Vissza
„Tudás és érzelem”
– a zalai gyermekkönyvtárosok együttműködése a jövő könyvtárhasználóiért
- 10 éves a Zalai Gyermekkönyvtáros Műhely -
A címben szereplő mottó: „Tudás és érzelem”, azokra a gyermekkönyvtári törekvésekre utal, amely napjainkban munkánk fő jellemzői. A tudás átadása hatékonyabb, ha érzelmileg megalapozzuk az ismeretszerzési folyamatot. Második értelmezésben: a gyerekek olvasmányszerkezetére jellemző az ismeretterjesztő irodalom túlsúlya, ugyanakkor az érzelmi intelligenciájuk fejlődéséhez szükségük van (lenne) a szépirodalom (mese, regény, vers) olvasására is. Végül harmadik értelmezésünk szerint: az információs majd tudástársadalom legfőbb értéke az ismeret, a tudás, melyet korunkban a számítógépes ismeretszerzés – elsősorban az internet -, valamint a hagyományos források együttese jelenti, ez utóbbi érzelmi életünket is gazdagíthatja. A tudással, az információval élni tudó társadalom az információs társadalom. Ennek kialakításában nagy szerepük van az információt hivatalosan kezelőknek, közöttük elsősorban a könyvtárosoknak. Felelősségünk éppen abban rejlik, hogy átvehető magatartásformákat kell kialakítanunk, melyekkel segíthetjük egyrészt a felhasználókat, másrészt azokat a könyvtáros kollégákat, akik tőlünk várnak útmutatást. Ez pedig módszertani jellegű feladat, mely összetett tevékenységet jelent – szervezési, tapasztalat átadási és összefogási kötelezettséggel.
A módszertani munka hatékonysága érdekében át kell csoportosítani anyagi és szellemi, nem utolsósorban lelki erőforrásainkat, meg kell növelnünk adaptációs képességünket és segítőkészségünket. Jól kell ismerünk azt a felhasználói réteget, amelyet szolgálni kívánunk, meg kell találnunk az együttműködés hatékony formáját, és kellő kitartással és hittel kell dolgoznunk céljaink megvalósításáért. Melyek napjainkban a gyermekek információs kultúrájának főbb jellemzői?
Ismert megállapítokat tehetünk ezzel kapcsolatban:
  • A könyvolvasás visszaszorulása.

  • A televízió térhódítása (napi 3-4 óra).

  • A számítógép növekvő használata.


  • Ez utóbbival kapcsolatban talán elégedettek is lehetünk, ami a számítógép használattal kapcsolatos technikai ismereteket illeti. Azonban ha megvizsgáljuk, mire használják a gyerekek a világhálót, már nem lehetünk optimisták. A játékon és a csevegésen nagyon kevesen jutnak túl, úgy tűnik, hogy az iskolában a tartalomhasználat elmarad, tehát, mint korábban a hagyományos könyv- és könyvtárhasználati ismeretek átadásán nekünk is munkálkodnunk kellett, most az internet és a helyi adatbázisok, azaz a gyerekek számára hasznos tartalmak közvetítését is fel kell vállalnunk.
    Az alsó fokú oktatási intézményekben a könyv- és könyvtárhasználat a NAT- ban is, és 2001 szeptemberétől a kerettantervben is kötelezően oktatandó tananyag az informatika, a magyar nyelv és irodalom és az osztályfőnöki órákon. Ugyanakkor tantárgyközi ismeretanyag is: az iskolai munkában minden tárgy szerves részeként kell tekinteni az órán való közös olvasást; és minden egyes tantárgy célkitűzésében ott található az információszerzés technikájának elsajátíttatása is. Az iskola információs központja az iskolai könyvtár, ahol könyvtáros-pedagógus(ok) szakavatottan oktatja(ják) az információszerzés forrásait és technikáját a tanulóknak.
    A gyermekkönyvtárak és a gyermekfoglalkozások jól kiegészítik az iskolai oktatást. Hiszen a cél azonos: megszerettetni a gyermekekkel az olvasást és a könyves-számítógépes könyvtári környezetet. Eltérés az eszközökben és a módszerekben van. A gyermekkönyvtárban több a játék, a tréfa, kötetlenebb a hangulat, mint az iskolai könyvtárban. Feladatának azonban csak akkor tud eleget tenni, ha ismeri a tantervi követelményeket, és felkészül a gyermekek és a pedagógusok fogadására, igényeik kielégítésére, sőt a releváns dokumentumok beszerzésével és szolgáltatásokkal elébe is megy az igényeknek.
    Az internet térhódításával egyre több gyermek számára természetessé kell, hogy váljon az elektronikus könyvtárak, valamint a könyvtárak online katalógusainak és más adatbázisainak használata.
    Feltehetjük a kérdést, vannak-e Magyarországon olyan gyermekkönyvtárak, amelyek iránytűként szolgálhatnak, azaz mintát adhatnak más gyermekkönyvtárak számára. Ilyenek lehetnek az újonnan épült könyvtárak, illetve a felújított könyvtárak gyermekrészlegei.
    A korábban gyermekkönyvtár nélkül működő Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának felújításakor 2000-ben új gyermekkönyvtárat avattak, a Sárkányos könyvtár már az új évezred korszerű gyermekkönyvtárának példája, a fővárosi gyermekek „könyves paradicsoma”.
    Épületrekonstrukciók során megjelenésében hasonló színvonalú gyermekkönyvtárak jöttek létre például Kecskeméten a Katona József Megyei Könyvtárban (Gyermekvilág), Veszprémben az Eötvös Károly Megyei Könyvtárban (Játékkönyvtár), Szombathelyen a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban, Gödöllőn a Városi Könyvtár és Információs Központban, vagy éppen a zalaegerszegi József Attila Városi Könyvtárban. Ezek a gyermekkönyvtárak már valóban megfelelnek az „európai igényeknek”.
    A külföldi példák – a magyarországi felhasználók igényeinek megfelelően – a ’90-es évektől kezdtek meghonosodni. A nyitott tér – koncepció – a megváltozott iskolarendszerben (6 és 8 osztályos gimnáziumok) nálunk is hódít.
    Megnőtt az igény az óvodások és a kisiskolások magasabb szintű könyvtári ellátása iránt, ezzel együtt megnőtt a személyes kapcsolat szerepe, mely kiterjed a felhasználókra, szüleikre és pedagógusaikra egyaránt. Fontos az iskolai könyvtárakkal való együttműködés, ugyanakkor lényeges a két könyvtártípus funkcióinak meghatározása. A főfoglalkozású iskolai könyvtárosok feladata a könyvtárhasználati ismeretek oktatása, míg a közművelődési gyermekkönyvtárakban előtérbe kerülnek kötetlenebb szabadidős tevékenységek, a saját állomány használatára vonatkozó ismeretek elsajátíttatása és gyakoroltatása. Az új információhordozókat (számítógépes játékprogramok, CD-ROM-ok, interaktív mesekönyvek) meg kell ismertetni a gyerekekkel.
    A gyermekkönyvtárakat színes, játékos, „gyermekbarát” berendezéssel tehetjük vonzóvá. Mindezek feltételezik a gyermekkönyvtárak belső tereinek átalakítását, a sokféle szolgáltatás helyigényének biztosítását, valamint a számítógépes infrastruktúra kiépítését. Az információforrások és a korszerű berendezés biztosítása mellett elengedhetetlen a speciálisan a gyermekkönyvtári munkában alkalmazható médiapedagógia módszereinek kidolgozása.
    Végül a gyermekkönyvtáraknak a szociális funkcióknak is meg kell felelniük, segíteniük kell a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózását, mert a könyvtáraknak az esélyegyenlőtlenség csökkentésében is jelentős szerepet kell vállalniuk.
    A gyermekkönyvtári módszertani munkának tehát nagyon sok feladatot fel kell vállalnia. A gyermekkönyvtári módszertan lényege: releváns módszerek alkalmazásával a munka hatékonyságának növelése. A gyermekkönyvtári szakmódszertan szereplői a könyvtári rendszer különböző szintjein (megyei, városi, községi) dolgozó, gyermekekkel foglalkozó könyvtárosok és a módszertanosok. Természetes, hogy minél kisebb könyvtárról van szó, annál inkább szükség van segítségre. Az is nyilvánvaló, hogy a jobb feltételek között működő, nagyobb kitekintéssel rendelkező, szakképzett megyei, városi gyermekkönyvtárosok segíthetik a kisebb könyvtárakat tapasztalataikkal.
    A módszertani menedzsment változásokra változásokkal reagáló irányítási technika. A változtatásnak mindig azt kell szolgálniuk, hogy a használók számára az igényeknek megfelelő könyvtári szolgáltatásokat szervezzünk a módszertani munka segítségével és a könyvtári hálózatok működésével. Olyan könyvtári együttműködésekre van szükség, melyek úgy működnek, hogy abból a használó profitáljon. A kissé hosszadalmas elméleti alapvetés után lássuk a gyakorlatot! 1995-ben alakult meg a zalai gyermekkönyvtárak együttműködése céljából a Zalai Gyermekkönyvtáros Műhely, melynek koordinációs központja a Deák Ferenc Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára. Az együttműködésünknek különböző szintjei vannak: községi szint, városi szint, megyeszékhelyi szint, országos szakmai szint (lásd: együttműködési háló).

    Legfontosabb feladataink a következők:
  • Közös programok szervezése (felhasználók számára)

  • Megyei tapasztalatcserék, továbbképzések (Bemutató csoportos foglalkozás szervezése; kézműves foglalkozási módszerek átadása)

  • Tájékoztatás országos továbbképzésekről, tanfolyamokról

  • Módszertani kiadványok megjelentetése és terjesztése

  • Gyermekkönyvtári információk (GYI- hírlevél) – tájékoztatás a friss gyermekkönyvtári papíralapú és online szakirodalomról

  • Anyagi erőforrások biztosítása (pályázatok, szponzorok)

  • A szolgáltatások népszerűsítése a világhálón (honlap)


  • Évek óta a zalaegerszegi József Attila Városi Könyvtárral közösen szervezzük meg a Zala megyei gyerekek balatoni olvasótáborát, mindig más-más tematikával. Az elmúlt évben a tábor Nagy Könyvét kerestük a gyerekekkel! Jelentős közös rendezvény a novemberi zalai gyermekkönyvhetek rendezvénysorozata, mely keretében megyeszerte író-olvasó találkozók, ismeretterjesztő előadások, rendhagyó könyvtári foglalkozások, verses-zenés gyermekműsorok, kiállítások zajlanak (átlagosan 30-40 program).
    A megyei továbbképzéseket a Zala Megyei Pedagógiai Intézet Könyvtárával közösen szervezzük félévente, ősszel és tavasszal. Mindig aktuális, a gyermek- és iskolai könyvtárosokat egyaránt érdeklő témákról hallgatunk előadást, melyet műhelymegbeszélés, tapasztalatcsere követ. Megyei szintű továbbképző tanfolyamok célja elsősorban a számítógéppel (CD-ROM-használat, Internet, IT-módszerek) kapcsolatos új ismeretek megszerzése, de fontosnak tartjuk a korszerű olvasáspedagógiai módszerek elméleti és gyakorlati bemutatását is (pl. biblioterápiás tanfolyam, kézműves foglalkozások). 2005-ben három helyszínen került sor a megyében „Az (olvasni) tudás hatalom…”) című szakmai konferenciára, melyen a 2003-as PISA-vizsgálat kapcsán a gyerekek értő olvasóvá neveléséről hallhattak előadásokat és gyakorlati útmutatókat az érdeklődők.
    A Műhelyen belüli együttműködés nem csak megyén belül valósul meg, fontos feladatunk az országos szakmai szervezetekkel való kapcsolattartás, ezek programjairól történő tájékoztatás (HUNRA – Magyar Olvasástársaság, MKE Gyermekkönyvtáros Szekció stb.).
    Feladataink megvalósításához anyagi erőforrásainkat pályázati forrásokból biztosítjuk (közös és egyéni pályázatok).
    A Gyermekkönyvtári Információk (rövidítve GYI) egészen új szolgáltatásunk. A legfrissebb gyermekkönyvtári papíralapú és online információkat a műhelytagok közreműködésével összegyűjtjük, kéthavonta hírlevélbe szerkesztjük, és a ZALATÁR levelezőlistán keresztül eljuttatjuk az érdeklődőkhöz.
    A Zalai Gyermekkönyvtáros Műhely számára a Deák Ferenc Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárának honlapja széleskörű nyilvánosságot biztosít. A honlap Gondolkodjunk együtt! menüpontjában a gyermekek olvasási kultúrájával kapcsolatos írások, tanulmányok olvashatók, a Zalai Gyermekkönyvtáros Műhely menüben a Műhely munkájáról, célokról és feladatokról, aktuális információkról, és a műhelytagok elérhetőségéről lehet tájékozódni.
    A módszertani kiadványok közül a Tarkaforgó megyei módszertani kiadvány, melynek eddig 21 füzete jelent meg, digitalizált változata honlapunkról is elérhető, de ugyanitt letölthető más módszertani kiadvány is (Könyvajánló…, Versajánló…, Így ünnepelünk mi című kiadvány).

    Végezetül vegyük számba, milyen eredményeket ért el a Zalai Gyermekkönyvtáros Műhely – mely 10 évvel ezelőtt a budapesti Műhely után másodikként alakult meg az országban - s a példát azóta már két megye is átvette: (Jász-Nagykun-Szolnok – Karcag központtal; valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nyíregyháza székhellyel):
  • Kiterjedt (együttműködési) kapcsolati háló kiépítése.
  • Korszerű gyermekkönyvtári szolgáltatások kialakítása, az új módszerek szétsugárzása.

  • Sikeres közös pályázatokkal a Műhely működéséhez szükséges anyagi források biztosítása.

  • Kölcsönösségen alapuló (egymást segítő) munkakapcsolat.



  • Zalaegerszeg, 2006. február 8.


    Oláh Rozália