stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret   



Szabó T. E. Attila

Tudomány, mely örök életet ád

CD-ROM lemez a magyar tudomány bölcsőjéről

Nehéz, sőt lehetetlen, de talán szükségtelen is elfogulatlanul írni arról, ami az embert évtizedeken keresztül foglalkoztatja. Ezt előrebocsátva már nem tűnik talán annyira nagyképűnek a kijelentés, hogy a MINTA SZTÁR CD-ROM sorozat második lemeze után a magyar nyelvű természettudományos gondolkodás kialakulásának korára másképpen kell tekinteni, mint ennek előtte.

A Tudomány, mely örök életet ád címet viselő lemez az elmúlt két évtized kutató- és elektronikus adatfeldolgozó munkájának eredményeként azt mutatja be szöveges állományok, sok szempontból kereshető adatbázisok, térképek, képek, grafikonok segítségével, hogy miként alakult ki a magyar természettudományos gondolkodás, tudományos nyelv, stílus és irodalom előbb Nyugat-Dunántúlon, majd innen kisugározva Erdélyben, éppen a legkritikusabb időkben, a Magyar Birodalom összeomlásának korában.

De a címben is idézett lemez nem erről, hanem egy jóval kevésbé ismert és számos részletében még ma is homályos történetről: a magyar nyelvű tudományosság kialakulásáról és hőskoráról szól.

Bevallott célja hidat építeni az európai és ebben a magyar tudományosság első információs forradalma – a könyvnyomtatás kora –, valamint a második információs forradalom – az elektronikus korszak – között. Ez a hídverés utóbb az Európai Közösség szándékaival is találkozott: a kilencvenes évek derekán az EU kutatási programok is felismerték, hogy Európa tudományos gondolkodásában olyan korai értékeket kell a modern világba átemelni, olyan egyetemes emberi hagyományok elektronikus feltárására van igény, amelyek meghatározták és a jövőben is meghatározhatják a kulturális evolúciót. Ezeknek a hagyományoknak a regionális, kontinentális feldolgozását kár volna a kérdésben illetéktelenekre és/vagy tájékozatlanokra (pl. amerikaiakra, japánokra) bízni.

A jelen kutatás és feldolgozás (még hagyományos módszerekkel) 1977-ben, a Sárvári Iskolából induló Sylvester-tanítvány, Melius Péter orvosbotanikai Herbáriumának 400 éves emlékkiadása kapcsán indult, és azóta – kisebb-nagyobb megszakításokkal – amolyan tudományos hobbiként, tehát nem hivatali kötelességből folyik. Első elektronikus eredményei 1989-ben az MTA SZTAKI gépeire felkerült közhasznú adatbázisok, illetőleg a MINTA SZTÁR I. CD-ROM (1990) voltak. A MINTA SZTÁR I. az MTM budapesti Növénytárában található Csapody Vera-féle növényakvarellekből, illetőleg az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárból mutatott be mintaként néhány színes képet, illetőleg néhány ezer rekordot és ezzel az első, Magyarországon készült tudományos, multimédiás CD-ROM-má vált.

A MINTA SZTÁR II. lényegében ennek a Növénytárban 1992-ben félbeszakadt programnak a folytatása. 1995-ben indult a BIO TÁR ELECTRONIC (http://www.bdtf.hu/~bzsolt) és ezen belül 1996-ban ennek GRAMMA sorozatában jelent meg Dugmanics Imre programozói és Biró Zsolt képfeldolgozói segédletével és sok adatfeldolgozó (részben családtag) hozzájárulásával a második CD-ROM: Tudomány, mely örök életet ád.

A lemeznek helyet adó GRAMMA sorozat már címében az első magyar–latin természettudományi leckéket (is) tartalmazó, a krakkói és a wittenbergi egyetem szellemiségét Sárvárra plántáló Grammatica hungaro–latina (Sylvester J., 1539) emlékét idézi.

A most elkészült CD-ROM címe (Tudomány, mely örök életet ád) viszont az első Magyarországon nyomtatott könyvnek, az Új Testamentumnak (Sylvester, 1541) ajánlásából való, és arra figyelmeztet, hogy az élet és tudomány közismert fogalompár használatának immár fél évezredes hagyománya van a magyar tudományosságban. A lemez anyaga egyben bizonyíték arra, hogy Sylvester és tanítványai a tudomány kifejezést a 16. században már nem (csak) teológiai, hanem természettudományos értelemben is használták: a lemezen az Új Testamentumból bemutatott válogatásból olvasható pl. az első magyar nyelven nyomtatott orvosi szöveg és az első Magyarországon nyomtatott genealógiai ábra. Mindkettő azt jelzi, hogy Sylvester Jánost Wittenbergből komoly természetismerettel és tudományos szemlélettel engedte haza mestere, Ph. Melanchton.

A bemutatott történeti anyag két részből áll.

Az első a magyar természettudomány 16. századi nyomtatott és kéziratos emlékeit tartalmazza, és a tudományos fogalomhasználatot, első magyar nyelven fogalmazó (természet)tudósaink közel félezer esztendővel ezelőtti tudását mutatja be. Ebben a részben Copernicus (Krakkó), Fernelius (Párizs), Melanchton (Wittenberg), Vesalius (Padova), az európai humanista természettudományok nagy tanárainak (és egyetemeinek) hatása tükröződik. A Nádasdy–Sylvester-féle Sárvári Iskolához kapcsolódó művek lemezen bemutatott tudományos anyagában: Grammatica (1539, Sárvár), Új Testamentum (1541, Sárvár), Egész orvosságról való könyv azaz Ars medica I–VI. (1570 körül, Gyulafehérvár, Nagyvárad, Marosvásárhely, kéziratok), Herbárium (1578, Kolozsvár), Stirpium nomenclator pannonicus (1583, Németújvár; 1584, Antwerpen; 1711 Frankfurt és Lipcse), Fíves Könyv (1595, Németújvár) egy olyan korai magyar szellemi kapcsolatrendszer dokumentumai válnak kezelhetővé itt, amelyek új megvilágításba helyezik a magyar tudományosság kialakulását. A korábbi vélekedésekkel ellentétben immár nem elszigetelt teljesítményekről beszélhetünk, de egymással szoros mesteri, tanítványi és/vagy baráti kapcsolatban álló alkotók és műhelyek körvonalai bontakoznak ki.

A második rész az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár anyagára alapozva a köznapi és a tudományos fogalomhasználat összevetését, a tudományosság általános, művelődéstörténeti környezetének érzékelését teszi lehetővé egy olyan mű példáján, mely immár ugyancsak párját ritkító tudományos és tudománytörténeti érték.

Ez az elektronikus kiadás nyilván nem pótolja (elsősorban kiszámíthatatlan életideje, valamint a nyomtatott betű varázsa miatt sem) a bemutatott anyagok könyv formában való közzétételét. Ez elsősorban az Iskola szellemiségét meghatározó Sylvester János és az első (és mindeddig egyik legnagyobb) magyar „természettudományos adatbázisépítő”, a méltatlanul elfelejtett tudós diplomata Lencsés György (1530–1593) hatalmas orvosi kéziratának, valamint a Szótörténeti Tárnak az esetében hangsúlyozandó külön is. Nem pótolja, hanem kiegészíti ezeket: a régi magyar tudásanyag olyan alapos feltárását teszi lehetővé, mely mindeddig példa nélkül való volt.

A lemezen levő adatbázisokban bármilyen fogalom más fogalommal társítva pillanatok alatt kikereshető, a feltárt adat elektronikusan szerkeszthető, kinyomtatható, szabadon társítható a lemezen lévő teljes szövegekkel és képekkel. Az a közel 300 megabájtnyi információ, amely ezen a könnyű lemezen van, bőröndnyi könyvet helyettesít úgy, hogy nemcsak a beszerzést, tárolást, cipelést, de a kezelést, a használatot is meggyorsítja, megkönnyíti.

A lemezen lévő adatbázisok például kereken 73 000 különböző terjedelmű rekordot tartalmaznak. Ezekben mintegy 350 000 keresőelemre, pl. különböző formában használt régi orvosi, anatómiai, gyógyszerészeti, botanikai, zoológiai fogalmakra, ételekre, italokra, személyekre, foglalkozásokra, helynevekre stb., tehát a legkülönfélébb érdeklődést kielégítő történeti adatokra, illetőleg ezek között az adatok közötti összefüggésekre lehet keresni. Ha valaki mondjuk arra kíváncsi, hogy miként használták eleink a szedret, miként gyógyították harcban szerzett sebeiket, miként gondozták asszonyaikat, gyermekeiket, öregeiket, milyen ajzószereket használtak szerelmi párviadalok előtt, vagy éppenséggel olyan kérdésekre, összefüggésekre szeretne rákeresni, hogy kentek-e vért beléndfűre boszorkány ellen: pillanatok alatt választ kap kérdésére. Igenlő válasz esetén pedig menten megkapja az őt érintő adatokat számszerűen, majd teljes szövegében, forrásjelzeteivel együtt – és már másolhatja is lemezre, nyomathatja papirosra az érdemleges adatokat.

A CD-ROM adatbáziskezelője, az UNESCO MICROISIS programja – bár nem olyan látványos, mint a Windows képernyők –  sokoldalúsága és számos más előnye miatt került a lemezre. Az sem volt megvetendő szempont, hogy szabadon használható, akárcsak a lemezen lévő képkezelő program. A szöveges állományok olvasásához viszont az olvasónak rendelkeznie kell egy Word Perfektet felismerő szövegszerkesztővel.

A MINTA SZTÁR II. valóban minta: nem tartalmazza az egész eddig elektronikusan feldolgozott vagy jelenleg feltárás alatt lévő tudománytörténeti anyagot, csak annak egy részét. Különösen vonatkozik ez a Szótörténeti Tár I–IV. kötetének anyagára. Ennek hagyományos kiadása még csak a IX. kötetnél, az M betűnél tart (megjegyzendő, hogy a lemezen viszont már a Z betűs szavak is kereshetők), elektronikus kiadásáról pedig e sorok írója, a jogtulajdonos évek óta tárgyal az Akadémiai Kiadóval.

Az eddig feldolgozott és most mintaként együtt CD-ROM-on bemutatott anyag a gyakorlatban is igazolta szemléletformáló hatását. Szombathelyen a biológiatanári oklevelet szerző hallgatók évek óta használják, és ennek segítségével szemináriumi dolgozataikban folyamatosan olyan tudománytörténeti értékeket tárnak fel, amelyekről eddig senkinek – még akadémikusainknak sem lehetett áttekintése. Csak példaként utalok itt a bors (Piper spp) vagy a Molukki-szigetek etnobotanikai ismereteiből a 16. században Európába és ezen belül magyar földre érkezett szerecsendió (Myristica fragrans) használatára, számos hazai taxon (pl. Quercus, Rubus, Viburnum, Helleborus stb.) használatára vagy az emberi agyra, vérre, inakra, bőrre stb. vonatkozó ezernyi (esetenként még pogány kori emlékeket őrző) ismeretre.

Az a tény, hogy eleink tudása ilyen gazdag volt, ilyen szépen és szabatosan írtak a tudományról magyarul európai állami létünk félidejében, nemcsak szűk szakmai, hanem a Nemzeti Alaptantervet és a felsőoktatási képzést, de általában európai tudatunkat is érintő kérdés. Olyan kérdés, melyre Európa jelenlegi szellemi, gazdasági és politikai térképének rohamos átformálása idején tanácsos jobban odafigyelni.

Mivel ebben az értelemben az anyag nem csak bennünket érint, a lemezen egyes fejezetekhez angol nyelvű tájékoztató is járul, a keresőprogramok pedig angolul és magyarul kezelhetők, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár adatbázisában pedig a német, román, latin stb. szavakra is lehet keresni.

Az egyes adatbázisokat megelőző képek, valamint a külön is kezelhető grafikus fájlok egyrészt az egykori, 16. századi kéziratos és nyomtatott „adatbázisok” hangulatát idézik, másrészt a történeti adatok feltárása érdekében munkálkodóra (az Ars Medica esetében pl. dr. Spielmann József orvostörténészre vagy a Szótörténeti Tárat megálmodó Szabó T. Attilára) emlékeznek

A lemez a CD meghajtóról „indít” paranccsal indítható, és ezután csak a képernyő utasításait kell követni – külön leírás vagy help nem szükséges. Minden a lemezen van, mindössze az ISIS adatbáziskezelő kíván egy alkalommal 10–15 perc komolyabb figyelmet és később némi gyakorlatot. A MINTA SZTÁR II. 2.2-es változata DOS alól indítható jól, a lemezen levő képkezelő szempontjából előnyös a Windows 3.1. megléte. A Windows 95 gondokat okozhat, de ezek (pl. a lemezt DOS környezetben, Norton-C-ből indítva) jól telepített programokkal kiküszöbölhetők.

Nem mentik, de magyarázzák a lemez gyengéit, hogy a munka során nem a formára, hanem a tartalomra, nem a nyelvészre, hanem a természettudósra figyeltünk. Arra, hogy a mai felhasználó számára minél jobban áttekinthető legyen félezer esztendővel ezelőtti tudós eleink ismeretanyaga. Tulajdonképpen az került lemezre, ami nem került be annak idején az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárba, mert a Tár természettudományos címszavainak értelmezője- és szerkesztőjeként el kellett fogadnom a főszerkesztő (egyébként nemcsak szakmai, de családfői) érvelését: a Herbárium, az Ars Medica tudományos anyaga teljesen felborítaná a Tár köznyelvi adatokon alapuló egyensúlyát.

A tudománytörténész azonban nem nyugodhatott bele a dologba. Szombathelyen ennek jegyében jött létre a BDTF Növénytani Tanszékén a Lencsés György Adatbázisépítő Laboratórium, és alakultak meg – jószerivel partizánkodva – az elektronikus publikálás és a WWW kapcsolattartás fórumai, a BIO TÁR Electronic sorozatai, elsők között a térségben. Ebben a lényegében támogatás és személyzet nélküli, önkéntességi alapon dolgozó műhelyben született meg a (nyilván hibáktól sem mentes) MINTA SZTÁR II. A sors iróniája, hogy az eredmény eredménye 1996 során a nehezen megteremtett laboratórium hivatali ellehetetlenítésére tett kíméletlen intézkedésekhez vezetett. Ha nem volna ismert Sylvester János 500 évvel ezelőtti, az Új Testamentum megjelenését követő sárvári kálváriája, aligha lehetne malíciával szemlélni azt, amit csak egy Jakó Zsigmond-féle mondással lehetne jellemezni: Vigyázat, disznók vannak a virágoskertben!

Végezetül egy személyes vallomás: valamikor a hatvanas évek végén, még körösfői tanárként, megkíséreltem egy esszében (a kolozsvári Korunkban) előre látni, milyen lesz az, amikor évtizedek múlva a Gutenberg Galaxis fénye halványulni fog az elektronikus világ ragyogásától. Amit akkor leírtam, az saját sorsomon, gyermekeim sorsán jól-rosszul beteljesedett: a képernyő-világ átformálta életünket, de az európai hagyományok évszázados tapasztalata – általam akkor nem sejtett – „védekező” mechanizmusokat is kezd kialakítani a talmi elektronikus káprázatok ellen.

A MINTA SZTÁR II. is egy ilyen védekezés, egy elem lehet az újvilágból áradó gyökértelenség ellensúlyozására, kontinentális hagyományaink védelmében, az új elektronikus tanulókörnyezet komoly tartalommal, nemes európai hagyományokkal való kitöltésében.

Ma iskoláink, egyetemeink sok-sok diákja (és sajnos tanára is) képtelen megvenni az egyre drágább könyvet.

Annak az anyagnak az ára, mely ezen a CD-ROM-on olvasható, hagyományos nyomtatással, könyvformában, mutatókkal, képekkel, rajzokkal együtt mai (1997 eleje) könyvköltségben számolva szerény becslés szerint is valahol 50–100 000 Ft között volna. Ugyanakkor viszont az intézményi és részben az otthoni tanulókörnyezetben (hivatalból is) szaporodnak az ennél olcsóbb áron beszerezhető eszközök, melyek alkalmasak az elektronikus kultúra kezelésére.

Immár és elsősorban nem a jó gép, hanem a jó információ, az értékes gondolatokat, adatokat, szemléletet (és nem álműveltséget) hordozó lemez, adatbázis, program jelenti a szűk keresztmetszetet.

A lemezzel kapcsolatos megbeszélések egyik legmegrázóbb tapasztalata az a kishitűség volt, mellyel a szellem embereinek – a kiadók vezetőinek, tanároknak, médiacézároknak – körében lehetett találkozni. A kishitűséget három szóban lehet sommázni: erre nincs igény. Mintha lehetne „nincs igény” a nyelvre és a tudásra, a múltra és a jövőre. Azt pedig minden fogpasztagyáros tudja, hogy az igényt a termékre meg kell teremteni. Három évtized műhelymagánya után ki kell lépni tehát a csillogó lemezzel a világba: Vegyétek és egyétek, ez az én testem. Vagy helyesebben... a miénk!

Így, igényeket teremtve lehetünk, leszünk jó polgárok és jó európaiak (is).

Hogy másról most ne essék szó.


stílus 1 (fehér)
stílus 2 (fekete)

+ betűméret | - betűméret