Maciej Janowski

2. Nemesség és bürokrácia

3. Központosítás: gyógyír az elmaradottságra

4. A liberalizmus és a nemzetek

5. A történelmi jogoktól a természetjogig

6. Az ún. nem történelmi nemzetek jellemzői

7. A liberalizmus válsága a századfordulón

8. Összegzés

Fordította: Kertész Noémi

  1. * A fordítás a következő kiadás alapján készült: "Kozy i jesiotry". In: Roczniki Dziejów. Społecznych
    i Gospodarczych. Bd. 56-57. (1996/1997) 69-92.

  2. Vö. Sympozjum historyczne: tradycje liberalne w Polsce. Szerkesztette: Kołodziejczyk, R. - Benedykciuk, R. Warszawa, 1993. (Friedrich Naumann Stiftung. Materiały i rozprawy do teorii dziejów
    i
    współczesnoci liberalizmu.) Magyarul lásd: Janowski, M.: Lengyel liberalizmus a 19. században. In: Szabadság és nemzet. Szerkesztette: Dénes Iván Zoltán. Budapest, 1993. 213-248. (a továbbiakban: Janowski)

  3. Ludwikowski, R. R.: Główne nurty polskiej myli politycznej 1815-1890. Warszawa, 1982.

  4. Közép-Kelet-Európa fogalmával kapcsolatos elképzeléseimről (valamint arról, hogy miért találom ezt
    a meghatározást találóbbnak, a Közép-Európa elnevezésnél) bővebben lásd: Janowski, M.: Pitfalls and opportunities. The Concept of East-Central Europe as a Tool of Historical Analysis. European Revue of History. vol 6. 1991. 1. 91-101.

  5. Eötvös J.: A XIX. század uralkodó eszméinek hatása az álladalomra. Eötvös József összes munkái XIII. kötet. 7. Ugyanezt vallja (anélkül, hogy Eötvösre hivatkozna) Namier, L.: 1848: The Revolution of Intellectuals. London, 1946. 7.

  6. Vö. Urban, O.: Český liberalismus a 19. stoleti. In: Český liberalismus. Teksty a osobnosti (a továbbiakban: Český liberalismus). Szerkesztette: Znoj, M - Havránek, J.- Sekera, M. Praha, 1995. 15-27.

  7. A problémakör szintetikus áttekintését adja: Szabó M.: A magyar nemesi liberalizmus, 1825-1910. In: Szabadság és nemzet. Liberalizmus és nacionalizmus Közép- és Kelet-Európában. Szerkesztette: Dénes Iván Zoltán. Budapest, 1993. 150-181. ( a továbbiakban: Szabó)

  8. Így tesz Beránek, Jiři: Absolutismus a konstitucionalismus v Čechách doby Velké francouzské revoluce. K otázce "ceské politiky" Leopolda II. Praha, 1989. passim. (a továbbiakban: Beránek)

  9. Természetesen kérdéses a liberalizmus fogalmát a 18. sz. végével kapcsolatban alkalmazni; Fritz Valjevacot követem itt, aki az 1770-1815 közötti német politikai áramlatokkal foglalkozva kifejti, hogy az olyan fogalmak, mint liberalizmus, konzervativizmus, demokrácia, noha csak a francia forradalom után terjedtek el, már a 18. század második felére is alkalmazhatók. Úgy vélem, hogy kellő óvatossággal
    a Németországtól keletre eső országok esetében is követhető ez a gyakorlat. Vö.: Valjavec, F.: Die Entstehung der politischen Strömungen in Deutschland 1770-1815. M
    ünchen, 1951. 3-5. (a továbbiakban: Valjavec)

  10. Szabó 150.; Dénes Iván Zoltán: L'horizon intellectuel et le systèm des valeurs des liberaux hongrois, 1830-1848. In: European Intellectual Trends and Hungary. Szerkesztette: Glatz F. Budapest, 1990. 84. (a továbbiakban: Dénes I. Z.)

  11. Sáros megye felirata, 1789 XI. 23. Idézi Haselsteiner, H.: Joseph II und die Komitäte Ungarns. Herrschaft und ständischer Konstitutionalismus. Wien-Köln-Graz, 1983. 176. (a továbbiakban: Haselsteiner)

  12. Bihar megye felirata, 1790. Haselsteiner 207.

  13. Haselsteiner 92-107.

  14. Fejtő F.: II. József. Budapest, 1997. 377.

  15. Rzewuski, S.: O sukcesji tronu w Polszcze rzecz krótka . (1789. XII. 1. után) passim.

  16. Beránek 76. (217. jegyzet).

  17. Vö. Thienen-Adlerflycht, C.: Graf Leo Thun in Vormärz. Grundlagen der Böhmischen Konservatismus im Kaisertum Österriech. Graz-Wien-Köln, 1967.

  18. Vö. Thackeray, F. W.: Antecedents of Revolution. Alexander I. and the Polish Kingdom 1815-1825. Boulder, 1980. 72-76.

  19. Heindl, W.: Gehorsame Rebellen. Burokratie und Beamte in Österreich 1770 bis 1848. Wien-Köln-Graz, 1990. 207. (a továbbiakban: Heindl); a jelenség német párhuzamaival kapcsolatban vö. Langewiesche, D.: Liberalismus in Deutschland. Frankfurt am Main, 1988. 15-20.

  20. Evans, R. J. W.: From Confederation to Compromise: The Austrian Experiment 1849-1867. Proceedings of the British Academy 87. 1995. 135-167.

  21. Hintze, O.: Die Hohenzollern und ihr Werk. Fünfhundert Jahre vaterlädischer Geschichte. Berlin, 1915. 521.; Niedzielska, M.: Liberalna szlachta prowincji pruskiej w okresie przedmarcowym. In: Toruń i Pomorze pod władz± prusk±. Materiały z konferencji z 10-11 Grudnia 1993 w Toruniu. Szerkesztette: Wierzchosławski, S. Toruń, 1995. 89-107.

  22. Valjavec 350-361.

  23. Csáky, M.: Von der Aufklärung zum Liberalismus. Studium zum Frühliberalismus in Ungarn. Wien, 1981. 74-79.

  24. Kiváltképpen János A. C. hangsúlyozza ezt: Politics of Backwardness in Hungary 1825-1945. Princeton, 1983. passim.

  25. Széchenyi István: Hitel. Gróf Széchenyi István összes munkái 2. kötet. Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai. Budapest, 1930. 323. (a továbbiakban: Széchenyi)

  26. Széchenyi 352.

  27. Brunnert idézi Heindl 65.; Redlich, J.: Das österreichische Staats- und Reichsproblem. Geschichtliche Darstellung der inneren Politik der habsburgischen Monarchie von 1848 bis zum Untergang des Reiches. I. kötet: Der Dynastische Reichsgedanke und die Entfaltung des Problems bis zur Verkundigung der Reichsverfassung von 1861, Darstellung. Leipzig, 1920. 55. (a továbbiakban: Redlich) Arról, hogy az Ausztria császára cím semmit sem változtatott az egyes Habsburg tartományok közjogi helyzetén vö. Balzer, O.: Historia Austrii w zarysie, 2. kiadás, Lemberg, 1908. 392.

  28. Gratz, G.: A dualizmus kora. Magyarország története 1867-1918. 1-2. Budapest, 1992. (az 1934-es kiadás reprintje, I. kötet 49.

  29. Vö: Kutrzeba, S.: Historia Ustroju Polski w zarysie. 1. kötet. Korona. 7. kiadás Kraków, 1931. 277.

  30. Péter, L.: The Dualist Character of the 1867 Hungarian Settlement. In: Hungarian History - World History. Szerkesztette: Ránki György. Budapest, 85-164.

  31. A Memorandumot közreadja: Mikó I: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika. Az 1944-ben Kolozsvárott a Minerva által kiadott mű reprintje. 257-262. (a továbbiakban: Mikó), elsősorban az a passzus figyelemre méltó (259. o.) amely kimondja, hogy a szlovák földön élő magyarok elmagyarosodott szlovákok, akiknek vissza kell térniük eredeti nemzetiségükhöz.

  32. Palacký, F: Idea statu rakouskeho (1865). Český liberalismus. 48-66. (a központosításról: 49.)

  33. Fischhof, A.: Oesterreich und Burgschaften seines Bestandes. Wien, 1869. 104-106. (a továbbiakban: Fischhof)

  34. Idézi Redlich 1. kötet, 1. rész 530.

  35. Mikó 129.

  36. Dénes I. Z. 89.

  37. Gratz I. kötet. 89.

  38. Vö. Praca u podstaw (V) Parafia. Przeglad Tygodniowy nr 16, 1873. IV. 8. (20) 121-123.; lásd: Janowski 231-234.

  39. A magyar esetet érdekesen elemzi: Péter László: Hungarian liberals and the Church-State Relations (1867-1900). In: Hungary and European Civilisation. Ed. G. Ranki. Budapest, 1989. 79-138.

  40. Palacký, F.: Psani do Frankfurtu, Praha 11 IV 1848. In: Český liberalismus 35-40.

  41. Thun, L.: Die Stellung der Slowaken in Ungarn. Prag, 1843. 23-24.

  42. Részletesen tárgyalja Varga, J.: A Hungarian Quo Vadis. Political Trends and Theories of the Early 1840s. Budapest, 1993. (II. fejezet: The Hungarian National Movement and the Country's Other Nationalities).

  43. Wesselényi, M.: Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében. Budapest, 1992. 45-46. (a továbbiakban: Wesselényi)

  44. Thun, J. M.: Der Slavismus in Böhmen. Prag, 1845. 17.

  45. Wesselényi 211-216.

  46. Urban, O.: Česka společnost 1848-1918. Praha, 1982. 323-325.

  47. Przegl±d Polityczny. In: Kraj. Kraków 233, 1869 XII. 8. 3.

  48. Redlich I. kötet. 1. rész. 234-237.

  49. Sándor J.: Az EMKE megalapítása és negyedszázados működése 1885-1910. Kolozsvár, 1910. 497.

  50. Jól példázza a létharc nacionalista felfogásának liberális bírálatát Hatscher, B.: Darwins 100. Geburtstag. Von Universitätenprofessor..., Neue Freie Presse 15 977. 1909. II. 12. (Morgenblatt) 2-3.

  51. Fischhof 99 skk.

  52. E. von Plener beszéde az osztrák parlament alsóházában 1884. I. 28-án. In: Plener, E von: Reden. Wien, 1911. 272-303.

  53. A Lengyel Királyság nemesei által a cárhoz intézett petíció szövege 1862 szeptemberéből. Ez a megfogalmazás a fehérek koncepcióját tükrözi. Idézi Ruprecht, Karol: Zadanie obecnej chwili. Paryż, 1862. 47.

  54. Deák F. Adalékok a magyar közjoghoz. Pest, 1865.

  55. Grégr, E: Naąe politika. Otveřený list panu dr. Fr. L. Riegerovi (1876) In: Český liberalismus 191-200. Vö. Urban 308-309.

  56. Vö. például: Kde leľí naąa bieda? (1847) In: ©túr, L.: Kde leľí naąa bieda? Politické člânky a řeči - na uhorskom sneme. Jún 1846-Marec 1848. Turč. sv. Martin, 1948. 82-112.

  57. Kozik, J.: The Ukrainian national movement in Galicia 1815-1849. Edmonton, 1986. 29., 207, 348 és passim. Dragomanov liberális nézeteivel kapcsolatban: Rudnytsky, I. L.: Drahomanow as a Political Theorist. In: Essays in modern Ukrainian History. Edmonton, 1987. 203-255.

  58. Mikó 133.

  59. Vö. Miąik, S: Mad'iarski liberalismus. Narodnie Noviny V. évf., 111. 1874 IX. 9. 1., Polnansky:
    O liberalisme. Narodnie Noviny V. évf., 113 sz. 1874 X. 24. 1-2.

  60. A liberalizmus válságával a szecesszió időszakában részletesen foglalkozom (különös tekintettel Galíciára, de a közép-európai háttér figyelembevételével) Inteligencja wobec wyzwań nowoczesnoci. Dylematy ideowe polskiej demokracji liberalnej w Galicji w latach 1889-1914. Warszawa, passim (ott további irodalom is szerepel).

  61. Vö. Walicki, A.: Legal Philosophy of Russian Liberalism. University of Notre Dame, 1992.

  62. Naumann, F: Mitteleuropa. Berlin, 1915. IV. fejezet: Das Mitteleuropäische Wirtschaftsvolk 102-134. A könyv ugyan már a háború alatt született és a már militarizált német hadigazdaságra hivatkozik, hasonló tendenciák már 1914 előtt jelentkeztek.

  63. Teljesen pozitivista szellemben írta Eötvös a 19. század uralkodó eszméinek hatása az álladalomra című művét. Vö. Várkonyi, A.: Die positivistische Geschichtsanschauung in der ungarischen Geschichtsschreibung. European Intellectual Trends. 101-110.

  64. Az individualizmus hiányát hangsúlyozza a lengyel liberális gondolkodásban Jedlicki, J.: Jakiej cywilizacji Polacy potrzebuj±. Warszawa, 1988. 299., angolul: The Suburbs of Europe. Nineteenth-century Polish Approaches to western civilisation. CEU Press, Budapest, 1999.

  65. Kételkedésének adott hangot Jaskólski, kifejtve, hogy a varsói pozitivisták liberalizmusa "szinte kizárólag gazdasági kérdésekre korlátozódott, és azokra is csak erős megszorításokkal" (Jaskólski, M: Konserwatyzm _ nacjonalizm. Studia nad konfrontacjami ideowymi konserwatyzmu krakowskiego i demokracji narodowej przed 1914. Kraków, 1989. 46). Véleményem szerint ez a nézet a közép-kelet-európai liberalizmus sajátosságainak figyelmen kívül hagyásából adódó félreértés.