************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
********* *********
       ReMeK-e-hírlevél
IV. évf., 2009/8. szám                                         ISSN
1842-7448
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
********* *********
Romániai magyar könyvtárosok elektronikus hírlevele
Megjelenik havonta
************ ********* ********* ********* ********* ********* *********
********* *********

Amennyiben a hirlevel az ekezetes betuk miatt nem olvashato, kerem, jelezzek
a bakai.magdolna@gmail.com  cimen.

TARTALOM

HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK
-Az Európa Tanács kampánya: Állj ki a diszkrimináció ellen!
-2010: A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve
-Hagyj egy szót magad után! - szószavazó kampány
-Digitalizálták az Erdészeti Lapokat
PÁLYÁZATOK
-Pályázat a 2010-es Jókai-díjra
-Pályázat testvérvárosi találkozókra
-Mesepályázati felhívás Benedek Elek tiszteletére
-Folytasd te is Tódor és Lackó történetét! - meseíró pályázat
TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL
-Nyertes pályázat - együttműködés Székelyföld szellemi örökségének
digitalizálásáért
-Biblionet Hargita megyében
-Könyvtáravató Maroshévízen
-"Nyitott könyvek éjszakája" Székelyudvarhelyen
-Bemutatták az elbújtatott könyvtárat
ÉVFORDULÓK
-500 éve született Kálvin János
-130 éve született Móra Ferenc
KITEKINTŐ
-A Magyar Könyvtárosok Egyesületének 41. Vándorgyűlése
-Kultúra program: óriási magyar siker a műfordítási pályázaton
-KönyvtárIskola
-Könyvtár kamionos pihenőkben és a pékségekben
DÍJAK
-Hans Christian Andersen díj, 2010 - nincs magyar jelölt
HAZAI
-Ingyenes szoftver iskolai könyvtáraknak
-Új igazgató a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár élén
-Könyvtár-korszerűsítés Kézdiszentléleken
-A "Dimitrie Cantemir" Ökológiai Alapítvány könyvtára
AJÁNLÓ
-Új könyv Erdély Széchenyijéről
-Kiadvány az egykori nagyenyedi Minorita Rendház könyvtáráról
-A Biblia az interneten
-Mesemorzsák Elek apótól
MOZAIK
-Muszájon innen és túl - hét erdélyi magyar író vallomása a
háziolvasmányokról
-Olvasó kutya az Egyesült Államokban


*HASZNOSÍTHATÓ INFORMÁCIÓK*

*-Az Európa Tanács kampánya: Állj ki a diszkrimináció ellen!*
Diszkriminációellenes kampányt indít az Európa Tanács *Speak out against
discrimination* (Állj ki a diszkrimináció ellen!) címmel. A kampány célja,
hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét a diszkrimináció különböző
megjelenési formáira, a rasszista és előítéletes megnyilvánulások
terjedésére, különösen az iszlamofóbia, az antiszemitizmus és a
romaellenesség jelenségére. A Barcelonában (Spanyolország), Párizsban
(Franciaország), Madridban (Spanyolország), Milánóban és Rómában
(Olaszország) már elindult kampány 2009 júliusában tovább terjeszkedik az
európai országokban, így július elejétől Lisszabon (Portugália) is részt
vesz a kezdeményezésben. Az Európa Tanács a kampánnyal végül egy olyan,
médiaszervezetekből és újságírókból álló csoportot kíván létrehozni, amely
nagy figyelmet fordít a kultúrák közötti párbeszéd, a diszkriminációellenes
irányelvek és gyakorlatok népszerűsítésére. Bővebb információ itt:
www.europatanacs.hu/pdf/Press_release-Antidiszkriminacios_kampany.pdf
Forrás: http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=22657


*-2010: A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve*
A 2010-es év A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai
éve. Célja, hogy felhívja a nyilvánosság figyelmét az EU tagállamaiban
létező szegénység és társadalmi kirekesztés veszélyeire, és lehetőséget
biztosítson a szegénységet és kirekesztést naponta megélő embereknek, hogy
hallassák a hangjukat. A program teljes költségvetése 26 millió euró, ebből
17 millió uniós forrás, 9 millió pedig az egyes tagállamok nemzeti
költségvetési forrása. Bővebb információ itt:
http://ec.europa.eu/social/main.jsp?langId=en&catId=637
Forrás: www.kulturpont.hu


*-Hagyj egy szót magad után! - szószavazó kampány*
Kazinczy Ferenc személye, pályája és életútja egyet jelent a nyelvújítással.
Az 1810-ben elindított nyelvújítási mozgalom mintegy 10 000 szóval
gyarapította a magyar nyelvet. Kazinczynak köszönhetően csaknem 250 éve
használjuk az elem, szellem, jellem, szobor, verseny, lég szavainkat.
Születésének 250. évfordulója alkalmából a Balassi Intézet a Magyar Nyelv
Éve 2009 programsorozat részeként országos szavazást indított annak
kiderítésére, vajon a 21. század embere melyik magyar szót szeretné
megőrizni a következő 250 évre? A Szószavazó honlapon 2009. november végéig
várják a szavazatokat. Bővebb információ itt:
www.szoszavazo.hu/cms/default.php , www.bbi.hu/index.php?id=145&cid=1145
Forrás: www.kulturpont.hu

*-Digitalizálták az Erdészeti Lapokat*
Digitalizálták Magyarország második legrégibb lapját, az Erdészeti Lapokat;
az összes számot, 115 ezer újságoldalt érintő projekt összköltségvetése 11,5
millió forint volt, amelyből 7,71 milliót a Földművelési és Vidékfejlesztési
Minisztérium (FVM) biztosított - jelentette be Pető József, a 4200 tagot
számláló, a vállalkozáshoz önrészt adó Országos Erdészeti Egyesület elnöke
Budapesten.
Pető József rámutatott: a 144 évfolyam digitalizált változata mindenki
számára elérhető lesz az interneten a www.erdeszetilapok.hu , illetve a
www.epa.oszk.hu oldalon. A 3900 példányban megjelenő, 15 millió forintos
éves költségvetéssel működő lapot az 1862-ben alapított Országos Erdészeti
Egyesület adja ki.
Forrás:
http://umsz.manna.ro/media-roviden/digitalizaltak_az_erdeszeti_lapokat_2009_07_28.html


*PÁLYÁZATOK*

*-Pályázat a 2010-es Jókai-díjra*
Pályázatot hirdet a révkomáromi (Szlovákia) Jókai Közművelődési és Múzeum
Egyesület, valamint a Falvak Kultúrájáért Alapítvány a 2010-es Jókai-díj
odaítélésére. A pályázatra nyomtatásban meg nem jelent szépirodalmi írásokat
vagy tanulmányokat várnak a következő témában: id. Szinnyei József, a
legnagyobb magyar bibliográfus. Az elismerést 2010 februárjában adják át.
Pályázási határidő: 2009. november 30. Bővebb információ: Jókai
Közművelődési és Múzeum Egyesület, Valchovnícka 2 (Csapó u. 2), 945 01
Komárno, Szlovákia; Falvak Kultúrájáért Alapítvány, 1143 Budapest, Stefánia
út 33.
www.alkotohazak.shp.hu
Forrás: http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=22665


*-Pályázat testvérvárosi találkozókra*
Pályázatot hirdet az Európai Bizottság az Európa a polgárokért program
Testvérvárosi találkozók alprogramjában való részvételre a 2010. január 1.
és 2010. szeptember 30. közötti időszakra. A testvérvárosi találkozók célja,
hogy a részt vevő települések polgárai között erős személyes kapcsolat
alakuljon ki. Pályázhatnak testvérvárosi kapcsolattal rendelkező
önkormányzatok vagy ezek testvérvárosi egyesületei, bizottságai. Az a
település nyújthatja be a pályázatot, amelyik a találkozó helyszíne lesz. A
pályázatokat az EACEA kezeli. Pályázási határidő: 2009. szeptember 1. Bővebb
információ itt: Európai Bizottság, Európai Oktatási, Audiovizuális és
Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA);
www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=779
Forrás: www.kulturpont.hu


*-Mesepályázati felhívás Benedek Elek tiszteletére*
Benedek Elek születésének 150. és halála 80. évfordulója előtt tisztelegve,
Dunakeszi Város Önkormányzata és a Magyar Hagyományőr Világszövetség
MESEÍRÓ- és MESEILLUSZTRÁTOR-PÁLYÁZATot hirdet, amelyen lakóhelytől
függetlenül bárki részt vehet. A pályaműveket a Kölcsey Ferenc Városi
Könyvtár címére (2120 Dunakeszi, Kossuth Lajos u. 6.) várják a szervezők.
Beküldési határidő: 2009. szeptember 15. A beküldött rajzok Dunakeszin, az
október 10-én megrendezésre kerülő Benedek Elek Mesekarneválon lesznek
megtekinthetők. Ugyanott hallhatók majd a győztes mesék is. Részletek a
pályázatról: http://www.csodaceruza.com/palyazat_gyerekeknek.htm
Forrás: www.csodaceruza.com


*-Folytasd te is Tódor és Lackó történetét! - meseíró pályázat*
Meseíró pályázatot hirdet a Nagy Terv Ifjúsági Természet- és
Környezetvédelmi Program gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt *Folytasd te
is Tódor és Lackó történetét!* címmel. A pályázatra olyan meséket várnak,
amelyek a Nagy Terv honlapján olvasható bevezető mese folytatásai. Pályázási
határidő: 2009. december 31. Kapcsolatszemély: Barna Judit,
barna.judit@ntkreativ.hu, tel.: (06 20) 232-5746. Részletek itt:
www.nagyterv.hu.
Forrás: www.kulturpont.hu


*TUDÓSÍTÁSOK KÖNYVTÁRI RENDEZVÉNYEKRŐL*

*-Nyertes pályázat - együttműködés Székelyföld szellemi örökségének
digitalizálásáért*
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár és a székelyudvarhelyi Haáz
Rezső Múzeum Tudományos Könyvtára közös digitalizálási projektje is nyert
azon a pályázaton, amelyet a Szülőföld Alap Kulturális, Egyházi és Média
Kollégiuma hirdetett meg, azzal a céllal, hogy a határon túli magyar
kulturális szellemi örökség digitalizálásával és internetes megjelenítésével
kapcsolatos programokat támogassa.
A két Hargita megyei intézmény együttműködésével létrejött, *Székelyföldi
digitális emlékezet* című digitalizálási terv célja a székelyföldi
vonatkozású nyomtatott kulturális értékek megőrzése, védelme és bevonása a
kulturális körforgásba, a helyi értékek közkinccsé tétele. Az együttműködési
megállapodás értelmében a digitalizált dokumentumokat mindkét könyvtár saját
honlapján is elérhetővé teszi, ugyanakkor célkitűzésük az is, hogy az
együttműködés során létrehozott digitális adatbázis az Országos Széchényi
Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtárába is elhelyezést nyerjen. A Haáz
Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának vezetője, Róth András Lajos már évek
óta foglalkozik digitalizálással, az OSZK-val kötött partnerszerződés
alapján az általa digitalizált művek megtalálhatók a Magyar Elektronikus
Könyvtárban.
A Szülőföld Alap pályázatán nyert 500 000 forint összegű támogatás lehetővé
teszi a digitalizálási munkálatokhoz szükséges legfontosabb technikai
eszközök - két jó minőségú szkenner, illetve két laptop, valamint
karakterfelismerő szoftver - beszerzését a két könyvtár számára. Ezáltal
2009 őszétől a Kájoni János Megyei Könyvtár is bekapcsolódhat a
digitalizálási tevékenységbe, sor kerülhet az első dokumetumok
digitalizálására a program keretében. A tervek szerint az első körben
digitalizálni kívánt művek többnyire XVIII-XIX. századi erdélyi,
székelyföldi vonatkozású, illetve helytörténeti kiadványok, helyi nyomdák
kiadványai, valamint XX. századi erdélyi, székelyföldi vonatkozású munkák a
Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának, valamint a Kájoni János Megyei
Könyvtár dokumentációs részlegének gyűjteményeiből. A kulturális örökség
digitalizálása hosszú távú tevékenység, az eredményes együttműködés
érdekében a két könyvtár évente összeállítja majd a digitalizálásra szánt
dokumentumok jegyzékét és közösen értékeli az elért eredményeket.
Forrás: Kelemen Katalin, Csíkszereda, Kájoni János Megyei Könyvtár


*-Biblionet Hargita megyében*
Hargita megye bekerült a Biblionet országos könyvtárfejlesztési program első
körében kiválasztott 12 megye közé. A Kájoni János Megyei Könyvtár mellett
20 Hargita megyei könyvtár jut szamítógéphez, szoftverhez és alakíthat ki
internetes központot. A városok közül Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely,
Szentegyháza, Borszék, Maroshévíz, Székelykeresztúr, a községek közül pedig
Gyergyótölgyes, Csíkszentdomokos, Gyergyóremete, Gyimesközéplok, Parajd,
Salamás, Gyergyócsomafalva, Kászonaltíz, Csíkpálfalva, Csíkkozmás,
Gyimesfelsőlok, Szentábrahám, Csíkkarcfalva, Csíkszepvíz könyvtárai vesznek
részt a programban. Kopacz Katalin, a Hargita megyei könyvtár igazgatója
szerint a program lehetőséget jelent a könyvtárak számára, hogy fejlődjenek,
ingyenes információt szolgáltassanak, megfeleljenek a modern társadalom és a
lakosság elvárásainak. Az érdeklődők a www.biblionet.ro  honlapon találnak
bővebb információt a programmal kapcsolatosan.
Forrás: Kopacz Katalin, igazgató, Kájoni János Megyei Könyvtár


*-Könyvtáravató Maroshévízen*
Július 18-án 10 órától a Miron Cristea Napok keretében került sor a
maroshévízi Városi Könyvtár új székházának avató és névadó ünnepségére: a
könyvtár a maroshévízi születésű zeneszerző, George Sbârcea nevét vette fel.
Az avató ünnepséget követően könyvbemutatók sora következett: több mint 40
könyv került bemutatásra, amelyek mindegyikéből adományban részesült a
megújult könyvtár.
Az új székhelyen, a polgármesteri hivatal épületében mintegy 350
négyzetméteren, új bútorzattal berendezett olvasóterem, tágas szabadpolcos
kölcsönző, Internet-terem várja az olvasni, informálódni vágyókat, de
rendelkezik az intémény belső raktárral is, amely új fémpolcos rendszerrel
van felszerelve. A tágas előtérben Czirják Károly történész helytörténeti
témájú kiállítását, a kölcsönző térben pedig a névadó George Sbârcea
tiszteletére rendezett könyvkiállítást szemlélheti meg az érdeklődő.
Az ünnepségen készült képek megtekinthetők a maroshévízi George Sbârcea
Városi Könyvtár blogján:
http://bibliotecatoplita.blogspot.com/2009/07/imagini-de-la-inaugurarea-noului-sediu.html
Forrás: Bákai Magdolna


*-"Nyitott könyvek éjszakája" Székelyudvarhelyen*
Augusztus 6-án este 7 órakor kezdődik a Nyitott könyvek éjszakája a
Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. Ezen az éjszakán bárki betérhet a
könyvtárba, olvashat, filmeket nézhet, ha beiratkozott olvasó, akkor
kölcsönözhet is, de akár be is iratkozhat. Ezen az éjszakán bármilyen rég
elvitt könyvet büntetés nélkül visszahozhat az olvasó. Minden beérkező
olvasónak felajánlják egy általános műveltségi kvíz kitöltésének
lehetőségét, amely azonban nem kötelező jellegű, a megfejtésekhez pedig
használhatják a könyvtár állományában lévő könyveket. Akik viszont helyesen
válaszolnak a kérdésekre, könyvjutalomban részesülnek. Ezzel párhuzamosan
elkezdődik majd a vetítés a látvány- és hangzóanyag részlegen.
Forrás: http://www.biblioudv.ro/nyitott2009.html


*-Bemutatták az elbújtatott könyvtárat*
Szatmárnémeti egyik legbecsesebb könyvtára, amely számos középkori
ritkaságot, köztük ősnyomtatványt is őrzött, a Ferenc-rendieké volt. Joggal
féltették gazdáik a kommunista rendszertől, ezért az államosítást megelőzően
elrejtették a mintegy 1700 kötetes állományt. Templomtornyok zugaiban élték
túl a kötetek a vallásellenes évtizedeket, s a rendszerváltás után is hosszú
évekbe telt, amíg minden példányt restauráltak, és ismét összeállt a
gyűjtemény. Június végén nemcsak a felújított gyűjteményt láthatták az
érdeklődők, de bemutatásra került az a kötet is, amelyet Enyedi István és
Stier Gyula kutatók írtak a könyvtár hányatott történetéről.
Forrás:
http://umsz.manna.ro/kultura-roviden/bemutattak_az_elbujtatott_konyvtarat_2009_07_01.html


*ÉVFORDULÓK*

*-500 éve született Kálvin János*
Ötszáz éve, 1509. július 10-én született Kálvin János, a reformátor. 2009-et
Kálvin-évvé nyilvánította a református egyház. Ennek jegyében március 18-án
emlékkiállítás nyílt Debrecenben, március 20-án konferenciát tartottak
Kecskeméten, május 22-én alkotmányozó zsinatot Debrecenben, ahol kimondták a
Kárpát-medencei magyar református egyház egységét. Június 1-jén Kálvin
templomában, a genfi Szent Péter-katedrálisban a nemzetközi Kálvin-év
alkalmából tartottak ünnepi istentiszteletet.
Forrás és teljes cikk itt: http://erdely.ma/kultura.php?id=54756


*-130 éve született Móra Ferenc*
130 éve, 1879. július 19-én született Kiskunfélegyházán Móra Ferenc író,
újságíró, könyvtár- és múzeumigazgató, a Kincskereső kisködmön és az
Aranykoporsó írója.
Móra Ferenc életében is a legnépszerűbb magyar írók közé tartozott. Könyveit
mindig jó olvasni: az olvasó gyönyörködik, néha együtt izgul a hősökkel,
közben mosolyog, bár érzi, hogy tragédiákról van szó. Az olvasó szívébe
zárja az írót. Ha irodalmi érték a szeretetreméltóság - márpedig ez is
irodalmi érték lehet -, akkor Móra Ferenc helye a legelsők között van. És
talán nincs is még egy író, akinél annyira elválaszthatatlan egységben
jelenik meg a derűs szelídség és a meg nem alkuvó, kemény férfiasság. És
alighanem ő a legnagyobb magyar ifjúsági író. És ez önmagában sem kevés. De
Móra ennél sokkal több. (Ld. bővebben Hegedüs Géza: A magyar irodalom
arcképcsarnoka -
http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/irodtud/magyarir/html/mora.htm )
Források: http://www.kulturpart.hu , www.mek.iif.hu


*KITEKINTŐ*

*-A Magyar Könyvtárosok Egyesületének 41. Vándorgyűlése*
2009. július 9-11. között szervezték meg Debrecenben A Magyar Könyvtárosok
Egyesületének 41. Vándorgyűlését. Az idei konferencia fő témája a *Könyvtárosok
a tehetségekért - a reformációtól napjainkig* volt. A konferencián - amelyet
a MKE, a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, a Debreceni Városi
Könyvtár, a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ,
valamint a MKE Hajdú-Bihar Megyei Szervezete közösen szervezett - közel 700
magyar könyvtáros vett részt Magyarországról és a határon túli szakmai
szervezetek részéről. Erdélyből három könyvtáros volt jelen. A rendkívül
gazdag program a plenáris ülések után 10 szekcióban várta a résztvevőket.
Nemcsak szakmai  programokat szerveztek, baráti találkozó, kirándulások is
szerepeltek a programban. A http://vandorgyules.lib.unideb.hu/ honlapon a
szervezők közzétettek néhány, mindenki számára érdekes bemutatót.
Forrás: Cs. Benedek Csilla, Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy


*-Kultúra program: óriási magyar siker a műfordítási pályázaton*
Az EU Kultúra keretprogramban 2009-ben támogatott 87 műfordítási projektből
11 magyar - derül ki a terület 2009. július 20-án nyilvánosságra hozott
eredménylistájából. A nyertes kiadók (Geopen Kiadó, Könyvmolyképző Kiadó,
L'Harmattan Kiadó, Magyar Napló, Nordex Kiadó, Nyitott Könyvműhely Kiadó,
Sárkány Bt., Scolar Kiadó, Szukits Kiadó, Timp Kiadó és az Ulpius-Ház Kft.)
összesen 320 ezer eurót kaptak 58 mű magyarra fordításához. Külföldi kiadók
idén Böszörményi Gyula, Esterházy Péter, Füst Milán, Márai Sándor, Petőcz
András, Szabó Magda, Szerb Antal és Weiler Péter műveit fordítják le
különféle nyelvekre. A mostani pályázati fordulóban Magyarország kiadói
messze a legtöbb támogatást kapták: a rangsorban következő Olaszország,
Norvégia és Finnország kiadói 150-150 ezer euró támogatást nyertek.
Bővebb információ itt: www.kulturpont.hu/eukulturaprogram
Forrás: www.kulturpont.hu


*-KönyvtárIskola*
Mire való a könyvtár? Van-e olyan tudás, ismeret, ami csak modern nagy
könyvtáron keresztül érhető el? Intézhetem-e hivatalos ügyeimet a
könyvtárban, a könyvtár internetes szolgáltatásával, hogyan kaphatok
segítséget? Mindehhez hozzájuthat-e szegénységben élő diák, felnőtt? A
KönyvtárIskola honlap arról szól, hogy szociálisan vagy egészségi okokból
hátrányos helyzetű, 14-20 éves diákokkal együtt keresik ezekre a kérdésekre
a választ. A könyvtár kapu a világra: ezt szeretné bebizonyítani a program
azoknak, akik még a könyvtár kapuját is félve lépik át. Ha a tíz témakörre,
alkalomra bontott körutat bejárja valaki, otthonossá lehet számára a
könyvtár tere, ismerőssé válhatnak a könyvtárosok, megszokottá a
szolgáltatások. Az előre meghirdetett könyvtáriskolai napokon 9 és 16 óra
között fogadták a csoportokat, akikkel 45 vagy 2x45 perces intenzív órát
töltenek a könyvtárosok a nap témájával. A KönyvtárIskola működtetője a
nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár.
Forrás: http://konyvtariskola.nagykar.hu/


*-Könyvtár kamionos pihenőkben és a pékségekben*
Norvégiában és Svédországban a közúti fuvarozók szakszervezetei és a
könyvtárosok összefogtak az aggasztó olvasáskultúrával bíró kamion- és
teherautósofőrök könyvtári ellátásának bővítésében. Hangoskönyvekkel
szolgálnak nekik az útra, a sűrűn használt pihenőhelyeken pedig mini
fiókkönyvtárakat hoznak létre, ahol újságok, könyvek, magazinok olvasására
is lehetőség nyílik. Ugyanezekről a szolgáltatási pontokról lehet elvinni és
oda lehet visszahozni a hangoskönyveket. A dániai  Horsensben pedig a városi
könyvtár a település legnagyobb pékségében nyitott fiókkönyvtárat a cég és a
szakszervezet támogatásával. Olyan emberekhez juttatják ott is el a
kultúrát, akiknek többsége egyébként soha be nem tette volna a lábát a
könyvtárba. A könyvtárosok pedig izgalmas lehetőségként festik le, hogy
kiválasszák a pékeknek megfelelő olvasmányokat, filmeket, s elérjék azt,
hogy szívesen látott vendégek legyenek kínálatukkal a szűkös
ebédszünetekben. Megint csak oda lyukadunk ki, hogy ha a könyvtár ideálisan
a teljes helyi célközönségét le akarja fedni, akkor nem várhat ölbe tett
kézzel arra, hogy maguktól támad a pékekben vagy a kamionsofőrökben igény a
könyvtárba járásra.
Forrás: KIT hírlevél, 2009/27., júl. 22. -
http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=kithir&szam=338&kithirev=2009#a8783


*DÍJAK*

*-Hans Christian Andersen-díj, 2010 - nincs magyar jelölt*
A kortárs gyerekirodalomban az egyik legrangosabb elismerés az Andersen-díj
- a svédek kis Nobel-díjnak nevezik. A díjra jelölni kell az alkotókat, nem
kis összegű nevezési díjjal, és nagyon erős a mezőny. Eddig három alkalommal
nyerte meg svéd író: Astrid Lindgren, Maria Gripe, Tove Jansson (aki ugyan
Finnországban élt, de svédül írt), legutóbb pedig olasz lett a győztes,
Roberto Innocenti személyében. 2010-re van jelölt (
http://www.ibby.org/index.php?id=962) Ugandából, Litvániából, Mongóliából.
Magyar jelölt, sajnos, nincs közöttük.
Források: http://melissaofficinalis.blogspot.com/,
http://gyerekirodalom.blogspot.com/2009_07_01_archive.html


*HAZAI*

*-Ingyenes szoftver iskolai könyvtáraknak*
Roman Ioan, a Hargita megyei ABR (Román Könyvtárosok Egyesülete) elnökének
közbenjárására minden iskolai könyvtár ingyenes könyvtári programot kaphat,
amelyet a bukaresti Egyetemi Könyvtár bocsát rendelkezésükre. A programot
bukaresti tanárok ismertették július 14-15. között, a balánbányai Liviu
Rebreanu iskolában.
Forrás:
http://hriskkonyvtaros.blogspot.com/2009/07/ingyenes-konyvtari-program.html


*-Új igazgató a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár élén*
Igazgatóváltás történt a gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. A korábbi
igazgató, Bákai Magdolna új állást pályázott meg, helyét Kisné Portik Irén
néprajzkutató vette át, aki korábban kulturális felügyelőként dolgozott a
polgármesteri hivatalban. Az új igazgató elmondta, igen jól működő, pontra
tett intézményt ismert meg, azonban a vezetéssel járó feladatokat még
tanulnia kell. Az intézmény jól működő kulturális rendezvényeit, programjait
ezután is folytatni szeretné, hogy a városlakók továbbra is elégedettek
lehessenek a könyvtár szolgáltatásaival.
Forrás: www.figyelo.ro


*-Könyvtár-korszerűsítés Kézdiszentléleken*
Kimeszelték, új parkettát raktak, lámpákat szereltek, és tizennégy új
polccal látták el a kézdiszentléleki Kemény Zsigmond Községi Könyvtárat,
amely jövőre ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. Csüdör Katalin
könyvtáros elmondta, hogy a könyvállomány 10 745 kötetből áll, és idén
négyszázötvenegy olvasójuk van. A könyvkölcsönzők zöme tanuló, de minden
korosztályból olvasnak a látogatók. Idén hat roma tanuló is rendszeresen
kölcsönzött olvasnivalót.
Forrás: www.3szek.ro


*-A "Dimitrie Cantemir" Ökológiai Alapítvány könyvtára*
1992-ben létesült, szinte egyidőben a marosvásárhelyi alapítvány által
kezdeményezett oktatás bevezetésével. A könyvtár a "Dimitrie Cantemir"
Campusban található, saját, jellegzetesen kiképzett épületben működik. Az
információs anyag raktárának kapacitása 650 folyóméter, szakterületenként
ábécérendbe szedve, több mint 28 000 kötetes állománnyal. A könyvtár zárt
jellegű - szolgáltatásait az intézmény diákjai és tanárai vehetik igénybe. A
könyvtár folyamatosan fejlődött és javította szolgáltatásait. A
könyvállomány bővítése folyamatosan, a felmerülő igények függvényében
történik, a szaktantervek alapján. Az utóbbi években a könyvtár több
jelentős adományt is kapott hazai és külföldi jogi és magánszemélyektől.
Külön említést érdemelnek a Nemzetközi Valutaalap és a Román Nemzeti Bank
könyvadományai. A hagyományos információhordozók - könyvek - mellett
kiegészítő jellegűeket is beszereznek, ennek nyomán a könyvtár ma már
számos, mágneses és optikai alapú információhordozóval is rendelkezik: hang-
és videókazetták, CD-k stb. A szakirodalom mellett az érdeklődők
szépirodalmi és általános műveltségi kiadványokat is találnak.
Forrás: http://www.cantemir.ro/hu/index.php?Act=mn06a


*AJÁNLÓ*

*-Új könyv Erdély Széchenyijéről*
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) megalapításának 150. évfordulóját köszöntő
kiadványsorozat első kötetét mutatták be július 7-én délután az egyesület
kolozsvári, Jókai utcai székhelyén. A könyv címe: *Gyúljanak meg közöttünk
is új oltártüzei az ismereteknek. Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai*.
Összeállította Egyed Ákos történész, az EME elnöke, és főként a szerkesztői
munkában jeleskedett unokája, Kovács Eszter könyvtáros. Bevezetőként Dávid
Gyula irodalomtörténész azt emelte ki, hogy a történelem során bizonyos
feladatok elvégzése bizonyos személyekre "kerül kiosztásra", és Mikó Imre
életművének kiértékelése Egyed Ákos munkásságának egyik huzamosabb ideje
tartó, következetes célkitűzése. A kötet terjedelmes anyagát Kiss András
levéltáros ismertette, mindazok figyelmébe ajánlva gróf Mikó Imre életművét,
akik most politikával foglalkoznak vagy kívánnak foglalkozni a jövőben.
Egyed Ákos szerint hiába próbálták kiiktatni a köztudatból napjainkban a már
kortársai által is "Erdély Széchenyijének" nevezett Mikó Imre alakját, kezdi
visszaszerezni közmegbecsülését. A jeles arisztokrata jelszavai között
szerepelt, hogy amit nem lehet elérni erőszakkal, az sikerülhet békés, kis
lépésekkel. A gróf személyes példájával és hozzáállásával kora erdélyi
magyarságát megnyerte az EME ügyének, az adományozók száma 1860-ban
meghaladta a 2400-at. Bár Mikó Imre nem volt politikus, a maga módján mégis
nagyon értett hozzá, és soha senkit sem sértett meg. Ahhoz az elvhez
tartotta magát, hogy a három erdélyi nemzetiség maradjon meg a maga
világában, de amikor közös problémák merülnek fel, legyen köztük összefogás.
Ilyen szempontból is tanulságos őt ma újratanulmányozni. A kötetben közölt
nyolcvannégy beszédével és felhívásával az EME identitását örökítjük át az
utókornak - hangzott el a bemutatón. Egyed Ákos köszönetet mondott
mindazoknak, így - többek között - feleségének is, akik segítették a mű
elkészítésében.
Kovács Eszter bevallotta, hogy a három évnyi munka során főleg Mikó Imre élő
szövegei nőttek szívéhez, és rövid részletet olvasott fel a grófnak az EME
első közgyűlésén elhangzott beszédéből.
Forrás:
http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/28180


*-Kiadvány az egykori nagyenyedi Minorita Rendház könyvtáráról*
Értékes kiadvánnyal örvendeztette meg a bibliománokat Rácz Emese, a
kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár munkatársa. A nagyenyedi
Bethlen-könyvtár alkalmazottjaként, négy éves kitartó munka eredményeképpen
felleltározta és tanulmányozta az intézmény minorita könyvtárának
állományát. A Kárpát-medence magyar könyvtárainak régi könyvei sorozat 3.
köteteként napvilágot látott munka az Országos Széchényi Könyvtár és a
kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár kiadásában jelent meg
2009-ben (Budapest-Kolozsvár), Monok István szerkesztésében. A könyv tömör,
tartalmas előszavában a szerző bemutatja a minoriták nagyenyedi
letelepedésének történetét, felsorolja az ott szolgáló 172 házfőnök és
plébános nevét 1332-től 1985-ig, a rend megszűnéséig, feltüntetve enyedi
szolgálatuk idejét is. Ezután a rendház könyvtárának anyagáról, történetéről
tájékoztat, kiemelve a gyűjtemény legértékesebb darabjait, fennmaradt
katalógusait (1729-től 1980-ig). Innen tudjuk meg, hogy az értékes
gyűjtemény egy részét 1948-ban a román állam lefoglalta, és az ugyanakkor
államosított, később a kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár
fiókkönyvtáraként működő nagyenyedi Bethlen-könyvtárban helyezték el. Itt
őrizték a mindenkori könyvtárosok az állományt 2005-ig, amikor az Erdélyi
Református Egyházkerület visszakapta az értékes egykori református
kollégiumi könyvtárat. Az 1948 után beleltározott könyvek azonban, így a
minorita könyvtár anyaga is a Központi Egyetemi Könyvtár tulajdonában
maradtak, és Kolozsvárra szállították azokat.
'A teljesség igényéért fontosnak tartottam, hogy a minoriták könyvállománya
mellett, jelenleg a nagyenyedi Bethlen-könyvtárban fellelhető minorita
kéziratok is szerepeljenek a katalógusban.' - zárja a magyarul, románul
(ford. Rácz Levente) és németül (ford. Deréky Géza) közölt előszót a szerző.
A több mint 300 oldalas kiadvány törzsanyaga a 836 könyv részletes leírását
tartalmazó Katalógus. A szerző a könyvanyag értékelésének csak kezdeti
lépéseire vállalkozhatott, amely megérdemli az elmélyültebb tanulmányozást
is. Ebben segítséget nyújt az adattár végén lévő szerzői, nyomdahely-,
nyomdász- és posessormutató. Rácz Emese munkája egyház- és várostörténeti,
valamint könyvtártörténeti szempontból egyaránt figyelemre méltó alkotás.
Teljes cikk itt:
http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/id/28138


*-A Biblia az interneten*
A világ legrégibb Bibliájának, a Codex Sinaiticusnak, azaz Sínai-félszigeti
kódexnek a fennmaradt részei az interneten ismét egységes egészet képeznek.
A Codex Sinaiticus kézzel íródott görög nyelven a IV. század közepén, Nagy
Konstantin római császár uralkodása alatt, aki törvényessé tette a
birodalomban a keresztény vallást. A szöveget csupa nagybetűvel, szóközök
nélkül négy írnok vitte pergamenre, közülük három személyazonosságát
sikerült megállapítani.
A kódex 43 pergamenlapból álló részletét 1844-ben véletlenül találták meg a
Sínai-hegyi Szent Katalin-kolostorban, ahol Constantin von Tischendorf német
kutató bukkant rá tűzgyújtásra szánt papírok között. A felbecsülhetetlen
értékű dokumentumot Lipcsébe vitték. Később a kódex egyre több részlete
került elő. Eredetileg 1400 lapból állhatott, ebből 800 maradt fenn - java
részüket a British Library-ben tárolják. A többi ismert pergamenlapot az
Oroszországi Nemzeti Könyvtárban és a Lipcsei Egyetemi Könyvtárban őrzik, az
1975-ben megtalált újabb 38 oldalt pedig Egyiptomban, a Sínai-hegyi Szent
Katalin-kolostorban. Hiánytalanul fennmaradt a teljes Újszövetség, s
megőrződött Máté, Márk, Lukács és János evangéliumának első ismert
változata, az Ószövetségnek azonban csupán a felét kímélték meg az
évszázadok.
'A Codex Sinaiticus a világ egyik legértékesebb írott emléke' - nyilatkozta
Scott McKendrick, a British Library nyugati kézirattárának vezetője.
Véleménye szerint az 1600 éves kézirat betekintést enged abba, hogyan
fejlődött az első évszázadokban a kereszténység, bemutatja, miként
hagyományozta egyik nemzedék a másikra a Bibliát. A négyéves projekt
keretében a pergamenlapokat őrző négy intézmény virtuálisan összeillesztette
a kódex lapjait. A digitalizált Codex Sinaiticus tartalmazza a Szent
Katalin-kolostorban talált oldalakat is, amelyeket korábban nem publikáltak:
a pergamenlapok állapota annyira rossz, hogy nehéz őket tanulmányozni. Mivel
korábban nehéz volt hozzáférni az oldalakhoz, a tudósok csupán egy-egy
kérdésre összpontosítottak. A digitalizált kódex viszont első ízben enged
rálátást az egész műre, s ezáltal új kutatásokat indukál.
Juan Garces, a British Library görög kézirattárának projektmenedzsere
szerint, aki részt vett a kódex digitalizálásában, még mindig akadnak
megválaszolatlan kérdések a kézírásos Bibliával kapcsolatban: hol íródott,
kinek az utasítására, és mennyi ideig tartott, míg a négy írnok pergamenre
vetette a kódexet. Példaként a keletkezési helyet hozta fel, megemlítve,
hogy a tudósok némelyike szerint Cesareában írták. 'Reményeink szerint új
kutatásokat inspirál a digitalizált anyag, s nagy érdeklődést vált ki mind a
tudósok, mind a hívők között világszerte' - mondta, hozzátéve, hogy amikor
tavaly júliusban az oldalak negyedét hozzáférhetővé tették az interneten, a
legelső nap 3,5 milliónyian voltak kíváncsiak a műre. Az érdeklődés oly nagy
volt, hogy a honlap összeomlott.
A Biblia ingyenesen letölthető a www.codex-sinaiticus.net címen. A portálon
megtalálható a modern görög nyelvre átültetett szöveg is, némely részek
pedig angolul is hozzáférhetőek.
Forrás:
http://www.3szek.ro/modules.php?name=3szek&id=20858&Cikk=A%20Biblia%20az%20interneten

*-Mesemorzsák Elek apótól*
Mesemorzsák Elek apó hagyatékából címmel Orbán Ferenc zenész és Porzsolt
Erzsébet színművésznő válogatásában és szerkesztésében jelent meg meselemez.
A CD-n szereplő kilenc mesét Erdély egy-egy elismert színésze mondja el,
mindegyikhez külön zenei aláfestés jár, amelynek szerzője Orbán Ferenc.
Forrás: www.3szek.ro/


*MOZAIK*

*-Muszájon innen és túl - hét erdélyi magyar író vallomása a
háziolvasmányokról*
Bár mindannyian nagyon szerettek olvasni, a házi olvasmányok olykor még az
irodalmárok számára is gondot okoztak a gyerekkorban - derül ki a Transindex
portál *Kedvencek és hidegrázások* című írásából, amelyben hét erdélyi
magyar író (Balázs Imre József költő, irodalomtörténész; Kövi Sára költő,
blogger; Demeter Szilárd író; László Noémi költő; Láng Zsolt költő,
prózaíró; Selyem Zsuzsa író, irodalomtörténész; Székely Csaba író) vall
arról, hogy mi volt gyerekkorukban kedvenc, illetve utált házi olvasmányuk.
'Még mindig föl vagyok háborodva, hogy miért kötelezőek ezek az
olvasmányok... Beszélgetni kellene a könyvekről, akár egy éven keresztül
egyetlen könyvvel foglalkozni. Nem a mennyiség számít, hanem az, hogy az
ember megélje a könyvet.' - vallja Láng Zsolt a kötelező házi
olvasmányokról.
Teljes cikk itt: http://multikult.transindex.ro/?cikk=9769


*-Olvasó kutya az Egyesült Államokban*
Írott parancsszavak felismerésére tanította meg kutyáját egy amerikai nő: a
kutya már ismeri az Ülj, Bumm, Integess szavakat. A Bumm-ra döglöttet
játszik, míg az Integess-re levegőbe emeli egyik mancsát.
Gazdasszonya szerint Willow nagyon gyorsan tanul, csaknem 250 szóbeli
utasításnak engedelmeskedik. A kutya egyébként volt már esküvői tanú is,
amikor idén márciusban frigyre lépett gazdasszonya: tintába mártott
tappancslenyomattal tanúsította asszonya házasságkötését - adta hírül az
Ananova brit hírügynökség.
Forrás: Transindex hajnali hírlevél, 2009. 07. 21.


Szerkesztők:

Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Hubbes László Attila, hubbeslaszlo@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros),
kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros),
twsa@freemail.hu

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár,
Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Bákai Magdolna

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető.
A hírlevél megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com,
vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.