« Vissza: Polgári Szemle tartalomjegyzék 
Borloo megcsinálta?
Borloo a-t-il réussi?
Julie Joly
L’Express International, le 25-31 janvier 2007


Franciaországban a munkanélküliség 2005 februárja óta folyamatosan csökken, és 2006 novemberében már csak 8,7%-on állt. Vajon minek, kinek köszönhető ez a siker? A szerencsés körülményeknek, vagy Jean-Louis Borloo foglalkoztatási és társadalmi kohézióért felelős miniszternek? A franciáknak csupán 33%-a véli úgy, hogy Borloo hatékonyan lépett fel a munkanélküliség ellen, mégis kétségtelen, hogy a miniszternek is vannak érdemei a sikerek elérésében.

A siker mindenekelőtt az újra fellendülő gazdasági növekedésnek, s az ez által generált munkahely-teremtésnek köszönhető. A GDP 2006-ban 2,3%-kal növekedett, s az év során a kereskedelmi szektorban 138 ezer új munkahely született, szemben a megelőző évi 77 ezerrel. Az építőipar és a szolgáltatások is nagyban hozzájárultak a foglalkoztatás bővüléséhez: előbbi 50 ezer, utóbbi 160 ezer új munkahely teremtésével. Az ipar ugyanakkor továbbra sem képes kilábalni a válságból, jóllehet már az is egyfajta sikerként könyvelhető el, hogy az ágazatban a 2005-ös 97 ezerrel szemben 2006-ban „csak” 72 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma. Szakértők szerint a francia ipar „túl van már a nehezén, s minden amit ki lehetett szervezni vagy elköltöztetni, az már megtörtént”.

Egy második tényező, hogy megkezdődött a baby-boom generáció nyugdíjba vonulása, s ezáltal az aktív lakosság száma immár két éve alig nő. 2006-ban mindössze 40 ezer fővel, míg 2003-ban és 2004-ben még több mint 100 ezerrel. Ez azt jelenti, hogy csökken a munkaerőpiacra nehezedő nyomás, jobbak az elhelyezkedési lehetőségek, s a munkanélküliség csökken. A 2003-as nyugdíjreform is hozzájárult ehhez azáltal, hogy azok számára, akik az átlagosnál fiatalabb korukban kezdtek el dolgozni, előrehozott nyugdíjazási lehetőséget kínált fel.

Végül, de nem utolsósorban Borloo miniszter politikája is elősegítette az előnyös folyamatokat, nevezetesen az államilag támogatott munkahely-teremtő program által. Míg az így támogatott munkahelyek száma 2005-ben 22 ezerrel csökkent, 2006-ban 25 ezerrel nőtt. A Dominique de Villepin miniszterelnök által bevezetett „új alkalmazotti szerződés” (CNE) hatását azonban még nehéz felmérni, nem telt el ugyanis elég idő ahhoz, hogy a hozzá köthető folyamatok világosan elkülöníthetők legyenek. Szakértők egyébként a CNE hatásait összességében semlegesnek értékelik, vagyis szerintük az új konstrukció legalább annyira járult hozzá új munkahelyek teremtéséhez, mint amennyire régiek megszűnéséhez.

S vajon mik a kilátások a 2007-es évre? A baby-boom generáció nyugdíjba vonulása továbbra is folytatódik, s a gazdasági növekedés is hozzájárul majd új munkahelyek létrejöttéhez. Ha a pozitív trend folytatódik, a francia statisztikai hivatal (INSEE) előrejelzése szerint a munkanélküliség 2007 nyarára 8,2%-ra csökkenhet, ami 1983 óta a legalacsonyabb szintnek számítana. Egy biztos: a munkaerőpiac reformja az elnökválasztási kampány egyik kiemelt témaköre.





© 2005-2011, Polgári Szemle Alapítvány