A H O L L Ó 105 SZ. ÖCSCS. HUNYADI MATYAS MUNKAKÖZÖSSÉG HUNGARIAN SCOUTS ALUMNI ASSOCIATION Homepage: http://www.hungary.com/corvinus/
48.sz. 2003, április 30 KÖNYVBEMUTATÓ Sajtótájékoztatót
illetve könyvbemutatót tartottunk 2002, november 19-én Budapesten a
Batthyányi Alapitvány nagytermében (Eötvös utca 24, I. em. 10),
amelynek bevezetöjét Jeszenszky Géza - volt Washingtoni magyar
nagykövet - mondotta el. Az újságirók nem tolongtak, de a rádiósok
közül Gecse Géza, Antall István, volt ott. A Szülöföldünk szerkesztöje,
Cservenka Judit, egy félórás beszélgetést vett fel délelött a Magyarok
Házában, amit nemcsak ott, hanem a Kossuth rádióban is elhelyezett
ebböl néhány percet. Tudtommal egy ujságiró volt csak jelen (G. Tóth
Sándor - Magyar Nemzet - , Márti ismeröse). Sajnos Oplatka András,
a Neue Züricher Zeitung külügyi szakértöje is akkor tartotta
könyvbemutatóját, igy a külügyes újságirók oda tolongtak. Ezt Cservenka
Judit jelezte, igy nem számolhattunk sok újságiróval, akik különben
talán eljöttek volna. Jelen voltak - többek között - Nádasdi István
(Brüsszel), Patrubány Miklós, a fiatal történész Fejérdy G., Zimányi
Magda (hozott egy Kicsi nevü erdélyi aktivistát), Benkö Levente
(FIDESZ, a kabinettböl is volt valaki vele), Juhász András (OSZK), Prof.
Jeszenszky hosszasabban beszélt, nagyon megdicsérte tevékenységünket.
Persze kiemeltem elöadásomban az Ö szerepét a könyvakciónk
támogatásában. Emlitettem, hogy az eddigi kormányok közül az Antallé
volt az egyetlen, amelyik komoly anyagi segitséget nyujtott az elsö öt
könyvünk kinyomtatásával. Sok barátunk volt jelen, akik az esemény
szinvonalát emelték, többek között: Kocsis István tört.iró, Szigyártó
Zsuzsi, Pecze Ferenc Prof. a Hunyadi Szövetség elnöke, Bereczky György
és Zoltán, Hábel György. A KMCSSZ pesti tagjai közül Sass Karcsi volt
ott. Legközelebbi elödásomra több tagunkat hivom meg. Az ilyenkor
szokásos pogácsa és bor "lakoma" is emelte a jó hangulatot. Jeszenszky
nagykövet Úr is találkozott régi ismerösökkel (Zimányi Magda) és több
barátunkat is bemutattam, azaz praktikusan mindenkit, aki odajött
hozzánk. Láthatóan jól érezte magát, barátok között volt. Minden
jelenlévö kapott egy CD lemezt, egy ismertetöt, a 47 sz. Hollót (aki
nem kapott postán) és a "Syndrome II" példányát (ha tudta használni). Az esemény sikeréhez döntöen hozzájárult Buda Márti, aki a rendezés oroszlánrészét teljesitette. Hálás köszönet érte! Nota bene: A párt politika ebbe is beleszólt! 2 A
nyár elején az egyik ujságiró barátommal próbáltunk helyet találni a
könyvbemutatónknak. Antall István úgy vélte, a Szabó Ervin Könyvtár
nagyterme méltó lenne munkásságunk bemutatására. Biztattak is a fiatal
hölgyek, akik megmutatták a termet, de - amint mondták - a fönök
engedélye is szükséges. Félelmem valóra vált, nem kaptuk meg a termet. Már
október elsején fax levelet küldtem az Országos Széchenyi Könyvtár
igazgatóságának, hasonló kérelemmel. Természetesen nem kaptam választ.
(Magyar közületek nem törik a nyakukat a válasz megírása ügyében) Amint
Budapestre értem, felkerestem a könyvtár igazgatóját, - akinek külföldi
távollétében - a helyettesével beszéltem. Némi kutatás után megtalálták
a levelem és erösen biztatott, hogy semmi akadálya nem lesz az ügynek,
de a végsö szó az elnöké. Rossz sejtelmeim voltak, tehát felhivtam
szíves figyelmét, hogy Jeszenszky nagykövet Úr fogja a bevezetöt
mondani. "Semmi probléma, hiszen a felesége itt dolgozik a könyvtárban"
- volt a megnyugtató válasz. Hétfföre, vagy keddre igérte a végleges
"boldogító igent". Hétfön telefonált, hogy egy készülö kiállitás miatt
nem tudják a termet rendelkezésünkre bocsátani. Márcsak a "hecc
kedvéért" is érdeklödtem, vajon megkaphatnánk-e a termet a kért idöszak
elött vagy után. Erre nem volt felkészülve a telefonáló, de
természetesen nemleges volt a válasz. Még sajnáltam is szegényt, hogy
zavarba hoztam, hiszen nem ö volt visszautasítás okozója. Végülis a
nagykövet Úr szerzett termet a Batthyányi Alapitványnál. Erröl ennyit.
Még jó, hogy ettöl a kormánytól semmit sem várunk.
December 7-én
újabb könyvbemutatót rendeztünk a Magyarok Házában. Ezúttal a
bevezetöt, illetve méltatást Dr. Zétényi Zsolt és Prof. Samu Mihály
tartották. A Tölgyfa terem majdnem megtelt barátainkkal, akiknek a
felsorolását el sem tudom kezdeni. Csak annyit, hogy ezen a FIDESZ
vezetöségének két tagja is megjelent. A hangulat kitünö volt végig, s a jó kérdések özönére kellett válaszolnunk. ------------------------------------------------ Lukács
Csaba, erdélyi újságíró, felkeresett novemberben a MH-ban, hol
hosszasan elbeszélgettünk munkánkról. Szóbakerült egy ismertetö cikk
elhelyezése is, amelyben a könyvbemutatóra hivta volna fel a
nagyközönség figyelmét. Ebböl sajnos nem lett semmi, mert a felelös
szerkesztö nem volt elragadtatva a témától. Úgy vélhetö, nemcsak a
közületi vezetök óvakodnak a nyugati kapcsolatoktól hanem egyik-másik
szerkesztö sem tartja azt tanácsosnak. Ez sem ért meglepetésként! A
sors kiszámithatatlanságának köszönhetöen, Csabával Honoluluban
találkoztunk újra. Mi minden évben ott telelünk a lányunkéknál, ö pedig
összekötvén a kellemest a hasznossal riport alanyokat keresett az
USA-ban és néhány napra átugrott a fotós barátjával e barátságos
szigetre is. Ebböl a beszélgetésböl komoly cikk kerekedett, amelyet
a Magyar Nemzet ujság 2003, március 29-i .számában olvashattunk.
Köszönet érte!
************ Szombaton, november 26-án
sugározta a Kossuth Rádió a héten Cservenka Judittal régi barátunkkal
ebben a témában készült beszélgetést. Többen hallották. 3 PARIS 1919: Six Months that Changed the World. Margaret
MacMillan tollából egy érdekes, számunkra fontos könyv jelent meg a
nemzetközi könyvpiacon, a fenti kanadai cimmel (Random House of Canada
Ltd., Toronto). Az eredeti angol kiadás cime Peacemakers (John Murray
Publishers, Ltd., 2001). A kötet ára 53.00 CAD, minden nagyobb
könyvkereskedésben kapható. Az U.K. kiadás árát nem tudjuk. A
szerzö egyetemi tanár Torontoban, dédunokája Lloyd George angol
miniszterelnöknek, aki orszagunk egyik vonakodó sírásója és annak
nyilvános megbánója volt. Minket könyvének föként a Magyarországgal
foglalkozó része érdekel. Meglepöen tárgyilagos, de látszik, hogy a
magyar Trianon irodalmat nem ismeri alaposan. Ennek ellenére tényként
ismeri el, hogy Magyarország trianoni megsemmisitése indokolatlan és
teljesen igazságtalan volt. A magyar "feudális" társadalmat sajnos
csak a baloldali szakirodalomból ismeri. Mint majdnem minden történész,
a gazdasági tényezöket, amelyek segitenek kialakitani egy bizonyos
társadalmi rendszert, egyszerüen nem ismeri. Kissé elnagyitva ugyan, de
leirja a vidéki életkörülményeket, az azokat elöidézö gazdasági
tényezök ismeretetése nélkül. Említi az óriási birtokokat, de azt
nem közli olvasóival, hogy a tulajdonos családok legnagyobb része
idegen származású volt, akik a Habsburg ház feltétlen támogatásáért
kaptak tulajdonjogokat, vagy hitbizományt a törökök kiverése, a Rákóczi
szabadságharc és 48/49-es szabadságharc leverése után. A másik
fontos, a földek igazságos elosztását lényegesen befolyásoló tényezöt,
az ipari forradalom 150 éves késését sem említi. Pedig még egy - a
marxista történelem hamisítást nem olvasott - történésznek is tudnia
kell, hogy hazánknak sem tengerentúli gyarmata, sem ipara nem volt,
amely a népfelesleget felvehette volna. Nagy Britania, Franciaország,
Németország, Hollandia, Belgium, Spanyolország és Portugália könnyen
levezette az effajta gondokat, kivándorlás, és iparositás által. Hazánk
a Trianon gazdasági összeomlásából csak a "Györi program" meghirdetése
után kezdett kilábolni és gyors ütemü iparosításba kezdeni. A tragédia
az volt, hogy egyszerre iparosítottak minden rendelkezésre álló
gazdasági forrás felhasználásával, igyekeztek a visszacsatolt
területeket beépíteni az ország vérkeringésébe és ugyanakkor
kénytelenek voltak egy nem kivánt háborút is folytatni. Ennek ellenére,
1943-44 telére az ipari termelés, a mezögazdaságival együtt,
ugrásszerüen emelkedett. Olyan munkáshiány lépett fel, hogy ha a trend
folytatódik, néhány éven belül súlyos munkaerö hiány állott volna be a
mezögazdaságban. Az pedig a bank kölcsönök hiányában modernizálni
képtelen hitbizományok felszámolásában és a magángazdaságok
gépesítésében nyilvánult volna meg. A történelem másként rendelkezett.
Az elért eredményekröl a kommunista közgazdászok egyszerüen nem vettek
tudomást és összehasonlítási alapul is csak az 1939-es adatokat
használták. Ezekröl az adott körülményekröl történészeink alig
tudnak valamit, a külföldiek pedig semmit. Igy MacMillan is csak a
látszat alapján ítélkezik, ha felerészben reálisan is. A továbbiakban prof. MacMillan a békekötés lefolyását tárgyalja könyvében. 4 Megerösíti azt a "Horthysta" állítást, hogy a trianoni tragédiánknak nagyrészét Károlyi
Mihály és Kun Béla bandája okozta. A kommunista hatalom átvétellel,
Magyarország még a maradékát is elvesztette annak a szimpátiának,
amelyet addig itt-ott élvezett. A románoknak pedig kitünö alkalmat
adott arra, hogy a civilizáció megmentöiként tetszelegjenek, s egyúttal
megszállják Budapestig és még azon is túl az országot. Ezeket az
állitásokat a szerzö számtalan idézettel erösiti. (Ezalatt olyan
alaposan és barbár módon kirabolták az országot, hogy a nyugati
szövetségeseiknek, elsösorban az amerikaiaknak is szemet szúrt. Lásd:
Bandholtz tábornok magyarul is megjelent könyvét) A könyvnek más
érdekessége is van. Az elöszót az a Mr. Richard Holbrooke írta, akinek
a magyar származású felesége, ismert amerikai írónö, Marton Kati,
nemrégiben éles kirohanást intézett ellenünk az állitólagos magyar
"antiszemitizmus" miatt, az amerikai sajtóban. Az tisztán véletlen
lehet, hogy a hölgy elözö férje Peter Jennings, hires TV hírszerkesztö
(anchor man) könyvében (The Century) az 56-os forradalmunkat néhány
szóban intézte el, holott maga is lelkesen és nagy szimpátiával
tudósitott Budapeströl azokban a világot eresztékeiben megrázó,
sorsdöntö idökben. Nos, jó volna tudni, Mr. Holbrookenak, aki
hatalmas befolyással rendelkezett a balkáni kérdés (részleges)
megoldásában, van e valami köze ahhoz, hogy Bácskáról (Vajdaságról)
olyan gyorsan elfeledkezett az USA és az EU. Visszatérvén prof.
MacMillan könyvére, örülhetünk, hogy aránylag elnézö volt velünk
szemben és a miénkhez hasonló véleményre jutott: Trianon és Párizs egy
bünös tévedés volt, amit MÉG nem tett jóvá a világ. Hogy tévedés ne
essék, itt van a 20. fejezet eredeti angol záró szövege: "In 1945, the
victorious Allies restored the boundaries of Trianon and there they
remain, one of the arrangements from the Paris Peace Conference that
has not been undone. Yet." Köszönjük a jóindulatát és
tárgyilagosságát, Professzor MacMillan! Reméljük, a jelenlegi magyar
történészek is megkülönböztetett figyelemben fogják részesíteni
könyvét. Ez nem várható el a baloldali politikusoktól és történészektöl, akik Károlyi Mihályt még ma is nemzeti hösként tisztelik
************
NATO Jellemzö
a NATO fötitkárának, Lord Robertsonnak az esete. Március 3-án a román
parlamentben beszédet mondott, amelyben keményen odamondogatott a
románoknak a cigány ügyben. Ez érthetö, mert Romániában 1-6 millió
"roma" él - attól függöen, hogy kinek a statisztikáját hisszük el, s a
nyugati államok nem nagyon örülnek egy esetleges EU csatlakozás után
meginduló áradatnak. A fötitkár úr nem tartotta szükségesnek megemlíteni az ottani magyarok ügyét.... Ezt
sérelmezvén, Koszorús Ferenc és Zoltáni Csaba az American-Hungarian
Federation of Metropolitan Washington, nevében, hivatkozasokkal jól
alátámasztott levelet irtak Robertson Lordnak. Lipták Béla felkarolván az ügyet mindenkit hasonló levelek megírására kért fel. 5 Az alábbi örömteljes értesitést kaptuk:
A Magyar Tudományos Akadémia köztestülete
tagjává fogadta
WOJATSEK KÁROLYT
a külhoni magyar tudományosság jeles képviselöjét. Mint köztestületünk tagja, gyarapitsa ezután is a magyar, s igy az egyetemes tudomány eredményeit, tovább öregbitve ezáltal hazánk jó hirét szerte a világon.
Budapest, 2002 október 15
********************** Wojatsek
professzor úr már egy évtizede sokban és folyamatosan segítette
könyvakciónkat. Újabban a "The East-Central European Syndrome" cimü
kiadványaink, a Huff István által vezetett "Human Rights for Minorities
in Central Europe-Vancouver Society" akciói, az MVSZ elnöksége által
kiadott "Fehér könyv", valamint a belgiumi Nádasdi Istvánék lobbyzása
is javarészt az általa összeállított "The Benes Decrees" (és az
"Addendum") címü kiadványára volt építve. Pillanatnyilag a csehekröl
szóló könyve ("From Trianon to the First Vienna Arbitral Award") és a
magyar nyelvkönyve ("Hungarian Textbook and Grammar") van az ingyenes
terjesztési jegyzékünkön Az elöbbi könyvéböl sokat küldtünk az EU vezetöknek és képviselöknek is. A
csehekröl szóló könyve, valamint a "Benes Decrees" a honlapunkon is
olvasható, úgyszintén az "Hungary - Eleven Hundred Years of Success"
cimü CD lemezünkön is terjesztjük. Wojatsek Károly a nemzet kincsei
közé tartozik, éppúgy mint Balogh Sándor, Sisa István, André DuNay,
Chászár Ede, Kosztin Árpád, Simon András és még sokan mások, akik a
számüzetés éveiben nem szüntek meg idegen nyelven hazájukért dolgozni. Ma
a hazai kormányok és a tudós társaságok nem sietnek munkásságuk
rendkivül értékét elismerni. Az egyetlen kivétel az akkori
külügyminiszter, Jeszenszky Géza volt, aki elöterjesztésünkre több
érdemes személynek ajándékozott magas kitüntetést. Azóta a különbözö
kormányok mereven elzárkóztak a kitüntetések adományozásától, mondván:
"Ha sokat adunk ki, a kitüntetések értékét csökkentjük." Hiába
hivatkoztam arra, hogy negyvenöt év mulasztásait kellene behozni és
hogy a kitüntetés értékét az csökkenti, ha arra méltatlanok kapják. Ezért az MTA elismerése kétszeres értékü! 6 .
SZAPPANOS IMRE TAMÁS Cst., az Amerikai Légierök ny. alezredese, április 8-án megtért öseihez Kecskeméten. Tamás
nyugdíjazása után hazatelepült Magyarországra. Kis házat vett Kecskemét
határában, amelyet folyamatosan bövített, fejlesztett, átépített,
csinositott. Az elmúlt év folyamán az egyik fontos könyvünk angol
nyersforditásának lectorálásán dolgozott a töle megszokott alapossággal
és szaktudással. Májusra terveztünk néhány munkanapot a könyv
szerzöjével hármasban, hogy a könyvet vegsö formájába öntsük. Erre már
sajnos nem került sor. Isten veled Szópy, nyugodj békében, hazánk földjében. *************************** Andróczi
Ferenc cst. minden Jubi tábor öcs. altáborában megjelent, rendszerint
az orvosság gyanánt fogyasztott híres mézborával felszerelve. Krónikus,
javithatatlan optimizmusa és jókedve mellett a befutott életpályája
volt csodálatra méltó. Óriási teljesitmány volt egy vesztett háború
után nulláról indulva, Amerikában egyetemi tanári poziciót kiharcolni.
Nyugdíjazása után a mézbor készitésére specializálta magát a West
Virginia-i birtokán. Feri bátyánk bajban van. Nemrégiben agyvérzést
kapott, amivel persze kórházba vitték, majd egy elfekvöbe. Szépen
javult, már sakkpartikat is játszott. Közben - könnyen feltételezhetö
okokból - magatehetetlennek nyilvánították a hatóságok. Hiába
akart egy magyar öregotthonba kerülni, nem engedték meg barátainak,
hogy elvigyek az állam által kijelölt gondozóból. Az állami gépezet a
hivatalos közegek pártjára állt, akik nyilván anyagi érdekekböl, nem
akarják kiadni kezeik közül. Közben, hogy tovább komplikálódjanak
a dolgok, földre ejtették, minek következtében eltört a medencecsontja.
Igy tényleg mozdithatatlanná vált. A jogi hercehurca tovább folyik.
Végre április 14-én megtartották a tárgyalást, amelyen már Ferit is
megszólaltatták, de a biró még nem határozott....
.************************* HOGY EZT IS MEGÉRTÜK! Soros
úrral egy táborba szorultunk, azon régi elv alapján, hogy "a szomszédom
ellensége a barátom". Sorosnak komoly tervei vannak Erdély földjével
kapcsolatban. Hogy mi célból, azt csak sejteni lehet. Ugyanis a bankján
keresztül teljes gözzel vásárolja föl a földeket Erdélyben, ami erösen
szemet szúrt a román kormánynak, pártoknak, titkos szolgálatoknak. A
románok azzal vádolják, hogy az általa segített Székelyföldi
Fejlesztési Régió magyar autonomiát jelent és a támogatásra szánt EU
pénzeket zsebrevágni szándékozik. Most már javában áll a bál.
Soros nemzetközi szinten támadja a románokat az emberi jogok, stb
megsértéséért. A román nacionalisták heves ellentámadásban vannak.
Persze Soros jobban bírja pénzzel és befolyással, igy nem ketséges a
csetepaté végsö kimenetele... A kolozsvári Szabadság cimü újság április
16. számában részletes tájékoztatást kaphatunk az ügyröl. Most csak az a kérdés, hogy jó e ez nekünk? 7 AZ EU LOBBYZÁS Az év legnagyobb részében az EU lobbyzással foglalkoztunk. Három célunk volt: 1. Az u.n." Kedvezmény törvény" nyugati elfogadtatása 2. A "Benesi Dekrétumok" kiiktatása a cseh és szlovák alkotmányból, s ennek nyomán a sérelmet szenvedett magyarok kárpótlása. 3. Az utódállamokban élö véreink számára kiharcolni az autonómiákat.
A körülmények miatt, természetesen céljaink közül egyet sem sikerült
megvalósitanunk. Ugyanis ahhoz az otthoni kormány eröteljes fellépése
és az idegen elnyomás alatt lévö véreink - legalább jelképes -
eröszak-akciója lett volna szükséges. Mindket feltétel hiányzott tavaly
és valószinüleg a közeljövöben is hiányozni fog. Egyik fél sem képes
felfogni és követni a Dél-Tyrol eredményes példáját. Egy óriási és eddigelé megvalósíthatatlan célunkat azonban sikerült elérnünk akciótársainkkal együtt: MA
NINCS EGYETLEN EU KÉPVISELÖ, VEZETÖ, TANÁCSADÓ, KUTATÓ, AKI NEM HALLOTT
VOLNA A MAGYARSÁG SÉRELMEIRÖL S AZOK HALADÉKTALAN MEGSZÜNTETÉSÉNEK
LEHETÖSÉGÉRÖL. Pillanatnyilag ugyan nem voltunk sikeresek, de a mag
beérik elöbb-utóbb s a megfelelö idöben, arra alkalmas helyzetben
élvezni fogjuk közös munkánk gyümölcsét. Addig a munkát teljes erövel
folytatjuk.
***********
EU VÁLASZTÁS "Tíz ország, háromnak az árából..." Tudjuk,
hogy amikor elöször szóbajött három állam csatlakozása, elég jók voltak
a pénzügyi feltételek is. Közben egy pénzügyi zseninek eszébe jutott,
hogy ha ilyen nagy a tülekedés, akkor talán akár tiz államot is be
lehet lasszózni, háromnak az árából. Igy is történt. Felsorakoztatták a
tíz országot, a háromra szánt pénzt elosztották arányosan tízfelé, majd
lenyomták a nevetségesen kevés pénzt a torkunkon. Most azt akarták,
mindenki járuljon az urnához és szavazza meg a keserü jövöt. A kormány
- szokása szerint - lefeküdt a nyugati követeléseknek. A kommunista
utódpárt mindenre hajlandó, hogy elismerjék öket bona fide
szociáldemokrata pártnak. Ezért is támogatják öket nyugaton. A
választás eredménye pont a célnak megfelelö volt. Az "IGEN" szavazatok
döntö többséggel nyertek. Ez jó, mert végreis ott a helyünk, mást nem
tehetünk, márcsak a a trianoni határokon kívülrekedt magyarok miatt
sem. Viszont az emberek többsége nem ment el szavazni. Ebböl
Brüsszelben is megértették, hogy a magyar nép többsége sem a
feltételekkel, sem a magyarokkal való pökhendi bánásmóddal nincs
megelégedve. Elmondták a Népszabadság tudósitójának az ottani EU
illetékesek: "... a magyarok egy része rossz néven vette a
státustörvény brüsszeli bírálatát, a francia elnök emlékezetes kioktató
nyilatkozatát és az uniós reformviták közepette érthetöen nem látják
tisztán a jövöt." 8 HIRÜNK A VILÁGBAN History of Flight A
hírverési munkának soha nincs vége. Tavaly tünt fel, hogy az American
Istitute of Aeronautics and Astronautics honlapjának "History of
Flight" oldalain nincs magyar rész. A román barátaink itt is élen
járnak. Nemcsak a saját kevéske feltalálóikat tálalták fel, hanem még
egy magyar idökbeli erdélyi szász úttöröt is, mint románt mutatnak be.
Hiába no, élelmes nép, tanulhatnánk tölük. Kovács Máriát,
Ausztráliából, illetve Angliából hazatelepedett nyugdíjas könyvtárost
kértük meg, próbáljon összeállitani a magyar szakirodalomból egy
megfelelö ismertetöt. Mária minden idejét a köznek szenteli. Rengeteg
közérdekü cikket, levelet ír, és erre a feladatra is szivesen
vállalkozott. Alapos kutatás és szakértöi véleményezések után elküldte
a cikkét a fenti intézetnek. Hónapokig tartó hallgatás és noszogatás
után végre felkerült a tanulmány a honlapra. Megnézhetjük az alanti
cimen: www.flight100.org/history. Hálás köszönet Mária! ********************** JÓ HIR IS AKAD Seregélyes Marci cscst. jelenti: 2003, Ápr.19-én d.u. a "CBC Radio One" adó "Global Village" címü programja keretében hallottam egy rövid riportot a Csángókról, "Csíksomlyó, Romania - Chango Survival Skills" címen. Említették: - hogy a magyar nyelvnek egy archaikus verzióját beszélik - hogy büszkén ragaszkodnak nyelvükhöz és hagyományaikhoz - hogy tiltva van nekik a magyar nyelvü szentmise és istentisztelet - hogy ma már csak 60-70 ezren beszélik öseik nyelvét a 150 ezer helyett Valamint hallhattunk: egy sejpítö pici gyermek dalolását, csángó dallamokat - csángó népizene foszlányokat Marci
azonnal tollat (azaz számitógépet) ragadott és köszönö levelet írt
Heather Hermant nevü müsor szerkesztö újságirónönek. KÖVETENDÖ
PÉLDA!!!!!!!!
MAGYAR SZOLIDARITÁS LÁNGJA Az 1933-as
gödöllöi jamboree idején a MCSSZ Magyar Szolidaritás Napot rendezett.
Az elöre megbeszélt napon cserkészeink tábortüzeket gyújtottak egész
Magyarországon és a megszállt területeken. A megbeszélt idöben
lobbantak fel a szolidaritás lángjai Gödöllön, a Hargitán, a Tátrában,
a Mecsekben, Szabadkán, a Bakonyban. Mindenfelé, ahol magyar cserkészek
voltak. Szép és hasznos volna, ha felélesztenénk e felejthetetlen akciót. Ajánlanám,
hogy augusztus huszadikán este a budapesti tüzijáték kezdetének idejét
vegyük alapul, s annak helyi idöszámitási órájában lobbanjanak fel a
magyar testvériség tüzei az egész világon. Valószinüleg nincs olyan
idözónája a földnek, ahol nem élnének magyarok, igy csak szervezés
kérdése volna a megvalósitás: Tábortüz Croydonban, Fillmore-ban, Los
Angelesben, egy gyufavillanás a Hargitán, gyertyák a budapesti
lakásokban, mécses Dunaszerdahelyen, tábortüzek Rióban, Caracasban,
Sydneyben, Münchenben, Oslóban, Krasznahorkán vagy Körösmezön. Egy
Budapesten meggyujtandó mécses csak másnap este aludna ki, miután a
Magyar Szolidaritás Lángja körüljárta a föld minden lakott idözónáját. Ez a kezdeményezés magyar identitástudatunk egyik pillére lehetne. 9 A SZORGALMAS CSEHEK Kevés
olyan nép volt a második világháború után, amelyik olyan kevéssé
szolgált volna rá a gyöztesek oldalára való kerülésre, mint a cseh. Nem
elég, hogy visszaállították a párizsi-trianoni határaikat, amelyet
elözöleg összehazudoztak és csaltak, hanem még többet is szereztek és
engedélyt kaptak a németek kitelepitésére - már akiket nem mészároltak
le. Tisztán a nyugatiakon múlott, hogy kollektiv bünösség kimondásával
a magyarokat "csak" a teljes jogtalanságba taszították és egy részüket
"lakosságcsere" és "háborús bünösség" hazug vádja alapján
kitelepítették. Ezek jogi alapját, a "Benesi dekrétumokat" még ma sem
helyezték hatályon kivül. Úgy tünik, hogy barátaik jóvoltából azokkal
együtt lépnek be az Európai Unióba, az igazságosság és jogállamiság
nagyobb dicsöségére. Ez persze minösíti az EU vezetöségét is..... Egyik
jó barátom, aki ma Németországban él, némi kutást rendezett a cseh ipar
háború alatti ténykedéséröl. A távolról sem teljes eredményeket itt
közlöm, föként a "bünös nemzet" gajdolóinak épülésére... 1. A
sorolást kezdjük a CKD (Praha) 38 tonnás tankkal, amelyet 1942-ig
gyártottak szorgalmasan. Ez a harckocsi mind fegyverzetben, mind
páncélozásban jobb volt a német Pz.I és a Pz.II, típusoknál, amelyekkel
a németek a háborút elkezdték. Ezt a jól bevált modelt a háború végéig
használták és a német páncélos állománynak kb. 20%-át alkották. 2.
Ugyanez a gyár termelte a hires Hetzer páncélvadász harckocsit is. Ezt
az alap gépet használták többek között a tüzérek és a könnyü légvédelmi
gépágyúsok is. A gyár 2800 darabot adott át a német hadseregnek, de a
háború után is gyártották a cseh és svájci hadaknak. 3. A katonai
teherautók gyártásában is jeleskedtek a csehek. A Praha Tatra és Skoda
gyárak ezrével ontották a 2 és 6.5 tonnás tehergépkocsikat és a 6
tonnás vontatókat. 4. A kézifegyverek százezreit - ha nem millióit
- és a töltények elképzelhetetlen mennyiségeit gyártották a németeknek
a háború utolsó napjáig. 5. A tüzérségi anyagról ne is tegyünk
említést, hiszen jól tudjuk a Skoda lövegeknek igen jó hírük volt, már
az elsö világháború idejéböl. A cseh hadiipar teljes erövel
kiszolgálta a német fegyveres eröket. Békeszeretö nép lévén, a
szabotázs is majdnem ismeretlen volt az utolsó pillanatokig. Az
amerikai háborús szakkönyvekben böségesen lehet adatokat, fényképeket
találni a cseh hadiipar által tervezett és gyártott fegyverekröl. Nyilván
nem voltak túlságosan büszkék a háború alatti magatartásukra. Hogy a
"szövetségeseik" elött némileg ellensúlyozzák gerinctelenségüket, a
harcok befejezése után nekiestek nemcsak a Szudéta németeknek, hanem a
német hadikórházakban fekvö magatehetetlen sebesülteknek, orvosoknak és
ápolónöknek. A gyáván legyilkoltak számát hivatalosan is tizezrekre
teszik, de valójában jóval több volt az áldozat. Néhány szám: Cheb
1000+, Nachod 220, Brno 600 etc. Ezekröl az embertelen, szégyenteljes
cselekedetekröl olvashatunk a német irodalomban eleget (Például: Erwin
Peter: "Von Vorkuta bis Astrachan) és a Szudéta német honlapokon is. A
nyugatiaknak ezek az "apró gyári hibák" nem tüntek fel. Kitartottak
Benes és társaik mellet, mert hiszen a "good old Joe" igy kívánta
tölük. Barátok.... 10 KÖNYVAKCIÓ HIREI 1. Amint már ez lenni
szokott, gondos elökészületek után elindultunk a téli tartózkodási
helyünkre. A lányunkéknál még alig tettük le a csomagjainkat, amikor
megnéztem az e-leveleimet. Meglepetés! Horváth Misi üzent, hogy
lóhalálában küldjek át 200 CD lemezt Clevelandba, mert március 25-én
már ki akarja osztani. Nosza, riadóztatni kellett Désy-Nagy Lajos
barátomat, aki az irodára és postára ügyel, nomeg Seregélyes Marcit.
Summa-summárum éppen hogy sikerült, még a kanadai és amerikai posta is
könyörületes volt. Az International Community Council, a "Series
of Country Briefings" sorozatában Magyarországra került a sor március
25-én, az Indepemdence, Ohio, város egyik nagy szállójának báltermében.
Csak az ismertebb neveket emlitjük a vendégek, illetve szereplök közül:
Böjtös László tb. konzul, Pereszlényi Márta, Papp Klára. Horváth Mihály
cscst. beszámolója: Kedves Szabolcs! Nagyon sikeres esténk volt. Kb.
250 vendég. Az egész szoba kidiszitve magyar népitárgyakal,
információval, a cserkészekröl, a regösökröl (akik három táncot adtak
elö), a clevelandi magyar múzeumtól (cserkész felnött vezetök által,
Friedrich Mária, Temesváry András és Magdi) és más egyesületek, de
föleg a múzeum és a cserkészek). Magyar kolbász, körözött, sajtos
rudak, sütemények a vendégeknek. A CD lemezeket nagy örömmel és
érdeklödéssel fogadtak a résztvevık, kb. 140 db. ment el. Egy
számítógépen a helyszinen bemutatam a lemeznek a tartamát és hogy, hogy
és mint és miért készült. Nehezen hitték el, hogy ingyen adom. Simonyi
András, nagykövet, vitt 10 db-t. a követség részére. Csatolva küldöm a
program lapot. Ha nem bánod a maradék lemezeket megtartom jövendöbeli
kiosztásra. *** 2. A kanadai Széchenyi Society is igényelt 40 darab CD lemezt, amit önköltségi áron küldtünk el számukra. *** 3.
Március végefelé küldtünk szét körlevelet az amerikai egyetemi
könyvtárak cimére. Az igénylölapon a felsorolt maradék könyveink
mellett a CD lemezünk is szerepel. Ezzel elkezdödött az akciónk 18.
menete. Április elejétöl folyamatosan kapjuk az igényléseket postán és
faxon. *** 4. A honlapunk olvasói közül is sokan igénylik a lemezünket. Nem csoda, hiszen egy kis könyvtárra való értékes könyv van rajta. ***
Vélhetöen rövidesen kifogy a CD második kiadása is. A harmadik
(bövitett) kiadást egyidöben adjuk közre a legújabb könyveink
postázásával, úgy szeptember-október tájékán. *** 2002 november
26-27-én Kassán voltam Balassa Zoltánnal megbeszélni a szlovák
történelemkönyv tartalmát. Átadtam néhány forrásmunkát, amelyeket talán
fel lehet használni. Többek között Hlinka Páter beszélgetését Stephen
Bonsal amerikai diplomatával is. Azóta már több fejezetet megkaptam.
Remélhetöen május végére, legkésöbb június közepére már elkezdödhet a
szlovák és angol fordítás. Több más könyvünk nyomdai elökészítése folyamatban van. 11 TÁMOGATÓINK 2002, októbertöl, december 31-ig beérkezett adományok. Több adomány esetén az évi végösszeget mutatjuk
Köszönjük
adományát! Ön ezzel a külföldi magyar társadalomnak ahhoz a törpe
kisebbségéhez tartozik, akik nemcsak aggódnak hazánkért de támogatást
is adnak a magyarság hirének javitása és érdekeinek elismertetése
érdekeben kifejtett munkánkhoz. KÖSZÖNET MUNKATÁRSAINKNAK: Cseremely
Péter, Désy-Nagy Lajos, Szappanos Tamás (+), Szöke János, Csóli Simon,
Fekete Tibor, Wojatsek Károly, Kardos Géza, Kaffka Margit, Bányai
Ferenc, Buda Márta, a Makk Család, Glóbits László, Zimányi Magda, a
Gráber család, Dr. Forgách Péter, Somogyi Vince, Beodray Ferenc, Kis
Ferenc, Tarnóy Éva, Lamperth Cili, Huff István, Vámosi József-Margit,
Mézes Miklós, Balogh Sándor. Kiemelt köszönet jár a nehéz fizikai
munkával is járó postázásért Magyaródy Rózsinak, Forgách Katinak és
Seregélyes Marcinak, akik Buffaloból indították útjára a kb. 250 nehéz
csomagot az EU és Washington címeire. Kati még a tetemes postaköltséget
is megelölegezte. 12 ÉRDEKES LEVELEK A honlapunkon keresztül
sok levél érkezett az évek folyamán. Régebben közöltünk is néhányat.
Különösen jólesöek azok, amelyeket második-harmadik generációs
egyetemisták irnak. Nagyon örülnek, hogy végre találtak egy olyan
adatbázist, ami majdnem minden óhazát érintö kérdésre jó, tisztességes
feleletet ad, azon a nyelven, amelyen jól értenek. Most az EU
akcióink kapcsán kapunk leveleket. Sokan valóban örülnek az ajándékba
kapott könyveknek s szép leveleket irnak. Mások, képviselök,
miniszterek, nagykövetek, stb. udvariasságból eresztenek meg pár sort. Az
EU vezetöi közül is írtak néhányan. Herr Comissioner Verheugen egyik
titkára, Pierre Mirel is megpróbálta tisztára mosni gazdáját. A
Velencei Jelentésre hivatkozott a kedvezménytörvény kritikájával
kapcsolatban, de nem vette figyelembe annak az irománynak másfajta
magyarázatát. Tehát ösi politikusi fogással mellébeszélt. Wilfried
Gruber budapesti német nagykövet úr négy sorban köszönte meg a
küldeményt és biztositott a Sisa könyv könyvtárba helyezéséröl. Patsy Sorensen (EU) különösen örült a "The East-Central European Syndrome" cimü kiadványunknak, amit nagyon értékesnek tart. Ugyancsak a fehér könyvünkben olvasottaknak és a Spiritnek örült Daniel Ducarme (Ministre d'Etat). Még
sokan mások gratuláltak a "The East-Central European Syndrome"
kiadványunkhoz és hálálkodtak a Spirit of Hungary cimü könyvünkért. Ez
utóbbit több amerikai szenátor is megköszönte. Különösen örültünk az
osztrák külügyminisztérium levelének. Dr. Hans Winkler nagykövet, a
külügyminisztere nevében külön kiemelte a Benes Decrétum cikket. Ezen
felül, megnézte a honlapunkat is, amihez külön gratulált: "...I also
commend you for your internet website, which provides most valuable
information." Ezek a levelek arról tesznek bizonyságot, hogy a mi és
végvári társaink munkája nem hiábavaló. Az elmúlt évben többet tettünk
a a magyarság bajainak megismertetésére, mint az eddigi kormányok
együttvéve. Amint irtam már máshol is, ma már nincs olyan külügyekkel
foglalkozó politikus és diplomata Európában, aki ne tudná, hogy az "The
East-Central European Syndrome" van, létezik és azt elöbb-utóbb
orvosolni kell. Mi csak a bizonyítható igazsággal törödünk nem pedig az
"utódállamok érzékenységével" Már csak a magyarországi kormányok és
diplomaták (sub rosa?) közremüködése hiányzik. Azt pedig nekik kellene
kezdeményezniök....
NÉZZE MEG HONLAPUNKAT: http://www.hungary.com/corvinus ------------------------------------------------------------- © Published by S.J. Magyaródy
|