« Vissza: Polgári Szemle tartalomjegyzék 
Világtőzsdék: a transzatlanti tengely
Bourses mondiales: l’axe transatlantique
Claire Gatinois
Le Monde, le 9 avril 2007


Az elnökválasztási kampány kellős közepén, viszonylagos közöny által kísérve olvadt össze a New York-i Értéktőzsde (New York Stock Exchange – NYSE) és az európai Euronext, amely a francia, belga, holland és portugál értéktőzsdéket tömöríti. Az NYSE-Euronext részvények első jegyzésére 2007. április 4-én került sor Washingtonban és Párizsban, ám a kezdet nem volt túl biztató: a részvények értéke 3,4, illetve 1,8%-kal esett. Igaz, az összeolvadást nem fogadta mindenütt osztatlan öröm, különösen nem Párizsban. A Pénzügyminisztérium szerint a status quo jobb lett volna, s a transzatlanti helyett inkább az összeurópai pénzpiaci egyesülés lett volna kívánatosabb. Ugyanígy a párizsi értéktőzsde vezetői – bár nem zárkóztak el az NYSE felvásárlási ajánlata elől – „európaibb” megoldást részesítettek volna előnyben. A cél továbbra is az euróövezet fejlődésének elősegítése lesz, de immár transzatlanti keretek között. Ami a névváltásból eredő előnyöket illeti: az nem több mint porhintés.

Egy dologban az amerikai fél is egyetért: az Egyesült Államokban az Enron-botrány után hozott Sarbanes-Oxley törvény kifejezetten terhes a tőzsde működése számára, s hátrányosan érinti a hazai és külföldi vállalatokat egyaránt. A törvény hatályba lépése óta jelentősen visszaesett az NYSE-n jegyzett új cégek száma, 2006-ban például mindössze 28 új vállalatot vezettek be a tőzsdére, míg Londonban 90-et. New York polgármestere, Michael Bloomberg attól tart, a törvény hosszú távon a Wall Street hegemóniájának megkérdőjeleződéséhez vezet. Az amerikai szabályozás „fertőző” hatásának elkerülése érdekében az összeolvadás ellenére a két pénzpiacot szétválasztják egymástól, hogy a szigorúbb szabályozás ne sújtsa az európai oldalt is. A problémák ellenére a fúzió elkerülhetetlennek tűnt a jelenlegi tendenciák mellett. Alig húsz év leforgása alatt a tőzsdék „tőzsdeügynökök klubjából” hatalmas, informatikai rendszerek által vezérelt vállalatokká váltak. Az első lépést épp Párizs tette meg a modernizáció útján: 1986-ban bevezette az elektronikus jegyzés rendszerét, 1988-ban társasággá alakult, tíz évvel később pedig bevezették a tőzsdén. A tőzsdére vitel megkövetelte a nyereségesebb működést, s ez a méretek növelését kívánta. Ezért a párizsi tőzsde 2000-ben egyesült a brüsszelivel és az amszterdamival, majd 2001-ben a lisszabonival, s így megalakult a Euronext.

Az összeolvadásra mások is tettek kísérletet. Így például a Deutsche Börse először a londoni tőzsdére tett felvásárlási ajánlatot, majd a Euronextre, de mindkét próbálkozás kudarccal végződött. A technológiai részvényeket forgalmazó amerikai Nasdaq szintén megpróbálkozott London bevételével, ugyancsak sikertelenül. A transzatlanti fúziótól a jegyzési költségek 10-15%-os csökkenését várják, s az új pénzpiac igen erős pozíciókkal rendelkezik a nemzetközi porondon. A társaság elnöke további felvásárlásokban gondolkodik: különösen az olasz és a spanyol tőzsdék iránt erős az érdeklődés, de a korábbi vetélytárs német tőzsdével is fokozatos közeledést kíván végrehajtani. Mikor pedig megnyitják végre a tokiói tőzsdét is a nyilvánosság előtt, akkor nem fog sokat habozni, hogy a japán tőzsdén is erősítse jelenlétét.





© 2005-2011, Polgári Szemle Alapítvány