Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

A háromszéki katolikus ieányneveiésnek jelentős színtere volt az 1892-1948 közöttműködő sepsikőröspataki Kálnoky-intézet, amelyet a katolikus gróf Kálnoky Félixné, született báró Bees Chrostin Ludmilla alapított Gróf Kálnoky Félix, Ludmilla, Imre és Pál Intézet néven két tagozattal: óvodával és leányelemivel, 1936-tól pedig vegyes elemi iskolával.

 

Pénzes Lóránd
bETEKINTÉS A SEPISKŐRÖSPATAKI KÁLNOKY LEÁNYNEVELŐ INTÉZET TÖRTÉNETÉBE

A szerző a kolozsvári BBTE RK Teológia Karán hitoktató-történelem szakos tanári diplomát szerzett. Jelenleg Sepsiszentgyörgyön tanít, és a Főegyházmegyei Levéltár Sepsiszentgyörgyi Gyűjtőlevéltárának levéltárosa. Itt közölt tanulmánya a 2010-es RODOSZ-konferencián elhangzott előadása szerkesztett változata.

A háromszéki katolikus nevelés jelentős színtere volt az 1892-1948 között működő sepsikőröspataki Kálnoky-intézet, amely az 1915-től fennálló sepsiszentgyörgyi Sancta Mariaintézettel karöltve a katolikus leánynevelést biztosította a vármegyében. A kéttagozatos, óvodát és leányelemi iskolát, valamint bentlakást magába foglaló Kálnoky-intézet a szatmári irgalmas nővérek vezetése alatt állt, de méreteiben nem versenyezhetett a rend által fenntartott többi, nagyrészt városon működő intézménnyel.1 Ennek ellenére, s mivel protestáns területen működött, jelentős szerepet töltött be a vidék gyerekeinek vallásos nevelésében.2 Fennállása egybeesett az erdélyi (1932-től gyulafehérvári) püspökség oktatástörténetének virágkorával. A 19. század végétől a 20. század második feléig ugyanis Erdély-szerte a felekezeti iskolák számbeli növekedésével találkozhatunk (vö. 1. sz. táblázat), amelyek működését korlátozták ugyan az állami iskolai törvények, de megszűnésüket csak az 1948. évi 175. számú iskolai törvény mondta ki. A sepsi-barcasági főesperesi kerület katolikus intézményei a felekezeti oktatást korlátozó állami törvénykezések ellenére is igyekeztek fennmaradni, és amennyiben összehasonlítjuk a püspökség és az esperesi kerület oktatási intézményeinek számát, elmondhatjuk, siker koronázta törekvésüket. Míg az 1925-ös Anghelescu-féle iskolatörvény az egyházmegyében fennálló elemi iskolák számát felére csökkentette,3 addig a sepsi-barcasági kerület hasonló iskoláiból csupán két intézmény megszűnésével kell számolni (vö. 2. sz. táblázat).

A jelen tanulmány tárgyát képező Kálnoky-intézet azon iskolák közé tartozik, amely 1948-ig sikerrel küzdötte le a hitvallásos iskolákat felszámolni akaró állami törekvéseket. Története klasz-szikus példája a katolikus iskolák adományozás útján történő létrejöttének, a fenntartásukért vívott harcnak, valamint az 1990 után kialakult sajátos helyzetnek, amely csaknem ellehetetleníti a felekezeti jelleg visszaszerzését a korábbi katolikus iskolák számára.

A Kálnoky-intézet megalakulása és kibővítése

A Sepsiszentgyörgytől 10 km távolságra fekvő település lakóinak nagy része az 1781-es restauráció után az unitárius hitről visszatért a katolikus vallásra és felekezeti iskolát is tartott fenn.4 Az egy tanerővel működő, hétosztályos elemi iskolában párhuzamos oktatásban részesültek a falu katolikus fiú tanulói. Az egyházközség által fenntartott iskola a Kálnoky-intézet megalakulása után is külön működött, míg 1936-ban az állami iskolai törvények szabta követelmények - így elsősorban létszámhiány miatt - rákényszerült az intézetbe való beolvadásra.5

Az intézet alapítója a Sepsikőröspatakon lakó gróf Kálnoky Félixné, született báró Bees Chrostin Ludmilla (1851-1928), aki nagylelkű adományaival már korábban is a helyi katolikus egyházközség jótevőjévé vált. Az intézet létrehozásának ötlete

 

1. A katolikus oktatási intézmények alakulása az erdélyi/ gyulafehérvári egyházmegyében 1918-1946 között

Év

Elemi iskola

Polgári

Líceumi

Kereskedelmi

Óvoda

1918

367

25

13

1

1920

265

1925

425

48

17

4

1930/31

197

87

7

2

1939/1940

174

5

10

2

12

1945/1946

172

7

16

2

17

Forrás: Marton József: Az erdélyi római katolikus egyházmegye intézményei a két világháború között, Korunk 2002. április, http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2002&honap=4&cikk=6857 (2010. augusztus 28.)

 

Kálnoky Ludmilla grófnétól származott, aki az 1889 decemberében elhunyt Kálnoky Félix férje és sógorai emlékét kívánta egy nemes, közhasznú tettel megörökíteni. Elhatározásában az a tény is erősítette, hogy a Kálnoky testvérek - Félix, Imre és Pál - nem hagytak fiú utódot maguk után, aki a nemesi család nevét továbbvigye.6 A grófnő elsőként nem is intézetalapításra gondolt, hanem az 1890-ben az Osztrák-Magyar Monarchiában elterjedt Rózsa-alapot hozott létre olyan sepsikőröspataki lányok számára, akik vallásos életet éltek, de szegénységük nem tette lehetővé taníttatásukat. Az említett alap jövedelmét 1891-ben két helybeli katolikus leány számára már folyósította is. De nemsokára a hasonló rendeltetésű alapokkal kapcsolatos országos botrányok, valamint egy váratlan esemény hatására a grófnő megváltoztatta eredeti szándékát,7 és 1891 februárjában egy katolikus óvoda, úgynevezett kisdedóvó felállítása mellett döntött. Kozma Imre sepsikőröspataki plébános tanácsára az óvoda már a tervezés stádiumában is hatosztályos leányiskolával bővült. Kálnoky Ludmilla gyakorló katolikusként kizárólag felekezeti intézmény alapítására gondolt, ezért az intézet működtetésére a szatmári vincés, úgynevezett irgalmas nővéreket kérte fel. A nővérek a legnépszerűbb tanítórend tagjaiként már közel 50 fiókházat tartottak fenn az Osztrák-Magyar Monarchia területén, köztük Gyulafehérváron, Székelyudvarhelyen, Erzsébetvároson és Gyergyószentmiklóson. Az 1892. május 22-én keltezett alapítólevelet a grófné megbízásából Kozma Imre plébános és dr. Bodor Tibor fogalmazta meg. Az intézet a három Kálnoky testvér iránti kegyeletből a Gróf Kálnoky Félix, Ludmilla, Imre és Pál nevet kapta. Az alapítólevélben Kálnoky Félixné az intézmény katolikus jellegét kihangsúlyozva a főhatóságot is meghatározta, amikor úgy intézkedett, hogy magát az intézetet és iskolát egészen és minden hatóság kizárásával a nagyméltóságú erdélyi római katolikus püspöki joghatóság és rendelkezés alá bocsátom és adom, azon tiszteletteljes kérelemmel, hogy a nagyméltóságú püspök urak intézetemet főpásztori magas figyelmükben s pártfogásukban részesíteni kegyeskedjenek. Az intézet közvetlen főhatóságáról pedig úgy rendelkezett, hogy annak igazgatója a mindenkori sepsikőröspataki római katolikus lelkész, illetve plébános legyen.

 

2. A sepsi barcasági főesperesi kerület katolikus iskoláinak alakulása

Év

Elemi

Katolikus

Óvoda

iskola

tanuló

1920

12

1811

2

1928

13

?

2

1939/1940

10

1037

2

1945

12

727

2

Forrás: Holló László: Requiem a hitvallásos iskolákért. Keresztény Szó, XX évf. 4 szám, 2009. április 21.

 

Az intézet működtetőiről a grófnő a következőképpen határozott: Az intézetben a kisdedóvás és leány nevelés teendőit állandóan és minden időre a Szent Vincéről nevezett és Szatmáron anya zárdával bíró tisztelendő irgalmasnők [irgalmas nővérek] gondozása és vezetésére bízom mert csak így remélhetem biztosan, hogy ezen kegyeletes emlékül létesített intézet magasztos feladatainak mindenkor híven meg fog felelni.

Ugyanakkor a maga számára jogot formált a patrónusi jog teljes gyakorlatára, beleértve az intézetbe felveendő tanulókra vonatkozó ajánlattevés gyakorlatát is: Mint alapító fenntartom magam részére életemben az intézet anyagi és szellemi ügyeinek rendezése és vezetésére a teljes beavatkozási jogot, kikötvén, hogy saját jóindulatú kívánalmaim tekintetbe vétessenek. Fenntartom magam részére a jogot, hogy az intézet anyagi viszonyai által engedett ellátás tekintetében a növendékek részére ajánlásom figyelembe vétessék. Egyszersmind kikötöm magam részére a teljes patrónusi jogot, de minden jövőbeli anyagi kötelezettség kizárásával.

Az intézet tulajdonjogáról kijelentette: Beleegyezésemet adom, hogy az alapítvány tárgyává tett ingatlanokra, mint eloszt-hatatlan és elidegeníthetetlen jótékony célú alapítványra a tulajdonjog a Gróf Kálnoky Félix, Ludmilla Imre és Pál intézet javára bekebeleztessék [...]. Kikötöm, hogy az alapítványi vagyon soha más mint római katolikus jellegű kisded óvói és leánynevelői célra fel ne használtassék, sőt Isten szent nevére kérem a római katolikus egyházi főhatóságot, hogy ha valamely ellenállhatatlan oly kényszerű körülmények állanának be, melyek miatt az oly istenesen működő irgalmas nővérek intézménye megszűnne, arról intézkedni szíveskedjék, hogy intézetem és annak alapítványai mindig csak határozottan római katolikus szellemben vezetendő oktatási és nevelési célra fordítassanak s így az általam kegyelet teljes emlékül létesített örökre fennmaradjon.8

Az alapítólevél bemutatott pontjaiból egyértelműen kitűnik: nem világi, hanem katolikus intézet alapításáról van szó, amelyet kizárólag az erdélyi (gyulafehérvári) püspök és megbízottja, a sepsikőröspataki plébános igazgatása alá rendeltek.

A grófné intézetalapító szándéka mind az egyházi, mind az állami vezetés előtt kedvező fogadtatásban részesült. Az Erdélyi Római Katolikus Státus Igazgatótanácsa a Kálnoky Ludmillának küldött 2195/1892. számú levelében mondott köszönetet az intézetalapításért,9 Lönhárt Ferencz püspök pedig a sepsikőröspataki plébánosnak küldött 370/1892. szám alatti leiratában a következőképpen üdvözölte az intézet alapításának hírét: Igazi lelki örömet szerzett nekem múlt 1891 évi 79 szám alatt kelt felterjesztésed, melyben a Gróf Kálnoky Félixné ő Méltósága által létesített leányiskola és kisdedóvó intézet felállításáról értesítettél s melynek kíséretében az intézet homlokát díszítő dicső nevek képviselőinek vallásos buzgalmától s magasztos szellemétől áthatott alapítólevelet nekem bemutattad. Isten a nagylelkű alapítót részesítse a nagyszerű alapítványhoz méltó jutalmakban és mindennemű bő áldásaiban! A püspök elrendelte az alapítólevelek több példányban történő kiállítását és az intézetnek otthont adó épület és telek átírását a katolikus egyház számára.10 Néhány évvel később a főpásztor meglátogatta Kálnoky Félixnét, hogy nagylelkű adományát személyesen is megköszönje.11

Az intézet fenntartására Kálnoky Félixné 30 000 Ft értékű alapítványt tett, melyet italmérési jog kártalanítási, úgynevezett regálé kötvényekben helyezett el a Státus ösztöndíjalapjának pénztárába. Az alapítvány 4,5 százalékos kamatát félévente utalványozta az Igazgatótanács rendeletére a Státus alapítványi főpénztára, a kolozsvári magyar királyi adóhivatal.12 A kamat a 19. század végén általában 350 Ft, a 20. század elején pedig 2500 korona összeget jelentett.13 Az intézet számára adományozott továbbá három hold belsőséget és kötelezte magát, hogy saját erdejéből az intézet tűzifaszükségleteit is biztosítja évi 120 köbméter (30 négyzetöl) mennyiségben. Ez utóbbi kötelezettségéhez hozzáfűzte a tűzifamegváltás jogát, mellyel ő vagy akár örökösei 3000 Ft lefizetése ellenében élhetnek. A pénzben történő megváltás lehetőségét a grófnő 1913-ban keltezett nyilatkozatában eltörölte.14

Az intézet építése az egyházközség tulajdonában levő felekezeti iskola telkén kezdődött meg, melynek épületét lebontották, és 1891. április 21-én sor került az intézet ünnepélyes alapkőletételére. Ugyanezen év tavaszán az építés is elkezdődött az egyházközség által átadott 2 ha 1271 négyzetöl területen.15 A kezdeti lelkesedést beárnyékolta, hogy a szatmári nővérek az intézet vezetésére való első felkérést visszautasították, arra hivatkozva, hogy nincs a szerzetesrendben megfelelő számú nővér. A következő évben azonban a tartományfőnöknő vállalta, hogy nővéreket küld az intézmény vezetésére.

Az alapítás körüli bonyodalmak között kell megemlíteni, hogy az állami hatóságok előtt kérdésessé vált az intézet felekezeti jellegének elismerése. A 30819/1890 sz. miniszteri rendelet ugyanis kimondta, hogy felekezeti iskolákat csakis hitfelekezetek létesíthetnek.16 Ebben az értelemben tehát magánintézetnek kellett volna tekinteni a Kálnoky Félixné által alapított óvodát és leányiskolát, de a püspök közbenjárásának köszönhetően végül sikerült hivatalosan is elismertetetni az intézet felekezeti jellegét, hangsúlyozva annak egyházközségi alapítását.

A zárda, elemi iskola és óvoda építése 1891 szeptemberére közel 20 000 Ft költséggel befejeződött. A belső 5000 Ft értékű berendezést17 a nővérek útmutatása szerint készítettek el.18 Az épületet és a hozzátartozó 2 hold 1173 négyzetöl területtel együtt a Kálnoky-intézet javára telekkönyveztették, amely elidegeníthetetlen alapítványként a mindenkori erdélyi püspök joghatósága és felügyelete alá került.19

1892. augusztus 28-án megérkeztek az első nővérek: Zámbory Gabriella főnöknő és Szappanos Kiliandra nővér, szeptember 15-től pedig Szigethy Maxima személyében újabb nővér költözött a zárdába. Az intézet ünnepélyes megnyitójára, valamint kulcsainak átadására 1892. szeptember 16-án került sor Schwarz Mária Crestentia tartományi főnöknő, Möller Ede brassói apát-plébános, kerületi főesperes,20 az alapító grófnő, valamint számos pap és népes hívő jelenlétében. Az ünnepség szentmisével vette kezdetét, melyet az intézetben kialakított kápolna megáldása követett.21 Az intézet kápolnája számára Lönhárt Ferenc püspök küldött Patavini Szent Antal- és Szent Klára-ereklyéket. Az intézet létrehozásáért a magyar vallás-és közoktatásügyi miniszter is 41931/1892. számú leiratában köszönetet mondott Gróf Kálnoky Félixnének: Midőn a népnevelés és kisdedóvás érdekének előmozdítását célzó ezen nemes tettét örvendetes tudomásul venném, egyúttal Méltóságod hazafias áldozatkészségéért elismerő köszönetemet nyilvánítom.22

Az átadást követően az intézmény fenntartója a Státus (később Egyházmegyei Tanács) lett, amely a Kálnoky-féle alapítványokat kezelte, és időszakos segélyeivel maga is támogatta. Az intézmény ügyvezető igazgatója a mindenkori sepsikőröspataki plébános lett, aki a püspöki főhatóság helyi képviseletét is ellátta. A püspök a nővérek rendes gyóntatójának a helyi, rendkívüli gyóntatójának pedig a sepsiszentgyörgyi plébánost nevezte ki.23

Az intézet tanulólétszáma már az első tanévben a várt tanulólétszám kétszeresére emelkedett. Az 1892/1893-as iskolai évben az óvodába a tervezett 50-60 gyerek helyett közel 120, a leányiskolába a 40-50 tanuló helyett 130 diák járt.24 Ez a számarány a trianoni békediktátumig állandósult. A tanulók főként Sepsikőröspatakról és a környező falvakról, Árkosról és Kálnokról érkeztek. Köztük szép számban protestáns felekezetűek is voltak (vö. 3. sz. táblázat). Az első tanévben például a 43 tanuló református. Az első iskolai években számtalan vitára adott okot a vallásos nevelés mértéke, mivel a protestáns lelkészek gyakran tiltakoztak az intézet katolikus nevelése ellen. Különösen unitárius részről volt állandó tiltakozás a Mária-tisztelet gyakorlása, a szentképek osztogatása ellen, melyek alól az iskolai nevelés során a nem katolikus tanulók sem térhettek ki. A tanulók saját felekezetűknek megfelelő hittanórára jártak heti két-három alkalommal reggel 8-9 óra között.25 A beiratkozott tanulók nagy száma miatt az intézet már az első évben tanerőhiánnyal szembesült, de a tartományfőnöknő a rendre jellemző létszámhiányra hivatkozva megtagadta az újabb tanító nővér küldését. Helyébe ideiglenesen egy világi tanítónőt alkalmaztak. Ugyanakkor az épület is szűkösnek bizonyult, így már az első tanévben felmerült az intézet kibővítésének terve. A Státus egyházi vallásalapja azonban nem tudta támogatni az épületbővítést,26 ezért a munkálatokat későbbre halasztották. A szerzetesnővérek által vezetett intézmény már korán elismertté vált Háromszéken, amit Pótsa József vármegyei főispán részvétele is bizonyít az év végi iskolavizsgákon. A tanító nővérek száma 3-4 fő között ingadozott. Számuk a 20. század első felére már 7-9 fő közé emelkedett, ami azzal is magyarázható, hogy a háztartásban dolgozók mellett gyakran tartózkodtak a zárdában beteg nővérek, akiket a tartományi főnöknő gyógyulni küldött a sepsikőröspataki rendházába.

 

3. Az intézetet látogató tanulók felekezet szerinti megoszlása 1926-1936 között

Tanulók felekezeti megoszlása

Tanév

Róm.

Ref.

Un.

Ev.

Gör.

Ort.

Iz.

Össz.

kat.

kat.

1926/1927

26

6

2

-

-

2

1

37

1927/1928

33

11

4

-

-

2

-

49

1928/1929

38

13

7

-

-

3

-

61

1929/1930

50

6

7

2

2

2

2

77

1930/1931

65

11

7

1

-

2

-

86

1932/1933

?

?

?

?

?

?

?

71

1934/1935

51

3

4

-

-

-

-

58

Forrás: GYFL SGYL. Kpl. Iktatott iratok, A Kálnoky-intézet 1929-ben készített törzskönyve.

 

1899-ben szükségessé vált az intézet kibővítése és bentlakás szervezése. Erre a célra az alapító grófné, Kálnoky Ludmilla újabb 3000 forintot adományozott, melyhez Majláth Gusztáv Károly püspök maga is hozzájárult 1000 forinttal. Az intézet délkeleti részéhez ragasztott új épületrész számára a plébánia kertjéből szakítottak ki területet.27 1899-re felépült az új épületszárny, melyben helyet kapott egy 9x11 m, összesen 99 négyzetméter nagyságú terem az óvoda számára, két 6,10x9 m nagyságú, egyenként 54,9 négyzetméteres tanterem, valamint egy 4,10x9m nagyságú szoba iskolai műhely számára berendezve. A korábban óvodának használt két termet bentlakássá alakították, amely így 15 gyermek befogadására lett alkalmas. Az emeleten a nővérek számára rendeztek be lakást. Az internátus megnyitása már korábban is szükségesnek mutatkozott, mivel az intézet megnyitását követő években már távolabbi településekről is érkeztek tanulók, akiket a községben katolikus családoknál helyeztek el. A szülők érthető módon a nővérek nevelésére szerették volna bízni gyerekeiket, ezért ideiglenes megoldásként néhányan a plébániáin kaptak szállást, majd 1897-től a grófné által felajánlott három szobában laktak.28

Az épületben a bővítést követően helyet kapott két tanterem az iskolai oktatás és két terem az óvodai tevékenységek számára, három terem pedig a bentlakó növendékek otthonául szolgált. A bentlakást később újból bővítették, így 1932-ben már 20 tanuló kapott elhelyezést. Az intézethez 180 öl nagyságú előudvar, 150 öl nagyságú játszótér és 3 hold kert tartozott. Továbbá 5 lakószoba a nővérek számára, egy kápolna, konyha, kamra és mosókonyha.29

1901-ben elhunyt az alapító grófnő testvére, Walcher Uysdal Rudolfné született báró Beess és Krostin Anna. Az egyházközséghez való ragaszkodását végrendeletével is bizonyította, melyben az intézet számára örökös alapítványként 15 000 koronát hagyományozott. Az alapítványt az intézet alaptőkéjéhez csatolva a Státus ösztöndíjalapjában kezelték

Walcher Uysdal Anna született Beess Chrostin bárónő alapítványa néven.30 Ezenkívül az egyházközség számára 10 000 korona értékű ájtatos alapítványt, egy új orgona beszerzésére 3000 koronát, a település cigány leánykái számára 3000 korona alapítványt tett.31 Végrendeletében arról is rendelkezett, ha valaki közülük zárdába lépne, további 1000 korona segélyt kapjon.32 Az adományozók sorát folytatta 1914-ben a református Seethal Ferencné is, aki 2000 korona alapítványt tett az intézet számára, de úgy, hogy az alap kamatainak felhasználását az intézet vezetőségének döntésére bízta, amely azt Elza-alap néven a bentlakó leánykák segélyezésére fordította.33

Érdekes színfoltját képezi az intézmény történetének az ugyancsak Sepsikőröspatakon működő egyházközségi fiúiskolával fenntartott kapcsolata. Ez utóbbi fenntartásáról az egyházközség gondoskodott, de mivel anyagiak hiányában gyenge felszereléssel rendelkezett, és az oktatási eredmények is gyengének mutatkoztak, többször is felmerült az intézetbe történő beolvasztásának gondolata. Így először az 1905/1906-os tanévtől látogatták fiúk az intézetet, a törvény által meghatározott minimum 30 fő alá csökkentve a katolikus egyházközségi elemi iskolába járó diákok számát. A Háromszék vármegyei tanfelügyelőség a fiú tanulók katolikus elemi iskolába történő visszaküldésére szólította fel az intézet vezetőségét, ellenkező esetben ez maga után vonta volna az egyházközség által fenntartott elemi iskola megszüntetését, mert ilyen csekély számú tanuló mellett a kántortanító nem kaphatott volna fizetéskiegészítést. A probléma azonban a későbbiekben sem oldódott meg, mert a katolikus elemi iskolát az 1917/1918-as tanévben is csak 20 fiú tanuló látogatta. A tanfelügyelő az 5070/1918. számú leiratában újból a fiúk elemi iskolába történő visszaküldését szorgalmazta, ettől téve függővé az elemi iskola további támogatását. Megjegyezzük, jogosan. Az 1920-as évek folyamán a tanulólétszám a II-VII. osztályban 23-27 fő között ingadozott a fiúiskolában. Az intézetben három nővér tanítónő és egy óvónő tevékenykedett.34

A Kálnoky-intézet működésében az első nagyobb horderejű változást az impériumváltást követő új oktatási törvények jelentették. Kezdetben az ideiglenes kormányzást felvállaló nagyszebeni Kormányzótanács 1919. évi iskolai rendelkezései a felekezeti oktatást - így az intézet életét is - kedvezően érintették. A Kormányzótanács 1919. szeptember 29-én kelt 15 673. számú körrendelete lehetőséget biztosított a történelmi felekezetek számára is az új iskolák létesítésére, ha azok a feltételeknek (iskolai helyiség, tanítói fizetés, tandíj nem szedhető, alkalmazkodás az állami tantervhez, engedélyezett tankönyv, képesített tanítók) megfelelnek.35 Az új román kormányzat az 1919/1920. tanév kezdetén kijelentette, hogy az összes magyar állami és az úgynevezett királyi római katolikus oktatási intézeteket a román állam magáénak tudja, és birtokba vette.36 A korábbi magyar állami iskolák tantestületét Vasile Goldis 1919. február 16-án kelt körrendeletével hűségeskü letételére kötelezte.37 Bár a kormányzat a felekezeti iskolákban tanítók számára is elrendelte a román állam iránti hűségeskü letételét, a tanítóknak, tanároknak az államtól eddig járó fizetéskiegészítéseket és egyéb segélyek folyósítását beszüntették.38 Az eskümegtagadó tanítókat és tanárokat felmentették „rendszeresített" állásukból.39 Majláth Gusztáv Károly püspök ismételten kérte az érintetteket az eskü letételére.40 Az intézet tanítói a püspöki rendelkezésnek megfelelően hűségesküt tettek, így működésüket zavartalanul folytathatták.

1922-től az állami tanfelügyelők részéről igen gyakorivá váltak az iskolalátogatások, melyek nyilvánvaló célja a felekezeti iskolák működtetésében történő hibakeresés volt. A tanfelügyelők igyekeztek jelentéktelen hiányokat, hibákat fölfedezni, amelyeket azután képzelődéssel államellenes vétségnek színeztek ki. Belekötöttek a tanulók füzeteibe, egyes elejtett szavaikba, énekeikbe, ruházkodásukba stb. Az iskolaellenőrök kiemelt figyelmet szenteltek a román nyelvben és a román nemzeti tárgyakban való előrehaladás ellenőrzésének. Ennek ellenére az intézetben történő oktatás minőségével az egyházi és világi hatóságok mindig meg voltak elégedve, annak mintaszerűségét az iskolalátogatások alkalmával rendszeresen hangsúlyoztak. Az iskolai tevékenységen kívül zene-, kézimunka-tanítás, különféle ünnepélyek és előadásokat tartása is hozzájárult a tanulók vallásos és erkölcsi neveléséhez.

1923. szeptember 1-jétől a felekezeti iskolákba is bevezették az állami tantervet, mely egyben tiltotta a más vallású tanulók felvételét is. Ennek ellenére a protestáns felekezetűek továbbra is látogatták az intézetet, igaz, az előző éveknél kisebb számban. A törvény elrendelte, hogy a román nyelvet és irodalmat, történelmet, földrajzot és alkotmánytant románul kell előadni, melynek következtében a felekezeti iskolák kétnyelvűvé váltak. A nemzeti tantárgyakat csak azok a tanárok taníthatták, akik 1924. augusztus 15-ig letették a román nyelvvizsgát. Így megkezdődött az intézetben tanító nővérek kálváriája a román nyelvvizsga megszerzéséért. A felekezeti és magyar tannyelvű iskolák számára nagy érvágást jelentett az 1924. évi elemi iskolákról szóló törvény,41 melynek értelmében bezárták a magyar óvodákat, s az állami elemi iskolákban román lett a tanítás nyelve. Ezáltal az anyanyelven való tanítás egészében a felekezeti iskolákra hárult. Ugyanakkor a felekezeti óvodát látogató gyerekek számát legfennebb 40 főben határozták meg, annak ellenére, hogy némely esetben - mint Sepsikőröspatakon is - a körülmények ennél jóval több kisgyerek befogadását tették volna lehetővé.42 A magyar tannyelvű óvoda jelentősége a közoktatási minisztérium 1929-ben kiadott rendelkezése után nőtt meg, mely alapján a székelyföldi vármegyék politikai közösségeibe állami óvodákat állított fel a községek költségére, és ezekhez az óvodákhoz kizárólag ókirályságbeli óvónőket nevezett ki, akik nem tudtak értekezni a tiszta magyar községek gyermekeivel.43

Az említett 1924. évi elemi iskolai törvény 8. §-a volt az, amely az intézet vezetői számára talán az összes törvény közül a legtöbb bosszúságot okozta. Ez előírta ugyanis, hogy azok a román származású polgárok, akik anyanyelvűket elfelejtették, kötelesek gyermekeiket román tannyelvű iskolába járatni.44 Így indult meg a származásvizsgálat, az úgynevezett névelemzés módszere, amely Sepsikőröspatakon a helybeli állami iskola 1929-ben történt megszervezése után erősödött csak igazán fel. Az állami szervek minden eszközzel igyekeztek a katolikus iskolák működését ellehetetleníteni. Névvizsgálatot tartottak és szülői nyilatkozatokat kértek a tanulók nemzetiségéről, és néhányat romának tartottak, de még a magát magyarnak való tanulók közül is jó néhányat önkényesen az állami iskola számára követeltek ki. Kifogásolták ugyanakkor, hogy a diákok a nővérek vezetése alatt álló bentlakásban laktak. Ezenkívül számos formai hibára is hivatkoztak.45 A helyzetet nehezítette, hogy alkalmazott tanító hiányában az egyházközség fiú iskolájában is egy rövid ideig, ideiglenesen a nővérek tanítottak.46 Az 1925. évi Anghelescu-féle (dr. Constantin Anghelescu vallásügyi miniszter) decemberi törvény a felekezeti iskolákat magániskolákká fokozta le. A törvény az egyházi közösségeknek (egyházmegye, egyházközség, szerzetesrendek) lehetővé tette, hogy saját költségükön iskolákat tartsanak fenn, a minisztérium felügyelete alatt.47 A magániskolák, amennyiben megfeleltek a törvény előírásainak, nyilvánossági jogot kaphattak.48 Ezen jog elnyerésére a Kálnoky-intézet is törekedett, de a kezdeti sikerek ellenére 1930-tól az intézet csak működési engedéllyel rendelkezett. Az iskolával együtt 112948/1930. miniszteri rendelettel az óvoda is működési engedélyt kapott.49 Az engedélyt minden évben meg kellett újítani. A plébános igazgatóként nyilvánossági jogot is kért az intézet számára, de ezt a tanügyminiszter elutasította.50

Az állami törvénykezések által megnehezített körülmények ellenére az iskola tanulólétszáma népesnek volt mondható. Az internátusba jelentkezők száma is meghaladta annak befogadóképességét (az eredetileg 12 növendék részére kialakított helyiségbe 40 növendék jelentkezett), ezért felmerült az intézmény helyiségeinek kibővítési terve, de az állami iskola megnyitásával erre már nem volt szükség.51 Az új iskolaigazgató, Szántó Jenő - a korábbi kántortanító fia - névelemzéssel románnak nyilvánította a zárdaiskolába járó tanulók jó részét, annak ellenére, hogy azok katolikusnak és magyarnak vallották magukat.52 A támadást a szülők nemzetiségi nyilatkozatokkal próbálták kivédeni. A zárdába román és zsidó tanulók is beiratkoztak, akiket a nővérek csak névre szóló miniszteri engedély alapján fogadtak be az intézetbe. A helyzet furcsasága, hogy éppen Florescu Victor román pap íratta be elsőként a fiát a nővérek által fenntartott iskolába. A fiúk száma az 1930/31-es tanévtől mindössze egy főre csökkent, ami a községi állami román iskola erőteljes tanulótoborzásának volt tulajdonítható. Számuk az 1934/35-ös tanévben lesz újra számottevő (vö. 4. sz. táblázat).53

4. Az intézetet látogató tanulók nemek szerinti megoszlása 1919-1936 között

Tanév

Fiú

Lány

Össz.

1919/1920

24

76

101

1926/1927

4

33

37

1927/1928

6

43

49

1928/1929

16

47

61

1929/1930

16

57

77

1930/1931

1

85

86

1932/1933

?

?

71

1934/1935

11

48

59

Forrás: GYFL SGYL. Kpl. Iktatott iratok, A Kálnoky-intézet 1929-| ben készített törzskönyve.

1928-ban, Kálnoky grófnő halála után az úgynevezett szolgálmányi jog, vagyis a természetbeni fa járandóság folyósítása akadozott. A zárda sürgetésére 1929-ben az örökösök, Seethal Ferenc és Kálnoky Hugó a 30 öl tűzifa kiadása helyett kifizettek 100 000 lejt, továbbá évenként 20 öl tűzifa kiadására kötelezték magukat.54 Kikötötték, hogy a zárdaiskola megszűnése esetén ebből a tőkéből egy háromszéki magyar tannyelvű iskola tűzifaszükségletét kell fedezni.55 A zárda ezt a tűzifa járandóságot 1936-tól már nem kapta meg.

Az iskola felszerelése a két világháború között megfelelőnek mondható. Rendelkezett bibliai képekkel, olvasótáblákkal, földrajzi és történelmi térképekkel, számológépekkel, mértani testekkel, rovar- és ásványgyűjteményekkel, kísérletező eszközökkel. A tanítók és a tanulók rendelkezésére közel 200 kötetes könyvár állt, ebből 60 volt román nyelvű.

Az intézet fenntartását a nővérek különféle forrásokból igyekeztek biztosítani. 1919-ben az iskola fenntartása évente 12 360 korona, az óvoda évi 4120 koronába került.56 1929-ben a leányiskola fenntartását a Státus kezelésében lévő 38 500 lej értékű Kálnoky Ludmilla-alap évi 1537 lej értékű kamatja, a 18 000 lejes évi Státus-segély, a tanulók beiratkozási díja és a bentlakásban levő tanulók ún. kosztpénze képezte.57

1929-ben az intézet bevételei a következőképpen alakultak: rendszeres jövedelmet biztosított a 38 500 lej értékű Kálnoky-alap évi kamata, a püspökségtől érkezett alkalmi segély, az intézethez tartozó három hold kert évi 3000 lej jövedelme és az évi 18 000 lej értékű Státus-segély, amely nélkül nem működhetett volna az intézet. Ez utóbbit főként a három tanítónő és az óvónő fizetésére, illetve fizetéskiegészítésére fordították. Ugyanakkor csekély összeg, évente 1200 lej származott az iskola beíratási díjaiból és a bentlakók hozzájárulásaiból. Az intézet nehézkes fenntartási viszonyai ellenére a nővérek az épület folyamatos modernizálására törekedetek: 1929-ben fürdőszobát és színpadot építettek. 1933-ban Majláth Gusztáv Károly püspök arra utasította a sepsikőröspataki egyházközséget, hogy nyújtson némi segélyt az intézet számára is. Leiratában hangsúlyozta: a sepsikőröspataki katolikus fiúiskola mellett a nővérek is megérdemlik az egyházközség pártfogását, még akkor is, ha a hívek csak terményekkel tudnak hozzájárulni a fenntartásához.58

1939-ben a törvény értelmében Para Sándor személyében egy férfi kántortanítót neveztek ki igazgatónak az intézmény élére, hogy elkerüljék a zárdaiskola megszüntetését. Ő azonban nem sokáig igazgatta az intézetet, mert 1940-ben behívták katonának. Az igazgatói teendőkben Szabó M. Afra gyergyószentmiklósi tanítónő, a tanításban pedig Veress M. Andrea tanítónő helyettesítette.59 1941-ben hazatért, majd 1943-ban ismét bevonult. A háború utáni fogságból végül 1945 novemberében tért vissza.

A második bécsi döntés után (1940. augusztus 30.) az iskolát látogató tanulók száma a korlátozó intézkedések hiányában 160-170 főre emelkedett, oktatásukról 5 tanító nővér gondoskodott. A világháború alkonyán a községbe bevonuló román és orosz katonák nem tettek kárt az intézet épületében, így novemberben újra megnyílhatott a három tanerős iskola, egyelőre Boros M. Avicola fönőknő-tanítónővel, valamint két helyettes tanító nővérrel.60

Az 1948. augusztus 3-án közzétett 175. számú iskolatörvény 35. paragrafusa kimondta: valamennyi felekezeti- vagy magániskola, bármilyen legyen is az, állami iskolává lesz.61A törvény hátterében a kommunista párt központosító iskolapolitikája állt, mely közvetlenül az államnak alárendelt világi közoktatást akart létrehozni. Ezzel a rendelettel az állam felszámolta a felekezeti oktatást, államosítva az egyházak iskoláit, megszüntette így Sepsikőröspatakon is a több mint fél évszázadig fennálló virágzó katolikus iskolát és óvodát, melynek fennállása alatt összesen 89 nővér teljesített itt szolgálatot (vö. 5. sz. táblázat). Az intézet épületébe a községi állami iskola költözött.

5. A sepsikőröspataki Kálnoky Ludmilla, Félix és Pál intézetben oktató-nevelő nővérek62

Sorszám

Nővér neve

Rendbeli állapota

Beosztása

Működési ideje

1

Zámbory Gabriella

fogadalmas (fog.)

főnöknő

1892. szept.-1896. aug.

2

Szigety Maxima

fog.

tanítónő

1892. szept.-1899. aug.

3

Szappanos Kilianna

fog.

óvónő

1892. szept.-1900. jan.

4

Leman Anna

jelölt

tanítónő

1893. nov.-1894. febr.

5

Tondl Cyprianna

fog.

tanítónő

1894. aug.-1895. jún.

6

Budaházy Imelda

fog.

tanítónő

1895. szept.-1896. jún.

7

Budaházy Aurea

fog.

tanítónő

1896. jan.-1896. márc.

8

Vanda Benigna

fog.

főnöknő

1896. aug.-1897. jún.

9

Thury Tekla

fog.

tanítónő

1896. aug.-1899. jún.

10

Czirani Tiburcia

fog.

óvónő

1896. aug.-1897. márc.

11

Keil Amaranta

fog.

óvónő

1896. szept.-1897. jún.

12

Bánom Vitalis

fog.

óvónő

1897. aug.-1898. júl.

13

Lechner Anatolia

fog.

óvónő

1898. aug.-1900. júl.

14

Reményi Inocentia

fog.

főnöknő

1899. szept.-1899. dec.

15

Federmayer Cajetana

novícius

tanítónő

1899. aug.-1921. okt.

16

Wachter Evantina

fog.

óvónő

1899. aug.-1900. júl.

17

Schultz Polyxena

fog.

főnöknő

1900. jan.-1908. júl.

18

Csoknay Valentin

fog.

tanítónő

1900. febr.-1902. aug.

19

Zadránszky Sidónia

fog.

tanítónő

1900. aug.-1905. júl.

20

Biró Gratiana

novícius

óvónő

1900. aug.-1901. nov. 6.

21

Gots Siena

fog.

kézi munkás

1901. aug.-1902. júl.

22

Hrad Irmina

novícius

óvónő

1901. nov.-1904. júl.

23

Klimert Notburga

fog.

ápoló

1902. júl.-1903. aug.

24

Izsáky Edilburga

fog.

tanítónő

1903. júl.-1930. aug.

25

Kotán Lucella

fog.

ápoló

1903. aug.-1905. aug.

26

Kocs Severin

fog.

óvónő

1904. aug.-1908. júl.

27

Khün Protasia

fog.

ápoló

1905. aug.-1909. júl.

28

Willmann Sergia

fog.

óvónő

1905. aug.-1906. júl.

29

Szemányi Mária Etelka

novícius

tanítónő

1905. aug.-1906. júl.

30

Döller Helioda

fog.

tanítónő

1907. aug.-1909. júl.

31

Kondovitska Mathea

fog.

főnöknő

1908. júl.-1921. aug.

32

Jakab Roberta

fog.

óvónő

1908. júl. 1909. júl.

33

Heffenfelder Edilia

fog.

tanítónő

1909. júl.-1910. aug.

1911. júl.-1915. aug.

34

Farkai Vilibalda

fog.

óvónő

1909. júl.-1910. aug.

35

Hrav Irimina

fog.

házi nővér

1909. júl.-1910. aug.

36

Medvecky Coelestin

fog.

házi nővér

1910. júl.-1932. febr. 6.

37

Lapusan Anna

novícius

óvónő

1910. júl.-1911. aug.

38

Balkó Irma

fog.

óvónő

1911. júl.-1931. aug.

39

Jeromos Delfina

fog.

tanítónő

1915. aug.-1915. nov.

40

Vánkiay Gandiosa

fog.

tanítónő

1915. aug.- 1920. júl.

1925. jan.-1928. jún.

41

Uray Klotild

fog.

tanítónő

1920. júl. 1921. jún.

42

Faludy Adorjana

fog.

tanítónő

1921. júl. 1922. jún.

43

Bothinger Nirvada

fog.

tanítónő

1921. okt.-1921. jún.

44

Szende Ágnes

fog.

tanítónő

1921. júl. 1923. jún.

45

Gidófalvi Thimothea

fog.

tanítónő

1923. júl. 1933. jún.

46

Hoprich Izabella

fog.

tanítónő

1924. szept.-1925. jan.

47

Molnár Remigia

novícius

tanítónő

1924. jún. 1925. júl. 1926-1929

48

Antal Evangela

fog.

tanítónő

1927. jún.-1930. aug.

49

Betuker Stella

fog.

tanítónő

1927. nov.-1930. aug.

50

Weibel Cordula

fog.

tanítónő

1928. aug.-1934. aug.

51

Csintalan Tibalda

fog.

tanítónő

1928. okt.-1929. aug.

52

Lengyel Ladislaa

fog.

főnöknő

1929. szept.-1930. aug.

53

Lörinc Gerta

fog.

házi nővér

1929. aug.-1931. aug.

54

Gang Gaulberta

fog.

házi nővér

1929. szept.

55

Ferenci Teréz Cordata

fog.

főnöknő és

1931. aug.-1935. aug.

tanítónő

1949. máj.

56

Kovács Margit Agreda

fog.

óvónő

1931. aug.-1936. aug.

57

Jank Margit

jelölt

óvósegéd

1931

58

Molnár Justilla

fog.

zene tanár

1932. ápr.-1932. dec.

59

Berecz Eufemia

fog.

házi nővér

1932. júl. 1933. jún.

60

Egeli Emerica

fog.

tanítónő

1933. aug.-1935. júl.

61

Kincsler Melánia

fog.

Házi nővér

1932. júl.-1935. jan.

62

M. Lucia

fog.

tanítónő

1934. jan.-1935. máj.

63

Izsáki Edilburga

fog.

főnöknő

1935. jan.-1936

64

Dorner Paula

fog.

főnöknő

1935. aug.-1942. aug.

65

Baumgartner Delitia

fog.

tanítónő

1935-1936

66

Veress Andrea

novícius

tanítónő

1935-1936. máj.

1939. aug.-1944. aug.

67

Király Blanda

fog.

tanítónő

1935. febr.-1938. júl.

68

Soltész Irén

fog.

óvónő

1936. aug.-1938. aug.

69

Török Oliva

fog.

tanítónő

1936. aug.-1939. aug.

70

Geréb Hurbetha

fog.

házi nővér

1936. nov.

71

Szende Ágnes

fog.

tanítónő

1936. nov. - 1937.

72

Ferencz Skolasztika

fog.

tanítónő

1937. máj.-1937. szept.

73

Szabó Ágota / Afra

fog.

tanítónő

1938. júl.-1941. szept.

74

Müller Renáta

fog.

óvónő

1938. aug.-1943. aug.

75

M. Heriberta

fog.

házi nővér

1939. aug.-1940. aug.

76

Müller Kapisztrán

fog.

házi nővér

1940-1941 ?

77

M. Alfrédics

fog.

házi nővér

1940-1941 ?

78

Arros Cleta

fog.

tanítónő

1941. szept.-1942. aug.

79

Csiki Clarita

fog.

házi nővér

1942. nov-1945. máj.

80

M. Celsina

fog.

házi nővér

1942. nov.-?

81

Oross Cleta

fog.

főnöknő és

1942. szept.-1949. máj.

tanítónő

82

Benedek Nicpohra

fog.

házi nővér

1943. jan.-1945. jan.

83

M. Orlanda

fog.

házi nővér

1943 ? -

84

Kálnoky Willibalda

fog.

óvónő

1943. aug.-1944. aug.

85

Hirschfeld Alfonsa

fog.

tanítónő

1944. aug.-1944. szept.

86

Balló Irma

fog.

óvónő

1944. szept.-1947. okt.

87

Udvarhelyszéki Evelin

fog.

óvónő

1947-1949?

88

Geréb Huberta

fog.

házi nővér

1947-1949?

89

Lőrincz Gerta

Fog.

házi nővér

1947-1949?

Forrás: GYFL SGYL. Kpl. Kötetek, História Domus II. 161-168.

 

Kitekintés

Az alapítólevélben katolikusnak alapított intézet újjáélesztésére az 1989-ben bekövetkezett rendszerváltás kínált volna lehetőséget, de az épület visszaigénylését a gyulafehérvári katolikus Főegyházmegyei Hatóság elmulasztotta. Ezzel szemben az intézet alapítójának örököse, Kálnoky Tibor 2003-ban visszaigényelte és vissza is kapta az államtól az intézetnek otthont adó épületet. Ezt néhány évvel később a tanügyminisztérium az épületben működő községi iskola számára megvásárolta Kálnoky Tibortól.

 

Bibliográfia

Levéltári források

GyFI - Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár. Fond: I.1/a. Püspöki iratok.

GYFL SGYL Kpl. - Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Sepsiszentgyörgyi Gyűjtőlevéltára. Sepsikőröspataki Plébánia Levéltára (Kpl.) Fond: 183/b. Iktatott iratok.

GYFL SGYL. Kpl. Fond:183/d. Iskolai iratok.

GYFL SGYL Spl. - Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Sepsiszentgyörgyi Gyűjtőlevéltára. Sepsiszentgyörgyi Plébánia Levéltára. Fond: 187/b. Iktatott iratok.

Hivatalos közlöny

Gazeta Oficială 1919. II. 6/19. No. 11.

Könyvek

Bernád Rita: Plébániai levéltárak I. A Gyulafehérvári, Sepsiszentgyörgyi, a Szamosújvári és a Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltárak repertóriuma, Gyulafehérvár - Budapest 2009 Marton József: Az erdélyi katolicizmus 90 éve (1900-1990). Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár 2008 Nagy Lajos: A kisebbség alkotmányjogi helyzete Nagyromániában, Kolozsvár 1944

Vass István: Idők fogságában. Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Kiadója, Csíkszereda 2000

Tanulmányok

A s.-kőröspataki Gróf Kálnoky Félix-, Ludmilla,- Imre-, és Pál-intézet. In: Potsa József (szerk.): Háromszék vármegye emlékkönyv, Magyarország fennállása ünnepére, Jókai Nyomda, Sepsiszentgyörgy 1899, 361-363. Heszke Béla: A kisebbségi katolikus egyház. In: Erdélyi Magyar Évkönyv. (Szerk. Kacsó S.). Brasov-Brassó 1937, 59-63. Holló László: Requiem a hitvallásos iskolákért. Keresztény Szó, XX. évf. 4 szám, 2009. április. 21-25.

Kráighero István: A tudás, a tiszta erkölcs és az emberi méltóság végvára. Vidék, 2001. június I. évf. 3 szám. 1-7. Marton József: Az erdélyi római katolikus egyházmegye intézményei a két világháború között. Korunk 2002. április, http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2002&h onap=4&cikk=6857 (Letöltés ideje: 2010. augusztus 28.)

Jegyzetek

1 Az irgalmas nővérek nagy népszerűségnek örvendtek Erdély-szer-te. Gyulafehérvárott, Gyergyószentmiklóson, Székelyudvarhelyen óvodáik, elemi és polgári iskoláik irányítása mellett internátusokat vezettek, ahol zenét, kézimunkázást és német nyelvet tanítottak a bentlakóknak. Annyira kedveltek lettek, hogy az 1930-as évek végére a státusi fiúin-ternátusok irányítását - a csíkszeredait kivéve - rájuk bízták. Az iskolai oktató-nevelő munka mellett a betegápolásban is tevékenykedtek: 1912-től a kolozsvár-szentpéteri Szent Erzsébet aggmenházat vezették, 1924-től a sepsiszentgyörgyi vármegyei kórházban is jelen voltak öt nővérrel. Marton József: Az erdélyi római katolikus egyházmegye intézményei a két világháború között. Korunk 2002. április, http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2002&honap=4&cikk=6857 (2010. augusztus 28.)

2 A Kálnoky Félix Ludmilla Imre és Pál intézet megalakulásáról napjainkig két rövid írás jelent meg. Egyik 1899-ben A s.-kőröspataki ,,Gróf Kálnoky Félix-, Ludmilla,- Imre-, és Pál-intézet. In: Potsa Jozsef (szerk.): Háromszék vármegye emlékkönyv, Magyarország fennállása ünnepére, Jókai Nyomda, Sepsiszentgyörgy 1899, a másik 2001-ben a Kovászna és Hargita megye közművelődési és helytörténeti lapjában (Kráighero István: A tudás, a tiszta erkölcs és az emberi méltóság végvára. Vidék, 2001. június I. évf. 3. szám).

3 Heszke Béla: A kisebbségi katolikus egyház. In: Erdélyi Magyar Évkönyv (szerk. Kacsó Sándor). Brasov-Brassó 1937, 59-63.

4 Bernád Rita: Plébániai levéltárak I. A Gyulafehérvári, Sepsiszentgyörgyi, a Szamosújvári és a Gyergyószentmiklósi Gyűjtőlevéltárak repertóriuma, Gyulafehérvár - Budapest, 2009, 196.

5 Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár Sepsiszentgyörgyi Gyűjtőlevéltára (a továbbiakban GYFL SGYL). Sepsikőröspataki Plébánia Levéltára (továbbiakban Kpl). Iktatott iratok, 643/1936.

6 A grófnő a 20. század elején mégis örökbe fogadott egy fiatal fiút, aki Kálnoky Hugó néven a nemesi örökség birtokosává lett. 1949-ben Németországba menekült, fia Kálnoky Farkas, unokája Kálnoky Tibor, aki az 1989-es rendszerváltozást követően visszaigényelte a család államosított ingatlanjait és végleg Háromszéken telepedett le.

7 1891. január 1-jén a grófnő egyik zsellérjének házában tűz keletkezett, és a szülők távollétében a két kiskorú gyermek ötnapi szenvedés után füstmérgezésben elhunyt. A szomorú esemény hatására döntött a grófnő egy óvoda létrehozása mellett.

8 GyFl Püspöki iratok, 1642/1892 (A Kálnoky intézet alapítólevele). Az információért Zsebe Márta és Hladiuc Bogdán gyulafehérvári levéltárosoknak tartozom köszönettel.

9 GYFL SGYL. Kpl. Iktatott iratok, 2195/e.90/1892.

10 GYFL SGYL. Sepsiszentgyörgyi Plébánia Levéltára (továbbiakban Spl.) Kötetek, Historia Domus 1854-2002. 4.

11 GYFL SGYL. Kpl. Iskolai iratok, 370/1892 számú püspöki leirat.

12 4979/1902. Az Erdélyi Római Katolikus Státus 1894. és 1901. évi közgyűlésén hozott határozat szerint az Igazgatótanács kezelése alatt álló összes alapítvány évi kamatjából 9/10 rész a kiadandó, 1/10 visszatartandó. Ez utóbbi résznek fele évenként az alaptőkéhez csatolandó, másik fele kezelési költségekre fordítandó.

13 GYFL SGYL. Kpl. Iktatott iratok, 1383/1903.

14 Uo. Kálnoky Ludmilla 1913. január 20-án keltezett nyilatkozata.

15 Uo. A sepsikőröspataki római katolikus egyházközség 1942-ben készült vagyonleltára.

16 GYFL SGYL. Kpl. Iskolai iratok, Pótsa József főispán átirata 1785/1900.

17 A három nővér számára kialakítottak egy nappali, egy háló- és egy ebédlő szobát, a vendégek számára pedig egy külön szobát. Az óvodának berendezett terem berendezése: 24-35 cm magas padok, szemléltető képek, egy Fröbel-játékokkal felszerelt szekrény, hintaszék, szobahinta, számológép, egy feszület, egy szenteltvíztartó, egy Őrangyalt ábrázoló kép, szétszedhető betűk. Az elemi osztály berendezése: tintatartókkal ellátott padok, számolótábla, számológép, falitáblák az írva olvasáshoz, szemléltető képek, egy feszület, egy szenteltvíztartó, Szent Alajos-kép. A felsőbb osztály felszerelése: tintatartókkal felszerelt padok, természetrajzi ábrák, földrajzi és bibliai térképek, métermértékek, számolótábla állvánnyal, Szűz Mária-kép. GYFL SGYL. Kpl. Iskolai iratok. Egy intézet teljes felszereléséhez szükséges bútorok és eszközök három személyre berendezve, 1982.

18 GYFL SGYL. Kpl. Kötetek, Historia Domus II. 21-24.

19 Lásd a Magyar Királyi Járásbíróság 3384/1892 számú határozatát. In: GYFL SGYL. Kpl. Iktatott iratok,

20 A megnyitó ünnepséghez tartozó intézet, kápolna és harang megál-dásán eredetileg Lönhárt Ferencz püspök kívánt részt venni, de egészségi állapota ezt nem tette lehetővé.

21 Lásd az intézet megnyitásának részletes programját: 1. Reggel 9 órakor hálaadás mozsárral és harangszóval. 2. 10 órakor beharangozó. A helybeli lelkész fehérbe öltözött leánykák kíséretében zászló alatt a grófi kastélyba megy jelezni az ünnep kezdetét. 3. A méltóságos Grófné, kinek kíséretében lesznek az apácák, a templom kapujáig megy, ahol fogadja a plébános és a nép. 4. A templomban a szószékről alkalmi beszéd tartatik. 5. A beszéd végével a püspöki felszentelő biztos

segédlettel az oltárnál Veni Sanctet intonál. 6. Ezután processio [körmenet] megy az intézetbe annak felszentelésére. Felszenteltetnek pedig az iskola és lakószobák, a házi kápolna, annak oltára és szobrai, valamint az intézet harangja és őrzőangyal-szobra. 7. Végeztével Te Deum, mely alatt a processio a templom megkerülésével visszatér a templomba. 8. Itt az Oltáriszentség kitétele mellett ünnepélyes szentmise bemutatása, mely végén a szentséggel áldásosztás történik. 9. A felszentelő püspöki megbízott az oltárnál az alapítványt megköszöni és egyúttal az intézet megnyitására kéri fel a Grófnét, aki az intézet kulcsát és az eredeti alapítólevelet az oltára teszi, mely később egész terjedelmében felolvastatik. A jelen levő papok közül valamelyik a kulcsot átveszi, majd az intézet kinyitására távozik. Az alapítólevelet pedig párnára helyezve a grófné előtt viszik, aki az intézet főbejárata előtt átadja az apácáknak.

22 GYFL SGYL. Kpl. Iskolai iratok, A magyar vallás és közoktatásügyi miniszter 1892. évi november 1-jén keletkezett üdvözlő levele özvegy gróf Kálnoky Félixné számára.

23 GYFL SGYL. Spl. Iktatott iratok, 212/1897.

24 GYFL SGYL. Kpl. Iktatott iratok, Lásd Kozma Imre sepsikőröspataki plébánosnak Lönhárt Ferenc püspökhöz írt levelét (1891. március 25.).

25 GYFL SGYL. Kpl. Iskolai iratok, 97/1892, 99/1892, 103/1892.

26 A plébánoshoz küldött 3668/1892 sz. leiratában így ír: Örömmel vettem tudomásul folyó hó 9-én 87 szám alatt kelt felterjesztésedet arról, hogy a nagynevű Kálnoky-féle intézet már eleve is oly kedvező kilátást nyújt arra, hogy a katolicizmus áldásos gyümölcseinek élvezete mellett azon vidéken virágzásnak örvendjen. S habár elismerem, hogy ha a növelde nagyobb helyiséggel rendelkeznék és többet is képes volna befogadni falai közé, az intézet áldását még sokan törekednék igénybe venni, s Isten is azt saját dicsőségére és a haza javára gazdagon megjutalmazná, még is ki kell jelentenem, hogy a vallás alap, amely az egyházmegyének fennálló évi szükségleteit még fele részben sem volt képes kielégíteni, a jelen évre teljesen ki lévén merítve, még arra sem nyújthatok semmi kilátást, hogy azt a fennebb említett új intézet kibővítésére bár jövő évben igénybe lehetne venni.

27 216/1899 sz. püspöki leirat. GYFL SGYL. Kpl. Iskolai iratok,

1916/1899.

28 GYFL SGYL. Kpl. Kötetek, Historia Domus II. 13.

29 GYFL SGYL. Kpl. Iktatott iratok, A sepsikőröspataki katolikus leányiskola törzskönyve 1929. (528/1929 visszaosztott irat, a továbbiakban v betűvel rövidítem.)

30 Uo.4783/1902.

31 Uo. 645/1902, (Cigány leánykák ösztöndíjalapjának alapítólevele).

32 GYFL SGYL. Kpl. Kötetek, Historia Domus II. 30-31, Uo. 5809/1902.

33 GYFL SGYL. Kpl. Iktatott iratok, 4478/1914, 44/1914.

34 GYFL SGYL. Spl. Iktatott iratok, 152/1919.

35 Marton József: Az erdélyi katolicizmus 90 éve (1900-1990), Kolozsvári Egyetemi Kiadó, Kolozsvár, 2008, 38.

36 Azzal a kifogással, hogy a királyi római katolikus iskolák nem felekezeti, hanem állami iskolák, államosították az aradi, a máramarosszigeti, a szatmári római katolikus főgimnáziumokat.

37 Gazeta Oficiala 1919. II. 6/19. No.11.

38 A Minisztertanács 1920. január 27-én megjelent 16.741-1920. számú rendelete, melyet a Gazeta Oficială hivatalos lap az 1920. július 3-i számában tett közzé.

39 Minisztertanács 31.358-1920. számú rendelete.

40 GyÉL. Iktatott iratok, 956-1921. február 16.

41 1924. július 26-i 161. számú Hivatalos Lapban jelent meg.

42 GYFL SGYL. Kpl. Kötetek, Historia Domus II. 45-46.

43 Uo. Marton József: Az erdélyi katolicizmus 90 éve, i. m.

44 Nagy Lajos: A kissebség alkotmányjogi helyzete Nagyromániában, Kolozsvár, 1944, 72.

45 GYFL SGYL. Spl. Iktatott iratok, 129/1929.

46 Uo. 184/1929 v.

47 Uo. Marton József: Az erdélyi katolicizmus 90 éve, i. m.

48 GYFL SGYL. Kpl. Iskolai iratok, 167939/1929 számú miniszteri leirat.

49 Uo. 459/1930 számú működési engedély.

50 Uo. 28/1937, 91/1937.

51 GYFL SGYL. Spl. Iktatott iratok, Lásd M. Edilburga főnöknő 1929. július 30-án kelt levelét, 235/1929 v., 236/1929 v., 237/1929 v.

52 Pl. Szkurtuly, Bléga, Demeter, Veress, Boros, Komán, Duka, Szerbuj, Sánta családnevek.

53 GYFL SGYL. Spl. Iktatott iratok, 240/1929 v., 241/1929 v.

54 A zárda vezetője, M. Edilburga főnöknő inkább 50-60 hold erdőt kívánt kapni megváltásul, mivel a pénz értéke vészesen romlott, de sajnos nem emellett döntöttek az örökösök.

55 Uo. 19/1913 v. 54/1929 v. 678/1931 v.

56 Uo. 143/1919 v. 142/1919.

57 Uo. A sepsikőröspataki katolikus leányiskola törzskönyve 1929. (528/1929 v.)

58 Uo. 4548/1933.

59 Uo. 12/1940.

60 GYFL SGYL. Kpl. Kötetek, Historia Domus II. 70, 78-79.

61 Vass István: Idők fogságában. Apáczai Csere János Pedagógusok Háza Kiadója. 2000, 10.

62 GYFL SGYL. Kpl. Kötetek, Historia Domus II. 161-168.