« Vissza: Polgári Szemle tartalomjegyzék 
Az ember a legsikeresebb exportcikk
Exportschlager Mensch
Von Sabine Muscat
Financial Times Deutschland, 20. April 2007


Mintegy 8,5 millió filippínó dolgozik külföldön. Ez a szám az ország lakosságának tíz százaléka. A Fülöp-szigeteken hatalmas a munkanélküliség, aki teheti külföldön próbál egzisztenciát teremteni. Sokan Hongkongba utaznak nevelőnőnek, mások matrózként dolgoznak nemzetközi hajókon, ismét mások orvosként Japánban, vagy taxisofőrként az arab országokban helyezkednek el. „A Fülöp-szigetek legsikeresebb exportcikkei saját lakói”, meséli Henry Schumacher, a manilai székhelyű Európai Kereskedelmi Kamara igazgatója. A német gazdasági szakember 1989 óta kíséri figyelemmel a csendes-óceáni ország sikertelen próbálkozásait, mellyel a gyorsan növekvő lakosság munkaéhségén, valamint a fejletlen iparból következő nehézségeken próbál úrrá lenni. A szomszédos országok, mint Thaiföld, vagy Malajzia csak úgy vonzza a befektetőket, Kínáról nem is beszélve. Emellett a Fülöp-szigeteken a hivatalos munkanélküliség 8 %, további 23 %-ot tesz ki az alulfoglalkoztatottak száma, és a filippínók mintegy 40 %-a napi kevesebb, mint 2 dollárból tengeti életét.

Egyetlen előnye maradt a korábbi amerikai gyarmatnak, mely a hetvenes években Japán mellett a másik ígéretes ázsiai kistigrisnek látszott, mégpedig a jól képzett és angolul tökéletesen beszélő munkaerő. A kormányzat fejet hajtott a tények előtt. Nem támogatja ugyan a kivándorlást, de ha polgárai úgy döntenek, külföldön próbálnak szerencsét, nem gördít akadályokat eléjük. Arturo Brion munkaügyi miniszter és munkatársai az utóbbi időben csakis a kivándorlás megkönnyítésére korlátozták munkájukat. Szerződéseket kötnek Japánnal, Dél-Koreával és Taivannal, akik szeretnének egészségügyben jártas, illetőleg orvosi végzettséggel rendelkező munkaerőt vonzani országaikba. Emellett megpróbálnak fellépni az álügynökségekkel szemben, amelyek nevetségesen alacsony bérért, vagy veszélyes munkákra, például Irakba toboroznak munkásokat.

A kivándorlók jelentik a fülöp-szigeteki gazdaság mozgatórugóját. A jelenlegi növekedés annak köszönhető, hogy a külföldön dolgozó emberek fizetésük egy részét hazautalják. Ezekből az átutalásokból 12,8 milliárd dollár érkezett a tavalyi évben a Fülöp-szigetekre, mely a GDP 11 %-a. „Ezek nélkül az átutalások nélkül forradalom törne ki az országban”, véli Schumacher. A kivándorlók által a gazdaságba fecskendezett deviza a fogyasztást is növelte. A mobiltelefonok és gépjárművek eladása rekord méreteket öltött 2006-ban. A pálmakunyhókat lassan-lassan felváltják a kőházak vidéken és a gyermekek oktatására is igen nagy gondot fordít a filippínó lakosság és a kormány.

Ami azonban ma a stabilitás garanciájának tekinthető, a jövőben könnyen problémává válhat. A kivándorolt egészségügyi foglalkoztatottak helyére nincs utánpótlás, minek következtében egyes vidéki körzetekben az egészségügyi ellátás az összeomlás szélére került. „Ezeket a bajokat orvosolnunk kell”, mondja a munkaügyi miniszter, de hogy mi módon, arról nem ejt szót.





© 2005-2011, Polgári Szemle Alapítvány