Catholic cultural magazine
Keresztény kulturális havilap

Könyv
tÖBB PERSPEKTÍVÁJÚ MÚLTFELTÁRÁS
Soós Viktor Attila–Szabó Csaba–Szigeti László: Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban

 

Egy nemzetközi konferencia alkalmával felszólalt egy nagyszebeni ortodox pap, aki azt mondta, a kommunizmus idején Romániában az egyháznak jól ment sora. Az ő lelkes kiselőadására egy bolgár nő annyit válaszolt, milyen jó ez a romániai helyzet, hiszen az ő országukban az említett időszakban veszélyes, sőt életveszélyes volt kereszténynek lenni. Az olvasó joggal csóválhatja a fejét, ha esetleg nem ért egyet a felszólaló honfitárs szavaival. A kommunizmus idejéről mindenkinek megvan a maga emléke, története; „más történelem homlokuk mögött/másként megszerkesztett jövő". A sajtó néha felröppent egy-egy frissen felderített ügynöknevet, az olvasók pedig enyhe elégtételt éreznek: a bűnös lakol, lerombolódik az imidzse, karrierje, jó híre. És máris besétáltunk a csapdába. Az ügynök nem egymaga létezett, rombolt, súgott be - ő volt az alja egy jól-rosszul strukturált rendszernek. Amíg pedig az olvasó el van foglalva a hierarchia aljával, a valós történések indítéka, lefolyása, szereplői továbbra is a homályban maradnak. És az illúzió marad, hogy feltáródott a múlt. A múlt ismerete nélkül azonban a jelenről nem beszélhetünk úgy, mint általunk ismert és birtokolt idősíkról.

Az egyházak helyzete a múltbéli rendszerek elnyomása alatt, függetlenül attól, hogy mely felekezetet vizsgáljuk, igen nehéz volt. A terhek talán egyformák voltak Lengyelországot és Horvátországot leszámítva minden közép-kelet-európai államban. Ilyen szomorú hasonlóság, hogy 1945 és 1950 között „csak" Lengyelországból, Csehszlovákiából, Romániából, Bulgáriából, Jugoszláviából és Magyarországról utasították ki a pápai nunciusokat. Az említett periódusban a szocialista államok létrehozták saját egyházüldöző szerveiket - egyházügyi tanácsaikat. Miközben ezek zajlottak a magasabb szinteken, az emberek mindennapjaiba is igyekeztek beavatkozni - különböző kultusztörvények, államosítások, ki- és áttelepítések, rendőrségre hívások, vallatások szolgálták e célt.

Aki átfogó képet szeretne nyerni a közép-kelet-európai régió eme közel félévszázadának eseményeiről, a kommunista diktatúra működésének mechanizmusáról, az egyházüldözés elvi és gyakorlati kivitelezéséről és az egyházüldözők tevékenységéről, annak célszerű kézbe vennie az Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban című tanulmánykötetet, amely egy 2010. május 7-én hasonló címmel tartott konferencia előadásait gyűjti egybe. A könyv a magyarországi katolikus, református és evangélikus egyházak támogatásával látott napvilágot, hiánypótló és egyszersmind tényfeltáró feladatot lát el. Szerzői Kálmán Peregrin OFM, Szabó Csaba, Harmath Károly OFM, Tamási Zsolt, Bohán Bélla SJ, Pucilowski József OP, Máté-Tóth András, Mikó Zsuzsanna, Jason Wittenberg, Tabajdi Gábor, Vörös Géza, Czene-Polgár Viktória, Mirák Katalin, Köbel Szilvia, Soós Viktor Attila, Mózessy Gergely, Kósa László, Kiss Réka, Bögre Zsuzsanna, Mezey András, Fejérdy András és Bánkuti Gábor.

A címben a Kádár-rendszer időmegjelölés félrevezető lehet, hiszen a kötet nemcsak a magyarországi történelembe kalauzolja az olvasót, hanem a középkelet-európai kontextust is bemutatja: nemzetközi összefüggéseket tár fel, a különböző szocialista országok területén élő és ott üldöztetést szenvedett egyházak helyzetét, a magyarországi egyházüldöző szervek munkáját ismerteti. A tanulmányok olvastával, a puszta tények vizsgálatával arra a következtetésre lehet eljutni, amit Máté-Tóth András a korról gondolkodva így fogalmazott meg: „Egy egész kulturális régió társadalmi fejlődését sikerült legalább két nemzedékre megakasztania, sikerült kinevetni a nemes értékekbe vetett hitet, s a szolidaritást és felelősségvállalást úgynevezett önépítés karrierlogikájára cserélni". Ezt a megakasztást kísérhetjük figyelemmel kisközösségek (budapesti református ifjúsági körök, szerzetesrendek), települések (például Besenyőtelke) és egyének (tartótisztek, az Állami Egyházügyi Hivatal megbízottai) életében. A közeli múlt kényesebb kérdéseinek vizsgálata ambivalens megítélésű. Az egyházat sokan illetik azzal a váddal, hogy szolgálattevői múltját, bűneit elhallgatja - ennek a hallgatásnak az okairól, az elnémított, a hallgató és a titoktartó egyházról is többet lehet megtudni e kötetből.

A három említett egyház bátorságát és az igazsággal való szembenézését is szolgálja e könyv (előszót e három egyház vezetője, elöljárója írt: Erdő Péter Ajánlás, Bogárdi Szabó István Múltfeltárás, Prőhle Gergely pedig A kegyelem árfolyama címen, a kötet végén olvasható összegzést pedig Ittzés János jegyzi), ezenfelül „egy korrekt és megengesz-telődést munkáló múltfeltárásnak [...] a legnagyobb hozadéka, hogy itt, a 21. században - amely kezd ugyanolyan zűrzavarossá válni, mint volt a 20. század - elnyerhetnénk azt a bölcsességet, azt a krisztusi igazságot, hogy az éppen fennálló hatalomhoz - a világhoz - evangéliumra alapozott, keresztyén szabadságban teljesedő viszonyt tudjunk kialakítani" (Bogárdi Szabó István).

Annak ellenére, hogy a szerkesztők elsősorban a magyarországi történésekre és rendszerre koncentráltak, a határon innen élők számára is sok tanulságot rejt e kötet. Amellett, hogy egy talán kevésbé ismert egyéniséget, Jaross Bélát, az egykori marosvásárhelyi plébánost, mellette a romániai békepapi mozgalmat is tüzetesen megismerhetik, a hasonló sorsok és történések felfedezésével megbékélést is tanulhatnak.

Szent István Társulat-Luther Kiadó, Budapest 2010

Dénes Gabriella

Keresés a Katholikos oldalain

Támogassa a Keresztény Szót kiadó Verbum Egyesületet adójának 2 százalékával!

Idén is 2010- es évi adójának 2 SZÁZALÉKÁT ajánlhatja fel nonprofit intézmények számára. 
Kérjük, amennyiben fontosnak tartja intézményünk fejlődését, a 2010- es adóbevallási ív leadásakor adója 2 százalékát ajánlja a VERBUM Egyesületnek.

Adataink:
Asociaţia Culturală Creştină VERBUM
VERBUM Keresztény Kulturális Egyesület
C.I.F. : RO17111720
Cont bancar (IBAN): RO45RNCB01060266 04990001
BCR Cluj

 

 

biblia

Minden kegyelem

A 65 éves Jakubinyi György érsek köszöntése