Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

Marius Talos SJ
jRS ROMÁNIA: BEMUTATÁS ÉS REFLEXIÓ

 

A szerző a romániai jezsuiták regionális elöljárója és 2013 óta a bukaresti JRS vezetője.

Bemutató

A Jezsuita Menekültszolgálat (Jesuit Refugee Service: JRS) nemzetközi szervezet. Célja elkísérni, segíteni a menekülteket és az elvándorlásra kényszerítetteket, és érdekeiket képviselni.

A Jezsuita Menekültszolgálat országos és regionális segítséget biztosít a Rómában lévő nemzetközi székhely segítségével. Az 1980 novemberében, a Jézus Társaságának szociális műveként létrehozott nemzetközi Jezsuita Menekültszolgálatot (JRS International) hivatalosan 2000. március 19-én jegyezték be alapítványként Vatikán Államban.

A JSR szolgálatával ötven országban van jelen, segítséget nyújtva a menekülteknek a táborokban és a városokban, illetve a saját országukon belül elköltöztetett embereknek, a városokban menedékjogot kérőknek, a menekülttáborok lakóinak. A legfőbb tevékenységi területei az oktatás, a sürgősségi és az orvosi ellátás, valamint a szociális tevékenységek. 2013 végén világszerte több mint kilencszázezren részesültek közvetlenül a JRS szolgáltatásaiban.

Több mint 1400-an vesznek részt a JRS tevékenységében; közülük 78 jezsuita és 66 más szerzetes, illetve rengeteg önkéntes. Ezek az adatok nem tartalmazzák azoknak a menekülteknek a nagy számát, akik tanárokként, egészségügyiekként stb. vesznek részt a programban.

A JRS tevékenységének alappillére az érdekképviselet és az emberi jogok. Ebbe beletartozik annak biztosítása, hogy a menekülteknek minden jogukat betartják, amikor távol vannak hazájuktól vagy amíg a hazatelepítés folyik, amint azt az 1951-es genfi egyezmény a menekültek státuszáról, illetve az áthelyezett, elköltöztetett embereknek juttatott védelemről leszögezi (PSI). Ez utóbbi lobbit is jelent a nemzetközi emberi jogok képviselete terén, illetve kampányokon, nemzetközi fórumokon és szövetségekben (mint például az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsán - ECOSOC) való részvételt.

A JRS ugyanakkor aktívan részt vesz az Oxfordi Egyetem menekültekkel kapcsolatos kutatásaiban. A Perdo Arrupe kutatási programnak célja, hogy a JRS nevében kutatásokat végezzen, és elősegítse a JRS személyzetének képzését.

A romániai JRS-nek több mint 14 éve célja, hogy menekülteket kísérjen, számukra szolgáltatásokat biztosítson, és ügyük mellett kiálljon.

Romániában holisztikus szolgáltatásaink vannak (szociális és jogi támogatás, tanítás, kulturális tevékenységek, anyagi támogatás és ellátás, lobbi és érdekképviselet, kutatás, tanulmányok és felügyelet, szemináriumok és képzés, tudatosítási és tájékoztató kampányok). Számos projektet működtetünk európai intézményekkel együtt.

Mindennemű migránst és menekültet segítünk (valamilyen védelmi forma alatt álló egyéneket, Romániába áttelepítetteket, menedékjogot kérőket, fogvatartottakat, peremre szorult menekülteket, megtűrteket, munka vagy tanulmány céljából érkezett migránsokat és másokat). Jelen vagyunk az ország minden menekülttáborában és fogolytáborban (összesen nyolc táborban). A romániai JRS Bukarestben éjszakai szállást működtet (Pedro Aruppe) és egy Multifunkcionális Kulturális Központot (My Place).

Több mint 1500 menekült kapott támogatást olyan területeken, mint: szociális és gazdasági peremre szorulás, fogva tartás, integrálás és befogadási körülmények.

Mintegy húsz szakember dolgozik állandóan missziónk véghezvitelének érdekében, őket számos, minden korosztályt s több tevékenységi területet lefedő önkéntes segíti.

Személyes gondolatok

Ha a kereszténység legfőbb parancsából indulunk ki: „szeresd felebarátodat, mint saját magadat", akkor fel kell tennünk magunknak a kérdést: „mennyit törődöm az emberiség katasztrófáival, azok gondjaival, akik kisebb távolságra élnek tőlünk, mint kétszer a Bukarest-Kolozsvár közötti távolság? Egyetértek a körültekintés elvével, Aqiunói Szent Tamás szerint ez az egyik főerény, amely a többit is áthatja. Ez elővigyázatosságot jelent a szervezés terén, együttműködést azokkal az állami és európai szervekkel, amelyek a menekültekkel foglalkoznak. Soha nem szabad viszont ezen erény maszkja mögé rejtenünk attól való félelmünket, hogy tanúságot tegyünk a kereszténységről a muzulmánok, de a szekularizált világ előtt is. Az arányokat nézve: nem a demográfiai mutatók a meghatározóak, hanem a vallást gyakorlók száma. Más szavakkal: úgy gondolom, hogy annak a vallási kihívásnak, amelyet a menekültek jelentenek, a jobbat kell kihoznia belőlünk, s nem a türelmetlenséget, intoleranciát, ami emberi drámákat okoz. Végezetül, amikor a pápa arra buzdítja a katolikusokat, hogy a vendégszeretet jegyében legyenek nyitottak - s teszi ezt nemcsak szavaival, hanem példájával is -, karba tett kézzel ülni a kereszt jelének utánzását jelenti, a legszörnyűbb nemtörődömség valóságával.

Hadd használjak egy merészebb kifejezést: a keresztények Istene száműzetésben született. A nihilista 20. században, amikor az „Isten meghalt!" szlogen egyaránt vált bármely ateista identitás létjogosultságának kifejezőjévé és egy tehetetlen kiáltássá az emberiség történelmében valaha is elkövetett legszörnyűbb borzalmakkal szemben, akkor valaki írt egy könyvet, Isten a száműzetésben született címmel. A szerző a román Horia Vintila, a könyv főszereplője az ókori római költő, Ovidius. A román szerző és a római főszereplő közös vonása, hogy mindketten megélték a száműzetést: a szerző Romániából Spanyolországba a második világháború után, a főszereplő pedig Rómából Tomisba, a mai Konstancára. Továbbá abban is osztoztak, hogy keresték az értelmét a hazájuktól - Romániától, illetve Rómától -távol élt életüknek.

Egyikük sem talált csodás és kényelmes válaszra sem kétezer évvel ezelőtt, sem napjainkban. Viszont mindketten kaptak egy jó és egy rossz hírt. A rossz hír a száműzetés kegyetlen valósága, minden mai és egykori drámai valóságával: a tömeges deportálásoktól egészen a kétségbeesett, a lét érdekében történő emigrációig. A jó hír szó szerint euanghelion (evangélium), jó hír azoknak, akik hisznek abban, hogy az Ige testté lett, hogy Isten a száműzetésben született meg s közöttünk lakott. Ha valósággal hiszünk, akkor mit teszünk országunkban napjaink száműzöttjeiért?

A Jezsuita Menekültszolgálat (JRS) Romániában nem csak egy olyan helyet lát, ahonnan az emberek emigrálnak, vagy ahová alternatívák hiányában jönnek, hanem egy olyan áldott helyet, ahol az emberek békésen tudnak együtt élni. Ez ott kezdődik, hogy egyszerűen Isten hozott!-at mondunk, és lehetőségeinkhez mérten befogadjuk azt, aki segítségünket kéri, függetlenül attól, hogy melyik ország volt a hazája. Hogyha Lucian Blaga számára az örökkévalóság falun született meg, akkor a JRS abban hisz, hogy ugyanez érvényes a vendégszeretetre is, a mai „globális falu" kontextusában: szolgálja, kíséri és támogatja a menedéket keresőt, még ha ideiglenesen is van országunkban. Mondd el, hogyan fogadod felebarátodat, főleg, ha messzi országból jön, hogy elmondjam, miként szeretsz.

Románból fordította: Fábián Róbert