stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   




Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság

Hungarológiai Értesítõ
Bibliográfia
Néprajz
1990

C. Tárgykörök

XII. Társadalom, társadalomnéprajz


a) Történeti és általános kérdések
b) Források
c) Egyes tájak, települések társadalma
d) Migráció, népesedéstörténet
e) Jelenkutatás - A mai magyar falu társadalma
f) Család, családszervezet, rokonság
g) Nemek, korcsoportok
h) Osztályok, rétegek, csoportok
i) Intézmények

1. Iskola, oktatás
2. Céhek, egyletek, kisipar
3. Egyesületek, társulatok

a) Történeti és általános kérdések

ANDRÁSFALVY Bertalan: Bäuerliche Lebensform-Modelle und deren ökologisch-gesellschaftliche Bedingungen im südliche Teil Ungarns im XVIII. Jahrhundert. In: Etudes historiques hongroises 1990; vol. 1.Bp.: Inst. of Hist. of the Hung. Acad. of Sciences, 1990. l. 159-187.
*ANDRÁSFALVY Bertalan: Landbevölkerung oder Bauerntum? In: Ländliche Kultur. Hrsg. S. Becker, A. C. Bimmer. Otto Schwartz Co., Bingen, 1989. 39-49.
BARISKA István: Lebensart und Lebensform in einem Bürgerhaus des ausgehenden 17. Jahrhunderts. Mit besonderer Berücksichtigung von Kőszeg. In: Arkadenhäuser. Burgenländischen Landesmuseum, Eisenstadt, 1990. 73-84. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 85.)
*BÁRTH János: A kontraktus. = MKBKM 1988. 58-63. BIRÓ A. Zoltán: Intézmény, képviselet, civil társadalom. = Átmenetek 1990. 1. sz. 5-22.
FAGGYAS István: Lakosság és templomi ülésrend I. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1990. 136 l. (Gömör néprajza 27.) Falurajzok, 1935. Faluszociográfiai dolgozatok a 30-as évekből. Válogatta, szerkesztette Torkos Veronika. Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézete, Bp., 1990. 201 l.
FARAGÓ Tamás: Social Mobility and Marriage in Mid-Nineteenth Century Hungary. In: Economic Development in the Habsburg Monarchy and in the Successor States. Ed. John Komlos. Columbia University Press, Boulder, New York, 1990. 149-165. (East European Monographs 280.)
GADÓCZINÉ FEKETE Éva: Egy elmaradott terület felzárkózásának történeti földrajzi lehetőségei. = HOMÉ 28-29. sz. 1989-1990. 351-379.
GALÁNTAI József: The Paris Peace Conference (1919-1920) in protections of the minorities. In: Etudes historiques hongroises 1990, vol. 2. Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, Bp., 1990. l. 303-319.
A. GERGELY András: Etnokultúra a helyi társadalomban. = KultKöz 1990. 1. sz. 19-31.
GRÁFIK Imre: A paraszti társadalom rétegződésének tárgyesztétikai vonatkozásai. In: Congressus Septimus Internationalis Fenno-Ugristarum, vol. 4. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1990. 350-355.
HELD, Joseph: 15th century peasant life in Hungary. In: Modern age, modern historian. In Memoriam György Ránki 1930-1988. Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, Bp., 1990. l. 19-39.
HELMEDACH, Andreas: Die Reiseberichte des Grafen Vincenz Batthyány. Quellen zur Sozial- und Wirtschaftsgeschichte Südosteuropas und zur ersten Reformergeneration in Ungarn. = Südost-Forschungen 1990. 2. sz 129-192.
HOFER Tamás: Patron-client relations in peasant society. = Research review 1989. 3. sz. 69-78.
HOFER Tamás: Proprieta collettive di dirino privato in Ungheria. In: Communita di villaggio e proprieta collettive in Italia e in Europa. Ed. De Martin, Gian Candido. CEDAM, Padova, 1990. 519-525., 536-538.
KŐVÁGÓ László: Les rapports socio-économiques des Slaves méridionaux de Hongrie au début du XXe siecle. In: Etudes historiques hongroises 1990, vol. 2. Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, Bp., 1990. l. 257-280.
LICHTENSTEIN József: A falusi társadalom élettere. A község. A községi közigazgatás áttekintő elemzése Nagyvisnyó példáján. In: A.
GERGELY András-CSÉFALVAY Zoltán-LICHTENSTEIN József: Nagyvisnyó. Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoport, Bp., 1990. 121-140. (Életmód és tradíció 5.)
*NÉMETH Gábor: Mezővárosi önkormányzat és társadalmi meghatározói a XVI-XVII. századi Abaúj és Zemplén megyében. A szőlőművelő mezővárosok társadalmának és önkormányzatának összefüggései. = AgrártörtSz 1988. 3-4. sz. 306-338.
T. SIKOS Tamás: A lakossági infrastruktúra problémája az aprófalvas térségekben. In: Tér - idő - társadalom. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Pécs, 1990. 304-315.
SZABÓ László: Bevezetés a társadalomnéprajzba. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1990. 97 l. (Néprajz egyetemi hallgatóknak 6.)
TÓTH István György: Szüzek és paráznák. Törvényes és törvénytelen szerelem a XVIII. századi magyar falvakban. = Pal 1990. 2. sz. 31-38.
TÓTH Péter: A szexuális deviancia mint egyéni és társadalmi konfliktusok feloldása a XVIII. században. = Pal 1990. 2. sz. 39-44.
VÁRI András: Kommerzialisierung, Verbürgerlichung und ihre Vermittler in der ländlichen Gesellschaft Ungarns, 1767-1848. In: Idylle oder Aufbruch? Hrsg. W. Jacobeit, J. Mooser, Bo Strath. Akademie Verlag, Berlin, 1990. 73-82.
WINKLER Ferenc: Herrschaftsgut in Südungarn. Der Somogyer Grossgrundbesitz während des frühen Kapitalismus. In: Gutshofknechte und Saisonarbeit im pannonische Raum. Hrsg. O. Bockhorn, W. Slapansky. Wien, 1990. 33-46. (Veröffentlichungen der Ethnographia Pannonica Austriaca 2.)


b) Források

BARBALICS Imre János: Egy képes árjegyzék helytörténeti és néprajzi értékei. = VHK 1990. 1-2. sz. 126-127.
BÁRTH János: A választói névjegyzék mint a népesedéstörténet forrása. In: Migráció és település a Duna-Tisza közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990.
BÉKÉS József: A Duna melléki parasztvármegye statútumai 1663. = Cumania 12 sz. 1990. 237-254.
*GALUSKA Imre: Egy canonica visitatio a türelmi rendelet előtt. = MHOMK 26. sz. 1989. 47-53.
HAUSEL Sándor: Pásztó lakóinak névtára az 1688-1720 közötti időszakból. = NMMÉ 16. sz. 1990. 37-73.
*Jobbágyvilág Nógrádban. Tájékoztató a levéltárban őrzött XVII-XIX. századi feudális kori összeírásokról. Összeállította Szomszéd András. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján, 1989. 259 l. (Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 12.)
*KISS Z. Géza: Úriszéki adalékok a vajszlói uradalom jobbágyainak mindennapjaihoz. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1989. (Baranyai levéltári füzetek 118.)
*KŐHEGYI Mihály: Csávoly statisztikai adatai a hivatalos népszámlálás (1870) előtt. = MKBKM 1988. 73-91.
KÖRMENDY József: A veszprémi püspöki uradalom veszprémi javainak kamarai összeírása az 1773. évi széküresedés idején. III. rész. = VeszprémiTTár 1990. 1. sz. 53-70. SZ.
KÖRÖSI Ilona: Jakabszállás lakóinak származása az anyakönyvek alapján. In: Migráció és település a Duna-Tisza közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990. 93-98. KÖVY Zsolt: Néprajzi adatok a Dunántúli Református Egyházkerület egyházmegyéinek egyházvizsgálati jegyzőkönyveiben, 1652-1800. = VmHT 14. sz. 1990. 55-61. KULIN Sándor: Dunántúli parasztgazdaságok a számtartás-statisztika tükrében (1929-1943). = Gazdálkodás 1990. 5. sz. 41-49. S. LACKOVITS Emőke: Az egyházi rendtartások meghatározó szerepe a dunántúli református közösségek életében. Gál Imre kánonos könyvének néprajzi vonatkozásai. In: Néphit, népi vallásosság. Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézet, Bp., 1990. (Vallástudományi tanulmányok 3.) LÁCZAY Magdolna: A Pataky család egy inventárium tükrében. = BLÉ 6. sz. 1990. 375-405. *MOLNÁR Attiláné: A paraszti vagyon összetételének alakulása Kecskeméten 1655-1769-ig a végrendeletek alapján. In: Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 10. Kecskemét, Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1989. 5-57.
NÉMETH Gábor: Heves és Külső-Szolnok vármegyék limitációja 1660. = Archívum 1990. 12. sz. 87-121.
ORTUTAY András: Az ,,árvák könyve" mint honismereti forrás. = Honism 1990. 5-6. sz. 45-47.
*PÁLMÁNY Béla: Szécsény legrégebbi lakosság-névsora, az 1551. évi bordézsma jegyzék. = SZHH 1989. 12. sz. 35-40.
*POGÁNY Mária: Bevételi és kiadási napló, 1914. = AgrártörtSz 1988. 3-4. sz. 514-530.
TÁBORI György: A kígyósi puszta 1831. évi leltára. = BékésiÉ 1990. 2. sz. 225-236.
TAKÁCS Péter-UDVARI István: Paraszti vallomások a 18. századi Zemplén vármegyéből. (Mutatvány egy forrástípusból.) = BLÉ 6. sz. 1990. 327-374.
TÓTH István György: Hauskonskriptionen in Südtransdanubien im 17. Jahrhundert. In: Arkadenhäuser. Symposium in Rahmen der ,,Schlaininger Gespräche", 1988. Burgenländischen Landesmuseum, Eisenstadt, 1990. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 85.)
UJVÁRINÉ KERÉKGYÁRTÓ Adrienne: A Magyar Sociographiai Intézet dokumentációja a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárában. Községi Adattár. = NéprH 1990. 3-4. sz. 55-58.
*ZIMÁNYI Vera: Die Einrichtung von Ruster Häusern aufgrund von Inventaren der Oberschicht im 17. Jahrhundert. In: Arkadenhäuser. Symposium in Rahmen der ,,Schlaininger Gespräche", 1988. Burgenlädischen Landesmuseum, Eisenstadt, 1990. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 85.)


c) Egyes tájak, települések társadalma

*BENCSIK János: Polgár társadalomtörténetének vázlata (1728-1944). = Múzeumi kurír 55. sz. 1988. 10-23. Besenyőtelki életutak. A századforduló szülöttei. Az interjúkat készítette Őrszigethy Erzsébet, Szuhay Péter, Tóth László. Múzsák, Bp., 1990. 185 l. (Néprajzi közlemények 32.)
BOTKA János: Adatok a tiszazugi népesség kontinuitásának vizsgálatához. = SzMMÉ 7. sz. 1990. 307-310.
CSATÁRI Bálint: A Kiskunság új településformáló folyamatai. In: Tér - idő - társadalom. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Pécs, 1990. 375-390.
CSÉFALVAY Zoltán: Életmód és tradíció a Palócvidéken. Nagyvisnyó versus Szilvásvárad. In: A. GERGELY András-CSÉFALVAY Zoltán-LICHTENSTEIN József: Nagyvisnyó. Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoport, Bp., 1990. 69-119. (Életmód és tradíció 5.)
DEMETER Zsófia: A Mezőföld úrbéres viszonyai a XVII. század végén. = Alba Regia 24. sz. 1990. 67-72. ÉGER György: A történeti Gömör déli részének társadalomstatisztikai jellemzői. = Regio 1990. 3. sz. 75-96.
*FEHÉR Ágnes: Erkölcsi viselkedési normák, tudati viszonyok vizsgálata Debrecen egy szabadegyházi közösségében. = DMÉ 67. sz. 1988. 229-247.
FRISNYÁK Sándor: A Zempléni-hegység népessége 1784/87-től 1900-ig. In: Tanulmányok Tokaj-Hegyalja múltjából, 2. köt. Miskolc, Zempléni Múzeumok Baráti Köre, 1990. 95-105. (Tokaj és Hegyalja 2.)
HORVÁTH Lajos: Községi közigazgatás Pest megyében a XVII-XVIII. században. In: Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok. Pest Megyei Levéltár, Bp., 1990. 137-198. (Pest megye múltjából 7.)
*KÁPOLNAI Iván: Mezőkövesd város és környéke népességének történetéből. = Matyóföld 1989. 15-25.
KERESKÉNYI Miklós: Nagykálló demográfiai viszonyai a XVIII. században. = Sz-Sz-BMLÉ 8(1990)237-328.
KISS Mária: A Drávaszög falusi társadalma a 18. század végén. = Baranya 1990. 2. sz. 81-89.
LÉTAY Miklós: Óbuda parasztpolgársága 1848-1945. SKV, Bp., 1990. 105-152.
*NÉMETH Gábor: A tokajhegyaljai mezővárosok átalakuló társadalma a 16-17. században. In: Tanulmányok Tokaj-Hegyalja múltjából, 1. köt. Zempléni Múzeumok Baráti Köre, Miskolc, 1989. l. 85-94. (Tokaj és Hegyalja 1.)
ÖRSI Julianna: Karcag társadalomszerkezete a 18-20. században. Akadémiai, Bp., 1990. 223 l. (Agrártörténeti tanulmányok 16.)
PAPP Klára: Együtt élő nemesek és jobbágyok érdekkonfliktusai a XVIII. századi Bihar megye mezővárosaiban. = H-BMLÉ 16. sz. 1989. 21-32.
SÜLI-ZAKAR István: Nagyfalu - kisváros. Társadalomföldrajzi tanulmány Komádiról. In: Tér - idő - társadalom. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Pécs, 1990. 435-457.
SÜLI-ZAKAR István: A történeti Erdély népességföldrajzi vázlata. = ErdélyiT 1989. 3. sz. 14-15.
SZTRINKÓ István: Kiskunmajsa népének külső kapcsolatai a 18. században. In: Migráció és település a Duna-Tisza közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990. 7-14.
*TAKÁCS Péter-UDVARI István: A parasztok életmódja a Felső-Ciróka völgyében Mária Terézia úrbérrendezésekor. = MHOMK 26. sz. 1989. 81-94.
*TÓTH Zoltán: Szekszárd társadalma a századfordulón. Történelmi rétegződés és társadalmi átrétegződés a polgári átalakulásban. Akadémiai, Bp., 1989. 211 l.
UDVARI István: Abaúj, valamint Torna vármegyék jobbágynépe Tokaj-Hegyalján a XVII. század második felében. Adatok a szlovák-magyar interetnikus kapcsolatokhoz. In: Tanulmányok Tokaj-Hegyalja múltjából, 2. köt. Zempléni Múzeumok Baráti Köre, Miskolc, 1990. 38-46. (Tokaj és Hegyalja 2.)


d) Migráció, népesedéstörténet

BAGI Gábor: A jászkunságiak bácskai kitelepüléséről. In: Migráció és település a Duna-Tisza közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990. 141-143.
BAKÓ Ferenc: Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez. = Agria 25-26. sz. 1989-1990. 459-498.
BALOGH István: Felső-Tisza-vidéki szökött jobbágyok kerestetése (1712-1720). In: Migráció és település a Duna-Tisza közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990. 125-130.
BÁRKÁNYI Ildikó: Pálmonostora benépesülése történeti adatok és húsz év (1846-1866) házassági anyakönyvi bejegyzései alapján. In: Migráció és település a Duna-Tisza közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990. 67-78.
*BENCSIK János: Juhokat teleltető erdélyi pásztorok Szabolcsban, a dadai járás területén (1753-1758). = Múzeumi kurír 54. sz. 1987. 31-32.
BENCSIK János: Tisza-Tokaj mezőváros túlnépesedése a XVIII. század második felében. In: Tanulmányok Tokaj-Hegyalja múltjából, 2. köt. Zempléni Múzeumok Baráti Köre, Miskolc, 1990. 47-57. (Tokaj és Hegyalja 2.)
DEDINSZKY Gyula: A Békéscsabát alapító Nógrád megyei telepescsaládok házassági kapcsolatai egykori szülőföldjükkel a letelepedés utáni időkben. = BékésiÉ 1990. 3. sz. 290-296. EKE Pálné: Az országhatár menti terület népesedési folyamatai Szabolcs-Szatmár megyében. In: Tér - idő - társadalom. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Pécs, 1990.
FODOR Ferenc: Pálospuszta benépesedése. In: Migráció és település a Duna-Tisza közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990. l. 53-66.
FORRAI Katalin: Nógrád megye újratelepülése. = BHH 1990. 1-2. sz. 88-89.
*GILICZE János: Földeák község áttelepülése 1845-1846-ban. = TanCsongrádmtört 14. sz. 1989. 175-185.
GULYÁS Katalin: A kunhegyesiek 1785. évi elvándorlásáról. In: Migráció és település a Duna-Tisza közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990. 144-145.
GYETVAI Péter: Migrációkutatás és az egyházi anyakönyvek. In: Migráció és település a Duna-Tisza közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990. 45-52.
JUHÁSZ Antal: Az elvándorlás és megtelepedés motivációi a táj települési folyamataiban. In: Migráció és település a Duna-Tisza közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990. 99-110.
Z. KISS Géza: A Bácskába került Szolnok megyei telepesek a kirajzás centenáriumán. = Zounuk 5. sz. 1990. 75-95.
POZSONY Ferenc: Gyertyános, egy Gyimesből kirajzott település. = Honism 1990. 5-6. sz. 100-102.
SILLING István: A kupuszinaiak kirajzása a XX. század elején. = Üzenet 1990. 7-9. sz. 607-617.
*SOÓS László: A nagysármási telepítés megszervezése, 1893-1901. = AgrártörtSz 1987. 3-4. sz. 362-378.
*SUGÁR István: Heves és Külső-Szolnok vármegyei jobbágyok és zsellérek áttelepülése a Jászságba a XVII. század utolsó negyedében. = Agria 24. sz. 1988. 123-133.
SZABÓ László: Jászsági kirajzások és a jász puszták benépesedése a 19. században. In: Migráció és település a Duna-Tisza közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990. 21-43.
SZÁSZI Ferenc: A Magyarországról és Szabolcs megyéből kivándorlók visszavándorlásának fő kérdései a két világháború között. Bessenyei György Kör, Nyíregyháza, 1990. 79-88.
SZILÁGYI Miklós: Kunsági adatok a XVIII. századi munkaerő-vándorlásról. = SzMMÉ 7. sz. 1990. 367-370.
SZÜCS Judit: Pálmonostora betelepülése. In: Migráció és település a Duna-Tisza közén. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1990. 79-91.
*TÍMÁR György: A Duna-Drávaszög népesedéstörténete. Baranya Megyei Levéltár, Pécs, 1988. 343-372. (Baranyai levéltári füzetek 109.)


e) Jelenkutatás - a mai magyar falu társadalma

DOMOKOS Zoltán: A falusi identitás és közösségi értékrend változása. = Gazdálkodás 1990. 4. sz. 34-40.
EKE Judit: A földtulajdonviszonyok változásai Homokmégyen 1945-1960 között. In: Írások Homokmégyről, 2. Országos Közművelődési Központ, Bp., 1990. 11-92. (Homokmégyi műhelytanulmányok 7.)
A. GERGELY András: Kontinuitás és változás. In: A. GERGELY András-CSÉFALVAY Zoltán-LICHTENSTEIN József: Nagyvisnyó. Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoport, Bp., 1990. 17-68. (Életmód és tradíció 5.)
A. GERGELY András-CSÉFALVAY Zoltán-LICHTENSTEIN József: Nagyvisnyó. Kontinuitás és változás az életmódban, a gazdaságban és a tradíciókban. Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoport, Bp., 1990. 140 l. (Életmód és tradíció 5.)
KISS József: Egy falukutatás vázlata. Homokmégy, 1984-1987. Országos Közművelődési Központ, Bp., 1990. 144 l. (Szociográfiai munkafüzetek)
KOVÁCS Katalin: Urbanizáció alulnézetből. Az utóbbi évtizedek társadalomszerkezeti változásai az aprófalvas régióban. In: Tér - idő - társadalom. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Pécs, 1990. 272-303.
*SZABÓ Ildikó: Tetovált börtön. = Szociológia 1989. 3-4. sz. 311-327.
SZARVAS Zsuzsa: Changes in lifestyle. An example of Finland and Hungary. In: Congressus Septimus Internationalis Fenno-Ugristarum, vol. 4. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1990. 288-293.


f) Család, családszervezet, rokonság

NAGY Géza: A bodrogközi családok életét alakító tényezők néprajzi vonatkozásai. In: A család jelentősége az egyén és a közösség életében. Petőfi Művelődési Központ, Gödöllő, 1990. 9-35.
NIEDERMÜLLER Péter: Lebensläufe, Lebenszyklen, Familienmodelle. Die Heraus-bildung der Moderner städtischen Kultur in Ungarn. = SchAfV 1990. 3-4. sz. 161-177.
ÖRSI Julianna: Families and their homes in changing Hungary. In: Papers II. SIEF 4th Congress. SIEF, Bergen, 1990. 497-500.
PETHŐ László: A falusi családok életmódjának átalakulása Jászszentandráson. = Alftárs 1. sz. 1990. 161-174.
SÁRKÁNY Mihály: Changing kinship terminologies in a mixed (Hungarian and German) community. In: Papers II. SIEF 4th Congress. SIEF, Bergen, 1990. 581-593.
SZABÓ László: Semejnyj stroj i terminy rodstva. In: Congressus Septimus Internationalis Fenno-Ugristarum, vol. 4. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1990. 313-317.


Nemek, korcsoportok

FEHÉRVÁRY Magda: A női munkavállalás főbb jellemzői Gútán a XX. század első felében. = KEMNF 1990. 4. sz. 46-52.


h) Osztályok, rétegek, csoportok

BALOGH Balázs: Egy uradalmi kocsis munkája a zalaszentmihályfai majorban (1942-1945). In: Néprajzi dolgozatok Bödéről. Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 1990. 159-162.
*BENCSIK János: A nemtelenek Tokaj társadalmában a napóleoni háborúk korában. In: Tanulmányok Tokaj-Hegyalja múltjából, 1. köt. Zempléni Múzeumok Baráti Köre, Miskolc, 1989. 133-145. (Tokaj és Hegyalja 1.)
EPERJESSY Ernő: Beiträge zur Volkskunde der Meiereien im Zselic, 1920-1945. In: Gutshofknechte und Saisonarbeit im pannonische Raum. Hrsg. O. Bockhorn, W. Slapansky. Wien, 1990. 9-20. (Veröffentlichungen der Ethnographia Pannonica Austriaca 2.)
FAGGYAS István: A kisnemesség szerepe Gömör népi műveltségében I-II. = SZB-A-Z 14. sz. 1990. 23-26.; 15. sz. 1990. 21-22.
*FAGGYAS István: Néprajzi vázlat a Sajó- és Szuha-vidék kisnemességéről. = MHOMK 26. sz. 1989. 105-110.
GERSE János: Ergänzende Angaben zur Geschichte der Meierhöfe des Komitats Vas und der in den Domänen beschäftigten Gutsarbeiter. In: Gutshofknechte und Saisonarbeit im pannonische Raum. Hrsg. O. Bockhorn, W. Slapansky. Wien, 1990. 75-82. (Veröffentlichungen der Ethnographia Pannonica Austriaca 2.)
*HALÁSZ Péter: A makói kulákokról. In: Emléklapok Tóth Ferencnek. Szerkesztette Domokos László et al. Makói Múzeum, Makó, 1988. fol. 41-47. (A Makói Múzeum füzetei 60.)
*JUHÁSZ Antal: Építőmesterek és paraszt specialisták a szegedi tájon. In: Emléklapok Tóth Ferencnek. Szerkesztette Domokos László et al. Makói Múzeum, Makó, 1988. fol. 71-79. (A Makói Múzeum füzetei 60.)
KNÉZY Judit: Herrschaftliche Angestellte eines Herrengutes in Süd-Somogy und ihre Lebensweise am Ende des 18. Jahrhunderts. In: Gutshofknechte und Saisonarbeit im pannonische Raum. Hrsg. O. Bockhorn, W. Slapansky. Wien, 1990. 21-32. (Veröffentlichungen der Ethnographia Pannonica Austriaca 2.)
LUKÁCS László: Wandergestalten, Wanderarbeiter und regionale Arbeitsteilung in Ost-Transdanubien. In: Gutshofknechte und Saisonarbeit im pannonische Raum. Hrsg. O. Bockhorn, W. Slapansky. Wien, 1990. 97-130. (Veröffentlichungen der Ethnographia Pannonica Austriaca 2.)
SOÓS László: Tiszazug önálló iparosai (1876). = Zounuk 1990. 5. sz. 55-74.
SÖPTEI István: Das Personal des ,,Bayerischen Herrschaftsgutes" in Sarvar (1877-1905). In: Gutshofknechte und Saisonarbeit im pannonische Raum. Hrsg. O. Bockhorn, W. Slapansky. Wien, 1990. 47-52. (Veröffentlichungen der Ethnographia Pannonica Austriaca 2.)
SZELESTEY László: Pásztorfaragók élete és munkássága a levéltári kutatások tükrében. In: Előadások Vas megye történetéről. Vas Megyei Levéltár, Szombathely, 1990. (Vas megyei levéltári füzetek 3.)
TIMAFFY László: Die Ernte-Saisonarbeiter in Nordwest-Ungarn. In: Gutshofknechte und Saisonarbeit im pannonische Raum. Hrsg. O. Bockhorn, W. Slapansky. Wien, 1990. 65-74. (Veröffentlichungen der Ethnographia Pannonica Austriaca 2.)
TÓTH Zoltán: Transformation und Abstieg der alten städtischen Kleinbürger. Ein Beispiel aus Buda gegen Ende des 19. Jahrhunderts. In: Bürgertum in der Habsburgermonarchie. Hrsg. Ernst Bruckmüller etc. Wien-Köln, 1990. 105-113.


i) Intézmények

1) iskola, oktatás

TÖRÖK Zsófia-SZÉKELYHIDY Iván-SZŐLLŐSY Gábor: Patkolókovács képzés Magyarországon az első világháború előtt. = MMMK 1988-1989. 253-270.


2) céhek, egyletek, kisipar


FORCZEK Zoltán: A hódmezővásárhelyi céhes ipar utolsó időszaka. A válság és megszűnés évtizedei. = TanCsongrádmtört 16. sz. 1990. 197-207.
GECSÉNYI Lajos: A nyugat-magyarországi céhek jogi és szakmai kapcsolatainak történetéhez a XVI-XVII. században. = Győritan 10. sz. 1989. 7-15.
*LÁZÁR Sarolta: Az esztergomi lakatos céh írásos emlékei a Balassa Bálint Múzeumban. = Esztergom évlapjai 1988. 224-242.
NAGY Zoltán: A Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipari Archívuma és Szerszámkatasztere. = NéprH 1990. 3-4. sz. 58-60.
*SOLYMOS Ede: Az esztergomi halászcéh története. = KMMK 3. sz. 1989. 53-74.
SOLYMOS Ede: Az esztergomi halászcéh története, 1. = Halászat 1990. 6. sz. 186-187.
SOLYMOS Ede: A keszthelyi halászcéh. = Halászat 1990. 1. sz. 30-31. *SZABÓ Sarolta: Céhes emlékek a Jósa András Múzeumban. = NyJAMÉvk 27-29. sz. 1984-1986. 221-260.
*I. SZALAY Emőke: A debreceni fazekas céh protokolluma 1574-ből. = Múzeumi kurír 58. sz. 1989. 13-14.
*P. SZALAY Emőke: A debreceni fazekas céh szervezeti életének változásai a céhlevelek tükrében. = DMÉ 67. sz. 1988. 163-174.
*P. SZALAY Emőke: A debreceni fazekas céh tárgyi emlékei. = HOMÉ 27. sz. 1988. 179-188.
*VARGA Gyula: Adatok a debreceni asztalos céh és a népi bútor történetéhez. = DMÉ 67. sz. 1988. 93-161.
*VIGA Gyula: Az észak-magyarországi vándormunka néprajzához. = Agria 24. sz. 1988. 221-255.


3) egyesületek, társulatok

BÁN László: Vallásos egyesületek Baja város XIX. századi társadalmi életében. = MEgyháztörtVázl 2. sz. 1990. 113-116.
BARNA Gábor: A tállyai Fáklyás Társulat szerepe a község társadalmi életében. In: Néphit, népi vallásosság ma Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézet, Bp., 1990. 62-76. (Vallástudományi tanulmányok 3.)
G. SZABÓ István: Adatok a temetkezési egyletek alakulásához és működéséhez Szabolcsban (1873-1890). Bessenyei György Kör, Nyíregyháza, 1990. 13-19. [Klny.]


stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret