« Vissza: Polgári Szemle tartalomjegyzék 
Miért hemzsegnek a lobbisták Brüsszelben?
Why Brussels Is Abuzz with Lobbyists
By Carol Matlack
Business Week, October 29, 2007


Az Európai Bizottság becslései szerint mintegy 15 ezer lobbista tevékenykedik ma Brüsszelben. Számuk az Egyesült Államok fővárosában 11 600. A magas és egyre növekvő szám mögött az EU szabályozási területeinek folyamatos bővülése áll. A 13 billió dolláros piacra lépés fejében Brüsszel a fogyasztóvédelemtől az interneten elérhető személyi adatok védelmén át a személygépkocsik károsanyag-kibocsátásával bezárólag egyre több területen kíván újabb és újabb szabályokat hozni. Idén a bizottság trösztellenes hivatala 3,6 milliárd dollárnyi bírságot szabott ki a kartellszabályok megsértőire, ami csaknem nyolcszorosa az Amerikában hasonló jogcímen 2006-ben kiszabott bírságoknak. A bizottság 613 millió dolláros pert nyert a Microsofttal szemben. Vizsgálatot indított az amerikai mikrocsipgyártó Qualcomm árazási politikájával szemben, valamint bejelentette, hogy új közösségi szabályozást kíván életbe léptetni a mobiltelefonok közösségen belül használatos díjaival vagy a közművállalatok működésével kapcsolatban. Mindez csupán az elmúlt néhány hónap eseménye.

Azzal, hogy immár egy-egy döntéssel százmilliók forognak kockán, egyre több vállalat igyekszik képviseletét kiépíteni az európai fővárosban. Ez pedig leginkább a lobbistáknak kedvez. Míg washingtoni társaik a Capitol Hill mellett sok más ügynökséggel is harcban állnak, addig a brüsszeliek csak az Európai Bizottságra összpontosítanak, és annak 23 ezer fős stábjára, mely a rendeleteket hozza. Ezzel ellentétben a washingtoni bürokrácia 270 ezer főt tesz ki. Így a brüsszeli körülmények meglehetősen kedvezőnek bizonyulnak a befolyásolásra. Pedig számos nagy vállalatóriás megbotlott már Brüsszelben. Így 2005-ben az Intel vagy a Dell az Európai Bizottság azon határozatával kapcsolatban, mely az elektronikus eszközöket gyártó cégek számára kötelezőként írta elő a régi eszközök saját költségen való újrahasznosítását. Legutóbb pedig épp a mobil roamingdíjak egységesítéséről és lefaragásáról született döntés a bizottsági padsorokban.

A brüsszeli lobbi mégis más játékszabályok szerint zajlik, mint az amerikai. Brüsszelben az európai pozíciók magas presztízsének és honoráriumának hála nagyon kevés eurokrata akad, aki átnyergelne a lobbisták táborába – szemben az Egyesült Államokkal. A politikusok kampányaihoz való anyagi hozzájárulás szintén nem bejáratott módszer Brüsszelben. Mindemellett a brüsszeli lobbistákról nem vezetnek nyilvántartást úgy, mint Amerikában. A különbségek nem azt jelentik, hogy a kedvező légkör és a növekvő létszám ne ösztönözné az amerikaihoz hasonló lobbikra vonatkozó szabályok és stratégiák európai alkalmazását.





© 2005-2011, Polgári Szemle Alapítvány