Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

Történelmi esemény színhelye volt október 8-án Kolozsvár, nem véletle­nül éppen Magyarok Nagyasszonya napján, amikor egész rendezvénysorozat­tal emlékezett meg a Marianum római katolikus leánynevelő intézet alapításának, megnyitásának és felszentelésének századik évfordulójáról. Minden kegyelem! – hangsúlyozta a Gyermek Jézusról nevezett Lisieux-i Kis Szent Teréz. Bármely, a köz javát szolgáló intézmény százéves évfordulója történelmet jelent, akkor is – mint a Marianum ese­tében –, ha diktatórikus gonosz erők megszakít­ják működését. Isteni kegyelem jele, hogy az impozáns épület sértetlenül átélt két világháborút.

Fodor György
száz éve nyitotta meg kapuit
Kolozsváron a Marianum

 

Dr. Hirschler József főesperes-plébános 1907 őszére megteremtette a Monostori út és a Bem utca összeszögelésénél apácalakkal és kápolnával a szegények modern iskolaépületét, az Auguszteumot. A hatosztályos elemi iskola, óvoda és leányárvaház működtetését a Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanővérekre bízta. Már az Auguszteum megvalósításakor felmerült egy modem középiskola – ez lett a későbbi Marianum – létesítésének gondolata.

A kolozsmonostori Auguszteumnál elvetett magból nőtt ki Kolozsvár másik részén, a hídelvei városrészben, a Ferenc József úton a római katolikus nőnevelés intézménye. Megvalósításának célját így fogalmazták meg:,.Az Iskolaszék tervével Kolozsvárnak. Erdély fővárosának az egyetem mellett elsőrangú kultúrintézményt akar teremteni, és a leánynevelés nagy munkáját, melyet nagy áldozatokkal és ügybuzgalommal széles körben teljesít, meg akarja koronázni.”

A Hübner Jenő budapesti építész tervezte épületet Spáda János helybeli építőmester valósította meg. Kolozsvár első vasbeton épülete a város büszkesége lett. A több mint egymillió koronából felépült, 120 helyiségből álló iskolakomplexumban négyosztályos elemi és polgári leányiskola, egyéves női kereskedelmi szaktanfolyam, hároméves női felső kereskedelmi iskola, háztartási iskola és leánygimnázium működött.

Mailáth Gusztáv Károly erdélyi püspök 1911. december 10-én de. 9 órakor fényes ünnepség keretében szentelte fel a modern római katolikus tan- és leánynevelő intézetet, a Szűzanya nevére keresztelt Marianumot. Az alapító dr. Hirschler József főesperes-plébános ezekkel a szavakkal adta át az épületet: „A Marianum e felemelő ünnepén első szavam a hála szava. Hála a gondviselő nagy Isten iránt, kinek léptei nesztelenek, útjai csodálatosak, kinek szent nevében csengett fel az első kalapácsütés, s kinek kegyelméből állunk ma itt e felszentelt helyen. Ma az Iskolaszék nagy útjában megáll: itt határkövet állít, visszanéz a múltba, és úgy látja, hogy e múltban örök jelen áll. hogy az a szellem, az az eszme vezette, lelkesítette, irányította, melyről el kell mondani, amit Szent Pál mondott Krisztusról, hogy nem tegnapi, hanem jelen és jövő is, és azért egyedül igazi gyökere az el nem múló, keresztény Magyarországnak. Márpedig mindenki előtt, aki erős nemzeti, keresztény életet sürget, szentnek kell lenni minden intézménynek, mely e nagy nemzeti munkának napszámába áll. Hiszen kitolt őrszemek, végvárak ezek. Templomok: hol szentély az a gyermeki lélek, oltárán az ideál: Isten az égben, ez oltárnak sarkkövei pedig földbe vannak alapozva, mely földnek neve szent, Isten után ez életben a legszentebb: a haza. Ennek az erős, nemzeti, keresztény életnek egy kitolt végvárát akarta építeni, templomot akart emelni a Marianumban az Iskolaszék, azért megérdemli, hogy negyedszázados küzdelme után útja e határkőnél a hős őrszem jubileumát levett kalappal köszöntse minden magyar ember. A Marianum másodszor a magyar keresztény nő nevelőintézete. A magyar honleány szívében ott ragyogott mindenkor minden idő nőinek legtisztább eszményképe: akit ittasultan nevez ma az Egyház primogenitának, Isten örömének, és ez a nő: Mária. Mária a magyarnak igazi védő Nagyasszonya, kinek kérjen áhítattal csüngve, lelkesülve, véres mezőkön vagy a gondolat csatáin vitte diadalra győzedelmes zászlaját a magyar. Máriás zászlajáról olvasta le feladatát a nemzet, és amikor kimerült, a Máriás zászló borult rá, lőn szemfedője, majd szebb jövőnek hajnalhasadása. Hát szabad-e félteni, óvni ily eszményképtől keresztény magyar leányainkat? Kegyelmes Főpásztorom! Ez intézet, melynek köveihez szívem minden szála fűz, a Marianumot mindenével, tantestületével – harmincnyolcan vannak – növendékeivel – hatszázhúszan vannak – Főpásztorom kezeibe teszem. Kérem, imádkozzék velünk, hogy a Marianum temploma legyen sok ártatlan szívnek, iskolája sok derék magyar honleánynak, hű őrszeme, erős vára édes magyar hazánknak, büszkesége városunknak és Isten engem úgy segéljen, hogy még sok öröme lesz Főpásztorunknak benne!”

Az új intézet vezetését az Auguszteumban már rátermettségükről bizonyságot tett iskolanővérekre bízta.
Az épület arányai, a kivitelezés összhangja, a Rigler Gusztáv egyetemi tanár elgondolása alapján megvalósult egészségügyi berendezések ámulatba ejtették az érdeklődőket. A növendéksereg és a nagyszámú tanári kar megfelelő elhelyezése szükségessé tette az épület kert felőli kibővítését, egy bentlakás megépítését, amely ugyancsak Hübner Jenő tervei alapján valósult meg. A 150 fős bentlakást 1916. december 8-án szentelte fel dr. Hirschler József főesperes-plébános e szavak kíséretében: „Legyen az új internátus temploma sok ártatlan léleknek. Kultúrépület, hol Isten képére nevelünk lelkeket. Erős vára édes magyar hazánknak, melynek ormán a kígyót tipró Szűz. Magyarország patrónájának és nagyasszonyának zászlója leng.” A kiteljesült épületkomplexum H betűt formázott, mely alapítójának és tervezőjének egyaránt méltó emléket állított.
A Marianum tantestületének névsorában ott olvasható a két világháború közötti erdélyi tudomány, művelődés és kultúra meghatározó személyiségeinek neve: köztük volt a nyelvész Zolnai Gyula és Csűry Bálint, az irodalomtörténész György Lajos és Borbély István, a klasszika-filológus Csengeri János, a filozófus Kiss Elek és Varga Béla, a földrajztudós Cholnoky Jenő, a történész Erdélyi László és Biró Vencel, a régész Buday Árpád és Roska Márton, a fizikus Széli Kálmán és Baintner Géza, a kémikus Ruzitska Béla, a természettudomány híveit gyarapította Boga Lajos és a piarista Huber Imre. Az intézet kiemelkedő orvos-tanára volt Kuncz Andor, Scheitz Vilmos és Szigeti Imre. A természet- és földrajztanár Balogh Ernő fotóművészként a Marinum ünnepi arcát és hétköznapjait is megörökítette.

Az oltáriszentség tiszteletét az Oltáregyletek, a Mária-tiszteletet a Mária-kongregációk mélyítették el. A kisebb korosztályok számára megalapították a Szívgárdát. A vallási buzgóság elmélyítését szolgálta a Csergő Benedek hittanár alapította és szerkesztette Mária Kongregáció című havi közlöny. Dr. Hirschler József Erdélyi Magyar Lányok címen havonta megjelenő folyóiratot alapított, amelyet Kende János paptanár, az ifjúsági leányirodalom meghatározó személyisége szerkesztett.

A római katolikus nevelés legerősebb bástyái közé tartozott az iskola, amely egyúttal a templom mellett a hit legerősebb vára volt. Megnyitása 100. évfordulóján az egykori diákok büszkén hirdetik a leánynevelő intézet egykori alapítója, az iskolában tanító iskolanővérek és a tanári kar által kialakított halhatatlan szellemiségét.


 

Keresés a Katholikos oldalain

A Duna International Kiadó termékeivel bővül a Verbum Egyesület által terjesztett könyvek sora



 

 

 

biblia

Minden kegyelem

A 65 éves Jakubinyi György érsek köszöntése