fenntartással fogadják a Google hasonló törekvéseit.
Nicolas Sarkozy francia államfő összesen 4,5 milliárd eurót kíván fordítani az országos nagysebességű internetes hálózat kiépítésére és a kulturális javak megőrzésére. A 750 millió eurót a múzeumi és könyvtári anyagok, valamint a mozgóképállomány digitalizálására szánják. A francia gazdaságélénkítő csomag részét képező digitalizálási törekvés érzékeny témának számít a francia kulturális és történelmi javak védelméért aggódók körében.
A kiadók közben a Google multinacionális informatikai vállalatot azzal vádolják, hogy a digitális könyvtárába (Google Books) felkerült anyagokat a szerzői jogok megsértésével tették közzé. A francia digitalizálási program részletei egyelőre még nem ismeretesek, elképzelhető, hogy a Google is részt vállalhat a közkönyvtárak anyagainak számítógépre vitelében.
Forrás: http://www.origo.hu/techbazis/internet/20091215-milliardokat-koltenek-a-franciak-nemzeti-kincseik-digitalizalasara.html
Digitális birodalmat építenek a brit közintézmények
A BBC és a British Library közös digitális birodalom építését tervezi: reményeik szerint a könyvtár 150 millió tételes archívuma a BBC egymillió órás filmanyagával lesz közösen elérhető majd.
A két közintézmény együttműködése a tervek szerint mindenki előtt megnyitja az eddig viszonylag zárt archívumokat, és hihetetlen hozzáférést biztosít majd a kulturális közvagyonhoz. Mindez azonban még a jövő: a BBC és a British Library ennek megvalósításáról tavaly decemberben írták alá közös nyilatkozatukat. Ennek keretében a könyvtár elmúlt 250 éve alatt felgyülemlett anyagait egytől egyig digitalizálják, ahogy az 1922 óta sugárzó közszolgálati adó anyagait is elérhetővé teszik majd.
A két szervezet ennek megvalósítására közös bizottságot hoz létre, amelynek tagjai a közzétételhez szükséges jogok, az archív anyagok kezelése és a digitalizálás, valamint tárolás terén készítenek ajánlásokat, majd a megvalósítás módszertanát is kidolgozzák. A cél pedig igencsak nagyszabású, hiszen ezzel egyre közelebb kerülnek az amúgy áhított és a The Guardian hasábjain is többször vizionált Digitális Anglia felé.
Forrás: Múlt-kor, 2009. december 14.; http://kultura.hu/main.php?folderID=911&articleID=294342&ctag=articlelist&iid=1


- Kellenek-e az e-könyvek? - interjú Moldován Istvánnal
‘Az interneten is terjed az irodalom, talán jobban, mint remélnénk; ugyanakkor terjed a félelem is: vajon nemsokára csak angolul fogunk olvasni?‘ - a téma kapcsán Moldován Istvánnal, a budapesti Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitális gyűjteményi osztályának vezetőjével készült interjú az Új Magyar Szó 2009. december 8-i számában olvasható. Moldován István szerint jól állunk a magyar nyelvű szövegek digitalizálásával, és ez a kezdeményezés az összmagyar irodalomra is kihat. Az angolszász többség az internet kezdeteire volt jellemző, s bár nyilvánvalóan még ma is fennáll - igaz, 'a kínai dokumentumok többségét nem tudom megítélni', mondta az interjúalany -, egyre inkább kibontakozóban van az az irányzat, hogy mind nagyobb mennyiségben kerül föl a világhálóra nem angol nyelvű dokumentumállomány. Többek között magyar is.
A dokumentumok közé tartoznak a nem szöveges alkotások is. Az OSZK nemrég indította el képkönyvtárát, sőt, több képadatbázist is - a hangzóanyagokkal kapcsolatban azonban lemaradásról beszél a szakember. Moldován István szerint a mostanában gyakran emlegetett - nem tudni pontosan, hány, négy- vagy ötmillió dokumentumot tartalmazó - Európai Digitális Könyvtár vagy Europeana állományában jóval kisebb a nyomtatott könyvek, az írott szövegek részaránya. A 'nagy' nyelvekkel szemben - már csak a szétszóratás okán is - a magyar egyértelműen hátránnyal indul a versenyben. Jogos a kérdés: hogyan tudjuk az összmagyarság irodalmát beemelni a világháló hatalmas adatbázisába? Már régi kezdeményezés a Magyar Elektronikus Könyvtár, amit azonban - teszi hozzá a magyar nemzeti könyvtár osztályvezetője - sokan összetévesztenek egy digitalizációs programmal.
'Egy ilyen átfogó, a magyar irodalmat a hálóra helyező digitalizációs program a mai napig működik, ez a Digitális Irodalmi Akadémia, egy ideje a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz tartozik - mondta el Moldován István. - A programban alapvetően kortárs (vagy főképpen kortárs) magyar szépírók művei kerülnek fel a hálóra, módszeresen, egy bizonyos terv szerint.'
A MEK-ben a legkülönbözőbb típusú magyar irodalommal foglalkoznak, a szakirodalommal is, nemcsak a szépirodalommal, mindazzal, ami valahol valamilyen formában digitálisan előfordult.
Az Országos Széchényi Könyvtár a közelmúltban alakított ki együttműködést a székelyudvarhelyi és csíkszeredai megyei könyvtárral: az erdélyi műhelyek a saját állományukat digitalizálják és juttatják el az OSZK elektronikus könyvtárába. Olyan kincsek, 18. és 19. századi könyvek is szerepelnek köztük, amelyek nincsenek meg Magyarországon vagy a magyar nemzeti könyvtár állományában.
A teljes cikk itt olvasható: http://umsz.manna.ro/kultura/kellenek_e_e_konyvek_2009_12_08.html


-Gyermekkönyvek évtizede
'A gyermekkönyvek terén nagy és örömteli fordulatot hozott az új évezred első évtizede, főként annak a második fele. Új kiadók születtek, egyre bővülő kínálatban és javuló minőségben jelennek meg gyermekkönyvek. Ami pedig korábban szinte elképzelhetetlen volt: megjelentek a gyermekkönyvre szakosodott könyvesboltok. Mi több, dacolnak a 'válsággal'!
‘Az talán így, 2009 decemberében talán már elmondható az évezred első évtizedéről, hogy magára talált Magyarországon a minőségi gyerekkönyv műfaja’ - Nyulász Péter írása az Egyszervolt.hu oldalon.
A teljes cikk itt olvasható: http://kultura.hu/main.php?folderID=886&articleID=294758&ctag=articlelist&iid=1


- Rejtélyes, mégis pofonegyszerű nemzetközi mozgalom
Nem feltétlenül a Mikulásra kell gyanakodni mostanság, ha elhagyott könyvet találunk egy parkban, a vonaton vagy bevásárlóközpont pihenőhelyén, sőt,egyáltalán nem biztos az sem, hogy véletlenül veszítették el. Mindenekelőtt üssük fel a kötetet a címlapnál vagy a hátsó borító belső oldalán, és ha beleragasztott logót találunk, rajta pálcikalábakon futkározó, vigyori könyvvel, akkor biztosak lehetünk benne, hogy nemsokára megtaláljuk hozzá a szöveget is, amely valahogy így szól: ‘Utazó könyv vagyok! Nem hagytak el. Azért utazom, hogy kapcsolatokat teremtsek. Olvass el, és hagyd, hogy mások is megtaláljanak!’
A nemzetközi könyvelvesztő mozgalom az ezredfordulót követően szerveződött, és neve hamarosan az Oxford szótárba is bekerült: bookcrossing. Egy amerikai pár, Ron és Kaori fejéből pattant ki az ötlet, amikor tapasztalták, mekkora sikert arat, hogy bankjegyek vagy egyszer használatos fényképezőgépek útját követik nyomon egykori birtoklóik. A szoba falát beborító könyvespolc előtt beszélgettek erről, s eszükbe villant, lenne itt még valami, amit hasznos volna elhagyni, mert nem csak elkölteni vagy elkattintani lehet, hanem elolvasni is.
A mozgalom magyar változata Veszíts el egy könyvet néven válik egyre népszerűbbé, az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár egyik olvasója, Lakner Pálné kezdeményezése nyomán. A program a veszitsel.konyvtar.hu oldalon érhető el közvetlenül.
További részletek itt: http://www.kulturpart.hu/irodalom/17471/rejtelyes_megis_pofonegyszeru_nemzetkozi_mozgalom


DÍJAK

- Kovács András Ferenc Bernády-emlékplakettet kapott
A Marosvásárhelyen 12. alkalommal megrendezett Bernády Napok alkalmával a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány Kovács András Ferenc költőt tüntette ki a Bernády-emlékplakettel. A díj kapcsán Vass Gyopár, a Központ (Maros megyei hetilap) munkatársa beszélgetett a költővel.
'Természetesen örülök. Nagyon sok szakmai és irodalmi elismerés ért engem. Ez az első, amelyik nem ilyen jellegű, hanem tulajdonképpen egy város művelődési életében játszott vagy játszani vélt szerepemet, illetve egyáltalán marosvásárhelyi létezésemet vették észre és honorálták ezzel, és ez egy külön történet, amely nagyon közel áll hozzám. Nagyon fontos számomra ez a plakett. Szimbólumértékű. Nagyon köszönöm.' - nyilatkozta a költő.
A teljes írás itt olvasható: http://www.erdely.ma/kultura.php?id=62406&cim=kovacs_andras_ferenc_bernady_emlekplakettet_kapott


- A Látó nívódíjasai 2009-ben
Tizenkilencedik alkalommal oszotta ki a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége a lapban publikáló szerzőknek évzáró nívódíjait. A Látó-nívódíjat először 1992-ben osztották ki, az előző Látó-évfolyam legjobbnak ítélt szerzőit tüntetve ki az elismeréssel. Tizennyolc év alatt több mint 50 alkotó vehette át a vers, próza, esszé és debüt kategóriában az elismerést.
A 2009-es nívódíjak átadására a Látó Irodalmi Színpad keretében került sor 2009. december 12-én Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetemen. László Noémi (vers), Máté Angi (debüt), Romhányi Török Gábor (esszé) és Varga Illés (próza) vehette át a 2009-es Batsányi-emlékplakettet és a díjjal járó pénzjutalmat. Laudációt mondott: Demény Péter, Láng Zsolt, Szabó Róbert Csaba és Vida Gábor.
Forrás: http://www.litera.hu/hirek/a-lato-nivodijasai-a-2009-ben


- Kriterion Koszorú Gálfalvi Zsoltnak
Gálfalvi Zsolt marosvásárhelyi irodalomkritikus, szerkesztő vehette át a Kriterion Koszorút 2009 december 18-án 17 órától a csíkszeredai Kriterion Házban tartott ünnepségen. A Kriterion Alapítvány Domokos Géza kezdeményezésére 1995-ben alapította a Kriterion Koszorút, és 2009-ben a 15. alkalommal nyújtották át. Az alapítvány esztendőről esztendőre olyan, a romániai magyarság szolgálatába állított életművet jutalmaz, amelyet a cselekvő közösségszeretet, az európai nyitottság és a demokratikus gondolkodásmód jellemez.
Gálfalvi Zsolt 1933-ban született Marosvásárhelyen, 1955-ben végezte el a kolozsvári Bolyai Egyetem magyar nyelv és irodalom szakát, majd évtizedeken átívelő, az erdélyi magyar írónemzedékeket támogató irodalomkritikusi munkát végzett több jelentős romániai magyar heti- és havilap, az Utunk, az Igaz Szó, A Hét munkatársaként vagy rovatvezetőjeként és főszerkesztőjeként. A díjátadó ünnepségen Gálfalvi Zsolt munkásságát Horváth Andor kolozsvári egyetemi tanár, a Korunk főszerkesztő-helyettese méltatta. Gálfalvi Zsolt egész élete meghatározó módon az irodalomhoz kötődik, emelte ki laudációjában. Az írott szó embere, tehát a politika embere is, utalt Horváth Andor Gálfalvi Zsolt közéleti tevékenységére. Persze, a szó szoros értelmében nem volt politikus, hangsúlyozta, de a művelődési intézményekben és a közéletben igen fontos munkát fejtett ki. 'Ha a stílus maga az ember, az életmű is az' - fogalmazott Horváth, parafrazálva Buffon szállóigévé vált megállapítását.
Forrás: http://umsz.manna.ro/kultura/galfalvi_zsolte_a_kriterion_koszoru_2009_12_21.html


HAZAI

- Új formában és tartalommal jelentkezik az ANBPR hírlapja
A Román Közkönyvtárosok és Közkönyvtárak Országos Egyesülete (ANBPR) megújult formában és koncepcióban jelentette meg ‘BiblioMagazin - Buletinul Informaţional ANBPR’ című hírlapját.
A folyóirat célközönségét elsősorban az egyesület tagsága alkotja. Az ANBPR elnöke, Doina Popa beköszöntő cikkében a folyamatos szakmai dialógust tűzi ki célul. A hírlap változatos tartalmú cikkeket közöl, többek között igyekszik megosztani olvasóival a hazai könyvtárak értékes szakmai eredményeit.
Az egyesület honlapja: http://www.anbpr.org.ro
Forrás: Bákai Magdolna, az ANBPR Hargita megyei fiókszervezetének elnöke


- Nem olvasunk könyveket?
Az internet térhódításával, az úgynevezett e-bookok terjedésével kevesebben látogatják a könyvtárakat és kevesebben vásárolnak könyvet is. Szerencsére sokan azért előszeretettel forgatják a könyvek lapjait, elrugaszkodnak a valóságtól és saját fantáziájukban próbálnak kikapcsolódni. Egy nemrég készült felmérés szerint a romániai lakosság közel 20 százaléka egyáltalán nem olvas, míg 50 százaléka egész életében mindössze egyetlen könyvet olvasott el. A kutatásból az is kiderül, hogy a romániai átlagcsaládoknál 50-nél kevesebb könyv található a polcokon.
A teljes írás itt olvasható: http://erdely.ma/kultura.php?id=61922


- Három román közül egy vásárolt könyvet az elmúlt esztendőben
A GfK Románia 2009 októberében végzett felmérése a románok könyvvásárlási és olvasási szokásait vizsgálta. Az eredmények azt mutatják, hogy átlagosan egy román havonta háromszor olvas könyvet. A városiak valamivel többször (havonta négyszer), a vidékiek ritkábban (havonta kétszer), a legtöbbet - természetesen - a felsőfokú végzettséggel rendelkezők olvasnak (átlagosan havi nyolcszor). Elszomorító azonban az a tény, hogy a megkérdezettek egyharmada (vidéken ez az arány közel 50%) egyáltalán nem, a másik harmada egy év alatt csupán néhány alkalommal, a fennmaradó egyharmad legalább havonta egyszer olvas könyvet. Ez utóbbiak csoportja Olténiában csak 20%, míg Bukarestben 47%-ot tesz ki.
A felmérés szerint a legnépszerűbb a szépirodalom, ezt követik a szak-, illetve a hobbikkal kapcsolatos könyvek. Kisebb az érdeklődés a tudományos-fantasztikus, a pszichológiai, az önnevelés-témájú könyvek, valamint a visszaemlékezések, naplók, életrajzok iránt, míg azok aránya, akik az utolsó három hónapban esszét, politikai vagy filozófiai témájú könyveket olvastak, nagyon elenyésző.
Három románból egy vásárolt könyvet az elmúlt évben. A vásárlók leginkább a kis vagy közepes nagyságú városokban élő, képzett, havi 1000 RON feletti keresettel rendelkező fiatalok (15-29 év) köréből kerülnek ki. Tíz megkérdezettből kettő elajándékozta a legutóbb vásárolt könyvet, a többi nyolc saját részére vásárolt.
A könyvvásárlásra fordított összeget vizsgálva kiderült, hogy a románok inkább olcsó könyveket vásárolnak - a megkérdezetteknek csupán 8%-a költött több mint 50 RON-t a legutóbb vásárolt könyvre, míg 50% azok aránya, akik kevesebb mint 20 RON-t fordítottak hasonló célra.
Eredeti cikk itt: www.gfk-ro.com
A Kultúrakutató Központ (Centrul de Studii şi Cercetări în Domeniul Culturii) tanulmányát a Mediafax hírügynökség idézi. A romániai lakosok több mint fele egyetlen könyvet sem vásárolt 2009-ben. 2008-ban az egyetlen könyvet sem vásárlók aránya még “csak” 46 százalék volt, 2009-ben elérte az 51 százalékot. 2009-ben a zenés és filmes adathordozók vásárlása is visszaesett. A romániaiak 71 százaléka nem vásárolt filmes CD-t, DVD-t, 2008-ban ez az arány 53 százalék volt. A romániaiak 63 százaléka 2009-ben pénzért zenét sem szerzett be, tavaly 30 százalék volt az arányuk.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=2000


AJÁNLÓ

- Az EME jubileumi kiadványait mutatták be Kolozsváron
2009. december 18-án délután az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székhelyén könyvbemutatóval egybekötött karácsonyi könyvvásárt tartottak. A rendezvény bevezetőjében Egyed Ákos elnök arra emlékeztetett, hogy a fennállásának 150. évfordulóját nemrég ünneplő tudományos intézmény a látványos, de üres fesztivizmus helyett inkább a tartalmas könyvkiadásokra helyezte a megemlékezés hangsúlyát, és ez a sorozat a márciusi közgyűlésig folytatódik.
Ezúttal négy új kiadványt ajánlottak az érdeklődők figyelmébe. A Kovács Kiss Gyöngy által szerkesztett Hivatás és tudomány: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiemelkedő személyiségei című kötetet Sipos Gábor ismertette. Az alapos, de száraz életrajzokon túl, amelyek olyan személyiségekre vonatkoznak, mint Brassai Sámuel, Farkas Gyula, Kelemen Lajos, Kristóf György, gróf Mikó Imre, Szabó T. Attila, Tavaszi Sándor stb., ezek tudományos tevékenységét is méltatják a szerzők. A könyv egysége abból adódik, hogy valamennyi híresség egy emberként magáénak érezte az EMÉ-t. Kovács Kiss Gyöngy a Sipos Gábor által szerkesztett Az Erdélyi Múzeum-Egyesület gyűjteményei című munkát mutatta be. Nyolc tanulmányról van szó, amelyek számvetésszerűen értékmegőrző, figyelemfelkeltő, jövőbe tekintő feladatokat látnak el.
Újvári Mária szerkesztésében jelent meg Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványainak bibliográfiája 1859–2008, amelyet Sipos Gábor méltatott. Ez a műfaj a 16. század óta a kutatók elengedhetetlen segédeszköze. Az Erdély reneszánsza I–II. kötetek (szerkesztői: Gábor Csilla, Luffy Katalin, Sipos Gábor) a 2008-as  Reneszánsz Év alkalmából megrendezett konferencia anyagát, harminchárom tanulmányt tartalmaznak. Korondi Ágnes kommentárja szerint az erdélyi, anyaországi, ukrajnai és olaszországi szerzők, több tudományág képviselői, méltóképpen taglalták a Corvin Mátyás nevével fémjelzett reneszánsz emlékeinket.
Ugyancsak december 18-án az EME székhelyén jubileumi emlékérmeket adományoztak tiszteleti tagoknak, volt és jelenlegi választmányi, szakosztályi vezetőségi, szerkesztőségi tagoknak, belső és külső tudományos munkatársaknak, volt és jelenlegi munkatársaknak.
December 19-én délelőtt a Műszaki Tudományok Szakosztálya közgyűlésének bevezetőjeként bemutatták a Műszaki Tudományos Füzetek sorozat 2009-ben megjelent újdonságait. Máté Márton a Bagyinszky Gyula – Bitay Enikő: Felületkezelés, Gyenge Csaba a Forgó Zoltán: Bevezetés a mechatronikába és Bitay Enikő a Tolvaly–Roşca Ferenc: A számítógépes tervezés alapjai – AutoLISP és Autodesk Inventor alapismeretek című kötetet méltatta. Ezek a kiadványok több egyetem keretében a műszaki tudományok terén nyújtanak segítséget a mester- és doktorképzésben, valamint a kutatómunkában.
Forrás:  http://multikult.transindex.ro/?hir=1981, http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/35490


- Székelyföld Évkönyv 2010 - bemutató az új székházban
Székelykapun át vezet az út a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztőségének újonnan kialakított székházába. A Márton Árpád-kiállítással és a 2010-es Székelyföld Évkönyv bemutatójával kellő rangot kapott decemberi székházavatót a 2009-es Székelyföld-díjak átadása, valamint Hargita-Kovászna megyei írószövetségi kirendeltség alakuló ülése követte december 4-én.
A székházavatón bemutatott 2010-es Székelyföld Évkönyv közel félezer oldalas (Hargita Kiadó, Csíkszereda, szerkesztette Molnár Vilmos és Lövétei Lázár László). ‘A Székelyek a történelemben témát járja körbe, a kötet huszonnégy tanulmányát tizenhárom év Székelyföld-terméséből válogatták össze, az évkönyv a székelység történetének legújabb kutatásokra alapozott sűrítménye, új kutatási szempontokat érvényesítő összefoglaló munka, amely a továbbiakban megkerülhetetlen forrásként vonul be, hinni merjük, a szakmán túli érdeklődők körébe és az iskolai oktatás háttéranyagai közé is.' - írja Sylvester Lajos a Háromszék című napilapban. A kötetben a székelység eredetét Kristó Gyula tanulmánya mutatja be, Szőcs János A románok megtelepedése, román falvak kialakulása Csíkszékben címmel közöl izgalmas értekezést. Gottfried Barna a Székely Hadosztály 1918–1919-es hősies és tragikus utóvédharcait eleveníti fel.
A kétnapos székházavató ünnepség további rendezvényeként december 4-én adták át a 2009-es Székelyföld-díjakat Katona Lajosnak, Pécsi Györgyinek és Vári Attilának, a Székely Bicskarend legújabb tagja/kitüntetettje pedig Szálinger Balázs. Ugyancsak december 4-én tartották az új székházban a Romániai Írók Szövetsége Hargita–Kovászna Megyei Kirendeltségének alakuló ülését.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=61811, http://erdely.ma/kultura.php?id=61955


- Székelyföldi digitális emlékezet - régi kiadványok Székelyföldről digitális változatban
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum könyvtára sikeresen pályázott 2009-ben a Szülőföld Alap Kulturális, Egyházi és Média Kollégiumánál, az 500 ezer forint értékű támogatás révén indított digitalizálási projekt a ‘Székelyföldi digitális emlékezet’ címet viseli. Célja elektronikus formában megőrizni és védeni a székelyföldi vonatkozású nyomtatott kulturális értékeket, bevonni azokat a kulturális körforgásba és közkinccsé tenni. Így sokkal szélesebb körben válnak hozzáférhetővé a két könyvtárban fellelhető ritka kiadványok. A két intézmény által digitalizált művek megtalálhatók a Magyar Elektronikus Könyvtárban - a MEK-kel kötött partnerszerződés révén -, illetve elérhetők a könyvtárak saját honlapjairól, a következő linkeken:
http://www.hrmuzeum.ro/index.php?mmi=07&smi=02&ssmi=00&pi=01
https://mek.oszk.hu/html/vgi/kereses/kereses_p.phtml?partner=PARTNER0074
A két székelyföldi könyvtár digitalizálás terén elért eredményeiről az alábbi cikkek is tudósítanak:
http://www.erdely.ma/kultura.php?id=62211&cim=digitalizaljak_a_szekelyudvarhelyi_tudomanyos_konyvtar_allomanyat_audio
http://www.erdely.ma/kultura.php?id=62329&cim=digitalis_szekely_emlekek
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda


- Transzírványok - válogatás erdélyi kötődésű bloggerek írásaiból
A napokban megjelent a Transzírványok. Erdélyi kötődésű bloggerek írásai című válogatáskötet Sepsiszentgyörgyön. A könyv nem kerül bolti forgalmazásba, bloggerhálózatokon keresztül lehet hozzájutni. A 220 oldalas kiadványt Bakó Rozália szerkesztette, illusztrálta Bakó Mihály, a megjelenést támogatta az OTP és az Ekonoled Kft., médiapartner: Transindex.
Tizenkét blogger - néhányan álnéven, mások saját nevükkel - több blogbejegyzéssel is szerepel a kötetben; a szerzők köre a hólabda-módszerrel alakult ki. ‚Eldöntöttük, hogy a szövegeket kiragadjuk a blogvárium interaktív teréből, és borítók közé préseljük’ - írja a szerkesztő a kötet utószavában. Magyarországon már több blogkönyv is megjelent, Erdélyben ez az első hasonló, magyar nyelven kiadott válogatáskötet. 2008-ban jelent meg a Bookart gondozásában Kövi Sára Balettka című könyve, amely a blogger rajzaiból és verseiből válogatott.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=2010


MOZAIK

- Pénzbüntetésre ítélték a Google-t könyvek digitalizálása miatt
Napi 10 ezer euró kártérítés megfizetésére kötelezte a Google-t egy párizsi bíróság mindaddig, amíg az informatikai óriásvállalat le nem veszi keresőszolgálatának kínálatából az engedély nélkül digitalizált francia irodalmi műveket. A párizsi bíróság szerint jogsértő a Google nagy digitális könyvtárprojektje, és a keresőcéget 300 ezer euró (83 millió forint) kártérítés megfizetésére kötelezte a francia La Martiniere könyvkiadó felé. A Google öt éve vágott bele nagyszabású tervébe, hogy a világ összes könyvét beszkenneljék. Akkor úgy tűnt, ez nem fog jogi akadályokba ütközni, azóta azonban Amerikában és Európában is egyre több támadás éri a projektet.
Jelenleg tízmillió beszkennelt könyvnél tart a Google, ebből kétmilliónak a jogai összesen 30 ezer kiadónál vannak, amelyek közül 9 ezer európai. A szerzői jog által védett könyvekből csak részletek elérhetők a digitális könyvtárban. A francia bíróság ítélete szerint (ami ellen egyébként fellebbezett a Google) ezeket is el kell távolítani, és amíg ez nem történik meg, a büntetés összege még napi tízezer euróval nő.
'Megmutattuk a Google-nak, hogy nem ők az online világ urai, és nem tehetnek meg bármit az interneten, amit csak akarnak' - kommentálta  az ítéletet Serge Eyrolles, a francia könyvkiadók szövetségének elnöke, aki szerint a Google Books-on százezer francia nyelvű könyv érhető el, ebből 80 ezret véd a szerzői jog.
A francia lapkiadók továbbra is részt vennének a Google digitalizálási munkájában, ha az amerikai vállalat tiszteletben tartja a szerzői jogokat - tette hozzá. (mti/ap)
Forrás: http://index.hu/tech/net/2009/12/19/jogserto_a_google_digitalis_konyvtara/, http://tech.transindex.ro/?hir=7386


- A webhasználat javítja a gyerekek íráskészségét
A National Literacy Trust brit szervezet felméréséből az derült ki, hogy a webes technológiákat használó és a közösségi portálokat vagy az online fórumokat gyakran látogató tinédzsereknek jobb az íráskészségük, mint az internetet nem ismerő társaiknak. A National Literacy Trust összesen 3001, 9 és 16 év közötti szigetországi fiatal szokásait vizsgálta. Ezek alapján azt a következtetést vonták le, hogy a közösségi oldalak, az azonnali üzenetküldő szolgáltatások, a chat-ek vagy éppen a blogok gyakori használata pozitív hatással van a gyerekek fejlődésére.
'Az íráskészség jóval több a nyelvi készségnél, sokkal inkább egy alapvető képesség, amely lehetővé teszi, hogy valaki teljes jogú tagja legyen egy modern társadalomnak' - olvasható többek között a szervezet által nyilvánosságra hozott dokumentumban. Eszerint a gyereknevelési folyamatot alapvetően befolyásolta a mobil készülékek, de még inkább az internet megjelenése. A 3001 megkérdezett tinédzser 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy van saját blogja, míg 82 százalékuk azt mondta, hogy mostanában küldött SMS-t. 73 százalékuk használ rendszeresen azonnali üzenetküldő szolgáltatásokat vagy látogat chat-eket.
'Kutatási eredményeink összefüggési viszonyt mutatnak ki a korszerű kommunikációs technológiákat használó gyerekek és az írás-, valamint az olvasási képességek között. Az ok rendkívül egyszerű: minél több különböző kommunikációs formát alkalmaz valaki, annál jobbak ezek a képességei' - jelentette ki a BBC-nek Jonathan Douglas, a National Literacy Trust igazgatója. A szakember szerint erre vezethető vissza az is, hogy ezek a fiatalok előszeretettel írnak novellákat, leveleket, dalszövegeket vagy naplókat.
Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/71400/a_webhasznalat_javitja_a_gyerekek_iraskeszseget


-Százhúszmillió egy Poe-kötetért
Százhúszmillió forintnyi összegért, azaz pontosan 662 500 dollárért kelt el Edgar Allan Poe első kötetének ma már ritkaságszámba menő példánya, amely a Christie's aukciósház New York-i árverésén decemberben cserélt gazdát. Az árverésre bocsátott példányt megviselte az idő, bekoszolódott és molyrágta. Mindezek ellenére a gyűjtők számára óriási értéket képvisel - ezt a könyv korábbi birtokosa, William Self egykori televíziós mogul is hangsúlyozta.
A teljes írás itt olvasható: http://erdely.ma/kultura.php?id=61834


- Először adtak el több e-könyvet, mint nyomtatottat
A könyvgyártás történetében először, tavaly karácsony napján, 2009. december 25-én az Amazon internetes áruház több könyvet adott el digitalizált változatban, mint nyomtatott formában.
‘A Kindle (elektronikuskönyv-olvasó) az Amazon történetének legtöbb példányban eladott terméke lett, karácsony napján pedig a vevők több könyvet vásároltak a Kindle-hoz, mint papírra nyomtatott könyvet’ - olvasható a cég december 26-i közleményében. Az online áruház e-könyvkatalógusában 390 ezer, többségében angol nyelvű mű közül lehet válogatni. A digitalizált könyvek december 25-i sikere nem meglepő a megelőző hetekben eladott Kindle-ok nagy számát tekintve. Az Amazon nem árulta el, hány darabot adott el az e-könyv-olvasóból, csak annyit közölt, hogy a november 15. és december 19. közötti időszakban ez volt a legkeresettebb termék az elektronikus cikkek kategóriájában, megelőzve az iPod touch érintőképernyős médiahordozót.
Az internetes áruház szerint a világ 178 országából rendeltek tőle termékeket, a legforgalmasabb nap december 14. volt, amikor 9,5 millió megrendelés érkezett hozzá. Csak Németországban ezen a napon 1,7 millió terméket rendeltek tőle, vagyis másodpercenként húszat, 40 százalékkal többet, mint a tavalyi rekordnapon.
Németországban az Amazontól rendelt karácsonyi ajándékok listáját a Harry Potter és a félvér herceg, illetve a Jégkorszak 3 – A dinók hajnala című DVD vezette a november 1. és december 22. közötti időszakban. A megnövekedett kereslet kielégítésére az e-áruháznak több mint 5000 idénymunkást kellett felvennie karácsonyra Németországban.
Forrás: http://index.hu/kultur/klassz/2009/12/27/az_amazonon_eloszor_adtak_el_tobb_ekonyvet_mint_nyomtatottat/, http://erdely.ma/kultura.php?id=62853&cim=vege_a_hagyomanyos_konyveknek


- Stílusképlet?
Az írók stílusa végtelen viták és elemzések tárgya. Svéd tudósok azonban kidolgoztak egy formulát, amellyel kiszámítható egy-egy író 'irodalmi lábnyoma'.
A számítással az Umea Egyetem fizikusai rukkoltak elő, formulájukat a New Journal of Physics című tudományos folyóiratban ismertették. A tudósok szerint a kalkuláció révén véget lehet vetni a szerzőség körüli vitáknak, emellett pedig alkalmas lehet arra is, hogy híres írók elveszett munkáit azonosítsák - írta a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása (www.telegraph.co.uk).
A svéd kutatók a képlet kidolgozásakor Thomas Hardy, D.H. Lawrence, valamint Herman Melville műveit vették alapul a különböző írói stílusok és szövegrészletek elemzéséhez. Többek között azt vizsgálták, hogy a felsorolt írók milyen gyakran használnak új szavakat munkáikban. Ezáltal pedig mintákat tudtak felfedezni írói stílusukban. A nyelvi stílust és nyelvi képességet is figyelembe vették, valamint az újonnan használt szavak 'gyakoriságát' is, ami általában a cselekmény előrehaladtával csökken. A statisztikai elemzést teljes regényekre, regényrészletekre és összegyűjtött művekre is alkalmazták, az eredmény pedig minden esetben egyedülálló 'szóujjlenyomat' lett. (www.kulturpart.hu)
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=62228&cim=merheto_a_szepiroi_stilus_sved_tudosok_uj_fogalmat_alkottak


- 150 ezer szócikk a magyar Wikipédián
2009. december 25-én megszületett a Wikipédia magyar nyelvű kiadásának százötvenezredik szócikke, a Gendzsi regénye. Az önkéntesek által több mint 250 nyelven írt Wikipédiának mindössze tizenhat nyelvi változatában található ennél több cikk. A 150 ezredik szócikk fontos mérföldkő a magyar Wikipédia életében, amely így "beérte" az 1897-ben elkészült A Pallas nagy lexikonát, amely szintén 150 ezer cikket tartalmaz. Bár ennél több címszó található az 1935-ben megjelent Révai nagy lexikonában (230 ezer) és a 2004-re befejezett Magyar nagylexikonban (mintegy 160 ezer), a Wikipédia cikkei átlagosan hosszabbak: például míg a Révai teljes szövege nagyjából százmillió karakterből áll, addig a magyar Wikipédia jelenleg több mint hétszer ennyit tartalmaz.
A szomszédos országok hivatalos nyelvén készülő testvérprojektek közül két változatban található a magyarénál több címszó. Az Európában mintegy 100 millió fő által beszélt német nyelven 997 ezer lap készült, míg az ukrán változat 180 ezer cikket számlál. A román 135 ezer, a szlovák 111 ezer, a szerb 105 ezer, a szlovén 82 ezer, míg a horvát nyelvű változat 74 ezer szócikket tartalmaz. Az adott nyelvet beszélők számát tekintve a magyarral összemérhető nyelvek közül a cseh változat 144 ezer, míg a szerb enciklopédia 105 ezer szócikknél tart.
Forrás: http://www.mediatica.ro/hirek/kultura/43713/150-ezer-szocikk-a-magyar-wikipedian.html


Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Kelemen Katalin