Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

Bőjte Csongor
bAROKK SZÍNJÁTSZÁS SZÉKELYFÖLDÖN
A csíksomlyói ferences oktatás és a misztériumdrámák

 

A szerző II. éves hallgató a Kolozsvári BBTE RK Teológia Karán valamint a bölcsészkar magyar szakán.

Csíksomlyó a székelység vallási és szellemi központja volt a ferencesek letelepedése óta. A mai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium elődje, a csíksomlyói ferences gimnázium a csíkiak fellegvárának számított, hiszen székelyek vezetői, értelmiségei onnan kerültek ki. A csíksomlyói gimnázium évszázadok múltán is érezteti a hatását, hiszen a megyeszékhelyhez tartozó kegyhelyen minden az egykori virágzó múltat hirdeti, bár igaz, hogy ma fertőzőkórház található a gimnázium egykori épületében.

Rövid írásomban a csíksomlyói ferences gimnázium történetével - a nevelés szempontjából - és a Csíksomlyón keletkezett misztériumdrámákkal foglalkozom. Kutatásom a ferences oktatás jellemzőire terjed ki, valamint arra, hogy az 1980-as években előkerült misztériumdráma-gyűjtemény a fénykorában milyen hatással volt a környék lakóira. Azt is megvizsgálom röviden, hogy a ferences misztériumdrámák mivel másabbak, mint a többi európai rokonuk, mi az a különlegesség, ami csak ezekre jellemző.

A középiskolai szintű oktatás elkezdését 1667-re tehetjük, sőt már 1669-ben két ludimagisterről van feljegyzés, egyben ekkor adtak ki engedélyt Kájoni Jánosnak, hogy a ferencesek által működtetett nyomdában kiadhassanak oktatáshoz szükséges könyveket. 1690-ben az iskolának már 170 diákja volt, akik grammatikát és syntaxist tanultak. A török-tatár dúlások és pestisjárvány miatt az 1700-as évek elején megcsappant a létszám, de néhány évtized alatt az iskola újra fellendült, sőt 1734-ben már 353 tanulót számlált. Olyannyira kinőtte magát a ferencesek iskolája, hogy versenybe került a székelyudvarhelyi jezsuita kollégiummal is, ez utóbbiak a Szentszéknél jelentették, hogy a csíksomlyói iskola nívója nem felel meg, vizsgálják felül. Erre a vádra 1735-ben a Szentszék nem megrovásban részesítette a ferenceseket, hanem a vizsgálat révén elismerően nyilatkozott.6

Színjátszás és oktatás

Bodó Márta Iskola és színház című munkájában írja, hogy a 18-19. században a színjáték iskolai alkalmazása külön figyelmet érdemel mint nevelési eszköz, mivel a vallásos témájú színjátékok alkalmasak voltak a teológiai tanítás egyszerű bemutatására és mélyebb megértésére, az egyszerű néptömeget szórakoztatva lehetett nevelni, oktatni.7

A ferencesek csíksomlyói iskolájában a színjátszás, a misztériumdrámák azt a célt szolgálták, hogy a kor lelkének kívánságait fejezzék ki, és a szószéken elhangzott tanítást közelebb vitték az emberekhez, hogy az evangélium igéit megértve szívükbe zárhassák azokat.8 A tanárok tekintettel voltak az oktatás során a szív és kedély kiképzésére is, és a lélek igényeiről sem feledkeztek meg. A misztériumdrámák tulajdonképpen ezt szolgálták, a tanárok által írt darabokat a diákok előadták, így fejlődtek a diákok is, ugyanakkor a célközönség is, amely ünnepek alkalmával eléggé népes volt Csíksomlyón, és folyamatosan virágzott mint a székelyek lelki központja.9

Medgyesy-Schmikli Norbert kutatása nyomán kitűnik, hogy a ferencesek a 18. századi Magyarországon csak a székelyföldi iskoláikban mutattak be passiójátékokat, összesen 41 darabot, amiből 39-et Csíksomlyón, egyet Gyergyószárhegyen és egyet a marosszéki Mikházán. A színjátszás hagyománya Csíksomlyón alakult ki legerőteljesebben. Írásban fennmaradt és biztosan a csíki ferences iskolához köthető első színjátékszöveg 1721 nagypéntekéről való, utolsó színjátszásra utaló pontos adat pedig 1782. január 6-ról, a gimnázium épületének felszenteléséről származik.10

Misztériumdrámák Csíksomlyón

Misztériumdráma, misztériumjáték - különböző dolgokat jelölnek az olvasók, a nézők számára. A Katolikus Lexikont kezünkbe véve a következő meghatározást találjuk: „a keresztény vallás misztériumaira épülő, megtérést és bűnbánatot célzó dramatikus, párbeszédes cselekmény. Liturgikus szövegekből és szertartásokból fejlődött ki a középkorban. Tárgyát főként Krisztus életének eseményei, a karácsonyi és húsvéti misztérium adja, de fönnmaradt Mária és a szentek életét, csodáit feldolgozó misztériumjáték is. Köznapi értelemben a középkortól folyamatosan továbbhagyományozott, többnyire vallásos tartalmú, cselekményes vagy anélküli dráma vagy párbeszéd.11

P. Márk József csíksomlyói ferences szerzetes, rend- és helytörténész a csíksomlyói kolostorban a '80-as években előkerült kéziratos szöveggyűjtemény kapcsán írja, hogy a misztériumdrámákban különösképpen a jónak és a rossznak harca testesült meg. A színjátékok cselekményére a megváltó Krisztus tette fel a koronát, amikor kereszthalálával megtörte a gonosz hatalmát és megváltotta az embert.12

A misztériumdrámák előadásai Csíksomlyón úgy kezdődtek, hogy a hittanítást, bibliai történeteket a lelkipásztorkodó papság szóban elmagyarázta, majd gyermekekkel, diákokkal meg is jelenítette színdarab formájában, ezáltal könnyebben érthetővé váltak az isteni örök igazságok, az üdvtörténet eseményei. A kisebb testvérek rendjének legfőbb tevékenysége a prédikáció volt, ebből fejlődtek ki olyan műfajok, mint a passióéneklés, a Mária-siralmak, a betlehemes pásztorjáték. A leggazdagabb magyar ferences színjátékhagyomány éppen Csíksomlyón alakult ki. P. Márk József megjegyzi, hogy 1721-től vannak az első feljegyzések a színjátszásról, a misztériumdrámák előadásairól, és ezek egészen 1782-ig tartottak.13

Pintér Márta Zsuzsanna, aki mélyrehatóan tanulmányozta a csíksomlyói misztériumdrámákat, összefoglalja, hogy a kolostor könyvtárában őrzött kézirategyüttest a II. világháború idején a templomban kegyszobor talapzata alá rejtették, és csak 1980-ban, a szobor javításakor, véletlenül került elő egy 1300 oldalas kéziratos kötet, több mint 50 önálló drámakézirat. A szövegek értéke már több mint száz éve ismert volt a kutatók és a közönség előtt, de az anyagot évtizedekig elveszettnek hitték. Csak 1989 után lett újra kutatható és kiadható a Csíksomlyón őrzött 98 drámaszöveg. Különleges a csíksomlyói hagyaték tematikája és jellege miatt is, ugyanis egész Európában egyedülálló: a 67 magyar nyelvű dráma közül 41 passiójáték.14

Hol, hogyan, mikor, kik és kiknek?

Medgyesy-Schmikli Norbert kimutatta, hogy a misztériumdrámákat a közép- és felső nyelvtani osztályok diákjai mutatták be. A szövegeket az említett osztályok ferences tanárai írták minden esztendőben. A színjátszás szervezését és anyagi ellátását az 1730-ban alakult Mária Társulat vállalta magára, amelyet II. József oszlatott fel 1784-ben.

A csíksomlyói színpad szcenikájáról kevés adat maradt fenn, leginkább a drámák szövegéből és a rendezői utasításokból tudunk következtetni a jelmezekre, mozgásokra, zenei és más hangzó betétekre. A színjátszás számára 1733-ban készítettek alkalmas épületet, melyet 1748-ban, 1751-ben és 1775-ben megerősítettek és javítottak.15 P. Márk József alátámasztja azt a megállapítást, miszerint első alkalmakkor az egykori gyermekotthon helyén épült gimnázium nagytermében mutatták be a drámákat a diákok. Később épült fából egy nagy színjátszó ház, amelynek szélesre tárható ajtói voltak. Amikor a nézőközönség nem fért be a terembe, kinyitották az ajtókat, és így az egybegyűltek kívülről is láthatták az előadást. Szabadtéri előadások is voltak a Kissomlyó-hegy aljában, a keresztúton (a nép elnevezése szerinti Jézus hágóján), a két Somlyó-hegy közötti nyeregben, ahol ma a pünkösdi nagybúcsút tartják, illetve a kegytemplom előtti téren. A hagyomány szerint olyan hűen és élményszerűen játszották a diákok a misztériumdrámákat, hogy egy alkalommal a nézősereg kövekkel dobálta meg a Krisztust kínzó és keresztre feszítő zsidókat alakító diákokat.16

Az előadásokat az egyházi ünnepek alkalmával, nagypénteken, pünkösd szombatján, Nagyboldogasszony napján és úrnapján tartották. Ugyanakkor tartottak előadást az ifjúság védőszentjének, Szent Antalnak az ünnepnapján, és játszottak az iskola védőszentjének, Szent Adalbertnek az ünnepén is. Az új iskolaépület felszentelésekor, 1782-ben vízkereszt napján, január 6-án volt az utolsó bemutató.

A többi iskolával ellentétben szinte teljesen hiányoznak a szokásos előadási alkalmak Csíksomlyón, mint például tanév vége, püspöklátogatás, farsang. A szövegek alapján látszik, hogy a 18. század második felében már a ferencesek is próbáltak igazodni a korszerűbb színjátszási gyakorlathoz: évente több előadást is rendeztek és a passiókon kívül történelmi, társadalmi játékokat is bemutattak.17

Pintér Márta Zsuzsanna jelzi, hogy a szövegekből kikövetkeztethető a színpad szerkezete is. Az események három szinten zajlottak, az égi tanácskozás egy állványon, a földi jelenetekre a tulajdonképpeni színpadon került sor, míg a pokolban játszódó jeleneteket a színpad előtt, a közönséggel egy szinten adták elő. A közönség általában az ünnepi áhítatokra érkező sok száz vagy sok ezer környékbeliből állt. A nézők valószínűleg így sokkal inkább átélték Krisztus szenvedéstörténetét (vagy egyéb témákat), mint a prédikációk alkalmával.18

A csíksomlyói misztériumdrámák sajátosságai

A drámák stílusa barokk, naturalisztikus, sőt még trágár részeket is találunk a Krisztus és Mária szavait idéző sorok mellett. E két alak emelkedik ki a szereplők közül, a többiek esetében szólásokkal, közmondásokkal, anakronisztikus kifejezésekkel aktualizálódik a bibliai szöveg. A szereplők viselkedése alapján a mindennapi élet szereplői is lehetnének.19

A csíksomlyói misztériumdrámák a középkori ferences passiómisztika ihlette szövegekre utalnak. A szövegek forrásai - ahonnan ihletődtek és amelyek megjelennek - öt csoportra oszthatóak, ezt Medgyesy-Schmikli Norbert munkája alapján csoportosítjuk. Az első csoport a Biblia szövege parafrázisban, és helyenként (ilyen például Jézus kereszten elmondott szavai) szó szerint feldolgozva. A második csoport a római katolikus liturgiából vett himnuszok és antifónák szövege, valamint a prédikációkra való utalás. Harmadik csoportba sorolhatóak az apokrif evangéliumok, legendák, középkori és barokk kori Jézus- és Mária-életrajzok. A negyedik és igen sajátos csoport a népénekek, népi imádságok, összességében a vallásos és népi hagyomány. Ötödik csoportba sorolható a 17-18. századi jezsuita és piarista gimnáziumokban előadott színjátékok hatása, amely elsősorban az allegorikus figurák szerepeltetésében érhető tetten.20

A passiójátékok szerkezetét véve górcső alá, megfigyelhető, hogy vannak olyanok, amelyek lineáris szerkezetűek. A Krisztus gyermekkoráról, csodatételekről, a Máriáról szóló jelenetek csak bővítik és színesítik a szenvedéstörténetet. A másik típusban megfigyelhető, hogy felváltva jelenik meg egymás után egy ószövetségi hős és Krisztus szenvedésének képe. A harmadik típusban egy részletesen kifejtett történet kapcsolódik össze egy ponton Krisztus passiójával. A passiók általában 12-15 jelenetből állnak, de van közöttük néhány 3 felvonásra osztott darab is. Ezek mind versesek, versformájuk 12 szótagos, ütemhangsúlyos, 4 soros versszakokból állnak. Ez alól csak az 1777-es passió kivétel, ez már prózában íródott, de a 9. jelenet, Krisztus monológja itt is őrzi a hagyományos, verses formát.21

A misztériumdrámák ma

Néhány évvel ezelőtt - írja Pintér Márta Zsuzsanna - egy 1765-b ől való teljesen eredeti passiót mutattak be szabadtéri előadásban, nagy sikerrel. Eddig 13 passió szövege jelent meg különböző kiadásokban, és ez a szám folyamatosan nő. A kötetet kiadó munkacsoport évek óta dolgozik azon, hogy az összes magyar nyelvű csíksomlyói ferences misztériumdráma szövegének kritikai kiadását elkészítse, s ennek a munkának a keretében hamarosan meg fog jelenni az összes passiójáték, a harmadik kötetben pedig az egyéb magyar nyelvű csíksomlyói darabok kapnak majd helyet.22

Ugyanakkor már az 1940-es években is vitt színre passiójátékot Venczel József, az 1990-es években a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium több alkalommal is játszott csíksomlyói misztériumdrámákat a „szülőhelyen", Csíksomlyón, de a szélrózsa minden irányában is.

 

Összegzés

Ez az írás csupán ízelítő a témából, rövid áttekintése a csíki misztériumdrámák világának. Még ebből a rövid ismertetésből is körvonalazódik, hogy a székelyek szellemi fellegvárában a misztériumdrámák hatása igen széles körű volt, hiszen mindamellett, hogy a diákok nevelődtek az előadások által, ezek a drámajátékok a csíki székelység hitvilágát is elmélyítették, elősegítették, hogy évszázadokon át az erdélyi katolikusság lelki központja legyen a Szűzanya csíksomlyói kegyhelye.

 

 

Felhasznált irodalom

Balázs Lajos: Csíkszentdomokos. Monográfia. Csíkszentdomokos 2006.

P. Benedek Fidél OFM: Csíksomlyó (Tanulmányok). Kolozsvár 2000.

Bodó Márta: Iskola és színház. Verbum, Kolozsvár 2009.

P. Boros Fortunát OFM: Csíksomlyó, a kegyhely. Pallas Akadémia, Csíkszereda 1994.

Katolikus Lexikon, IX. kötet, Szent István társulat, Bp. 2004.

P. Márk József OFM: A kolostor kincsei VIII., Iskoladráma, misztériumdráma és passiójáték Csíksomlyón. Online: http://csiksomlyo.ro/kolostor-kincsei-viii (Utolsó letöltés dátuma: 2015.05.25.)

Medgyesy-Schmikli Norbert: A csíksomlyói misztériumdrámák forrásai és ferences lelkiségtörténeti háttere. Piliscsaba 2006.

Pintér Márta Zsuzsanna: A csíksomlyói iskoladrámák. Hargita Népe, XV. évfolyam, 216. szám.

 

Jegyzetek

1 Bodó Márta: A ferences nevelés, in: uő: Iskola és színház. Verbum, Kolozsvár 2009, 49-50.

2 Bodó, 50-51.

3 Balázs Lajos: Iskola, oktatás, in: uő: Csíkszentdomokos. Monográfia. Csíkszentdomokos 2006, 227.

4 Bodó, 51.

5 P. Benedek Fidél OFM: A csíksomlyói gimnázium eredete, in: uő: Csíksomlyó (Tanulmányok). Kolozsvár 2000, 270-271.

6 P. Boros Fortunát OFM: Iskolák, in: uő: Csíksomlyó, a kegyhely. Pallas Akadémia, Csíkszereda 1994, 105-106.

7 Bodó, 89.

8 Uo., 90.

9 Uo., 90.

10 Medgyesy-Schmikli Norbert: A csíksomlyói misztériumdrámák forrásai és ferences lelkiségtörténeti háttere. Piliscsaba 2006, 11.

11 Katolikus Lexikon, IX. kötet. Szent István társulat, Bp. 2004, 244.

12 P. Márk József OFM: A kolostor kincsei VIII., Iskoladráma, misztériumdráma és passiójáték Csíksomlyón, online: http://csiksomlyo.ro/kolostor-kincsei-viii (Utolsó letöltés dátuma: 2015. 05. 25.)

13 P. Márk (2015. 05. 25.)

14 Pintér Márta Zsuzsanna: A csíksomlyói iskoladrámák. Hargita Népe, XV. évfolyam, 216. szám.

15 Medgyesy-Schmikli, 12.

16 P. Márk (2015. 06. 02.)

17 Pintér: A csíksomlyói...

18 Uo.

19 Uo.

20 Medgyesy-Schmikli, 52.

21 Pintér: A csíksomlyói.

22 Uo.