************ ********* ********* ********* ********* ********* ********* *********


     ReMeK-e-hírlevél
   
IV. évf. 2009/12. szám                                ISSN 1842-7448


************ ********* ********* ********* ********* ********* ********* *********
A romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* ********* *********
 
Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerjuk, jelezzek a bakai.magdolna@gmail.com cimen.

TARTALOM
HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Digitalizált katalóguscédulák Kolozsváron
PÁLYÁZATOK
-Pályázat határ menti régiók művelődési intézményeinek
-Pályázati felhívás miniszteri ösztöndíjas, teljes szemeszteres részképzésre
-Nils Holgersson rajzpályázat
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-A kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár hírei
-Székelyföldi digitális emlékezet: könyvtári együttműködés
-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
-BIBLIONET a Gyímesközéploki Községi Könyvtárban
ÉVFORDULÓK
-Kertész Imre 80 éves
KITEKINTŐ
-Olvasható a lélegzetelállítóan érdekes Héderváry-gyûjtemény
-Átadták „Az Év Könyvtára 2009" címet
-Kõrösi Csoma Sándor és Bolyai János hagyatékát állították ki Budapesten
-EU-s támogatással fejleszti szolgáltatásait a Szabó Ervin Könyvtár
-Elismerés az MTA Könyvtára megújult honlapjának
-Márai pénzt hoz a könyvtárak konyhájára
-Csongrád megyei könyvadomány bánsági szórványiskoláknak
DÍJAK
-Életműdíjat kapott Kányádi Sándor
-Irodalmi díj Bárányi Ferencnek
-Gershwin-díjat kap Paul McCartney
HAZAI
-Megújult az ötszáz éves Apor-kódex
-Megváltozott olvasási szokások Erdélyben
-Magyar irodalmi sikerek Bukarestben
AJÁNLÓ
-Megjelent az Erdélyi Toll
-Kányádi szaval a Kaláka-lemezen
-Új kötet az olvasáskultúra fejlesztéséről
ELHALÁLOZÁS
-Meghalt Francisco Ayala
MOZAIK
-Ingyenes netes könyvtárat és nyomdát alapított a HP
-Nyilvános lesz az e-könyvtárról szóló egyezség
-Törvénnyel kellene szabályozni a Google könyvdigitalizálását
-Fél évszázad után vitte vissza a könyvtári könyveket
-2010 az elektronikus könyv éve lesz
-Szagolgasson régi könyveket!
-Restaurálták Raffaello és Leonardo da Vinci rajzait
-Ritka kincsre találtak rá a mellékhelyiségben
-Nobel-díjas „felvágás”


HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK

-Digitalizált katalóguscédulák Kolozsváron
Befejeződött a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár (www.bcucluj.ro) legrégibb katalóguscéduláinak digitalizálása és a könyvtár honlapjára való feltöltése. A régi, A5-ös formátumú, kézzel írott katalóguscédulák a könyvtár kezdeteitől 1940-ig terjedő időszakot ölelik fel.
A 2008-ban kezdődött digitalizálási munkálatok során 1074 doboz 454 063 katalóguscéduláját sikerült beszkennelni. Az így létrejött 9589 darab, ábécé-sorrendbe rendezett .pdf állomány mindegyike 50 oldalt tartalmaz (minden oldal egyetlen katalóguscédulának felel meg).
A katalógus a könyvtár honlapján található Régi katalógus (Catalog vechi) menüpont alatt nyitható meg és böngészhető.
Forrás: Kovács Eszter, Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár


PÁLYÁZATOK

-Pályázat határ menti régiók művelődési intézményeinek
A kiírás céljai: a határ menti régiók művelődési intézményei és a szomszédos országokban működő magyar közösségek művelődési intézményei együttműködésében megvalósuló közművelődési programok támogatása; a magyarországi művelődési és a határon túli magyar intézmények programjainak bővítése a határon átnyúló kulturális programokkal; a kulturális hozzáférés szempontjából hátrányos helyzetű területek kulturális felzárkóztatása; a magyarországi és a határon túli magyar amatőr művészet értékeinek Magyarországon és a szomszédos országokban történő megjelenítése, népszerűsítése; a magyarországi és a határon túli magyar kulturális értékek széles rétegekhez történő eljuttatásával a magyar-magyar kapcsolatok és az adott régióra jellemző kulturális identitás (különös tekintettel a régió szellemi kulturális örökségére) elmélyítése.
A postai feladás legkésőbbi időpontja 2009. december 11.
A pályázattal kapcsolatos felvilágosítás Tóth Zsuzsanna főosztályvezetőtől (MMIKL, Művészeti Programok Főosztálya, tel: 00-36-1-225-6027), illetve Elekes Botond szakmai tanácsadótól (OKM, Közművelődési Főosztály, tel: 00-36-1-473-7590, botond.elekes@okm.gov.hu) kérhető.
Forrás: http://www.palyazatok.ro/palyazatok/kulturalis-muvelodesi-intezmenyek-es-szervezetek-egyesuletek-es-egyeb-civil-szervezodesek/vissza-nem-teritendo-penzugyi-tamogatas/hatar-menti-regiok-muvelodesi-intezmenyeinek-egyuttmukodeseben-megvalosulo-kozmuvelodesi-programok-tamogatasa-13360.html


-Pályázati felhívás miniszteri ösztöndíjas, teljes szemeszteres részképzésre
A Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma a Balassi Intézettel közösen pályázatot hirdet miniszteri ösztöndíjas, teljes szemeszteres részképzésre, valamint részképzős tanulmányútra a magyarországi felsőoktatási intézmények nappali tagozatán a 2009/2010-es tanév tavaszi szemeszterében. A pályázati kiírás tartalmát a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma a tárca által működtetett Határon Túli Magyar Ösztöndíj Tanáccsal és az Erdélyi Magyar Ösztöndíj Tanáccsal együttműködve dolgozza ki, a pályázatot a kolozsvári Központi Tájékoztató Iroda, az Országos Magyar Diákszövetség és a Balassi Intézet lebonyolítói közreműködésével hirdeti meg. Pályázhat minden olyan román állampolgárságú, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alatt álló magyar nemzetiségű személy, aki a 2009/2010-es tanév tavaszi szemeszterében teljes szemeszteres részképzésben vagy részképzős tanulmányúton vesz részt valamely magyarországi felsőoktatási intézményben.
Határidő: 2009. december 7.
Forrás: http://www.palyazatok.ro/app/top10/


-Nils Holgersson rajzpályázat
A Székely Nemzeti Múzeumban hamarosan Selma Lagerlöf svéd írónőről szóló emlékkiállítás nyílik. A kiállítás címe: Történetek, amelyek körberepülték a világot. A Nobel-díjas szerző legismertebb története egészen biztosan Nils Holgersson, a törpévé zsugorodott, lúd hátán utazó kisfiú. „Elvarázsoltak egy fiút, akkorka lett, mint egy mókuskölyök. Úgy hírlik, elrepült egy fehér gúnárral messze Lappországba.”
A múzeum Nils Holgersson történetéhez kapcsolódó plakátrajzolási pályázatot hirdet a 3-18 éves korosztálynak. A plakát bármilyen technikával készülhet, A4-es méretben.
A pályamunkákat a múzeumba kell eljuttatni, személyesen vagy postai úton (520055 Sepsiszentgyörgy, Kós Károly u. 10) legkésőbb december 7-ig. A borítékra írják rá: „Nils Holgersson rajzpályázat”, a rajzokon pedig tüntessék fel a készítő nevét, életkorát és lakhelyét.
Eredményhirdetésre a megnyitón, december 15-én kerül majd sor. Minden beküldött munka látható lesz a kiállítás egész ideje alatt.
Forrás: http://erdely.ma/palyazatok.php?id=61162


TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL

-A kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár hírei
Kiállítás a 150 éves EME könyvtárának reprezentatív darabjaiból
2009. november 12-én nyílt meg a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban az Erdélyi Múzeum-Egyesület megalakításának 150. évfordulójára rendezett ünnepi kiállítás „A múltban vannak elhintve késő jövendők magvai” (gróf Mikó Imre) címmel.
Az évforduló a könyvtár életében is kiemelten fontos szerepet játszik, hiszen az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1859. november 23-26-án lezajlott alakító közgyűlésében rendelkezett a könyvtár kialakításáról (a közgyűlés jegyzőkönyve pontosan rögzíti is a szervezeti és működési szabályzatot Utasítás az Erdélyi Múzeum könyvtárnoka számára címmel).
A kolozsvári Egyetemi Könyvtár rendezvénye a szeptemberben az Országos Széchényi Könyvtárban, októberben pedig a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában az Erdélyi Múzeum-Egyesület jubileuma tiszteletére szervezett kiállítások sorába illeszkedik, és célja egyrészt az Erdélyi Múzeum-Egyesület alakító közgyűlésének eredeti dokumentumait (gróf Mikó Imre beszédeit, leveleit, a közgyűlés jegyzőkönyvét) kiállítani, másrészt az Erdélyi Múzeum-Egyesület Könyvtárának reprezentatív darabjait (kódexek, kéziratok, ősnyomtatványok, térképek, metszetek), valamint a Múzeum Könyvtárának ügyvitelében használt nyomtatványokat a nyilvánosság elé tárni (Jelenleg az EME értékes könyvtára az Egyetemi Könyvtár különgyűjteményeinek részét képezi.)
A kiállítás 2009. december 18-ig látogatható, a belépés ingyenes. A kiállításról bővebben itt olvashat.
Forrás: Kovács Eszter, Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár
Ld. még: http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PMainArticleScreen.vm/id/2085;jsessionid=E38317D258595BCEC55B9DBF27039765
Értékes feltáró munka bemutatója
2009. november 23-án került sor a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtárban Rácz Emese Az egykori nagyenyedi minorita rendház könyvtárának régi állománya című kötetének bemutatójára.
A kötet a Kárpát-medence magyar könyvtárainak régi könyvei sorozat harmadik köteteként jelent meg 2009-ben az Országos Széchenyi Könyvtár és a Kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár kiadásában. Üdvözlőbeszédet mondott dr. Doru Radosav, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója; a könyvet dr. Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója mutatta be.
A mintegy négy éves munka során Rácz Emese, a kolozsvári Egyetemi Könyvtár munkatársa mind egyház- és várostörténeti, mind könyvtártörténeti szempontból egyaránt figyelemre méltó alkotást hozott létre. A kutatást elősegítendő, a 836 kötet és 33 kézirat részletes leírása mellett a kiadvány szerzői-, nyomdahely és possessori mutatót is tartalmaz.
Forrás: Kovács Eszter, Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár
Ld. még: http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article,PArticleScreen.vm/id/28138
http://www.ftr.ro/fond-de-carte-veche-lansat-la-biblioteca-centrala-universitara-32976.php


-Székelyföldi digitális emlékezet: könyvtári együttműködés
A Szülőföld Alap Kulturális, Egyházi és Média Kollégiumának ez év első felében meghirdetett pályázatán a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár (KJMK) és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára (HRMTK) közös digitalizálási projektje is nyert.
A két Hargita megyei intézmény együttműködésével létrejött, Székelyföldi digitális emlékezet című projekt célja székelyföldi vonatkozású nyomtatott kulturális értékeink megőrzése, védelme és bevonása a kulturális körforgásba, helyi szellemi örökségünk közkinccsé tétele.
A pályázati úton nyert 7950 lej (ötszázezer forint) értékű támogatás lehetővé tette a digitalizálási munkálatokhoz szükséges alapvető technikai felszerelés - laptop, két speciális könyvszkenner, valamint karakterfelismerő (OCR) szoftver - beszerzését a két könyvtár számára. Így a program keretében megkezdődhetett az első dokumentumok digitalizálása a két intézmény dokumentációs részlegének gyűjteményeiből.
Az első körben olyan műveket: többnyire XVIII-XIX. századi erdélyi, székelyföldi vonatkozású, illetve helytörténeti kiadványokat, régi helyi nyomdák kiadványait, valamint olyan XX. századi erdélyi, székelyföldi vonatkozású munkákat digitalizáltak, amelyek esetében már nem tevődik fel a szerzői jogvédelem kérdése. A digitalizált dokumentumokat igyekeznek elérhetővé tenni az interneten is, az OSZK Magyar Elektronikus Könyvtárában (MEK).
A HRMTK gyűjteményeiből - Róth András Lajos tevékenységének köszönhetően - már korábban digitalizált művek is megtalálhatók a MEK-ben. A digitalizálási munkálatok beindításával a KJMK is bekerült a MEK számára digitális dokumentumokat szolgáltató MEK-partnerek sorába.
2009. november 26-tól a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján (https://mek.oszk.hu/) elérhetők és pdf formátumban olvashatók, letölthetők az első digitalizált dokumentumok a KJMK dokumentációs részlegének gyűjteményeiből.
A kulturális örökség digitalizálása hosszú távú tevékenység, az eredményes együttműködés érdekében a két könyvtár évente összeállítja majd a digitalizálásra szánt dokumentumok jegyzékét és közösen értékeli az elért eredményeket.
Forrás: Kelemen Katalin, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda
Forrás: http://umsz.manna.ro/kultura/digitalis_valtozatban_szekelyfold_emlekezete_2009_11_13.html
http://tortenelemportal.hu/2009/11/digitalizalas-a-szekelyudvarhelyi-konyvtarban/
http://multikult.transindex.ro/?hir=1876


-A Bod Péter Megyei Könyvtár hírei
Számítógéppel barátkoznak az idősek
November 16-tól a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban elkezdődött az idősek számára szervezett számítógép-kezelési és internetezési tanfolyam.
A kezdeményezést, akárcsak előző ,,kiadásait", fokozott figyelem övezte: összesen 168 érdeklődő jelentkezett, közülük első szakaszban, december 7-ig 36 személy részesül képzésben, elsajátítva a számítógép működésére, a szövegszerkesztésre, az elektronikus levelezésre és a messenger-típusú programok használatára vonatkozó alapismereteket. A Communitas Alapítvány pályázati úton elnyert támogatásával rendezett, ingyenes, csupán a könyvtári tagsághoz kötött tanfolyam keretében, napi két, másfél órás turnusban hat-hat jelentkező ismerkedik a jelzett témakörrel, annak elméleti és főként gyakorlati elemeivel. Az abszolút kezdőket és bizonyos mértékben haladókat is foglalkoztató kurzus következő ,,felvonásaira" várhatóan a 2010. január–június időszakban kerül sor, a várólistán lévő érdeklődőknek pedig a jövő év őszén szerveznek újabb tanfolyamot.
Forrás: http://konyvtarunk.blogspot.com/2009/11/baratkozas-szamitogeppel.html
http://umsz.manna.ro/tarsadalom/internetezo_nyugdijasok_2009_11_18.html
http://www.covasnamedia.ro/beta/?p=5091
PUF-siker és a felhangzó irodalom ünnepe
A vártnál is nagyobb sikere volt a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Éljen a grund! című Pál utcai fiúk-kiállítása sepsiszentgyörgyi „vendégszereplésének”: a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja és a Bod Péter Megyei Könyvtár közös szervezésében utóbbi intézmény székhelyén 2009. október 21. és november 15. között látogatható kiállítást összesen 2214-en keresték fel, nemcsak Háromszékről, hanem közelebbi és távolabbi vidékekről. A látogatók túlnyomó többsége diák volt, szám szerint 1561-en. (Ld. még: http://www.pim.hu/object.226fa3cf-46d1-49f7-9ea3-58c75500cb04.ivy) * November 24-26. között több helyszínes háromszéki turnén volt jelen a neves budapesti Sebő együttes. A Bod Péter Megyei Könyvtár, a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és a MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület szervezésében, a Szülőföld Alap támogatásával létrejött előadássorozaton az együttes a Hangzó Helikon sorozatban megjelent lemezeikről, József Attila, Lázár Ervin és Nagy László megzenésített műveiből készült válogatásműsorral lépett minden alkalommal népes közönség elé. (Ld. még: http://konyvtarunk.blogspot.com/2009/11/eloben-hangzo-helikon.html)


-BIBLIONET a Gyímesközéploki Községi Könyvtárban
2009. december 3.-án, 13–15 óra között kerül sor a Gyímesközéploki Községi Könyvtárban a BIBLIONET Országos Program keretében a könyvtárakba telepített közösségi Internet-szolgáltatás átadására.
A gyímesközéploki lakosok - hivatali meghívottak, a programot Romániában lebonyolító IREX Alapítvány munkatársai és a sajtó jelenlétében - ismerkednek, elsőként Hargita megyében, a korszerűsített községi könyvtár legújabb szolgáltatásával.
Hargita megyében, Gyímesközéplok mellett, további tizennyolc település (Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely, Székelykeresztúr, Szentegyháza, Maroshévíz, Salamás, Gyergyóremete, Gyergyótölgyes, Gyergyócsomafalva, Parajd, Szentábrahám, Csíkszépvíz, Gyímesfelsőlok, Csíkszentdomokos, Csíkkarcfalva, Csíkpálfalva, Csíkkozmás, Kászonaltíz) könyvtára csatlakozott a BIBLIONET programhoz. A Kájoni János Megyei Könyvtárban megfelelően felszerelt szakmai képzőközpont nyílt, a programban részt vevő könyvtárosok itt mélyítették el informatikai tudásukat és az új szolgáltatás működtetéséhez szükséges szakmai ismereteket ugyanitt sajátították el.
A BIBLIONET program keretében Hargita megye könyvtárai összesen 76 darab, korszerű kommunikációt is lehetővé tevő tartozékokkal ellátott számítógépet, könyvtáranként egy-egy nyomtatót, szkennert, ügykezelési és felhasználói szoftvert kaptak. A Kájoni János Megyei Könyvtár, képzési célokra, tizenegy laptopot, egy nyomtatót, egy szkennert, egy projektort, felhasználói szoftvert és egyéb szükséges anyagokat kapott. Szintén a program részeként a Megyei Könyvtár két munkatársa felnőttképzői képzésen vett részt és sikeres vizsgát tett az illetékes országos hivatalnál.
Az informatikai felszereléseket, a szoftvereket és a képzést az IREX közreműködésével a Bill & Melinda Gates Alapítvány biztosította, a helyi működtetés és fenntartás költségeit az érintett települések önkormányzatai vállalták.
A BIBLIONET program további két részben folytatódik, a feltételeknek megfelelő könyvtárak folyamatosan csatlakozhatnak.
Forrás: Bedő Melinda, Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda


ÉVFORDULÓK

-Kertész Imre 80 éves
Zsidó származása miatt 1944-ben, alig 15 évesen Auschwitzba, majd Buchenwaldba deportálták, ahonnan 1945-ben szabadult. 1948-ban érettségizett Budapesten, s a Világosság (később Esti Budapest) című lap munkatársa lett, 1951-ben gyári munkás, majd 1953-ig a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályának munkatársa volt. 1953 óta szabadfoglalkozású író, műfordítóként német nyelvű szerzők műveit ültette át magyarra.
Első regénye, a Sorstalanság című holokauszt-történet egy zsidó fiú elhurcoltatásának, lágerbeli hányattatásainak, életben maradásának, megtört élete folytathatóságának a könyve. Amikor a regény több éves várakozás után 1975-ben végre megjelenhetett, teljes csend fogadta - ezt az élményt fogalmazta meg Kertész a mű folytatásában, A kudarcban (1988). A trilógia harmadik része a Kaddis a meg nem született gyermekért (1990), amelyben újra megjelenik Köves György, s elmondja kaddisát (imáját) a gyerekért, akit nem hajlandó a világra nemzeni, arra a világra, amely megengedte Auschwitzot.
Kertész Imre 1989-ben megkapta a József Attila-díjat, 1997-ben a Kossuth-díjat, 2003-ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét (polgári tagozat). A 2002. évi irodalmi Nobel-díjat az indoklás szerint munkásságáért ítélték neki, „amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben". A Sorstalanságot számos nyelven kiadták, filmadaptációját Koltai Lajos rendezte Ennio Morricone zenéjével.
Az író 80. születésnapja tiszteletére, október végén jelent meg a Vigilia Kiadó gondozásában A megfogalmazás kalandja című kötet, amely Kertész eszmefuttatásaiból közöl válogatást, s több, vele készült interjút is közread.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=60527


KITEKINTŐ

-Olvasható a lélegzetelállítóan érdekes Héderváry-gyűjtemény
Befejeződött a Héderváry-gyűjtemény digitalizálása és feldolgozása: csaknem hetven órányi, 1957-ben készült visszaemlékezés és kb. ötven ládányi írott anyag kutatható és a nyilvánosság számára hozzáférhető az Országos Széchényi Könyvtárban.
A Héderváry-gyűjtemény alighanem az egyik legtitokzatosabb és legizgalmasabb történelmi forrása az 1956-os forradalomnak.
Az ENSZ megbízta öt magas rangú hivatalnokát, hogy készítsen alapos jelentést, mi is történt valójában ‘56 őszén Magyarországon. Az öt diplomata volt annyira bölcs, hogy ne újságcikkekből, diplomáciai jelentésekből tájékozódjon, hanem első kézből szerezzen információkat. 1957 tavaszától New Yorkban, Rómában, Bécsben, Genfben és Londonban száztizenegy tanút hallgattak meg személyesen. A gyűjtemény legértékesebb része az a hatvanöt hangfelvétel, amelyek többségükben magnószalagon maradtak fenn az utókor számára. Drámai vallomások ezek, a tanúk olykor könnyekkel küszködve mesélnek a történésekről, amelyeket szinkrontolmácsolás útján fordítottak le a kérdezőknek. A legkülönfélébb emberek álltak a bizottság elé, egykori hivatalnokok, a fegyveres harcok résztvevői, értelmiségiek, munkásemberek - a diplomaták kifejezett célja volt, hogy lehetőség szerint minél többféle forrásból tájékozódjanak, minél árnyaltabb képet kapjanak az eseményekről. Volt, aki mindössze néhány kérdést kapott, és tanúvallomása nem nyúlt egy bő negyedóránál hosszabbra, mások azonban egész életútjukat elmondták, három-négy órán keresztül beszéltek a háború utáni Magyarországról, a kitelepítésekről, az ötvenes évek diktatúrájáról.
Forrás: http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1255586


-Átadták „Az Év Könyvtára 2009" címet
A vasvári dr. Bendefy László Városi Könyvtár nyerte el „Az Év Könyvtára 2009” címet. Az elismerést Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális szakállamtitkára adta át az intézmény vezetőjének, Gyöngyösi Zsuzsannának.
A díjazott könyvtár sikerességét jelzi, hogy a 4623 fős lélekszámú településen az elmúlt évben kétszázzal tudták növelni a beiratkozott olvasók számát. A szolgáltatások hátterében egy kicsi (a könyvtár teljes személyzete mindössze öt fő), de hatékonyan működő szervezet áll, amelynek tagjai nagy elhivatottsággal és lelkesedéssel végzik munkájukat.
A beérkező pályázatokat elbíráló szakmai bizottság véleménye szerint az intézmény különös hangsúlyt fektetett az informatikai infrastruktúra fejlesztésére. Ennek megfelelően az országos könyvtári stratégiához illeszkedő helyi stratégiai tervben kiemelt szerepet kapott az információs és kommunikációs technológiák, valamint az ezekre épülő szolgáltatások fejlesztése, melynek eredményeként számos helyi és távoli elérésű szolgáltatáshoz biztosítanak hozzáférést. A könyvtár e-Magyarország pontként is működik, így a felhasználók az e-közigazgatás szolgáltatásait is elérik.
A hagyományos szolgáltatások fejlesztése terén az intézmény különösen jelentős eredményeket ért el a mozgókönyvtári feladatok ellátásában. A Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából 23 községben biztosítanak könyvtári szolgáltatást.
A könyvtár speciális szolgáltatásokat nyújt a Vas Megyei Idősek Otthona lakóinak, valamit a fogyatékkal élő könyvtárhasználóknak.
Az intézmény rendkívül hatékonyan használta ki az elmúlt évben a pályázati lehetőségeket. 11 nyertes pályázatuk között szerepel épület-felújításra, infrastruktúra-fejlesztésre és rendezvények lebonyolítására kapott támogatás is.
Az intézmény működésének hangsúlyos elemei a partnerközpontúság, a könyvtárhasználók megszólítása, a PR és a marketing. Folyamatosan mérik a használói elégedettséget, és a visszajelzések eredményeként pontosan ismerik a használók igényeit, így azonnal reagálhatnak az elvárásokra.
Forrás: http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=764&articleID=233413&ctag=articlelist&iid=1


-Kőrösi Csoma Sándor és Bolyai János hagyatékát állították ki Budapesten
Kőrösi Csoma Sándor és Bolyai János kéziratos hagyatékát állította ki Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében.
Kőrösi Csoma Sándor, a tibetisztika megalapítójának kéziratos hagyatékát és Bolyai János, a nemeuklideszi geometria első megfogalmazójának fő művét, az Appendixet 2009 júliusában az UNESCO a világemlékezet részévé nyilvánította - az MTA Könyvtárának (MTAK) eme ritkán látható dokumentumaiból A tudomány géniuszai címmel rendeztek kiállítást.
Az MTAK közleménye szerint Kőrösi Csoma Sándor hagyatéka az első életrajzírónak, Duka Tivadarnak köszönhetően került 1885 elején a Magyar Tudományos Akadémia birtokába. A mindössze 36 könyvből álló Csoma-könyvtár darabjai között találhatók az úgynevezett Alexander-könyvek, amelyeket Kőrösi Csoma Sándor kérésére, részben kérdés-felelet formában írtak tibeti mesterei 1824 körül.
„Külön tárlóban kapnak helyet Csoma fő művei, a Kalkuttában megjelent tibeti-angol szótár és tibeti nyelvtan. Kőrösi Csoma Sándor eredeti levelei, életére és munkásságára vonatkozó cikkek, újságkivágatok és fényképek, hivatalos leiratok teszik teljessé a Világemlékezet részévé vált gyűjtemény bemutatását” - olvasható az MTAK közleményében. Bolyai János 1830-31-ben öntötte végleges formába geometriai rendszerét, melyet Appendixként ismer a világ. Műve, melynek rövid magyar címe A tér tudománya, Bolyai Farkas hatalmas összefoglaló matematikai munkája, a Tentamen első kötetének függelékeként, appendixeként jelent meg 1832-ben. Bolyai János azonban saját költségén már 1831 tavaszán kinyomtattatott néhány példányt. Ezek egyike a szerző saját munkapéldánya volt, erre utalnak az oldalakon ceruzával írt javításai és jegyzetei.
A kötet köré összeállított kiállítás az MTA Könyvtára Bolyai-gyűjteményének féltett darabjai közül mutatott be néhány, a matematikus életére vonatkozó dokumentumot, például kapitányi kinevezési okmányát, Habsburg János főherceg, a mérnökkar főnökének aláírásával.
Forrás: http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=32903


-EU támogatással fejleszti szolgáltatásait a Szabó Ervin Könyvtár
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár európai uniós pályázati támogatással fejleszti virtuális, elektronikus és digitális szolgáltatásait. A komplex szolgáltatásfejlesztési projektet olvasásnépszerűsítő kampányok, olvasásfejlesztő tréningek, a digitális írástudás terjedését elősegítő könyvtári foglalkozások és a veszélyeztetett élethelyzetű fiatalok számára speciális szolgáltatások teszik teljessé.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programja keretében meghirdetett ‘Tudásdepó-Expressz’ (TÁMOP 3.2.4./1/KMR-2009-0007) pályázaton a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 95 930 570 forint vissza nem térítendő támogatást nyert. A könyvtár a pályázat keretében 2009. szeptember 1-jétől 2011. június 30-ig informatikai fejlesztéseket és szolgáltatásfejlesztési programot valósít meg. Web2.0-ás eszközök alkalmazásával megújul a könyvtár gépi katalógusa. A használók bevonásával közvetíti az információkat és ismereteket a szükségletek és a különböző felhasználói rétegek igényeinek megfelelően, a könyvtári információforrások és szolgáltatások egy közös felületre történő integrálásával, a könyvtári portál megújításával és szerkezeti átalakításával. A könyvtár megújuló portálján interaktív oktatóanyag segíti a könyvtárhasználatot.
Kiemelt feladat a gyermekek és a fiatalok olvasáskultúrájának alakítása, ezért a nyári szünidő tartalmas eltöltését változatos napközis tábori programok támogatják, együttműködve a kerületi önkormányzatokkal. A ‘Családi szombatok’ rendezvénysorozat az értő olvasást helyezi középpontba: tizenkét hálózati könyvtárban a családok megismerhetik, hogy mit találnak egy könyvtárban játékhoz, tanuláshoz, hobbihoz és saját személyiségük kibontakoztatásához. A tudatos médiahasználat érdekében médiaismereti foglalkozássorozat ismerteti meg a televízió, a film és az internethasználat lehetőségeit és buktatóit a gyermekekkel és szüleikkel. Hátrányos helyzetű fiatalok olvasásfejlesztési tréningen vehetnek részt.
A projekt alatt, a ’Klikkelj az olvasásra!’ című olvasásnépszerűsítő kampány során, két alkalommal az érdeklődők olvasási ötleteket kaphatnak könyvtárosok, ismert személyiségek és más olvasók ajánlásai alapján. Bekapcsolódhatnak valós és virtuális térben elérhető játékokba; részt vehetnek az olvasáshoz kapcsolódó különböző rendezvényeken. A veszélyeztetett - kallódó - fiatalok civil életüket támogató információkhoz juthatnak a számukra fejlesztett tematikus alportálon és a könyvtári informálódásukat segítő mentori szolgálat által.
A zeneoktatás és zenei műveltség terjesztését, az interkulturális párbeszédet zenei alportál segíti. A projekt nyitó rendezvényét november 19-én tartották.
Forrás: http://kultura.hu/main.php?folderID=887&articleID=292813&ctag=articlelist&iid=1


-Elismerés az MTA Könyvtára megújult honlapjának
Az MTA Könyvtára megújult honlapjának jól áttekinthető, felhasználóbarát működéséért és a honlap kiváló minőségű, igényes megvalósításáért a Magyar Minőség Társaság és a Magyar Tartalomipari Szövetség Magyar Minőség Portál Díját 2009-ben az MTA Könyvtárának ítélték. Az elismerést Náray-Szabó Gábor akadémikus, az MTA Könyvtárának főigazgatója és Ivánka Gábor, a honlapot tervező és kivitelező VISUALIA kreatív igazgatója vette át.
Az interaktív szolgáltatásokat is kínáló, néhány hónapja működő új webes felületet a felhasználók igényeit figyelembe véve alakították ki azzal a céllal, hogy a további tervezett fejlesztések eredményeként a katalógustól a digitális gyűjteményeken át az elektronikus szolgáltatásokig és a web 2.0-es funkciókig a könyvtári szolgáltatások teljes spektruma egyetlen webhelyről, jól áttekinthető logikai struktúrában váljon elérhetővé a könyvtárhasználók számára.
Ezt a fejlesztőmunkát ismerte el a könyvtár pályázatát bíráló testület, amikor értékelésében kiemelte az intézmény küldetésnyilatkozatában foglaltakat: „Az 1826-ban alapított Akadémiai Könyvtár hagyományos értékeit megtartva, a kor követelményeinek megfelelő informatikai háttérrel egyre szélesebb körben bocsájtja rendelkezésre gyűjteményét és szolgálja a tudományos kutatást.”
Forrás: http://www.erikanet.hu/oldal.php?menupont_id=488683&cikk_id=21110


-Márai pénzt hoz a könyvtárak konyhájára
Jövőre indul a Márai Program, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) hosszú távú, évi 1 milliárd forintból működő könyvtártámogatási és könyvszakmai projektje - jelentette be hétfői budapesti sajtótájékoztatóján az NKA elnöke.
Mint Harsányi László elmondta, a Márai Program a kulturális alap legjelentősebb vállalkozása nemcsak összegében, de várhatóan hatásában is. A kezdeményezés nem egyszerűen a könyvtárak támogatásáról szól, inkább egy átfogó könyvtámogatási rendszer, amely elősegíti, hogy a nemzeti kultúrkincs szempontjából fontos kötetek széles körben hozzáférhetők legyenek a hazai és a határon túli könyvtárakban.
A program indulásakor a részt vevő könyvtárak egy 1000 címet tartalmazó listáról rendelhetnek, amely 40 százalékban klasszikus és kortárs szépirodalmat, illetve gyermek- és ifjúsági műveket, 60 százalékban tudományos és szakkönyveket, valamint ismeretterjesztő kiadványokat és kézikönyveket tartalmaz majd. A felsorolt műfajokon kívül csupán hangoskönyvek kerülhetnek a rendelhető kiadványok közé, legfeljebb 5 százalékos arányban.
Harsányi László tájékoztatása szerint az első kiírás során a magyarországi bejegyzésű, illetve határon túli magyar kiadók az utóbbi három esztendőben megjelent köteteiket nevezhetik, ezekről egy paritásos bizottság dönt, melyet egyenlő arányban alkotnak az NKA Szépirodalmi, Könyvtári, valamint Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Kollégiumának delegáltjai.
A Márai Program közvetlenül nem támogatja az alkotókat, de a listán a magyar szerzők prioritást élveznek majd. Az 1 milliárd forintos forrásösszeg lehetővé teszi, hogy a programra egy kommunikációs kampány segítségével a nagyközönség figyelmét is felhívják, a könyvtárak mellett így magát az olvasást is népszerűsítve.
A program hosszú távú fenntarthatóságát biztosítja, hogy az NKA 2010-től stabil bevétellel, az ötös lottó játékadójának 90 százalékával számolhat - hangsúlyozta a kulturális alap elnöke.
Forrás: http://www.nyest.hu/hirek/marai-penzt-hoz-a-konyvtarak-konyhajara


-Csongrád megyei könyvadomány bánsági szórványiskoláknak
Temesvárra látogatott 2009. november 23-án a Csongrád Megyei Közgyűlés háromtagú küldöttsége, akik a Bartók Béla Líceumban a Temes megyei magyar pedagógusok és ifjúsági szervezetek képviselőivel tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatok erősítéséről.
Losonczi-Tóth József, a Csongrád megyei önkormányzat ifjúsági referense bevezetőül elmondta, hogy a látogatásnak hármas célja van: szórványiskoláknak szánt könyvadomány átadása, valamint Csongrád és Temes megyei ifjúsági szervezetek és iskolák közötti együttműködések kialakítása. „Azért jöttünk, hogy megismerjük a helyi szereplőket, felmérjük a kapcsolatok létesítése területén meglévő igényeket, és a híd szerepét betöltve segítsük az együttműködések kialakítását” - mondta Losonczi -Tóth József.
A Csongrád megyei küldöttség nem érkezett üres kézzel: iskoláktól és magánszemélyektől összegyűjtött könyvadományt hoztak a Temes megyei magyar iskoláknak. „Huszonöt nagy doboz könyvet gyűjtöttünk össze, ebből most 15 dobozzal tudtunk elhozni, ami körülbelül 500 könyvet jelent - nyilatkozta a Nyugati Jelennek Losonczi-Tóth József. - Ezek vegyes tartalmú könyvcsomagok, szépirodalom, olvasókönyvek, történelemkönyvek, természettudományos könyvek. Azt szeretnénk most felmérni, hogy pontosan milyen könyvekre lenne a leginkább szükség, hogy a következő alkalommal célirányos gyűjtést szervezzünk!” A csongrádi vendégek az iskolaudvaron át is adtak három doboznyi könyvet Deák Tibornak, az Igazfalvi Általános Iskola igazgatójának, a könyvadomány többi részét az igények szerint osztják szét a Temes megyei magyar iskolák között.
Forrás: http://erdely.ma/jotekonysag.php?id=61396&


DÍJAK

-Életműdíjat kapott Kányádi Sándor
Életműdíjjal tüntette ki Kányádi Sándor költőt a Romániai Magyar Könyves Céh - jelentette be a XV. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár megnyitó ünnepségén Káli Király István, a céh elnöke.
Káli Király köszönetet mondott a kitüntetett Kányádi Sándornak, az idén 80. születésnapját ünneplő alkotónak. Az ünnepelt a nyomtatott szó és a könyv szépségeiről szólva úgy fogalmazott: amit az ember "magához kezesít" - lovat, kutyát vagy könyvet -, az mindvégig kitart mellette. A könyv mellett élni kell a modern technika által felkínált lehetőségekkel is - fűzte hozzá, megállapítva: "Nem kell megijedni az informatika fejlődésétől, a világhálóra fel kell hurcolkodnunk szellemi javainkkal". Úgy vélte, ez is legalább annyira fontos követelmény a jelenben, mint amilyen fontos volt hajdanán a kereszténység felvétele, amely lehetővé tette a magyarok számára, hogy Európában maradhassanak.
A megnyitó ünnepségen kiosztották a céh Szép Könyv 2009 díját is. Szépirodalom kategóriában a csíkszeredai BookArt Kiadó által megjelentetett, Richard Wagner tollából született Ingóságok című kötet kapta a szakmai elismerést. A legszebb gyermekkönyvnek Wass Albert A törpék és az óriás című kötete bizonyult a marosvásárhelyi Mentor Kiadó gondozásában. A művészeti albumok kategóriában Banner Zoltán Gaál András című, a csíkszeredai Pallas-Akadémiánál megjelent monográfiája kapta az elismerést.
Forrás: http://echotv.hu/elet_muveszet/eletmudijat_kapott_kanyadi_sandor.html


-Irodalmi díj Bárányi Ferencnek
Az Írószövetség temesvári székházában 2009. november 20-án adták át a Temes megyei szervezet 2008 évre szóló irodalmi díjait.
Mircea Mihăieş irodalomkritikus, esszéíró és publicista, Simion Dănilă műfordító, Nicolae Sârbu és Octavian Doclin költők társaságában idén dr. Bárányi Ferenc vehette át a megtisztelő Prózai irodalmi díjat, az Irodalmi Jelen Könyvek sorozatban tavaly megjelent, Boldogság délibábja című kötetéért. Cornel Ungureanu helyi írószövetségi elnök az év legsikeresebb regényének kiáltotta ki a regénypályázaton nyertes Boldogság délibábját, amelyet valósággal elkapkodtak az olvasók. A hatvanas évek fiatal orvosainak küzdelmét bemutató önéletrajzi regényt Pongrácz Mária író méltatta, aki a Boldogság délibábját a rangos prózai díjra javasolta.
„Nyugdíjas orvos, tartalékos politikus és amatőr író vagyok - mondta a díj átvételekor dr. Bárányi Ferenc. - Köszönöm a zsűrinek, hogy «olvasatlanul» az én kötetemet díjazta, és Pongrácz Máriának, aki jelenlétével, intellektusával, szavának súlyával alapvetően hozzájárult a Boldogság délibábja irodalmi díjához. Faulkner megírta a tanya-falu-város trilógiáját, én is hozzáfogtam már az egyetem (Égbe nyúló kockakövek) - falu (Boldogság délibábja) - város trilógia harmadik kötetéhez. Ha isten egészséget ad, hamarosan befejezem a trilógiámat!”
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=61286


-Gershwin-díjat kap Paul McCartney
Kitünteti az amerikai Kongresszusi Könyvtár Paul McCartneyt, a brit zenész a harmadik, aki átveheti a populáris dalért járó Gershwin-díjat, előtte Stevie Wonder és Paul Simon részesült a kitüntetésben.
Nehéz más olyan előadót és zeneszerzőt találni, aki jobban megváltoztatta volna a zenét mint McCartney - indokolta a döntést James Billington a könyvtár részéről. A koncerttel egybekötött díjátadóra várhatóan 2010 elején kerül sor, a Kongresszusi Könyvtár azonban még nem közölte a fellépők sorát.
A Beatles 67 éves egykori tagja nemrég fejezte be öthetes amerikai turnéját, amelynek keretében Washington környékére is ellátogatott.
A díj azért viseli a Gershwin nevet, mert a Kongresszusi Könyvtár őrzi a szerzőpáros George és Ira Gershwin kéziratait.
Forrás: http://index.hu/kultur/blog/2009/11/17/konyvtar-dijat_kap_paul_mccartney/


HAZAI

-Megújult az ötszáz éves Apor-kódex
A Balassi Intézet támogatásával restaurált 500 éves kötetet a "Látjátok feleim" - Magyar nyelvemlékek a kezdetektől a XVI. század elejéig című kiállításon mutatták be az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol először került egymás mellé a Huszita Biblia részeit őrző mindhárom kódex.
Lauter Éva, a Balassi Intézet főigazgatója elmondta: az 500 éves Apor-kódex restaurálását a 2009-re meghirdetett A Magyar Nyelv Éve programsorozat költségvetéséből támogatták. Felidézte, hogy a kódexet a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban őrzik, s Magyarország ezelőtt kétszer kísérelte meg szakszerű restaurálását, de az mindkétszer meghiúsult.
A Balassi Intézet ezúttal a magyar nyelv éve kapcsán ajánlotta fel az Országos Széchényi Könyvtárnak (OSZK), hogy kifizeti a kódex restaurálásának 1,78 milliós forintos költségét. Érdi Marianne, a restaurációs osztály vezetője és Tóth Zsuzsanna főrestaurátor több hónapos munkával restaurálta a különleges kódexet.
A történelemben először lehetett együtt látni a Huszita Biblia részeit őrző mindhárom kódexet: a Münchenit, amely az Újszövetséget, a Bécsit, amely az Ószövetséget és az Apor- kódexet, amely a zsoltárokat tartalmazza - emelte ki Lauter Éva főigazgató.
A negyedik legrégebbi magyar nyelvemléknek számító Apor-kódexet 1877-ben adományozta a Székely Nemzeti Múzeumnak báró Apor Zsuzsánna. Szövegét először 1881-ben közölték, majd 1942-ben hasonmását is kiadták Budapesten. A kódex itt vészelte át a második világháborút, majd 1953-ban visszakerült Romániába, Sepsiszentgyörgyre. A valószínűleg a XV. században készült műtárgy rossz állapotban volt, magas savtartalmú tintája miatt folyamatosan károsodtak a betűi, így megtekintésére eddig rendkívül ritkán adódott lehetőség.
A kiállítás 2010. február 28-ig látogatható a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=59998,
http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=23788&Cikk,
http://kultura.hu/main.php?folderID=1&ctag=articlelist&iid=1&articleID=291980


-Megváltozott olvasási szokások Erdélyben
Háttérbe szorult az olvasás Erdélyben. A megváltozott olvasási szokások és piaci viszonyok az erdélyi könyvkiadókat is új helyzet elé állítják. Olvasni ma is olvasnak a fiatalok, csakhogy a kényelmi szempontok ezt a tevékenységet is felülírták mára - derül ki a Duna TV november közepén sugárzott összeállításából.
Ha a fiatalok többsége meg is elégszik az internetes olvasással, a könyvnek van jövője. Hogy milyen könyv kerül egy bolt polcaira, azt általában a kereslet határozza meg. A keresletet a kereskedő is befolyásolhatja valamelyest, de a piac felvevőképességére hivatkozva csak ötleteket adhat a kiadónak egy-egy kiadvány megjelentetésére.
Könyvkiadásra szükség van Erdélyben még akkor is, ha a könyvkiadók mindennapjait a túlélési harc jellemzi. A legtöbb komoly kiadó ugyanis nyereség nélkül, a közszolgálatiság jegyében dolgozik ma is, szem előtt tartva az olvasók jó értelemben vett érdekeit.
Forrás: http://www.erdely.ma/kultura.php?id=60899&cim=megvaltozott_olvasasi_szokasok_erdelyben


-Magyar irodalmi sikerek Bukarestben

Megjelent román nyelven Esterházy Péter Rubens és a nemeuklideszi asszonyok című kötete, amelyet 2009. november 18-án mutattak be Bukarest legnagyobb könyvesboltjában. Nádas Péter Goldene Adele című esszéjét az Observator cultural című hetilap közölte, a román Lettre Internationale őszi száma pedig mindkettőjüktől megjelentetett egy-egy írást.
Esterházy Péter és Nádas Péter, a két nemzetközi hírű magyar író román fordítója, Anamaria Pop elmondta, hogy az Esterházy három dramolettjét tartalmazó kötet, a Rubens és a nemeuklideszi asszonyok román kiadása egy negyedik darabbal, a Harminchárom változat Haydn-koponyára cíművel bővült. A színmű nyomtatásban először románul látott napvilágot, Budapesten a darab premierje december 18-án lesz a Bárka Színházban - jegyezte meg a fordító.
A kötet a Curtea Veche Kiadónál jelent meg - ez már a hetedik román nyelvű Esterházy könyv -, s bemutatója a Carturesti-ben, Bukarest legnagyobb könyvesboltjában volt. A Harminchárom változat Haydn-koponyára című darabot felolvasószínház keretében két fiatal román színész, Iulia Popovici és Adrian Buz adta elő - sorolta Anamaria Pop. Esterházy Péter Haydn halálának 200. évfordulója alkalmából írta a derű zeneszerzőjének fájdalmasan groteszk drámáját és ajánlotta föl a Bárka Színháznak.
Esterházy-mű olvasható a román Lettre Internationale őszi számában is, a Rubens és a nemeuklideszi asszonyok című kötetből a Legyünk együtt gazdagok című monodrámája. Ugyanott jelent meg Nádas Péter Leni sír című esszéje, amely jövőre a Curtea Veche Kiadónál megjelenő, Az öreg kontinens sebei című, 14 esszét tartalmazó kötetéből való, s ezt is Anamaria Pop fordította románra.
Nádas Péter Goldene Adele című esszéjét Az egyéni hisztéria és a közös sértettség furorjáról alcímmel a bécsi Burgtheaterben október végén kezdődött Kakania-projekt keretében olvasta föl. Ez az írása jelent meg most románul, Anamaria Pop fordításában az Observator cultural című bukaresti hetilapban.(Az esszé címadója Gusztav Klimt osztrák festő bizánci aranypalásttal betekert erotikus nőalakja, Adele Bloch Bauer.)
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/16771/magyar_irodalmi_sikerek_bukarestben


AJÁNLÓ

-Megjelent az  Erdélyi Toll
A székelyudvarhelyi Erdélyi Gondolat Lap- és Könyvkiadó új irodalmi és művelődési kiadvány megjelentetésére vállalkozott: Erdélyi Toll címmel vaskos, negyedéves megjelenésűre tervezett folyóirat első számát kínálja az olvasóknak. A szerkesztőségi beköszöntőben kiemelik: ,,folyóiratunk klasszikus értékeinket tekinti mércének, irányadónak", s ennek megfelelően állították össze az első lapszámot, mely igazán nagyon változatosra, olvasmányosra sikeredett, többi erdélyi magyar irodalmi lapunk - Székelyföld, Látó, Helikon, Korunk, Várad, a virtuális világba átköltözött Irodalmi Jelen - méltó partnerévé. Az Erdélyi Toll első lapszámának szerzői jórészt a kiadó köré csoportosult írók, költők, rovatainak bősége okán célközönsége korosztály szempontjából az óvodásokkal kezdődik, versek, prózai szövegek mellett irodalomtörténeti, nyelvhelyességi írásokat tartalmaz, foglalkozik néphagyománnyal, és áttekintőt is tartalmaz az erdélyi kereszténység ezer esztendejéről, de nem hiányoznak lapjairól a könyvismertetők, kritikák sem.
Forrás: http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=23847&Cikk=Megjelent


-Kányádi szaval a Kaláka-lemezen
A vers az, amit mondani kell - írta korábban Kányádi Sándor. A 80 éves költő, író lemezt készített a 40 éves Kaláka együttessel; a Hangzó Helikon-sorozatban most megjelent kiadványon verseit Kányádi maga mondja el, a dalokat pedig a Kaláka adja elő.
Gryllus Dániel, a Kaláka vezetője az MTI-nek elmondta: tavaly megjelentetett egy felnőtteknek szóló CD-t Fehéringes versek címmel, amelyen Kányádi Sándor mondta el verseit, ő pedig énekelte a megzenésített költeményeket és citerán játszott. „Sándor bácsi akkor azt mondta, volna még néhány vers, amit fel lehetne venni, így jött az ötlet, hogy csináljunk egy hasonló Kaláka-Kányádi-lemezt gyerekeknek” - idézte fel a kiadvány előtörténetét a zenész. A lemezen Kányádi Sándor 24 versét mondja el, a Kaláka pedig a költő tíz versét zenésítette meg.
Teljes cikk itt: http://www.kronika.ro/index.php?action=open&res=33284


-Új kötet az olvasáskultúra fejlesztéséről
A Könyvtári Intézet EuroTéka elnevezésű sorozatában megjelent Az olvasáskultúra fejlesztése. Koncepciók, programok, kampányok című kötet. A tartalomból:
Nemzetközi kitekintés
- A könyvtárak szerepe néhány európai ország átfogó olvasásfejlesztési programjában (Finnország, Nagy-Britannia, Svédország, Norvégia, Ausztria, Németország)
A könyvkiadás és a könyvterjesztés támogatásának szerepe az olvasáskultúra fejlesztésében
Amit a kutatásokból tudni lehet
- Péterfi Rita - Nagy Attila: Adatok az olvasásról, a könyvtár-, a számítógép- és az internethasználatról
Új utakon
- Ládi László: Ügyfélkapu. Interaktív könyvtári portál könyvtárak és olvasók számára
- Kardos András: konyvtar.hu
- Sudár Annamária: "... ha a gyerkőc már úgyis ott ücsörög reggeltől estig" - avagy a világháló mint elsődleges forrás (?)
Forrás: http://www.ki.oszk.hu/107/news.php?extend.513


ELHALÁLOZÁS

-Meghalt Francisco Ayala
Életének 104. évében elhunyt az egyik legjelentősebb kortárs spanyol irodalmárnak és gondolkodónak tartott Francisco Ayala spanyol író, szociológus.
Bár írásaival nem a széles olvasóközönség ízlését vagy az irodalmi divatot szolgálta ki, mégis szinte minden kitüntetést megkapott, amelyet a spanyol nyelvű irodalmi életben adni lehet: 1983-ban például a Nemzetközi Irodalmi díjat, 1991-ben a Cervantes-díjat, 1998-ban pedig az Asztúria hercege díjat ítélték neki.
Az 1906-ban a dél-spanyolországi Granadában született Ayalát a spanyol polgárháború száműzetésbe kényszerítette: Argentínában és az Egyesült Államokban élt és dolgozott, mielőtt visszatért szülőhazájába. A jelenkor egyik legnagyobb spanyol irodalmáraként és gondolkodójaként számon tartott Ayala így nyilatkozott önmagáról: "Szkeptikusnak születtem. Semmiben sem hittem soha túlságosan, mindent kétségbe vontam. Ezt a fajta kétséget az írással lehet legjobban kifejezni". Egy könyvbemutatóján pedig így köszöntötte olvasóközönségét: "Köszönöm, hogy eljöttek. Mit mondhatnék még? Nekem személy szerint elegem van Francisco Ayalából."
Az író-szociológus magát moralistának és liberálisnak tartotta, aki "a társadalom morális hanyatlása" ellen emel panaszt. Egy olyan országban, mint Spanyolország, ahol mély szakadék tátong a jobb- és a baloldal között, és ahol gyakorlatilag hiányzik a liberális közép, Ayala magányos harcos maradt. Soha semmilyen politikai pártnak nem engedte meg, hogy "bekebelezze", és Spanyolország "élő lelkiismereteként" tekintettek rá.
Forrás: http://www.kulturpart.hu/irodalom/16303/meghalt_spanyolorszag_szimboluma


MOZAIK

-Ingyenes netes könyvtárat és nyomdát is alapított a HP
Félmillió ritka, már régóta ki nem nyomtatott könyvet tesz elérhetővé a Hewlett-Packard a Michigani Egyetemmel közösen, egy új online rendszerben.
Ennyi könyvvel kezdi meg a működését a HP BookPrep, egy új online szolgáltatás. A Michigani Egyetem és a HP közös vállalkozása már rég nem kapható vagy ritka könyveket tesz elérhetővé a neten keresztül. A szolgáltatás két külön részből áll: egyfelől a beszkennelt könyvek lapjait olvashatóbbá teszik, majd feltöltik egy adatbázisba. Innen aztán két út áll nyitva az érdeklődők számára: először online, teljesen ingyen, bárhonnan elolvashatják a könyveket egy elektronikus könyvtárban. Amennyiben azonban ennél többet szeretnének, van rá mód: a BookPrep ugyanis bármely, az adatbázisban szereplő könyvet kérésre újra kinyomtatja számunkra.
Forrás: http://www.technet.hu/techtud/20091026


-Nyilvános lesz az e-könyvtárról szóló egyezség
Nyilvánosságra hozzák a Google internetes kereső és az írókat képviselő szervezetek közötti megállapodást az e-könyvtárról. A szerzői jogok védelmében 2005-ben indult per a Google ellen, amely több millió kötetet tett elérhetővé az interneten.
Nagyjából hétmillió kötet olvasható jelenleg a Google internetes keresőprogram könyvtárában. Ez a szám várhatóan ugrásszerű emelkedésnek indul, mert a cég nyáron megegyezett az írókat képviselő szervezetekkel a különböző művek internetes forgalmazásáról. Ezek a szervezetek 2005-ben indítottak pert a Google ellen, mert úgy vélték: azzal, hogy a cég a világhálón elérhetővé teszi a különböző könyveket, jelentősen csorbul a szerzői jog, amely hetven évig védi az írókat és más jogtulajdonosokat.
A Google valószínűleg nem csak üzleti érdekei miatt igyekszik minél előbb rendezni a szerzői jogi kérdéseket. Az internetes könyvtárral ugyanis a legmagasabb politikai szinteken is foglalkoznak. Legutóbb, októberben például maga Angela Merkel német kancellár bírálta a Google-t a szerzői jogi aggályok miatt.
Forrás: http://erdely.ma/kultura.php?id=60630


-Törvénnyel kellene szabályozni a Google könyvdigitalizálását
Jeanette Hofmann hálózatkutató szimpatikusnak tartja a Google könyvdigitalizálási projektjét, ugyanakkor tart is a konszern monopolhelyzetétől. A szakember véleménye szerint éppen azért kellene megalkotni egy Google-törvényt, hogy meg lehessen akadályozni a cég monopolhelyzetének kialakulását. A szakember szerint a Google Books alapvetően jó irányba halad. Amennyiben a világ vezetői komolyan gondolták, hogy meg kell nyitni minden könyvtárat és azok tartalmát be kell szkennelni, akkor egy pragmatikus szabályozást kell kidolgozni. Természetesen felmerül a kérdés, hogy a cég ezzel a programmal nem kerül-e monopolhelyzetbe a digitalizálási piacon? Nos, Hofmann úgy vélte, hogy ennek megakadályozására történtek kísérletek, de ennek ellenére ő szkeptikus ebben a kérdésben.
A kutató az elsősorban internetes kérdésekre szakosodott Berlini Tudományos Központ munkatársa és jelenleg a London School of Economics and Political Sciencehez tartozó ESRC Centre for Analysis of Risk and Regulation (CARR) elnevezésű intézetnél dolgozik.
Forrás: http://www.sg.hu/cikkek/71011/


-Fél évszázad után vitte vissza a könyvtári könyveket
51 év után juttatott vissza két könyvtári könyvet hajdani középiskolájának egy amerikai, és hozzájuk 1000 dollárt mellékelt önkéntes bírságként. A nevét titokban tartó személy a könyvekkel egy levelet is küldött, melyben elmagyarázta, hogy családja véletlenül csomagolta be és vitte magával az 1959-ben kivett könyveket, amikor hirtelen elköltözött Arizona államból. Az illető arra is emlékezett, hogy napi két cent volt a késedelmi pótlék, így 745 dollárral tartozott addigra a könyvtárnak a két kötetért, ám ezret küldött, hátha megemelkedett időközben a tarifa.
Forrás: http://eletmod.transindex.ro/?hir=12754


-2010 az elektronikus könyv éve lesz
Robbanásszerű terjedésre számíthatunk az e-book készülékek piacán. Végre tényleg kevesebb fát fognak kivágni?
Számos előnye van az elektronikus szövegeket megjeleníteni képes mobil eszközöknek, főleg azoknak, amelyek „elektronikus tintával” működnek. Ezek ugyanis minimális mértékben fogyasztanak energiát, mivel csak a „lapozáshoz” szükséges elektromosság; az utoljára megjelenített állapotot pedig akkumulátor nélkül is stabilan tartja a digitális könyv. Emellett rengeteg olvasnivalót vihetünk magunkkal, még 1-2 GB-os kapacitás esetén is bőven felfér teljes otthoni könyvtárunk az ebook memóriakártyájára. Ráadásul többnyire olcsóbbak a digitális univerzumban létező példányok, mint a papíralapúak, hiszen nincsen sem nyomtatási, sem szállítási költség. És ha már papír: a környezetet védik az elektronikus könyvek azzal, hogy szükségtelenné teszik komplett erdők kiirtását; illetve a nyomtatás környezetre ártalmas anyagait nem kell sem előállítani, sem kivonni végül a hulladékgyűjtőben leadott példányokból.
Annak ellenére, hogy az elképzelés és a technika már régóta ismert, mindezidáig mégsem tudtak széles körben elterjedni a digitális könyv feladatát betöltő eszközök. Habár az Amazon a Kindle-lel szép sikereket ért el, és megmozgatta a piac állóvizét, még mindig nem válogathatunk a termékek között - különösen hazánkban nem. Ez azonban váltózóban van, elsőként a világ legfejlettebb részein, állítja a tajvani Market Intelligence Center (MIC).
A piackutató cég becslése szerint idén valamivel több mint 3 millió e-book olvasó kerül leszállításra az egész világon. Ez még a válság ellenére is igen lendületes, 177 százalékos növekedést jelent a tavalyi adatokhoz képest. Ugyanakkor még csak közelében sem vagyunk a piac telítődésének: az MIC jóslata szerint 2013-ban már majdnem 20 millió ilyen eszköz fog elfogyni egy év alatt.
S. H. Wang, a piackutató vezető elemzője szerint az elmúlt évek sem teltek tétlenül. A közelmúltban ment át az e-book iparág a termékek bevezetési szakaszán. Ennek során alakultak ki a felhasználói szokások, készültek el az első tartalmi fejlesztések, illetve a működő üzleti modell(ek) létrehozása. Emellett a technika is mostanra érett be arra, hogy dömpingszerűen lehessen elektronikus könyveket olvasni képes eszközöket gyártani.
Forrás: http://www.terminal.hu/cikk.php?article_id=117355


-Szagolgasson régi könyveket!
Régóta sejtjük, hogy a régi könyvek, történelmi dokumentumok illata sokat elárul azok állapotáról. Mostantól egészen biztosan tudjuk: a szag alapján még azt is pontosan meg lehet határozni, hogy melyik szorul restaurációra.
A régi könyveket lapozgatva gyakran érzünk dohos szagot, amely a papírlapokból kipárolgó illékony szerves anyagokból származik. Ismert, hogy a hőmérséklet és a relatív páratartalom csökkentésével hatékonyan lassítható a kipárolgás és a könyvlapok elöregedési folyamata. Egy új kutatás arra is rávilágított, hogy a könyvlapok elöregedésével miként változik az illékony szerves anyag összetétele. Mindennek pedig a történelmi dokumentumok, kéziratok megőrzésben, állagvédelmében lehet nagy jelentősége.
Matija Strlic, a University College London-ben működő Fenntartható Örökség Központ munkatársa az Analytical Chemistry folyóirat legújabb számában közzétett tanulmánya részletesen bemutatja a kutatást, amelyben 72 darab XIX-XX. századi, különböző könyvlap lebomlását kísérték figyelemmel abból a szempontból, hogy milyen illékony szerves anyagok szabadulnak fel az elöregedés során.
Az eredmények a történelmi dokumentumok megőrzésben nyithatnak új utat, hiszen az illékony szerves anyagok összetételének változásából pontos következtetést vonhatunk le a papír állapotára vonatkozóan, anélkül, hogy a sérülékeny régi iratok, könyvek lapjait bolygatni kellene.
Forrás: http://www.mult-kor.hu/20091113_szagolgasson_regi_konyveket


-Restaurálták Raffaello és Leonardo da Vinci rajzait
A rajzokat az úgynevezett Resta Codex tartalmazta, amelyet egy XVII. századi szerzetesről, Sebastiano Resta testvérről neveztek el. A barát élete során 3500 rajzot gyűjtött össze, amelyeket 30 kötetbe köttetett be. Mindössze hat kötet maradt fenn érintetlenül, köztük a Codex Resta, valamint a Peter Rubens rajzait tartalmazó kötet, ám a szerzetes kollekciójából származó különálló rajzok számos köz- és magángyűjteményben megtalálhatók.
Hét évvel ezelőtt küldték el a kódexet Firenzébe restaurálásra, ahonnan öt speciális konténerben érkeztek vissza a rajzok. A konténereken belül kisebb tárolókba helyezték a sérülékeny alkotásokat, amelyeket így anélkül is lehet szemrevételezni, hogy kézbe kellene venni őket.
A rajzokban egyébként a legnagyobb kár akkor keletkezett, amikor bekötötték a kódexet. Némely alkotáson gondatlan bánásmód miatt keletkeztek ráncok, másokon begyűrődések láthatók, és kivétel nélkül minden lap hullámossá vált az évszázadok során.
Az alkotásokat először kivették a megkopott bőrkötésből, majd azok állaguktól függően egyéni kezelésben részesültek: némely rajzot elég volt megtisztítani, mások viszont komolyabb restaurálást igényeltek.
A Biblioteca Ambrosiana tervezi a rajzok bemutatását, ám a kiállítás időpontját még nem jelentették be. A könyvtár jelenleg mutatja be annak a 24 kiállításból álló sorozatnak az első tárlatát, amelynek keretében hat év alatt megismertetik a nagyközönséggel Leonardo da Vinci 1119 oldalas Atlanti Kódexét. (A Codex Atlanticus az itáliai polihisztor rajzainak és írásainak legnagyobb gyűjteménye.)
Forrás: http://index.hu/tudomany/blog/2009/11/18/restauraltak_raffaello_es_leonardo_da_vinci_rajzait/


-Ritka kincsre találtak rá a mellékhelyiségben
Charles Darwin A fajok eredetéről című könyvének első kiadásának egyik példányát bocsátják árverésre Nagy-Britanniában. A könyv éveken át egy vécében pihent, igaz, bedobozolva.
A Christie's éppen a megjelenés 150. évfordulóján bocsátja árverésre a könyvet. A példány értékét 40-60 ezer fontra becsülik.
A könyvet birtokló család a hatvanas évek végén vagy a hetvenes évek elején mindössze pár shillingért tett szert a darabra - számolt be az aukciós ház. A könyv gazdái akkor jöttek rá, hogy milyen értéket is rejt az otthonukban a vendégek számára fenntartott mellékhelyiség, amikor egy kiállításon meglátták az ő példányuk egyik testvérét.
Forrás: http://www.hirado.hu/Hirek/2009/11/24/08/Ritka_kincsre_talaltak_ra_a_mellekhelyisegben.aspx


-Nobel-díjas „felvágás”
Újságcikkeket vág apró darabokra, majd a papírfecnikből új mondatokat képez: így keresi a legmarkánsabb, legkifejezőbb szavakat könyveihez a Nobel-díjas Herta Müller.
Az írónő egy tübingeni felolvasáson mesélt arról, hogy ezeknek a "kollázsalkotásoknak" a ragasztgatása közben a szavak "ránéznek", és a kezéből egyszerűen "a fejébe szállnak". Ezzel a technikával szokatlan szóösszetételeket alkothat.
Az írónő szerint erre az irodalmi szövegek egyszerűen alkalmatlanok, csak az újságcikkek megfelelőek. Mint Müller elmondta: azok a legszebb költői szavak, amelyek gyanútlanul költőiek. Ugyanakkor arról is meg van győződve, hogy az embernek nem kell feltétlenül szavakba öntenie mindent, amit ki akar fejezni.
Forrás: http://nol.hu/kult/nobel-dijas_felvagas

Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.