« Vissza: Polgári Szemle tartalomjegyzék 
Széttöredezettség az európai kutatásban
La recherche européenne souffre de sa trop grande „fragmentation” nationale
Thomas Ferenczi
Le Monde, le 10 avril 2007


Hét évvel ezelőtt az Európai Bizottság egy európai kutatási térség kialakítását tűzte ki célul, amelyben a kutatók, a technológiák és az ismeretek szabadon áramlanak. Az e téren kialakult elmaradás olyan méreteket ölt, hogy a bizottság megkondította a vészharangot, és nagyobb erőfeszítésekre szólította fel a tagállamokat. Napjaink tudásalapú gazdaságában a növekedés kulcsa a kutatás és az innováció, s ebben Európa korántsem azt a teljesítményt nyújtja, amire képes lehetne. Jelenleg a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások a GDP 1,8%-át érik el, szemben a 2010-re kitűzött 3%-os céllal. Ennek eléréséhez pedig a tudás belső piacának, az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad áramlása utáni „ötödik szabadságnak” a megteremtése elengedhetetlen, vélik a bizottságnál.

Európa legnagyobb gondja a nemzeti széttöredezettség, ami megakadályozza a kutatók és a tudás határokon átívelő áramlását. A kutatók és tudósok többsége az intézményi és nemzeti határok korlátaival, középszerű munkakörülményekkel és gyenge előmeneteli lehetőségekkel kénytelen szembesülni. Az egyetemi állásokat főleg nemzeti keretek között töltik fel, a nemzetközi verseny inkább a szabály alóli kivétel, s nagyon kevés példát találni a határon átívelő mobilitásra vagy az egyetemek és vállalatok közötti együttműködésre. Ahhoz, hogy Európa sikeres lehessen, véget kell vetni ennek a széttöredezettségnek, s ehhez az európai intézmények, a tagállamok és a nemzeti kutatóintézetek és egyetemek együttes erőfeszítésére van szükség. Ma az európai kutatás helyzete jónak mondható, de korántsem világszínvonalúnak. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, nemzetközileg is versenyképes „kiválósági központokat” kell felállítani, s erős és tartós kötelékeket kialakítani az egyetemi és a vállalati szféra között.





© 2005-2011, Polgári Szemle Alapítvány