Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

KÖNYV
kORONDI ÁGNES: MISZTIKA A KÉSÔ
KÖZÉPKORI MAGYAR NYELVÛ KOLOSTORI KÓDEXIRODALOMBAN
Misztikarecepció avagy irodalmi és kegyességi gyakorlat a késő középkori magyar nyelvű kolostori kódexek devocionális szövegeiben


Korondi Ágnes a késő középkori ma gyar nyelvű kódexirodalom darabjait, a nyelvemlékkódexekként számon tartott, a 15. század utolsó és a 16. század első évtizedeiben keletkezett kéziratokat vizsgálja monográfiájában. A misztika magyar kódexirodalombeli megjelenését, Szent Bernát misztikájának a magyar kódexirodalomra tett hatását kutatja. A kódexeket a befogadó rendszer és az olvasóközönség oldaláról közelíti meg. Könyvének főbb témakörei: a késő középkori magyar nyelvű kódexirodalom magyar irodalomtörténeti paradigmában elfoglalt helye; misztika és női íráskultúra a középkori Magyarországon; a kódexekben használt elmélkedés-fogalom (szövegtípus vagy devocionális gyakorlat?); regulák, életszabályok a kódexirodalomban (Bernát- és Bonaventúra-szövegek fordításai, hatásai); misztikus szenteknek és jelenségeknek a legendákban és prédikációkban való ábrázolása (Assisi Szent Ferenc, Sienai Szent Katalin, Árpád-házi Szent Margit); passiómisztika.

A szerző alaptétele, hogy a kódexek szövegkorpusza alapvetően a használati irodalom kategóriájába tartozik. Ezért a használat felől próbál rávilágítani a válogatási szempontok, fordítási technikák, kompilatórikus eljárások kódexirodalom-beli funkcióira, a feltételezett célközönség lelkiségi igényeire. Célja a szövegek visszahelyezése abba a devocionális kontextusba, melyben a késő középkorban használták őket. Korondi Ágnes A kódexirodalom a magyar irodalomtörténeti kánonban című fejezetben részletes képet fest arról, hogyan viszonyultak, hogyan beszéltek a kódexirodalomról az irodalomtörténészek (Lázs Sándor, Toldy Ferenc, Dávidházi Péter, Beöthy Zsolt, Horváth Cyrill, Riedl Frigyes, Horváth János, Szerb Antal, Klaniczay Tibor stb.). Kiemeli, hogy a kódexek irodalomtörténeti szempontú vizsgálata háttérbe szorult a nyelvészeti kutatásokkal szemben. A kódexirodalomra és annak fejlődési szakaszaira a magyar irodalmi nyelv alakulásának állomásaiként tekintettek; a kó dexeket belemerevítették a nyelvemlékszerepbe. A Misztika, kódexirodalom, középkori női íráshasználat című fejezet részletes betekintést enged a misztika fogalmába, amely egyrészt életformát meghatározó, az Istennel való egyesülésben kicsúcsosodó vallási élmény, Isten közvetlen megtapasztalásának, a vele való egyesülés személyes élményének kortól független jelensége - a misztika a kortól független közvetlen istentapasztalat (Korondi Ágnes); másrészt szellemáramlat, művelődési, vallási, spirituális irányzat (Otrokocsi Nagy Gábor). A misztika személyes istentapasztalat. A kereszténység misztikus elemét az Isten közvetlen jelenlétére való előkészülettel, annak tudatával és az arra való reagálással kapcsolatos hiedelmek és gyakorlatok képezik (Bernard McGinn).

A misztika olyan út, amelyen keresztül a lélek felemelkedhet a testi teremtmények szemlélésétől Isten látásáig. Az Istenhez való szeretetteljes odafordulás és ragaszkodás, hogy jelenlétét élvezzük. Szent Bernát szerint az önmagát irántunk való szeretetből feláldozó, kereszthalált vállaló Krisztussal való legteljesebb azonosulás, eggyé válás; hármas út (via purgativa -megtisztulás útja, via illuminativa - megvilágosodás útja, via unitiva - egyesülés útja). A misztika Krisztus által eggyé válás a másik emberben élő Krisztussal; az ön magát irántunk való szeretetből feláldozó, a legcsúfosabb kereszthalált vállaló Jézus Krisztussal való legteljesebb azonosulás; feltétel nélküli önátadás. A misztika a megigazulás, a justificatio, a kezdet - vagyis az út, amelyet végig kell járnunk, hogy eljussunk a célhoz, az Istenhez - és a megdicsőülés, a glorificatio, a befejezés - azaz a cél, Isten elérése, látása. A misztika két mozzanatot foglal magába: a lélek kilép önmagából, felemelkedik az érzéki világ felé és túlhalad a teremtett dolgokon; a változás, amely Istenhez hasonlóvá teszi a lelket.

A negyedik fejezetben (Szöveghasználat és műfajiság) Korondi Ágnes a meditáció kódexirodalombeli fogalmát és gyakorlatát körvonalazza. Meditáció: műfaj vagy gyakorlat? A közvetlen istentapasztalat, az ahhoz vezető út szöveges rögzítésére egyik legalkalmasabb műfaj a meditáció. Az elmélkedés a léleknek Istenhez való felemelkedése vagy valamely kegyelem elérésére szolgáló könyörgés (Damaszkuszi Szent János). Az elmélkedés és az ima rokon műfaj. Az elmélkedés két fajtája: meditatio és contemplatio. Az elmélkedés épületes olvasmány, laza határokkal operáló értekező műfaj. Az elmélkedés gondolkodás valamin, elgondolása valaminek; készület, készülés valamire; előgyakorlat. Az egy házatyák és a korai szerzetesség korában a meditáció a szentírási szövegek felidézését és ismételgetését, kérődzé-sét (ruminatio) jelentette. Az elmélkedés a szentírási szövegek elmélyítése, végiggondolása, előkészülés az olvasott erkölcsi-lelki tanítás gyakorlatba ültetésére, annak emlékezetbe vésése és gyakorlása. A meditáció mentális-spirituális folyamat, cselekvés, gyakorlat, célja a valamilyen témában való elmélyülés útján az Istenhez való közeledés. Az Istennel való egyesülés a lélekben jön létre, nem a lélek emelkedik fel a mennyei dolgok szemléletére, hanem Krisztus látogat el, költözik be a megfelelően előkészített bensőbe, s azt, ha nem is extázisban, legalább vigasztalásban részesíti. Az édességérzet ideiglenes, előzetes meg-kóstolása (praegustus) az örök üdvösségnek, a mennyei örömnek, ami a földi életben nem lehet állandó. Megvonása nem szabad elkedvtelenítse az Istent szerető lelket. Az isteni vigasztalást az ember saját hibájából is elveszítheti, ha hálátlan. A szerző rávilágít arra, hogy a kódexirodalomban a misztikus út alsóbb szakaszairól (megtisztulás útja) szóló szövegek szerepelnek a legnagyobb számban. A teljes magyar nyelvű kódexirodalom misztikához való viszonyát az jellemzi, hogy a vigasztalásnál, meny-nyei édességnél előbbrevaló a bűnbánat, a contemplatiónál az alázatosság. A késő középkori magyar nyelvű kódexek készítői a Szent Bernát neve alatt terjedő korpuszból a ciszterci szerző autentikus misztikus művei helyett a neki tulajdonított életvezetési tanácsokat fordították, másolták, mert a gyakorlatias, a mindennapi szerzetesi élet gyakorlatára épülő lelkiség közvetítésére ideális irodalmi eszköznek nem annyira az elmélkedés vagy a Szent Bernát által kedvelt prédikációforma, hanem a meditatív részeket is tartalmazó normatív szöveg, a regula bizonyult. Bonaventúra misztikájából elsősorban a passiómisztikus oldal került előtérbe a kódexirodalomban. Korondi Ágnes rámutat arra, hogy az Assisi Szent Ferencről és társairól szóló történetekben, tanításokban gyakran jelentkezik a misztikus elragadtatás, révület eleme, de inkább a toposz szerepét tölti be vagy csodatörténethez kapcsolódik (ún. misztikus mellékjelenségek, pl. levitáció, stigmák, önkívület, fényjelenségek). Szent Ferenc életében a stigmák elnyerése fontos, de nem központi elem, inkább az egyes szerzetesi erények (alázatosság, szegénység, engedelmesség, béketűrés stb.), illetve a megfeszített Krisztus iránti különleges tisztelet és az imitatio Christi gondolata a hangsúlyos.

A kutató a Passiómisztika című fejezetben abból indul ki, hogy a késő középkorban jelentős változások következtek be a nyugati kereszténység kegyességi gyakorlatában. A halált legyőző, diadalmasan feltámadó Istenfiú helyét a szenvedő, de szeretettel teli és irgalmas ember foglalta el, akinek halála a 14-15. századi kegyesség egyik fókuszpontja. Krisztus passiója a késő középkori devocionális irodalom egyik legkedveltebb témája. Prédikációk, traktátusok, elmélkedések és imádságok tárgyalták a szenvedéstörténet részleteit, együttérzésre és életük megjobbítására szólítva fel a krisztusi szeretet és áldozat nagyságát szemlélő kegyes olvasóközönséget.

Mire volt jó a passió? Meditációs segédlet volt - a legtöbb szöveg feladata, hogy az olvasóból, használóból érzelmeket váltson ki, együttérzést, bűnbánatot keltsen bennük, vagy elősegítse a Krisztussal való misztikus egyesülést. A kódexirodalombeli passiós imádságok jelentős része felhasználja a liturgikus nyelv fordulatait, formuláit, azokból építkezik, azonban egy kis részük funkcióját tekintve is liturgikus jellegű, használatuk összekapcsolódott az egyházi szertartással. Ha megvizsgáljuk a passióimák változatos kéréseit (töredelmes bűnbánat, bűnbocsánat, a halál órájának megtudása, jó halál, védelem az ördög, a kísértések és a bűnök ellen, üdvözülés), megállapítható, hogy ezek egyetlen pontba futnak össze, s ez az aggodalom a túlvilági sors miatt. A szerző a késő középkori magyar nyelvű passiószövegekben a következő kegyességi modelleket emeli ki: imitatio, compassio - együtt tűrés, együtt szenvedés, együttérzés, rokonszenv, egyetértés - és conformatio. Az Istennel való egyesülés és az ahhoz vezető szerzetesi gyakorlat (lectio, oratio, meditatio, contemplatio) fő terepe a kódexirodalomban a passióelmélkedés. Az emberi, szenvedő Krisztushoz lélekben és testben való conformatio a legfontosabb kegyességi habitus, amit a szövegek célközönségüknek előírtak. A Krisztussal való egyesülés az erről szóló szövegek alkalmankénti erős affek-tivitása, az imák, elmélkedések eredményeként ígért édességérzet ellenére sem kimondottan misztikus elragadtatás, raptus. Egyrészt az örök üdvösség remélt és biztosítani vágyott mennyei lakodalma, másrészt kegyes életprogram, imitatio Christi. Jézus utánzása, követése nagyon gyakorlati dolgokra vonatkozik: béketűrés, sérelmek elviselése, mértéktartó étkezés, alázatos viselkedés stb. Ezáltal a passióról szóló kegyességi szövegek szorosan hozzárendelődnek a kor devocionális ideálját körvonalazó egyéb írásokhoz. A szenvedéstörténet egyfajta sűrített, narrativizált foglalata azoknak az erkölcsi erényeknek, tanításoknak, amelyeket a regulák, legendák ajánlanak olvasóiknak. A szenvedő Krisztus alakja a legfőbb mintakép, amelyet az ájtatos olvasó emlékezetébe vésve konkrétan testében visel, mindennapi szerzetesi életében megvalósít, ezáltal méltóvá válik az örökké tartó egyesülésre a túlvilágon.

Egyetemi Műhely Kiadó, Bolyai Társaság, Kolozsvár 2016

Balla Lóránt

 

 

Keresés a Katholikos oldalain