« Vissza: Polgári Szemle tartalomjegyzék 
Az alapszerződés kész, a problémák megmaradtak
Neue Grundvetrag steht, Probleme bleiben
von Fee Magdanz
Der Spiegel, 02. Oktober 2007


Következhet az EU-csúcstalálkozó, az európai alkotmányt helyettesíteni hivatott alapszerződés szövege készen áll, a vitás politikai kérdéseket azonban még nem sikerült megoldani. Az egész éven át tartó vita végére tehet pontot, ha a 27 tagállam jogászai által megfogalmazott szöveget a portugál elnökség ideje alatt sikerülne aláírni. Az alapszerződés törvényerőre csak 2009-ben emelkedik majd. Az aláírásra jó alkalom lehet az Európai Unió állam- és kormányfőinek október 18-án és 19-én esedékes csúcstalálkozója Lisszabonban.

Az alapszerződés egyébiránt három szerződést foglal magába, és a 2005-ben a tagállami ratifikációkon elbukott alkotmány helyébe lép. A tagországoknak most az a legfontosabb feladata, hogy ratifikálják ezt a szerződést, hogy ne forduljon elő még egyszer a 2005-ös eset. A brüsszeli csúcstalálkozó alkalmával egyébként már megegyeztek a sarkalatos pontokban a vezetők, nevezetesen a bizottsági szavazás rendjében, az EU Alapjogi Charta kérdésében és fontos EU-s döntésekben. A soros elnökség közleménye szerint a szöveg készen áll, már csak le kell fordítani és nyilvánosságra kell hozni. Még egy hétig van alkalom az egyes szövegrészekkel kapcsolatban módosítási indítványok benyújtására. Ezután megtartja utolsó ülését a jogászokból álló szakmai bizottság, és már semmi sem áll állam- és kormányfők találkozójának útjába.

Az Európai Parlament jogi bizottsága máris hozott egy előzetes döntést az alapszerződés szellemében, nevezetesen a képviselők számának jövőbeni csökkentéséről. A plénum október 11-én tárgyalja a kérdést, de 25 tagállamból 17 máris bejelentette, hogy támogatja a kezdeményezést. A képviselői helyeket a jövőben a degresszív proporcionalitás elve alapján osztják szét. Ez azt jelenti, hogy a nagyobb országok kevesebb képviselői helyet kapnak, mint azt lakosság szerinti számarányuk indokolná. Ezen kívül a korábbi, választópolgárok számát figyelembe vevő rendszer helyett a jövőben az országok teljes lakosságát veszik alapul. A terv szerint Franciaország, Nagy-Britannia és Olaszország, akik eddig mindannyian 78 parlamenti helyet birtokoltak, a jövőben különböző, rendre 74, 73, illetve 72 helyet kapnak majd. Olaszország máris nemtetszését nyilvánította ki képviselői helyei számának csökkenése miatt. Spanyolország emellett 54 helyet kapott, míg Lengyelország a korábbi 54 helyett csak 51-et. Az Unió bővülése esetén az új tagállamok képviselőit a jelenlegi számon felül veszik fel a parlamentbe, és az új ciklusban változtatják meg az arányokat. Ezeket a változtatásokat is el kell fogadniuk az állam- és kormányfőknek a soron következő csúcstalálkozón, de a változtatások csak a 2009 és 2014 közötti választási időszaktól lépnek életbe.

Már a parlament ilyen irányú döntése előtt megegyeztek a tagállamok vezetői a parlamenti helyek csökkentéséről, a jelenlegi 785 főről 750-re. A legnagyobb tagállam Németország, amely eddig 99 hellyel rendelkezett, most 96-ot fog kapni, míg a legkisebb Málta képviselőinek száma hat főről ötre csökken 2009-től.





© 2005-2011, Polgári Szemle Alapítvány