Corvinus Library
48. sz. Holló

A H O L L Ó
105 SZ. ÖCSCS.
HUNYADI MATYAS MUNKAKÖZÖSSÉG
HUNGARIAN SCOUTS ALUMNI ASSOCIATION
Homepage: http://www.hungary.com/corvinus/


48.sz. 2003, április 30
KÖNYVBEMUTATÓ
Sajtótájékoztatót illetve könyvbemutatót tartottunk 2002, november 19-én Budapesten a Batthyányi Alapitvány nagytermében (Eötvös utca 24, I. em. 10), amelynek bevezetöjét Jeszenszky Géza - volt Washingtoni magyar nagykövet - mondotta el.
Az újságirók nem tolongtak, de a rádiósok közül Gecse Géza, Antall István, volt ott. A Szülöföldünk szerkesztöje, Cservenka Judit, egy félórás beszélgetést vett fel délelött a Magyarok Házában, amit nemcsak ott, hanem a Kossuth rádióban is elhelyezett ebböl néhány percet. Tudtommal egy ujságiró volt csak jelen (G. Tóth Sándor - Magyar Nemzet - , Márti ismeröse).
Sajnos Oplatka András, a Neue Züricher Zeitung külügyi szakértöje is akkor tartotta könyvbemutatóját, igy a külügyes újságirók oda tolongtak. Ezt Cservenka Judit jelezte, igy nem számolhattunk sok újságiróval, akik különben talán eljöttek volna. Jelen voltak - többek között - Nádasdi István (Brüsszel), Patrubány Miklós, a fiatal történész Fejérdy G., Zimányi Magda (hozott egy Kicsi nevü erdélyi aktivistát), Benkö Levente (FIDESZ, a kabinettböl is volt valaki vele), Juhász András (OSZK),
Prof. Jeszenszky hosszasabban beszélt, nagyon megdicsérte tevékenységünket. Persze kiemeltem elöadásomban az Ö szerepét a könyvakciónk támogatásában. Emlitettem, hogy az eddigi kormányok közül az Antallé volt az egyetlen, amelyik komoly anyagi segitséget nyujtott az elsö öt könyvünk kinyomtatásával.
Sok barátunk volt jelen, akik az esemény szinvonalát emelték, többek között: Kocsis István tört.iró, Szigyártó Zsuzsi, Pecze Ferenc Prof. a Hunyadi Szövetség elnöke, Bereczky György és Zoltán, Hábel György. A KMCSSZ pesti tagjai közül Sass Karcsi volt ott. Legközelebbi elödásomra több tagunkat hivom meg.
Az ilyenkor szokásos pogácsa és bor "lakoma" is emelte a jó hangulatot. Jeszenszky nagykövet Úr is találkozott régi ismerösökkel (Zimányi Magda) és több barátunkat is bemutattam, azaz praktikusan mindenkit, aki odajött hozzánk. Láthatóan jól érezte magát, barátok között volt.
Minden jelenlévö kapott egy CD lemezt, egy ismertetöt, a 47 sz. Hollót (aki nem kapott postán) és a "Syndrome II" példányát (ha tudta használni).
Az esemény sikeréhez döntöen hozzájárult Buda Márti, aki a rendezés oroszlánrészét teljesitette. Hálás köszönet érte!
Nota bene: A párt politika ebbe is beleszólt!
2
A nyár elején az egyik ujságiró barátommal próbáltunk helyet találni a könyvbemutatónknak. Antall István úgy vélte, a Szabó Ervin Könyvtár nagyterme méltó lenne munkásságunk bemutatására. Biztattak is a fiatal hölgyek, akik megmutatták a termet, de - amint mondták - a fönök engedélye is szükséges. Félelmem valóra vált, nem kaptuk meg a termet.
Már október elsején fax levelet küldtem az Országos Széchenyi Könyvtár igazgatóságának, hasonló kérelemmel. Természetesen nem kaptam választ. (Magyar közületek nem törik a nyakukat a válasz megírása ügyében) Amint Budapestre értem, felkerestem a könyvtár igazgatóját, - akinek külföldi távollétében - a helyettesével beszéltem. Némi kutatás után megtalálták a levelem és erösen biztatott, hogy semmi akadálya nem lesz az ügynek, de a végsö szó az elnöké. Rossz sejtelmeim voltak, tehát felhivtam szíves figyelmét, hogy Jeszenszky nagykövet Úr fogja a bevezetöt mondani. "Semmi probléma, hiszen a felesége itt dolgozik a könyvtárban" - volt a megnyugtató válasz. Hétfföre, vagy keddre igérte a végleges "boldogító igent". Hétfön telefonált, hogy egy készülö kiállitás miatt nem tudják a termet rendelkezésünkre bocsátani. Márcsak a "hecc kedvéért" is érdeklödtem, vajon megkaphatnánk-e a termet a kért idöszak elött vagy után. Erre nem volt felkészülve a telefonáló, de természetesen nemleges volt a válasz. Még sajnáltam is szegényt, hogy zavarba hoztam, hiszen nem ö volt visszautasítás okozója.
Végülis a nagykövet Úr szerzett termet a Batthyányi Alapitványnál. Erröl ennyit. Még jó, hogy ettöl a kormánytól semmit sem várunk.

December 7-én újabb könyvbemutatót rendeztünk a Magyarok Házában. Ezúttal a bevezetöt, illetve méltatást Dr. Zétényi Zsolt és Prof. Samu Mihály tartották. A Tölgyfa terem majdnem megtelt barátainkkal, akiknek a felsorolását el sem tudom kezdeni. Csak annyit, hogy ezen a FIDESZ vezetöségének két tagja is megjelent.
A hangulat kitünö volt végig, s a jó kérdések özönére kellett válaszolnunk.
------------------------------------------------
Lukács Csaba, erdélyi újságíró, felkeresett novemberben a MH-ban, hol hosszasan elbeszélgettünk munkánkról. Szóbakerült egy ismertetö cikk elhelyezése is, amelyben a könyvbemutatóra hivta volna fel a nagyközönség figyelmét. Ebböl sajnos nem lett semmi, mert a felelös szerkesztö nem volt elragadtatva a témától. Úgy vélhetö, nemcsak a közületi vezetök óvakodnak a nyugati kapcsolatoktól hanem egyik-másik szerkesztö sem tartja azt tanácsosnak. Ez sem ért meglepetésként!
A sors kiszámithatatlanságának köszönhetöen, Csabával Honoluluban találkoztunk újra. Mi minden évben ott telelünk a lányunkéknál, ö pedig összekötvén a kellemest a hasznossal riport alanyokat keresett az USA-ban és néhány napra átugrott a fotós barátjával e barátságos szigetre is.
Ebböl a beszélgetésböl komoly cikk kerekedett, amelyet a Magyar Nemzet ujság 2003, március 29-i .számában olvashattunk. Köszönet érte!

************
Szombaton, november 26-án sugározta a Kossuth Rádió a héten Cservenka Judittal régi barátunkkal ebben a témában készült beszélgetést. Többen hallották.
3
PARIS 1919: Six Months that Changed the World.
Margaret MacMillan tollából egy érdekes, számunkra fontos könyv jelent meg a nemzetközi könyvpiacon, a fenti kanadai cimmel (Random House of Canada Ltd., Toronto). Az eredeti angol kiadás cime Peacemakers (John Murray Publishers, Ltd., 2001). A kötet ára 53.00 CAD, minden nagyobb könyvkereskedésben kapható. Az U.K. kiadás árát nem tudjuk.
A szerzö egyetemi tanár Torontoban, dédunokája Lloyd George angol miniszterelnöknek, aki orszagunk egyik vonakodó sírásója és annak nyilvános megbánója volt.
Minket könyvének föként a Magyarországgal foglalkozó része érdekel. Meglepöen tárgyilagos, de látszik, hogy a magyar Trianon irodalmat nem ismeri alaposan. Ennek ellenére tényként ismeri el, hogy Magyarország trianoni megsemmisitése indokolatlan és teljesen igazságtalan volt.
A magyar "feudális" társadalmat sajnos csak a baloldali szakirodalomból ismeri. Mint majdnem minden történész, a gazdasági tényezöket, amelyek segitenek kialakitani egy bizonyos társadalmi rendszert, egyszerüen nem ismeri. Kissé elnagyitva ugyan, de leirja a vidéki életkörülményeket, az azokat elöidézö gazdasági tényezök ismeretetése nélkül.
Említi az óriási birtokokat, de azt nem közli olvasóival, hogy a tulajdonos családok legnagyobb része idegen származású volt, akik a Habsburg ház feltétlen támogatásáért kaptak tulajdonjogokat, vagy hitbizományt a törökök kiverése, a Rákóczi szabadságharc és 48/49-es szabadságharc leverése után.
A másik fontos, a földek igazságos elosztását lényegesen befolyásoló tényezöt, az ipari forradalom 150 éves késését sem említi. Pedig még egy - a marxista történelem hamisítást nem olvasott - történésznek is tudnia kell, hogy hazánknak sem tengerentúli gyarmata, sem ipara nem volt, amely a népfelesleget felvehette volna. Nagy Britania, Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium, Spanyolország és Portugália könnyen levezette az effajta gondokat, kivándorlás, és iparositás által.
Hazánk a Trianon gazdasági összeomlásából csak a "Györi program" meghirdetése után kezdett kilábolni és gyors ütemü iparosításba kezdeni. A tragédia az volt, hogy egyszerre iparosítottak minden rendelkezésre álló gazdasági forrás felhasználásával, igyekeztek a visszacsatolt területeket beépíteni az ország vérkeringésébe és ugyanakkor kénytelenek voltak egy nem kivánt háborút is folytatni. Ennek ellenére, 1943-44 telére az ipari termelés, a mezögazdaságival együtt, ugrásszerüen emelkedett. Olyan munkáshiány lépett fel, hogy ha a trend folytatódik, néhány éven belül súlyos munkaerö hiány állott volna be a mezögazdaságban. Az pedig a bank kölcsönök hiányában modernizálni képtelen hitbizományok felszámolásában és a magángazdaságok gépesítésében nyilvánult volna meg. A történelem másként rendelkezett. Az elért eredményekröl a kommunista közgazdászok egyszerüen nem vettek tudomást és összehasonlítási alapul is csak az 1939-es adatokat használták.
Ezekröl az adott körülményekröl történészeink alig tudnak valamit, a külföldiek pedig semmit. Igy MacMillan is csak a látszat alapján ítélkezik, ha felerészben reálisan is.
A továbbiakban prof. MacMillan a békekötés lefolyását tárgyalja könyvében.
4
Megerösíti azt a "Horthysta" állítást, hogy a trianoni tragédiánknak nagyrészét
Károlyi Mihály és Kun Béla bandája okozta. A kommunista hatalom átvétellel, Magyarország még a maradékát is elvesztette annak a szimpátiának, amelyet addig itt-ott élvezett. A románoknak pedig kitünö alkalmat adott arra, hogy a civilizáció megmentöiként tetszelegjenek, s egyúttal megszállják Budapestig és még azon is túl az országot. Ezeket az állitásokat a szerzö számtalan idézettel erösiti. (Ezalatt olyan alaposan és barbár módon kirabolták az országot, hogy a nyugati szövetségeseiknek, elsösorban az amerikaiaknak is szemet szúrt. Lásd: Bandholtz tábornok magyarul is megjelent könyvét)
A könyvnek más érdekessége is van. Az elöszót az a Mr. Richard Holbrooke írta, akinek a magyar származású felesége, ismert amerikai írónö, Marton Kati, nemrégiben éles kirohanást intézett ellenünk az állitólagos magyar "antiszemitizmus" miatt, az amerikai sajtóban. Az tisztán véletlen lehet, hogy a hölgy elözö férje Peter Jennings, hires TV hírszerkesztö (anchor man) könyvében (The Century) az 56-os forradalmunkat néhány szóban intézte el, holott maga is lelkesen és nagy szimpátiával tudósitott Budapeströl azokban a világot eresztékeiben megrázó, sorsdöntö idökben.
Nos, jó volna tudni, Mr. Holbrookenak, aki hatalmas befolyással rendelkezett a balkáni kérdés (részleges) megoldásában, van e valami köze ahhoz, hogy Bácskáról (Vajdaságról) olyan gyorsan elfeledkezett az USA és az EU.
Visszatérvén prof. MacMillan könyvére, örülhetünk, hogy aránylag elnézö volt velünk szemben és a miénkhez hasonló véleményre jutott: Trianon és Párizs egy bünös tévedés volt, amit MÉG nem tett jóvá a világ. Hogy tévedés ne essék, itt van a 20. fejezet eredeti angol záró szövege: "In 1945, the victorious Allies restored the boundaries of Trianon and there they remain, one of the arrangements from the Paris Peace Conference that has not been undone. Yet."
Köszönjük a jóindulatát és tárgyilagosságát, Professzor MacMillan! Reméljük, a jelenlegi magyar történészek is megkülönböztetett figyelemben fogják részesíteni könyvét.
Ez nem várható el a baloldali politikusoktól és történészektöl, akik Károlyi Mihályt még ma is nemzeti hösként tisztelik

************

NATO
Jellemzö a NATO fötitkárának, Lord Robertsonnak az esete. Március 3-án a román parlamentben beszédet mondott, amelyben keményen odamondogatott a románoknak a cigány ügyben. Ez érthetö, mert Romániában 1-6 millió "roma" él - attól függöen, hogy kinek a statisztikáját hisszük el, s a nyugati államok nem nagyon örülnek egy esetleges EU csatlakozás után meginduló áradatnak.
A fötitkár úr nem tartotta szükségesnek megemlíteni az ottani magyarok ügyét....
Ezt sérelmezvén, Koszorús Ferenc és Zoltáni Csaba az American-Hungarian Federation of Metropolitan Washington, nevében, hivatkozasokkal jól alátámasztott levelet irtak Robertson Lordnak.
Lipták Béla felkarolván az ügyet mindenkit hasonló levelek megírására kért fel.
5
Az alábbi örömteljes értesitést kaptuk:

A Magyar Tudományos Akadémia
köztestülete

tagjává fogadta

WOJATSEK KÁROLYT

a külhoni magyar tudományosság jeles képviselöjét.
Mint köztestületünk tagja,
gyarapitsa ezután is a magyar, s igy az egyetemes tudomány
eredményeit, tovább öregbitve ezáltal hazánk jó hirét
szerte a világon.

Budapest, 2002 október 15

**********************
Wojatsek professzor úr már egy évtizede sokban és folyamatosan segítette könyvakciónkat. Újabban a "The East-Central European Syndrome" cimü kiadványaink, a Huff István által vezetett "Human Rights for Minorities in Central Europe-Vancouver Society" akciói, az MVSZ elnöksége által kiadott "Fehér könyv", valamint a belgiumi Nádasdi Istvánék lobbyzása is javarészt az általa összeállított "The Benes Decrees" (és az "Addendum") címü kiadványára volt építve.
Pillanatnyilag a csehekröl szóló könyve ("From Trianon to the First Vienna Arbitral Award") és a magyar nyelvkönyve ("Hungarian Textbook and Grammar") van az ingyenes terjesztési jegyzékünkön
Az elöbbi könyvéböl sokat küldtünk az EU vezetöknek és képviselöknek is.
A csehekröl szóló könyve, valamint a "Benes Decrees" a honlapunkon is olvasható, úgyszintén az "Hungary - Eleven Hundred Years of Success" cimü CD lemezünkön is terjesztjük.
Wojatsek Károly a nemzet kincsei közé tartozik, éppúgy mint Balogh Sándor, Sisa István, André DuNay, Chászár Ede, Kosztin Árpád, Simon András és még sokan mások, akik a számüzetés éveiben nem szüntek meg idegen nyelven hazájukért dolgozni.
Ma a hazai kormányok és a tudós társaságok nem sietnek munkásságuk rendkivül értékét elismerni. Az egyetlen kivétel az akkori külügyminiszter, Jeszenszky Géza volt, aki elöterjesztésünkre több érdemes személynek ajándékozott magas kitüntetést. Azóta a különbözö kormányok mereven elzárkóztak a kitüntetések adományozásától, mondván: "Ha sokat adunk ki, a kitüntetések értékét csökkentjük." Hiába hivatkoztam arra, hogy negyvenöt év mulasztásait kellene behozni és hogy a kitüntetés értékét az csökkenti, ha arra méltatlanok kapják.
Ezért az MTA elismerése kétszeres értékü!
6
.

SZAPPANOS IMRE TAMÁS
Cst., az Amerikai Légierök ny. alezredese, április 8-án megtért öseihez Kecskeméten.
Tamás nyugdíjazása után hazatelepült Magyarországra. Kis házat vett Kecskemét határában, amelyet folyamatosan bövített, fejlesztett, átépített, csinositott.
Az elmúlt év folyamán az egyik fontos könyvünk angol nyersforditásának lectorálásán dolgozott a töle megszokott alapossággal és szaktudással. Májusra terveztünk néhány munkanapot a könyv szerzöjével hármasban, hogy a könyvet vegsö formájába öntsük. Erre már sajnos nem került sor.
Isten veled Szópy, nyugodj békében, hazánk földjében.
***************************
Andróczi Ferenc cst. minden Jubi tábor öcs. altáborában megjelent, rendszerint az orvosság gyanánt fogyasztott híres mézborával felszerelve. Krónikus, javithatatlan optimizmusa és jókedve mellett a befutott életpályája volt csodálatra méltó. Óriási teljesitmány volt egy vesztett háború után nulláról indulva, Amerikában egyetemi tanári poziciót kiharcolni. Nyugdíjazása után a mézbor készitésére specializálta magát a West Virginia-i birtokán.
Feri bátyánk bajban van. Nemrégiben agyvérzést kapott, amivel persze kórházba vitték, majd egy elfekvöbe. Szépen javult, már sakkpartikat is játszott. Közben - könnyen feltételezhetö okokból - magatehetetlennek nyilvánították a hatóságok.
Hiába akart egy magyar öregotthonba kerülni, nem engedték meg barátainak, hogy elvigyek az állam által kijelölt gondozóból. Az állami gépezet a hivatalos közegek pártjára állt, akik nyilván anyagi érdekekböl, nem akarják kiadni kezeik közül.
Közben, hogy tovább komplikálódjanak a dolgok, földre ejtették, minek következtében eltört a medencecsontja. Igy tényleg mozdithatatlanná vált.
A jogi hercehurca tovább folyik. Végre április 14-én megtartották a tárgyalást, amelyen már Ferit is megszólaltatták, de a biró még nem határozott....

.*************************
HOGY EZT IS MEGÉRTÜK!
Soros úrral egy táborba szorultunk, azon régi elv alapján, hogy "a szomszédom ellensége a barátom". Sorosnak komoly tervei vannak Erdély földjével kapcsolatban. Hogy mi célból, azt csak sejteni lehet. Ugyanis a bankján keresztül teljes gözzel vásárolja föl a földeket Erdélyben, ami erösen szemet szúrt a román kormánynak, pártoknak, titkos szolgálatoknak.
A románok azzal vádolják, hogy az általa segített Székelyföldi Fejlesztési Régió magyar autonomiát jelent és a támogatásra szánt EU pénzeket zsebrevágni szándékozik.
Most már javában áll a bál. Soros nemzetközi szinten támadja a románokat az emberi jogok, stb megsértéséért. A román nacionalisták heves ellentámadásban vannak. Persze Soros jobban bírja pénzzel és befolyással, igy nem ketséges a csetepaté végsö kimenetele... A kolozsvári Szabadság cimü újság április 16. számában részletes tájékoztatást kaphatunk az ügyröl.
Most csak az a kérdés, hogy jó e ez nekünk?
7
AZ EU LOBBYZÁS
Az év legnagyobb részében az EU lobbyzással foglalkoztunk. Három célunk volt:
1. Az u.n." Kedvezmény törvény" nyugati elfogadtatása
2. A "Benesi Dekrétumok" kiiktatása a cseh és szlovák alkotmányból, s ennek nyomán a sérelmet szenvedett magyarok kárpótlása.
3. Az utódállamokban élö véreink számára kiharcolni az autonómiákat.
A körülmények miatt, természetesen céljaink közül egyet sem sikerült megvalósitanunk. Ugyanis ahhoz az otthoni kormány eröteljes fellépése és az idegen elnyomás alatt lévö véreink - legalább jelképes - eröszak-akciója lett volna szükséges. Mindket feltétel hiányzott tavaly és valószinüleg a közeljövöben is hiányozni fog. Egyik fél sem képes felfogni és követni a Dél-Tyrol eredményes példáját.
Egy óriási és eddigelé megvalósíthatatlan célunkat azonban sikerült elérnünk akciótársainkkal együtt:
MA NINCS EGYETLEN EU KÉPVISELÖ, VEZETÖ, TANÁCSADÓ, KUTATÓ, AKI NEM HALLOTT VOLNA A MAGYARSÁG SÉRELMEIRÖL S AZOK HALADÉKTALAN MEGSZÜNTETÉSÉNEK LEHETÖSÉGÉRÖL.
Pillanatnyilag ugyan nem voltunk sikeresek, de a mag beérik elöbb-utóbb s a megfelelö idöben, arra alkalmas helyzetben élvezni fogjuk közös munkánk gyümölcsét. Addig a munkát teljes erövel folytatjuk.

***********

EU VÁLASZTÁS
"Tíz ország, háromnak az árából..."
Tudjuk, hogy amikor elöször szóbajött három állam csatlakozása, elég jók voltak a pénzügyi feltételek is. Közben egy pénzügyi zseninek eszébe jutott, hogy ha ilyen nagy a tülekedés, akkor talán akár tiz államot is be lehet lasszózni, háromnak az árából. Igy is történt. Felsorakoztatták a tíz országot, a háromra szánt pénzt elosztották arányosan tízfelé, majd lenyomták a nevetségesen kevés pénzt a torkunkon.
Most azt akarták, mindenki járuljon az urnához és szavazza meg a keserü jövöt. A kormány - szokása szerint - lefeküdt a nyugati követeléseknek. A kommunista utódpárt mindenre hajlandó, hogy elismerjék öket bona fide szociáldemokrata pártnak. Ezért is támogatják öket nyugaton.
A választás eredménye pont a célnak megfelelö volt. Az "IGEN" szavazatok döntö többséggel nyertek. Ez jó, mert végreis ott a helyünk, mást nem tehetünk, márcsak a a trianoni határokon kívülrekedt magyarok miatt sem.
Viszont az emberek többsége nem ment el szavazni. Ebböl Brüsszelben is megértették, hogy a magyar nép többsége sem a feltételekkel, sem a magyarokkal való pökhendi bánásmóddal nincs megelégedve. Elmondták a Népszabadság tudósitójának az ottani EU illetékesek:
"... a magyarok egy része rossz néven vette a státustörvény brüsszeli bírálatát, a francia elnök emlékezetes kioktató nyilatkozatát és az uniós reformviták közepette érthetöen nem látják tisztán a jövöt."
8
HIRÜNK A VILÁGBAN
History of Flight
A hírverési munkának soha nincs vége. Tavaly tünt fel, hogy az American Istitute of Aeronautics and Astronautics honlapjának "History of Flight" oldalain nincs magyar rész. A román barátaink itt is élen járnak. Nemcsak a saját kevéske feltalálóikat tálalták fel, hanem még egy magyar idökbeli erdélyi szász úttöröt is, mint románt mutatnak be. Hiába no, élelmes nép, tanulhatnánk tölük.
Kovács Máriát, Ausztráliából, illetve Angliából hazatelepedett nyugdíjas könyvtárost kértük meg, próbáljon összeállitani a magyar szakirodalomból egy megfelelö ismertetöt. Mária minden idejét a köznek szenteli. Rengeteg közérdekü cikket, levelet ír, és erre a feladatra is szivesen vállalkozott. Alapos kutatás és szakértöi véleményezések után elküldte a cikkét a fenti intézetnek. Hónapokig tartó hallgatás és noszogatás után végre felkerült a tanulmány a honlapra. Megnézhetjük az alanti cimen: www.flight100.org/history. Hálás köszönet Mária!
**********************
JÓ HIR IS AKAD
Seregélyes Marci cscst. jelenti:
2003, Ápr.19-én d.u. a "CBC Radio One" adó "Global Village" címü programja
keretében hallottam egy rövid riportot a Csángókról, "Csíksomlyó, Romania -
Chango Survival Skills" címen. Említették:
- hogy a magyar nyelvnek egy archaikus verzióját beszélik
- hogy büszkén ragaszkodnak nyelvükhöz és hagyományaikhoz
- hogy tiltva van nekik a magyar nyelvü szentmise és istentisztelet
- hogy ma már csak 60-70 ezren beszélik öseik nyelvét a 150 ezer helyett
Valamint hallhattunk: egy sejpítö pici gyermek dalolását, csángó dallamokat
- csángó népizene foszlányokat
Marci azonnal tollat (azaz számitógépet) ragadott és köszönö levelet írt Heather Hermant nevü müsor szerkesztö újságirónönek. KÖVETENDÖ PÉLDA!!!!!!!!

MAGYAR SZOLIDARITÁS LÁNGJA
Az 1933-as gödöllöi jamboree idején a MCSSZ Magyar Szolidaritás Napot rendezett. Az elöre megbeszélt napon cserkészeink tábortüzeket gyújtottak egész Magyarországon és a megszállt területeken. A megbeszélt idöben lobbantak fel a szolidaritás lángjai Gödöllön, a Hargitán, a Tátrában, a Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban. Mindenfelé, ahol magyar cserkészek voltak.
Szép és hasznos volna, ha felélesztenénk e felejthetetlen akciót.
Ajánlanám, hogy augusztus huszadikán este a budapesti tüzijáték kezdetének idejét vegyük alapul, s annak helyi idöszámitási órájában lobbanjanak fel a magyar testvériség tüzei az egész világon. Valószinüleg nincs olyan idözónája a földnek, ahol nem élnének magyarok, igy csak szervezés kérdése volna a megvalósitás: Tábortüz Croydonban, Fillmore-ban, Los Angelesben, egy gyufavillanás a Hargitán, gyertyák a budapesti lakásokban, mécses Dunaszerdahelyen, tábortüzek Rióban, Caracasban, Sydneyben, Münchenben, Oslóban, Krasznahorkán vagy Körösmezön.
Egy Budapesten meggyujtandó mécses csak másnap este aludna ki, miután a Magyar Szolidaritás Lángja körüljárta a föld minden lakott idözónáját.
Ez a kezdeményezés magyar identitástudatunk egyik pillére lehetne.
9
A SZORGALMAS CSEHEK
Kevés olyan nép volt a második világháború után, amelyik olyan kevéssé szolgált volna rá a gyöztesek oldalára való kerülésre, mint a cseh.
Nem elég, hogy visszaállították a párizsi-trianoni határaikat, amelyet elözöleg összehazudoztak és csaltak, hanem még többet is szereztek és engedélyt kaptak a németek kitelepitésére - már akiket nem mészároltak le. Tisztán a nyugatiakon múlott, hogy kollektiv bünösség kimondásával a magyarokat "csak" a teljes jogtalanságba taszították és egy részüket "lakosságcsere" és "háborús bünösség" hazug vádja alapján kitelepítették. Ezek jogi alapját, a "Benesi dekrétumokat" még ma sem helyezték hatályon kivül. Úgy tünik, hogy barátaik jóvoltából azokkal együtt lépnek be az Európai Unióba, az igazságosság és jogállamiság nagyobb dicsöségére. Ez persze minösíti az EU vezetöségét is.....
Egyik jó barátom, aki ma Németországban él, némi kutást rendezett a cseh ipar háború alatti ténykedéséröl. A távolról sem teljes eredményeket itt közlöm, föként a "bünös nemzet" gajdolóinak épülésére...
1. A sorolást kezdjük a CKD (Praha) 38 tonnás tankkal, amelyet 1942-ig gyártottak szorgalmasan. Ez a harckocsi mind fegyverzetben, mind páncélozásban jobb volt a német Pz.I és a Pz.II, típusoknál, amelyekkel a németek a háborút elkezdték. Ezt a jól bevált modelt a háború végéig használták és a német páncélos állománynak kb. 20%-át alkották.
2. Ugyanez a gyár termelte a hires Hetzer páncélvadász harckocsit is. Ezt az alap gépet használták többek között a tüzérek és a könnyü légvédelmi gépágyúsok is. A gyár 2800 darabot adott át a német hadseregnek, de a háború után is gyártották a cseh és svájci hadaknak.
3. A katonai teherautók gyártásában is jeleskedtek a csehek. A Praha Tatra és Skoda gyárak ezrével ontották a 2 és 6.5 tonnás tehergépkocsikat és a 6 tonnás vontatókat.
4. A kézifegyverek százezreit - ha nem millióit - és a töltények elképzelhetetlen mennyiségeit gyártották a németeknek a háború utolsó napjáig.
5. A tüzérségi anyagról ne is tegyünk említést, hiszen jól tudjuk a Skoda lövegeknek igen jó hírük volt, már az elsö világháború idejéböl.
A cseh hadiipar teljes erövel kiszolgálta a német fegyveres eröket. Békeszeretö nép lévén, a szabotázs is majdnem ismeretlen volt az utolsó pillanatokig.
Az amerikai háborús szakkönyvekben böségesen lehet adatokat, fényképeket találni a cseh hadiipar által tervezett és gyártott fegyverekröl.
Nyilván nem voltak túlságosan büszkék a háború alatti magatartásukra. Hogy a "szövetségeseik" elött némileg ellensúlyozzák gerinctelenségüket, a harcok befejezése után nekiestek nemcsak a Szudéta németeknek, hanem a német hadikórházakban fekvö magatehetetlen sebesülteknek, orvosoknak és ápolónöknek. A gyáván legyilkoltak számát hivatalosan is tizezrekre teszik, de valójában jóval több volt az áldozat. Néhány szám: Cheb 1000+, Nachod 220, Brno 600 etc. Ezekröl az embertelen, szégyenteljes cselekedetekröl olvashatunk a német irodalomban eleget (Például: Erwin Peter: "Von Vorkuta bis Astrachan) és a Szudéta német honlapokon is.
A nyugatiaknak ezek az "apró gyári hibák" nem tüntek fel. Kitartottak Benes és társaik mellet, mert hiszen a "good old Joe" igy kívánta tölük. Barátok....
10
KÖNYVAKCIÓ HIREI
1. Amint már ez lenni szokott, gondos elökészületek után elindultunk a téli tartózkodási helyünkre. A lányunkéknál még alig tettük le a csomagjainkat, amikor megnéztem az e-leveleimet. Meglepetés! Horváth Misi üzent, hogy lóhalálában küldjek át 200 CD lemezt Clevelandba, mert március 25-én már ki akarja osztani.
Nosza, riadóztatni kellett Désy-Nagy Lajos barátomat, aki az irodára és postára ügyel, nomeg Seregélyes Marcit. Summa-summárum éppen hogy sikerült, még a kanadai és amerikai posta is könyörületes volt.
Az International Community Council, a "Series of Country Briefings" sorozatában Magyarországra került a sor március 25-én, az Indepemdence, Ohio, város egyik nagy szállójának báltermében. Csak az ismertebb neveket emlitjük a vendégek, illetve szereplök közül: Böjtös László tb. konzul, Pereszlényi Márta, Papp Klára. Horváth Mihály cscst. beszámolója:
Kedves Szabolcs! Nagyon sikeres esténk volt. Kb. 250 vendég. Az egész szoba kidiszitve magyar népitárgyakal, információval, a cserkészekröl, a regösökröl (akik három táncot adtak elö), a clevelandi magyar múzeumtól (cserkész felnött vezetök által, Friedrich Mária, Temesváry András és Magdi) és más egyesületek, de föleg a múzeum és a cserkészek). Magyar kolbász, körözött, sajtos rudak, sütemények a vendégeknek.
A CD lemezeket nagy örömmel és érdeklödéssel fogadtak a résztvevık, kb. 140 db. ment el. Egy számítógépen a helyszinen bemutatam a lemeznek a tartamát és hogy, hogy és mint és miért készült. Nehezen hitték el, hogy ingyen adom. Simonyi András, nagykövet, vitt 10 db-t. a követség részére. Csatolva küldöm a program lapot. Ha nem bánod a maradék lemezeket megtartom jövendöbeli kiosztásra.
***
2. A kanadai Széchenyi Society is igényelt 40 darab CD lemezt, amit önköltségi áron küldtünk el számukra.
***
3. Március végefelé küldtünk szét körlevelet az amerikai egyetemi könyvtárak cimére. Az igénylölapon a felsorolt maradék könyveink mellett a CD lemezünk is szerepel. Ezzel elkezdödött az akciónk 18. menete. Április elejétöl folyamatosan kapjuk az igényléseket postán és faxon.
***
4. A honlapunk olvasói közül is sokan igénylik a lemezünket. Nem csoda, hiszen egy kis könyvtárra való értékes könyv van rajta.
***
Vélhetöen rövidesen kifogy a CD második kiadása is. A harmadik (bövitett) kiadást egyidöben adjuk közre a legújabb könyveink postázásával, úgy szeptember-október tájékán.
***
2002 november 26-27-én Kassán voltam Balassa Zoltánnal megbeszélni a szlovák történelemkönyv tartalmát. Átadtam néhány forrásmunkát, amelyeket talán fel lehet használni. Többek között Hlinka Páter beszélgetését Stephen Bonsal amerikai diplomatával is. Azóta már több fejezetet megkaptam. Remélhetöen május végére, legkésöbb június közepére már elkezdödhet a szlovák és angol fordítás.
Több más könyvünk nyomdai elökészítése folyamatban van.
11
TÁMOGATÓINK
2002, októbertöl, december 31-ig beérkezett adományok. Több adomány esetén az évi végösszeget mutatjuk

Köszönjük adományát! Ön ezzel a külföldi magyar társadalomnak ahhoz a törpe kisebbségéhez tartozik, akik nemcsak aggódnak hazánkért de támogatást is adnak a magyarság hirének javitása és érdekeinek elismertetése érdekeben kifejtett munkánkhoz.
KÖSZÖNET MUNKATÁRSAINKNAK:
Cseremely Péter, Désy-Nagy Lajos, Szappanos Tamás (+), Szöke János, Csóli Simon, Fekete Tibor, Wojatsek Károly, Kardos Géza, Kaffka Margit, Bányai Ferenc, Buda Márta, a Makk Család, Glóbits László, Zimányi Magda, a Gráber család, Dr. Forgách Péter, Somogyi Vince, Beodray Ferenc, Kis Ferenc, Tarnóy Éva, Lamperth Cili, Huff István, Vámosi József-Margit, Mézes Miklós, Balogh Sándor.
Kiemelt köszönet jár a nehéz fizikai munkával is járó postázásért Magyaródy Rózsinak, Forgách Katinak és Seregélyes Marcinak, akik Buffaloból indították útjára a kb. 250 nehéz csomagot az EU és Washington címeire. Kati még a tetemes postaköltséget is megelölegezte.
12
ÉRDEKES LEVELEK
A honlapunkon keresztül sok levél érkezett az évek folyamán. Régebben közöltünk is néhányat. Különösen jólesöek azok, amelyeket második-harmadik generációs egyetemisták irnak. Nagyon örülnek, hogy végre találtak egy olyan adatbázist, ami majdnem minden óhazát érintö kérdésre jó, tisztességes feleletet ad, azon a nyelven, amelyen jól értenek.
Most az EU akcióink kapcsán kapunk leveleket. Sokan valóban örülnek az ajándékba kapott könyveknek s szép leveleket irnak. Mások, képviselök, miniszterek, nagykövetek, stb. udvariasságból eresztenek meg pár sort.
Az EU vezetöi közül is írtak néhányan. Herr Comissioner Verheugen egyik titkára, Pierre Mirel is megpróbálta tisztára mosni gazdáját. A Velencei Jelentésre hivatkozott a kedvezménytörvény kritikájával kapcsolatban, de nem vette figyelembe annak az irománynak másfajta magyarázatát. Tehát ösi politikusi fogással mellébeszélt.
Wilfried Gruber budapesti német nagykövet úr négy sorban köszönte meg a küldeményt és biztositott a Sisa könyv könyvtárba helyezéséröl.
Patsy Sorensen (EU) különösen örült a "The East-Central European Syndrome" cimü kiadványunknak, amit nagyon értékesnek tart.
Ugyancsak a fehér könyvünkben olvasottaknak és a Spiritnek örült Daniel Ducarme (Ministre d'Etat).
Még sokan mások gratuláltak a "The East-Central European Syndrome" kiadványunkhoz és hálálkodtak a Spirit of Hungary cimü könyvünkért. Ez utóbbit több amerikai szenátor is megköszönte.
Különösen örültünk az osztrák külügyminisztérium levelének. Dr. Hans Winkler nagykövet, a külügyminisztere nevében külön kiemelte a Benes Decrétum cikket. Ezen felül, megnézte a honlapunkat is, amihez külön gratulált: "...I also commend you for your internet website, which provides most valuable information."
Ezek a levelek arról tesznek bizonyságot, hogy a mi és végvári társaink munkája nem hiábavaló. Az elmúlt évben többet tettünk a a magyarság bajainak megismertetésére, mint az eddigi kormányok együttvéve. Amint irtam már máshol is, ma már nincs olyan külügyekkel foglalkozó politikus és diplomata Európában, aki ne tudná, hogy az "The East-Central European Syndrome" van, létezik és azt elöbb-utóbb orvosolni kell. Mi csak a bizonyítható igazsággal törödünk nem pedig az "utódállamok érzékenységével"
Már csak a magyarországi kormányok és diplomaták (sub rosa?) közremüködése hiányzik. Azt pedig nekik kellene kezdeményezniök....

NÉZZE MEG HONLAPUNKAT:
http://www.hungary.com/corvinus
-------------------------------------------------------------
© Published by S.J. Magyaródy