Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

gYÁSZOL A SZÍNHÁZI VILÁG
Eltávozott közülünk Kötő József (1939–2015)

 

Nemrég emlékeztünk meg a Szatmári Friss Újságban Senkálszky Endre színművész halálának első évfordulóján a romániai magyar színjátszás „fanatikusáról". Így nevezte Kötő József Senkálszky Endre színművészt A színház fanatikusa című, 2004-ben megjelent könyvében. Most pedig a keresztapa, Kötő József távozása döbbenti meg a színházi világot. Igen, bármennyire hihetetlen, Kötő József színháztörténész és a romániai magyarság mindenese január 20-án letette a tollat. Befejezte színészmentő küldetését. Hány száz színészt mentett meg a feledéstől! Hány ezer színházért lobogó lelket őriznek könyvei, tanulmányai! Mindig másokért, mindig másokról szóltak az ő munkái. Egész élete a küldetéses ember szolgálata volt a színházért, a romániai magyar kultúráért, megmaradásunkért. Ehhez egyetlen utat ismert: a minőségét. Hányszor elmondta: a romániai magyarság megmaradásának titka a minőségi munka, tanulás, élet, mert nekünk az élet minden területén többet kell teljesítenünk, többet kell felmutatnunk, mint a többségi nemzetnek, ismételgette. Nem csak mondta, tette is napról napra, óráról órára. Élete 76 évének minden órájáról el tud számolni. Volt élsportoló, tanult, írt, utazott, előadott, zsűrizett, intézményt vezetett, lelkesített, erőt adott. Mindezt boldogan, mosolyogva, de mélységes komolysággal, nagy hittel és magas min őségen tette. Mára már legendává lett.

Nem fogalmazhatunk pontosabban, hitelesebben és szebben, mint ahogy ő tette Senkálszkyról írva: „a legendát nem költenünk kell, hanem feltárnunk mibenlétét, leírnunk a jelenséget, hogy a hiteles kép példa és tanulság erejével szolgáljon, alkotói modellként eljövendő korok számára is". Igen, megértettük, ezt kell tennünk, leírnunk a jelenségeket, felmutatni a példaképeket, de már nélküle, emberi odafigyelése, gondoskodó szeretete nélkül. Szakmai magaslatai útmutatók voltak és maradnak, amikor az esendő, érzékeny lelkű színészt fel tudta emelni, mélységes alázattal meg tudta mutatni színészetünk múltját és jelenét.

Tanárnak készült és öt évig gyakorolta is, aztán egy Janovics Jenő színháztörténeti munka hatására beleszeretett a színház világába. Húsz éven át a Kolozsvári Állami Magyar Színház irodalmi titkára és dramaturgja, majd 1985-1990 között igazgatója volt. Nagy érdemei voltak abban, hogy a Kolozsvári Állami Magyar Színházban megszülettek a rendszerváltást a lelkekben jelentős mértékben előkészítő, Európa-szerte elismert Sütő-előadások. A rendszerváltás után az EMKE elnöke volt, valamint különböző politikai tisztségeket töltött be és egyetemi előadótanárként dolgozott. Fél tucatnál több színháztörténeti könyve jelent meg (Fejezetek a romániai magyar dráma történetéből, 1976; Magyar színház Erdélyben, 1998; Erdély magyar színházi világa, 1997; Menet közben, 2000; Bárd Oszkár: Színpadi művek - a szöveg gondozása és bevezető tanulmány, 1989; A színház fanatikusa, 2004; Színjátszó személyek Erdélyben, 2009), színház- és drámatörténeti írásainak száma száznál többre rúg - mindezek a munkás hétköznapok írásos lenyomatai.

Kötő József a Harag György Társulat hatvanéves évfordulóján rendezett ünnepségen járt utoljára Szatmárnémetiben. A 60 év krónikája című kötetben mára nélkülözhetetlen színháztörténeti tanulmánya jelent meg Kutyakötelesség elmenni a falig címmel, amelyben a színtársulat 1953-1989 közötti időszakát elemzi. A cím Csíky Andrástól vett idézetből származik, amelyben a színművész a diktatúra idején lelkünkbe és mindennapi életünkbe beépült falakról, félelmekről, gátakról beszél. „De egy művésznek, egy értelmiséginek kell hogy legyen annyi bátorsága és annyi intelligenciája, hogy tudja, nem marad középen, hanem elmegy a falig." Ezt vállalta és tette Kötő József is színháztörténészként, értelmiségiként, művészként, színiigazgatóként, egyetemi tanárként. Az erőt-hitet sugárzó magyar ember mindig elment a falig, azaz népe javára fordította élete minden percét. Szeretnénk visszahívni, mert látjuk az űrt, a betöltethetetlent, ami utána maradt. Gyászolja a Harag György Társulat és annak közönsége. Mindannyian együtt kérjük az Urat: adjon nyugodalmat Kötő Józsefnek, ugyanakkor tudjuk, hogy emléke, példája itt kell hogy maradjon közöttünk és az utánunk következők között.

 

Csirák Csaba