←Vissza

FERCSIK ERZSÉBET

Azonos utótagú összetett szavak a tankönyvekben

A magyar helyesírás értelemtükröző voltát elsősorban azzal szoktuk jellemezni, hogy

hangsúlyozzuk: helyesírási rendszerünk sokat tükröz a magyar nyelv rendszeréből, ez-

által hozzásegít bennünket mondanivalónk pontos kifejezéséhez, valamint mások mondanivalójának

gyors felfogásához. Az értelemtükrözés a helyesírás minden területén megnyilvánul.

Az alábbiakban az írásjelek témakörében a kötőjel értelemtükröző szerepét

vizsgálom egy speciális szerkezetben, az azonos utótagú összetett szavak esetében. Példamondataimat

a 10-14 éves korosztály számára készült tankönyvekben tallózva, véletlenszerűen

válogattam. Elemzésemben arra a kérdésre keresem a választ, milyen sajátos

jegyei vannak ezeknek a szerkezeteknek, és az egyes típusok milyen mértékben segítik

a mondanivaló pontos kifejezését és gyors befogadását, azaz egyetlen szóval: az értelemtükrözést.

A helyesírási szabályzat így jellemzi az azonos utótagú szerkezeteket és a velük kapcsolatos

helyesírási tudnivalókat: .Ha két vagy több egymás után következő összetett

szónak azonos az utótagja vagy az előtagja, rendszerint csak az utolsó, illetőleg csak az

első összetett szót írjuk ki teljes alakjában. Ilyenkor az elhagyott közös utótagra, illető-

leg előtagra kötőjellel utalunk: gép- és gyorsíró; bel- és külkereskedelem; tej-, zöldség-

és gyümölcsfelhozatal; stb., illetőleg: bortermelő és -értékesítő szövetkezet; gépgyártó,

-szerelő és -javító üzem; stb.. (AkH. 1984:262. c). Az idézetből kiderül, hogy a szabályzat

az azonos utótagú szerkezetek mellett az azonos előtagú szerkezeteket is számon tartja.

A továbbiakban ez utóbbi esettel nem foglalkozom, mert adatbázisomban erre nem

találtam példát. Úgy tűnik, a tankönyvírók nem, vagy legalábbis kevésbé kedvelik az

ilyen típusú szerkezeteket.

Tekintsük át, hogy a tankönyvi példák alapján milyen grammatikai jellemzőit tudjuk

felsorolni az azonos utótagú szerkezeteknek. Megfigyelhetjük, hogy a szerkezetet alkotó

tagok szófaja egyaránt lehet közszó és tulajdonnév. Néhány közszói példa: Ezt kö-

vetően forró gőz- és gáztömegek robbannak ki (Jámbor.Vízvári 2000); Az ásványkincsek

külszíni bányászatával, az út- és vasútépítésekkel sokszor egész hegyeket bont meg

(Jámbor.Vízvári 2000); A különböző állat- és növényfajok megismerésében segít bennünket,

ha gyűjteményt készítünk (Kovácsné 1994); Az ünnepség része volt a lovas- és

atlétatornák rendezése, éjszakai fáklyás felvonulás és táncmulatság (Imreh 1996).

Tulajdonnévi példák: Itt van két legszebb cseppkőbarlangunk is: a Baradla- és a Bé-

ke-barlang (Jámbor.Vízvári 2000); Az Attila- vagy Nagy Károly-kardminden bizonnyal

az Árpádok hatalmi jelvényeként szolgáló díszkardja volt (Balla 1994).

Arra is akad példa, hogy egy adott tulajdonnévfajtán belül jelenik meg az azonos

utótagú szerkezet, például a földrajzi nevek körében: Ez az út kötötte össze Észak- és

Dél-Európát (Asztalos 1983); A Hórusz isten megtestesülésének tartott királyok címe

Felső- és Alsó-Egyiptom királya lett (Hegyi 1998); Erre vezetnek az utak Nyugat- és

Észak-Európa felé (Nagy.Udvarhelyi 1994) vagy az intézménynevek esetében.

A természet értékeit védő jogszabályok betartásán az Országos Környezet- és Termé-

szetvédelmi Hivatal őrködik (Asztalos 1983).

Az azonos utótagú szerkezetek között előfordulnak úgynevezett morfológiai összetételeket

tartalmazó szerkezetek is: Kecskemét konzervgyára a Duna.Tisza közén termesztett

zöldség- és gyümölcsféléket dolgozza fel (Serczik 1997). Itt a képzőszerű utó-

tag ismétlődését jelzi a kötőjel. Amint látjuk, a képzőszerű utótag ugyanúgy elmaradhat

az ilyen típusú szerkezetekben, mint a valódi összetételi szóalak (Lengyel 2000).

A szerkezetet alkotó szavak között általában mellérendelő viszony van. Leggyakoribb

a kapcsolatos mellérendelés, amelyet az és kötőszó fejez ki: Százával jelentek meg

a napi- és a képeslapok, folyóiratok: 8 Órai Újság, Friss Újság, Esti Kurír [.] (Lantos

2000); A Kinizsi-vár hossz- és keresztmetszete a belső térelosztást szemlélteti

(Környeiné.Reegnné 1978); A mezőgazdaságban a gabonatermelés mellett kezdtek elterjedni

olyan kultúrák, mint az öntözéses növénytermesztés, zöldség- és gyümölcstermelés

(Helméczy 1994); Mindkettő a kistermelőket terheli meg erősebben, a kis- és közép-

üzemek, gazdaságok csődbe jutnak (Bardocz 1991); A szúró- és dobófegyverek különleges

fajtája a szigony (Horváth 1996). Atípus gyakoriságát bizonyítja, hogy a helyesírási

szabályzat fent idézett részében csak és kötőszóval kapcsolt példákat találunk.

A tankönyvi mondatokban akad példa egyéb kapcsolóelemekre is. Előfordul a vagy:

Gyakrabban kerülnek elő kőből faragott, pár centiméter nagyságú ember- vagy állatszobrocskák

(Horváth 1996); megjelenik a majd: A fejedelem után rangban a törzs-, majd a

nemzetségfők következtek (Balla 1994); valamint az illetőleg ill. rövidítése: Az iránytű

az Északi-, ill. a Déli-sark irányába mutat (Nagy.Udvarhelyi 1994).

De nem minden szerkezetben jelzi egyértelműen kötőelem a tagok közötti viszonyt.

Találunk példákat a kötőelem nélküli szerkezetre is: Az Észak-atlanti-partvidék legfontosabb

ipari ágazatai a gépipar, a vegyi-, a textilipar és a kohászat (Nagy.Udvarhelyi

1992); A gabonatermelés mellett nagy gondot fordítottak a gyümölcs-, a zöldségtermesztésre

és a szőlőművelésre is (Balla 1994). Ezekben az esetekben a befogadónak nem könnyű

a helyzete, hiszen olvasás közben nemcsak a hiányzó utótagot kell pótolnia, hanem

a tagok közötti viszonyt is meg kell állapítania.

A tagok száma alapján leggyakoribb a két vagy három azonos utótagú összetett szó-

ból álló szerkezet: A kőből épült városközpontot az egyszerű földművelő nép lomb- és

fakunyhói vették körül (Balla 1994); Kiegészíti mindezt az erdők fája, a napsugaras dé-

li lejtők szőlő- és gyümölcstermesztése és a Balaton-part idegenforgalma

(Nagy.Udvarhelyi 1992); A gyapot-, len- és kenderrostokat is hosszú sejtek alkotják

(Jámbor 1970). Nem célszerű az ennél több szóból álló szerkezetek alkalmazása, hiszen

minél több szóból áll a szerkezet, annál nehezebb dolga van az olvasónak, annál lassabb

és bizonytalanabb lesz az értelmezés: A tartószerepet átveszik az acél-, vas-, vasbeton-

és héjszerkezetek (Környeiné.Reegnné 1978).

Az utóbbi példa értelmezését az is nehezíti, hogy az azonos utótagú összetett szavak

között vannak egyszeresen és többszörösen összetett szavak. Még a kéttagú szerkezetekben

is sajátos helyzet alakul ki akkor, ha valamelyik tag már önmagában is összetett szó:

Itt végzi. terület-karbantartó. munkáját [.]a ridegen tartott bivaly- és szürkemarhagulya

(Tompáné 1995); A sorba kapcsolt zseb- és karácsonyfaizzó közül a karácsonyfaizzó világít

fényesebben (Halász 1997). Ilyenkor az olvasónak kell döntenie a nyelven kívüli ismeretei

alapján arról, hogy mi is kerüljön a kötőjel helyére utótagként. Hasonló helyze-

tekben a pillanatnyi félreértés elkerülésére sokszor célszerű lehet az átfogalmazás: bivalyok

és szürkemarhák gulyái vagy a szórend megváltoztatása: karácsonyfa- és zsebizzó.

Néhány sajátos nyelvhelyességi problémát is felvet az azonos utótagú szerkezetek

használata. Valószínűleg a figyelmetlen szövegformálás következménye a jó hangzás elleni

vétség: A talajt vastag tűlevél szőnyeg borítja, mely a viasz- és gyantatartalom miatt

nagyon lassan bomlik (Jámbor 1970). Észrevehetjük, hogy a kellemetlen szótagismétlést

az okozta, hogy az utótag arra a szótagra végződik, amely hangcsoporttal az elő-

tag kezdődik. Könnyen orvosolhatjuk a hibát a tagok cseréjével: gyanta- és viasztartalom.

Ugyancsak nyelvhelyességi kérdés az ismétlődő tag egyes számú vagy többes számú

használata, vagyis az alaki és az értelmi egyeztetés problémái. A szövegkörnyezet indokolja

a többes számot az alábbihoz hasonló mondatokban: Az egészségtelen táplálkozás,

a közegészségügy és a köztisztaság hiánya miatt tomboltak a kolera- és pestisjárványok

(Balla 1994). Kevésbé egyértelmű a többes szám használata ebben a mondatban: Elolvasta

a Madách-, Petőfi- és Liszt Ferenc-életrajzokat (Bene.Gyémánt). Valószínűleg itt az

értelmi egyeztetésre látunk példát. Ám a magyar nyelv hagyományai alapján kívánatosabb

volna az egyes szám használata: a Madách-, Petőfi- és Liszt Ferenc-életrajzot. De

még gördülékenyebb lenne a mondat, ha jelölt birtokos szerkezetben oldanánk fel az azonos

utótagú jelöletlen összetételeket: Madách, Petőfi és Liszt Ferenc életrajzát.

Érdemes átgondolni a szerkezetet alkotó tagok jelentéskörét, hiszen megnehezíti az

értelmezést, ha különböző jelentéskörű szavak kerülnek szoros mellérendelő viszonyba:

Az elhúzódó háború szinte valamennyi országban élelem-, nyersanyag- és munkaerőhi-

ányt váltott ki (Lantos 2000). Példánkban a nyersanyag és a munkaerő azonos fölérendelt

fogalomhoz (pl. munka) kapcsolódik, tehát jogosan kerülnek mellérendelő viszonyba.

A harmadik tag (élelem) azonban velük együtt semmiképpen sem rendelhető közvetlenül

az említett hiperonímához. Célszerűbb volna a szerkezet felbontása, például ilyen

módon: az élelem hiánya, valamint a nyersanyag- és munkaerőhiány.

Ugyancsak szemantikai kérdést vet fel a következő mondat: A legénység erő- és

egészségi állapota hanyatlott (Lantos 2000). A kötőjel helyére beillesztett utótag alapján

kapott összetett szó erőállapot lenne. Ezt az összetételt a magyar nyelvben nem használjuk.

Helyette inkább az erőnléte és egészségi állapota szerkezetet javasoljuk.

Az azonos utótagú szerkezetek sajátos helyesírási kérdéseket is felvetnek, miként

ezt a következő mondat mutatja: A Kiskunság területén a szél felszínalakító tevékenysé-

ge kedvezően befolyásolta a szőlő- és gyümölcsfa-telepítést (Asztalos 1983). A szerkezet

furcsaságát a két kötőjel okozza. Egyiket az elemismétlődés miatt használjuk, a má-

sikat a hat szótagos szabály alkalmazása miatt.

Több problémát is felvetnek az alábbihoz hasonló mondatok: Újfajta mesterségek

alakultak ki: a bányász-, kohász-, kovács-, réz-, bronz- és aranyművesmesterség (Filla

1999). Az olvasó számára némi meglepetést okozhat a hat tagból álló szerkezet értelmez

ése. Ha megpróbáljuk a kötőjelek helyére beilleszteni az utótagot, akkor a következő

eredményre jutunk: bányász(műves)mesterség, kohász(műves)mesterség, kovács(mű-

ves)mesterség, réz(műves)mesterség, bronz(műves)mesterség és aranyművesmesterség.

Tovább fokozza a zűrzavart, hogy az aranyműves-mesterség szó a hat szótagos szabály

alapján kötőjellel írandó. A pontosabb kifejezést és az egyértelmű, gyors befogadást úgy

segíthetjük, hogy átalakítjuk a szerkezetet, például ily módon: a bányász-, kohász- és kovácsmesterség,

valamint a réz-, bronz- és aranyművesség.

Célszerű-e azonos utótagú szerkezeteket használni a tankönyvi szövegekben? A vá-

laszunk egyértelmű igen, hiszen alkalmazásukkal elkerülhetjük a nem kívánatos szóismétléseket,

feszesebbé tehetjük stílusunkat. De azt javasoljuk, vegyük figyelembe a fent

említett buktatókat. Valamint gondoljunk arra, hogy ezeknek a szerkezeteknek az értelmezése

nagy olvasástechnikai rutint kíván, hiszen nemcsak át kell fogni egy szólamnyi

egységet, hanem visszamenőleg kell azt értelmezni a kötőjellel jelzett tag utólagos pótlásával.

Ezért azt javasoljuk, inkább a felsőbb osztályosok számára készült szövegekben

használjuk a kötőjeles helyesírással leírt azonos utótagú összetett szavakat.


Irodalom

1. A magyar helyesírás szabályai 1984. 11. kiadás. Akadémiai Kiadó. Budapest.

2. Asztalos Gyuláné 1983. Biológia 6. Tankönyvkiadó. Budapest.

3. Balla Árpád 1994. Történelem tankönyv az általános iskola 6. osztálya számára. Korona Kiadó. Budapest.

4. Bardocz Attila 1991. Történelem és közjogi ismeretek IV. Poli.Kvitt Kiadó. Budapest.

5. Bene Kálmán . Gyémánt Csilla Magyar irodalom 7.

6. Dr. Halász Tibor 1997. Fizika 7. osztályos tanulók számára. Elektromosságtan. Tankönyvkiadó. Budapest.

7. Filla István 1999. Történelem az általános iskola 5. osztálya számára. Korona Kiadó. Budapest.

8. Hegyi W. György 1998. Történelem (őskor . ókor) a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok számára. Korona Kiadó. Budapest.

9. Helméczy Mátyás 1994. Történelem 8. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.

10. Horváth Péter 1996. Történelem 5. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.

11. Imreh Zoltánné 1996. Korok és stílusok . műalkotások elemzése I. Comedius Kiadó. Pomáz.

12. Jámbor Gyuláné . Vízvári Albertné 2000. Természetismeret. Földrajzi és biológiai alapismeretek. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged.

13. Jámbor. Csókási. Horváth. Kissné 1970. Biológia és egészségtan. Tájak és életközösségek; a hetedik osztály számára. Mozaik Oktatási Stúdió. Szeged. 14. Kovács István 1993. Biológia 7. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.

15. Dr. Kovácsné dr. Csányi csilla 1994. Biológia I. Calibra Kiadó. Budapest.

16. Környeiné Gere Zsuzsa . Reegné Kuntler Teréz 1978. Tér-Forma-szín. Tankönyvkiadó. Budapest.

17. Lantos Ágnes 2000. Történelem 8. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest

18. Lengyel Klára 2000. A szóösszetétel. In: Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó.

19. Nagy Vendelné . dr. Udvarhelyi Károly 1992. Földrajz 6. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.

20. Nagy Vendelné . dr. Udvarhelyi Károly 1994. Földrajz 8. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.

21. Serczik Károlyné 1997. Földrajzkönyv (az általános iskola 8. osztálya és a 13-14 évesek számára). Apácai Kiadó. Celldömölk.

22. Tompáné Balogh Mária 1995. Élő környezetem . Barangolás hazai tájakon (12 éves tanulók részé-

re). Pauz Westermann Kiadó. Celldömölk.