« Vissza: Polgári Szemle tartalomjegyzék 
A globális felmelegedés gazdasági veszélyei
City Wakes Up to Economic Threat of Global Warning
By Richard Wachman
The Observer, May 6, 2007


Thomas Malthus 1798-as előrejelzése szerint a népesség növekedésének ütemével a 19. század közepére képtelen lesz az élelmiszer-termelés lépést tartani, ami katasztrofális éhínséghez vezet. Thomas Malthusnak végül nem lett igaza, legalábbis nem abban az értelemben, ahogyan ő elképzelte, manapság a tudósok aggodalmai szerint a globális felmelegedés mégis elvezethet a Malthus által leírt katasztrófához. Ha az átlaghőmérséklet tovább növekszik, a szárazság felszámolja az amúgy is csökkenő mértékű művelésre alkalmas földterületet a fejlődő országokban. Éppen ott, ahol legjellemzőbb a népességnövekedés, így növelve az egyre növekvő éhínséget. A Föld éghajlatának további melegedésével pedig a sarki jégrétegek is olvadásnak indulnak, ami a tengerszint komoly emelkedését okozza. Az eredmény: az élelmiszer-termelést még inkább megnehezítő árvizek, emberi életek milliói veszélyben. Mindez inkább hangzik egy hollywoodi film forgatókönyvének. Egyre több olyan jelentés lát napvilágot, melyek arra figyelmeztetnek, hogy az éghajlatváltozás eredményeként a cunamikhoz és a hurrikánokhoz hasonlatos „extrém időjárási jelenségek” akár mindennapossá válhatnak.

Roger Brown, az UBS befektetési bank fő gazdasági-stratégiai tanácsadójának egy írása arra a tényre mutat rá, hogy az inflációs nyomás közelmúltbeli felgyorsulásának fő oka az élelmiszerkészletek globális csökkenése. Véleménye szerint, ha futó pillantást vetünk a világ országaira, 2006 közepétől kezdve a világ legkülönbözőbb tájain az élelmiszerárak kifejezett növekedésének lehetünk szemtanúi. A mezőgazdasági termelés bővülésének üteme kevésbé növekszik, de a népességnövekedés komoly nyomást gyakorol az alapvető árucikkek áraira.

A globális felmelegedés, úgy tűnik, már igencsak jelen idejű probléma számunkra. Egyre nő a fenyegető szárazság, így a takarékosabb vízfogyasztás szüksége Európa-szerte, valamint egyre gyakoribb áramkimaradások lehetnek, mivel a légkondicionálók és hűtők száma amúgy is felszökik nyaranta. A magas élelmiszerárak gazdaságra gyakorolt hatása rövid távon nehezen határozható meg, de a nagy kérdés természetesen az, hogy mi történik hosszabb távon. A téma múlt októberben került a középpontba, amikor is Sir Nicholas Ster brit gazdaságtudós egy tanulmányában közölte: a globális felmelegedés a világgazdasági folyamatok 20 százalékos csökkenéséhez vezethet a század végére, ha nem történnek azonnali lépések. Ezek ma még csak a GDP egy százalékába kerülnének. Ster egy javaslatcsomagot állított össze, melyben zöld adóról, egy világméretű szén-dioxid-kibocsátási és kvótakereskedelmi rendszerről, energiagazdaságosságról és az üvegházhatást kiváltó gázok visszaszorításának egyéb lehetséges opcióiról van szó.

John Llewellyn, a Lehman Brothers fő gazdasági tanácsadója nemrég kiadott tanulmányában (The Business of Climate Change) megállapítja, hogy ma már kialakulóban van egy konszenzus arról a tényről, hogy a globális felmelegedés messzemenő gazdasági következményekkel jár. Llewellyn szerint: „A globális felmelegedést manapság már úgy ítéljük meg, mint az olyan szerkezeti erőt – mint a globalizáció vagy a népesség elöregedése –, mely fokozatosan ugyan, de annál erőteljesebben változtatja meg a gazdaság képét.” Nagy-Britanniában a gazdasági intézmények, szervezetek elismerik, hogy a vita az érdeklődés középpontjába került. Michael Roberts, a CBI üzleti és környezetért felelős igazgatója szerint: „Mára már nem kérdőjelezzük meg a kialakult konszenzust arról, hogy az üvegházhatást okozó gázok nagy szerepet játszanak a klímaváltozásban. Nem hagyjuk figyelmen kívül azt a félelmet sem, hogy a jövőben fegyveres konfliktusokat okozhat a természeti források, például az ivóvíz hiánya. Manapság ez már nem egy olyan körülmény, ami felett könnyedén elsiklunk. A geopolitikai események igenis hatással vannak a világgazdaságra és veszélyeztetik a jólétet, amit legtöbbünk Nyugaton természetesnek vesz.”





© 2005-2011, Polgári Szemle Alapítvány