Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

Könyv
cSELÉNYI ISTVÁN GÁBOR: ÁTFÉNYLESZ.
VÁLOGATOTT VERSEK

Egyszerű kis 78 oldalas kötetbe gyűjtötte a görögkatolikus lelkész és teológiát művelő szakember azokat a lírai hangulatait, tapasztalásait, amelyek e két minőségében megérintették és kikívánkoztak belőle. Lírai ihlete első motivációját a papi működése kezdetén tapasztalt társadalmi ellenhangulat képezte: „fájt nekem, ami akkoriban folyt: a lélek kiirtása, a vad materialista szemlélet" - vallja. A külső terrorra ő a lélek, a psziché, az emberi belső felfedezését szorgalmazta, s lírai megnyilatkozásait, felfedezéseit elkezdte összegyűjteni. Természetes, hogy a belső rezzenéseket hite által érzékeli és értelmezi, s közben szüleitől kapott örökségét, az apai ágon az értelmiségi és lelkészi szolgálatot, anyai ágon a paraszti ősök természetközelségét, nemes egyszerűségét gyümölcsözteti és szólaltatja meg. Így lesz egyfelől vallomás a gyökerekről a kis kötet, másfelől hűen dokumentálja hitét, hite fejlődését, teológiáját. A verseken végighúzódik a természeti ihletettség, a természettel együtt lélegző ember, aki Istentől kapott adományként kezeli a Földet, az őt körülvevő univerzumot. Ott válik igazi, érett költészetté Cselényi kezében a vers, ahol a természeti ihletettség és istenhit egybeolvad: „Oldódsz csillaggá / pőre fénnyé / szétfolysz folyóvá / vízeséssé" (Kimondalak), „a végtelen megáradt tengeréből / égbolt-kagylókkal az idő / galaxisokat merít / mégsem merül ki a forrás // az élet frissen sült kenyerével / mindig színültig telik a kosár / mégse apad ki a forrás / sőt áradása egyre gazdagabb" (Önátadás).

Az istenhit változatos módjait és lehetőségeit is kiaknázza. „Egyetlen vérkeringés. / Nincs te meg én külön. / Akárhová keringnék, / meg belül a körön, // tenálad érek partot, / mert benned maradok. / Életem fogva tartod, / mégsem vagyok rabod. // (... ) Akár anya és magzat, / egyetlen lét vagyunk, / egyetlen áradatnak / a két partján lakunk." (Anyai arcod) „Akárcsak a mag, mely áttör a föld kövén, / vagy az értelem, mely átsüt a sejteken, / vagy a nép, amely átkelt ama tengeren, / áttörsz a lét legbelső börtönén: / magunkbazártságunk falán." (Húsvéti ikon) E versek közül nem véletlen, hogy a kötet címét is adó Átfénylesz a maga ötsoros tömörségében hitvallás és költői munka egyben: „A kozmosz csipkebokra / feltár / s ismét magába zár / átfénylesz / az anyag falán", vallja bibliai képek és filozófiai fogalmak felhasználásával Cselényi. Nem ismervén a teljes életművet, a szerző néhány tudományos kötetét és lapunkban közölt tanulmányait olvasva örömmel forgatjuk a verskötetet, amely kedves kiegészítés, mottó a teológiai kutatáshoz, s lelket melengető széljegyzet egy hiteles, Istent kereső, Istent sokfelé meglátó pap, gondolkodó, kreatív ember életművéhez.

(United p.c. Kiadó, 2013)

Bodó Márta