Deák Ágnes

  1. * A tanulmány rövidített változata megjelent német nyelven a Der Reichstag von Kremsier 1848-1849 und die Tradition des Parlamentarismus in Mitteleuropa (Kremsier-Kroměříž, 1998) Konferencia kötetében. A magyar nyelvű változat elhangzott a Kerényi Károly Szakkollégiumban (Pécs, 1999. március).

  2. Bibl, Viktor: Die niederösterreichischen Stände im Vormärz. Ein Beitrag zur Vorgeschichte der Revolution des Jahres 1848. Wien, 1911.; Schlitter, Hanns: Österreichs Vormärz. Bd. 4: Niederösterreich. Zürich-Leipzig-Wien, 1920. (a továbbiakban: Schlitter); Franz, Georg: Liberalismus. Die deutschliberale Bewegung in der Habsburgischen Monarchie. München, é. n.; Winter, Eduard: Frühliberalismus in der Donaumonarchie. Religiöse, nationale und wissenschaftliche Strömungen von 1790-1868. Berlin, 1968. 177-185.; Melville, Ralph: Adel und Revolution in Böhmen. Strukturwandel von Herrschaft und Gesellschaft in Österreich um die Mitte des 19. Jahrhunderts. Mainz, 1998. 61-66.
    (a továbbiakban: Melville); Fink, Karl: Anton Freiherr von Doblhoff-Dier. Phil. Diss., Wien, 1948.; S. Lengyel Márta: Egy osztrák röpiratíró útja a negyvennyolcas forradalom felé. Századok, 1960. 5-6. sz. 750-793., 1961. 1. sz. 47-82.; S. Lengyel Márta: Reformersors Metternich Ausztriájában (=Értekezések a történeti tudományok köréből 47.) Budapest, 1969.; Niederhauser Emil: A jobbágyfelszabadítás Kelet-Európában. Budapest, 1962. 91-93. (a továbbiakban: Niederhauser); Urbán Aladár: Európa a forradalom forgószelében 1848-1849. Budapest, 1970. 111-113.; Hanák Péter: Osztrák állampatriótizmus a hódító nacionalizmus korában. Világosság, 1978. 151-157.; Deák Ágnes: Wesselényi Szózata a korabeli osztrák-német és szláv röpirat-irodalom tengerében. In: Kölcsey Társasági Füzetek 8. Fehérgyarmat, 1997. 17-38.

  3. Helfert, J. A. Freiherr von: Geschichte der österreichischen Revolution im Zusammenhange mit der mitteleuropäischen Bewegung der Jahre 1848-1849. Freiburg im Breisgau-Wien, 1907. Bd. 1. 59-67., 79-82., 97-99. (a továbbiakban: Helfert); Schlitter Bd. 2.: Böhmen; Hanke, Gerhard: Die politischen Kräfte und die Verwaltung der böhmischen Länder in der Zeit des Metternichschen Absolutismus. In: Handbuch der Geschichte der Böhmischen Länder. Hg. von Karl Bosl. Bd. 2. Stuttgart, 1974. 586-599.; Melville 66-88.; Niederhauser 93-96.

  4. [Falk, V.]: Ständische Verhandlungen in Oestreich Bd. 1.: Der böhmische Landtag im Jahre 1847. Hoffmann und Campe, Hamburg, 1848. A dekrétumot közölte a korabeli sajtó is: Aus Prag. Die Grenzboten, 6. Jg. (1847) Bd. 4. Nr. 49.

  5. Varga János: Helyét kereső Magyarország. Politikai eszmék és koncepciók az 1840-es évek elején. Budapest, 1982. 115-141.; Gergely András: Liberalizmus és nemzet. Eötvös József és a Habsburgok az 1840-es években. Világosság, 1990. 4-5. (a továbbiakban: Gergely 1990.); Evans, R. J. W.: Magyarország a Habsburg-monarchiában 1840 és 1867 között. Aetas, 1995. 4. sz. 5-26.

  6. Wesselényi Miklós: Szózat a magyar és szláv nemzetiség ügyében. Leipzig, 1843., németül: Eine Stimme über die ungarische slawische Nationalität. Leipzig, 1844.; Lukács Móric Magyarország jelene és jövője című cikkét lásd Lukács Móricz munkái. Összegyűjtötte Gyulai Pál. Budapest, 1894. 2. köt. 37-52.

  7. Moering, Carl: Politische Miscellen vom Verfasser der "Sibyllinischen Bücher aus Oesterreich". Wien, 1848. 79.

  8. Vahot Imre: Országgyülési emlék. Politikai, történeti és szépirodalmi Almanach. Budapest, 1848. 6.

  9. Feljegyzés Andrian-Werburgról, Bécs, 1856. július 1. ÖStA, HHStA, Außenministerium, Informationsbüro, BM 1856:1777. Vö. Feljegyzés Kempen rendőrminiszter részére, Bécs, [1853.] április 18. ÖStA, AVA, Oberste Polizeibehörde, Präs. II. 1853:1716.

  10. Egyetlenegy átfogó életrajza: Glanner, Friederike: Viktor Franz von Andrian-Werburg. Ein Lebensbild. Phil. Diss., Wien, 1961. (a továbbiakban: Glanner) A disszertáció Andrian naplóinak feldolgozására épül, de a magyarországi kapcsolatokra vonatkozó adatokat csak futólag említi. Andrian naplóiról lásd: Fellner, Fritz: Die Tagebücher des Viktor Franz von Andrian-Werburg. Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs, Bd. 26. (1973) 328-341. 1850-es évekbeli magyarországi kapcsolatairól lásd Deák Ágnes: Adatok Eötvös József 1850-es évekbeli tevékenységéről. Aetas, 1997. 1. sz. 144-150. Andrian hagyatéka, naplókötetei is jelenleg a Brnoi Városi Levéltárban találhatók, (Archiv města Brna, Großgrundbesitz Líšen - H2, Krab. 116, Inv. č. 671, Krab. 114-115, Inv. č. 663-664) kivéve a 7. kötetet, amely az 1847. március 2. és 1847. december 30. közötti időszakot fogja át. Ez a kötet korábban Prof. Walter H. Perl (USA) tulajdonába került, akinek a hagyatéka jelenleg a marbachi Deutsches Literaturarchivban található. A hagyaték listáján ugyan szerepel ez a naplókötet, de az valószínűleg a szállítás, átadás alkalmával elkallódott. Így az erre az időre vonatkozó résznél Glanner disszertációjára támaszkodom majd, aki még feldolgozta ezt a naplókötetet is. Ezúton köszönöm Fritz Fellner professzor úrnak (Bécs) a hiányzó naplókötetre vonatkozó információkat, s Marta Romportlovának, a brnoi Masaryk egyetem történeti intézete docensének brnoi kutatóutamhoz nyújtott segítségét.

  11. "Blanka! Adrien gróf, ki röpirataival annyi borsot tört Metternich herczeg orra alá, banquetre kért
    a doge-palotába, hová csak a tudomány tekintélyei hivatnak meg, s én kielégítetlen hagytam hiúságomat, hogy 10-én a sajtószínben egy családi ebéden lehessek, szép báróné!" Kemény Zsigmond: A szív örvényei (1851). In: Kemény Zsigmond összes művei 4. köt. Budapest, 1897. 8-9.

  12. Andrian-Werburg naplója, Bécs, 1844. február 20.

  13. Andrian-Werburg naplója, Bécs, 1845. január 26.

  14. Andrian-Werburg naplója, Helgoland, 1846. augusztus 11.

  15. Oesterreich und dessen Zukunft. Hamburg, 1843. 131-133.

  16. Vö. "Az országgyűlés feloszlatása felé halad - magyar állambölcsesség". Andrian-Werburg naplója, Hamburg, 1843. szept. 30.

  17. Andrian-Werburg naplója, Velence, 1848. jan. 21.

  18. Andrian-Werburg naplója, 5. köt. Bécs, 1846. március 29.

  19. Andrian-Werburg naplója, 5. köt. Bécs, 1846. márc. 29. Pulszkyt személyesen is ismerte, vö. Pulszky Ferenc: Életem és korom. Budapest, 1958. 1. köt. 243. (a továbbiakban: Pulszky)

  20. Andrian-Werburg naplója, 6. köt. 1846. jún. 24. A bizottság megalakulására és működésére vonatkozóan vö. Vö. Barta István: Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847-48. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1951. 90-94., 257., 261. (a továbbiakban: Barta) (A bizottság elnöke nem Deák volt; a vállalkozást nagy összeggel támogatta Batthyány Lajos és Batthyány Kázmér is.) Andrian-Werburg iratai között található egy N. S. szignóval ellátott, Gróf E. B. (feltehetően Emerich Bethlen) címzésű, Bécsben 1846. augusztus 4-én kelt tudósítás is, mely a magyar ellenzék legújabb lépéseiről számol be annak érdekében, hogy gróf E. B. egy külföldi barátjának (feltehetőleg Andrian-Werburgnak) információkat szolgáltathasson erről. A beszámoló megerősíti a hírt az ellenzék tervezett tudatos külföldi sajtókampányáról: felszólították az ellenzéket támogatókat efféle cikkek, röpiratok írására, s hogy azokat nyújtsák be a választott bizottsághoz, amely a külön az erre célra létrehozott pénzalapból azokat külföldön meg fogja jelentetni. (Inv. č. 680, Krab. 118.)

  21. Bethlen Imre keltezés nélküli levele Andrian-Werburg hagyatékában, Krab. 114 Inv. č. 663. Bethlen Imre (1812-1867) és Batthyány kapcsolatáról közelebbi nem ismeretes. Batthyány mindenesetre 1846. október 21-i levelében érdeklődik felőle Teleki Lászlótól: "Te ösmered Betlen Imrét?". In: Batthyány Lajos reformkori beszédei, levelei, írásai. Sajtó alá rendezte: Molnár András. Zalaegerszeg, 1998. 165. (a továbbiakban: Batthyány)

  22. Széchenyi naplóbejegyzése, 1844. máj. 8.: "-[Louis Batthyány]. - «Es muss Assimilation - zwischen Ungern und Österreich -»-". In: Gróf Széchenyi István naplói. Szerkesztette Viszota Gyula. 6. köt. Budapest, 1939. 63. (a továbbiakban: Széchenyi István naplói), vö. Molnár András: Batthyány Lajos
    a reformkorban. Zalaegerszeg, 1996. 101-103. (a továbbiakban: Molnár 1996.); egyes titkosrendőri jelentések pedig arról számoltak be, hogy az 1843-44-es országgyűlés idején Batthyány még olyan megjegyzést is tett, hogy nem tudja, mit tenne a kormány, ha ő mint stájerországi birtokos felhívná az ottani rendek figyelmét jogaikra. Takáts Sándor: Politikai konventikulumok és titkos konferenciák az országgyűlésen. In: Kémvilág Magyarországon. Budapest, é. n. 2. köt. 132-133. (a továbbiakban: Takáts). Egy másik hasonló jellegű titkosrendőri jelentés 1844 őszéről, in: Dr. Károlyi Árpád: Németújvári Gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre. Budapest, 1932. 1. köt. 597. (a továbbiakban: Károlyi)

  23. Andrian-Werburg naplója, 6. köt. Bécs, 1846. szeptember 7.; Andrian-Werburg hagyatékában megtalálható egy névtelen memorandum, minden bizonnyal az itt említett Szapáry Miklósé.

  24. Andrian-Werburg naplója, 6. köt. Bécs, 1846. november 4.

  25. Vö. Melville, Ralph: Der mährische Politiker Graf Egbert Belcredi (1816-1894) und die postfeudale Neuordnung Österreichs. In: Deutschland und Europa in der Neuzeit. Festschrift für Karl Othmar Freiherr von Aretin zum 65. Geburtstag. Hg. von Ralph Melville-Claus Scharf-Martin Vogt-Ulrich Wengenroth. Stuttgart, 1988. 599-611.

  26. Andrian-Werburg naplója, 6. köt. Bécs, 1846. október 5.; vö. Glanner 64., 71., 74.

  27. [Andrian-Werburg]: Oesterreich und dessen Zukunft. Zweiter Theil. Hamburg, 1847. (a továbbiakban: Andrian 1847.) Programja persze azonnal heves ellenzőkre is talál. Mindenekelőtt Johann Sporschil Kritische Beleuchtung der Reformvorschläge der schriftstellerischen Gegner der österreichischen Regierung (Leipzig, 1847. 162-164.) című röpirata tárgyalta részletesen Andrian koncepcióját, tagadva a rendek azon jogát, hogy az adott tartományt érintő minden kérdésben kikérjék véleményüket, s hogy a reformkezdeményezés jogát maguknak vindikálják. Határozottan kiemeli a röpirat azt is, hogy ha a különböző tartományok rendei kapcsolatba lépnek egymással, az már önmagában is az uralkodóval szembeni fellépést jelentené.

  28. Andrian 1847. 191.

  29. Andrian 1847. 195.

  30. Andrian-Werburg naplója, 6. köt. Bécs, 1846. okt. 12.

  31. Andrian-Werburg naplója, 6. köt. Bécs, 1846. nov. 15., dec. 12.; az idézet: Bécs, 1846. dec. 1.

  32. Andrian-Werburg naplója, 6. köt. Bécs, 1846. okt. 5.

  33. Andrian-Werburg naplója, 6. köt. Bécs, 1846. nov. 24.

  34. Andrian-Werburg naplója, 6. köt. Bécs, 1846. nov. 24.

  35. Andrian-Werburg naplója, 6. köt. München, 1847. február 2.; az Allgemeine Zeitung elszámolása: Inv. č. 663, Krab. 114. Az említett cikkek a következők: Zentablösung (No. 30.), Roboterleichterung (No. 32.), Wien, 9. März (No. 73), Prag, 12. März (No. 89.), Aus Oestreich. Ende März (No. 101.), Prag, 18 April (No. 125.), Prag, 25 Mai (No. 150.), Prag, 23 Mai (No. 150.), Die niederösterreichischen Stände (No. 156.)

  36. Glanner 76.

  37. Andrian-Werburg naplója, 6. köt. Prága, 1847. márc. 1.

  38. Politische Programm-Fragmente 1847 von Grafen Stephan Széchényi. [!] Aus dem Ungarischen mit Anmerkungen eines Oppositionellen. Wilhelm Jurany, Leipzig, 1847. 70-73. Számos osztrák-német röpiratíró felfigyelt erre a lehetőségre, sőt még az ausztroszláv eszméket propagáló s igen következetesen magyar ellenes Jahrbücher für slawische Literatur, Kunst und Wissenschaft is egy cikkében felveti, hogy ha a birodalom többi részei is a magyarországihoz hasonló alkotmányt kapnának, akkor megvalósítható lenne a csehországi, az alsóausztriai, stájerországi rendek összefogása, sőt talán még egy közös birodalmi rendi testület is Magyarország részvételével. Die Centralisation in Oesterreich. (Aus Südösterreich), Die Centralisation der Provinzialstände Oesterreichs. Jahrbücher für slawische Literatur, Kunst und Wissenschaft 1847. 6. Heft 219-222., 9. Heft 324-326.

  39. Glanner 72-73.

  40. Glanner 73.

  41. Batthyány levele, Pest, 1847. március 28. Inv. č. 663. Krab. 114.

  42. Loewenheim, Francis L.: German Liberalism and the Czech Renaiscence: Ignaz Kuranda, Die Grenzboten, and Developments in Bohemia, 1845-1849. In: Brock, Peter - Skilling, Gordon H. (Ed.): The Czech Renaiscence of the nineteenth Century. Essays presented to Otakar Odložilík in Honour of his seventieth Birthday. Toronto-Buffalo, 1970. 146-175.

  43. Barta 121-122.; Molnár András: Deák Ferenc és az Ellenzéki Nyilatkozat. In: Az Ellenzéki Nyilatkozat és a kortársak. Szerkesztette Molnár András. Zalaegerszeg, 1998. 15-24. (a továbbiakban: Molnár 1998.); Batthyány Lajos levele Teleki Lászlóhoz, Kehida, 1847. febr. 9. In: Batthyány 166-168.; Molnár 124-125.

  44. Bártfay Szabó László: Széchenyi, Petőfi és az Ellenzéki Kör 1848-ban. Stephaneum Kiadó, Budapest, 1930. 8. Vö. Gergely 1990. 4-5.

  45. Barta 152.

  46. Idézi: Molnár 1998. 22.; Deák korábbi, e tárgykört érintô megjegyzéseit forrásmegjelölés nélkül idézi: Varga János: Helyét keresô Magyarország. Budapest, 1982. 118.

  47. Közli: Deák Ferenc beszédei. Szerkesztette Kónyi Manó. 2. kiad. Budapest, 1903. 2. köt. 169.

  48. Batthyány levele Andrianhoz, Pest, 1847. júl. 1. Inv. č. 663. Krab. 114. Andrian hagyatékában valóban megtalálható az Ellenzéki Nyilatkozat egy kézzel írt német nyelvű fordítása. (Inv. č. 675. Krab. 117.)

  49. Gergely András: Batthány Lajos a reformellenzék élén. Századok, 1982. 1173-1174. (a továbbiakban: Gergely 1982.); Molnár 1996. 166.

  50. Teendőink VII. Pesti Hírlap, 1847. júl. 6. 909. sz., vö. Horváth János: A kiegyezés szelleme az 1847-1848-iki országgyűlésen. In: Magyarország története Ferencz Császár korától 1910-ig. (=Politikai Magyarország. Főszerkesztő Szász József. 2. köt.) Budapest, 1913. 178.

  51. Die Grenzboten, 6. Jg. (1847) Bd. 2. No. 23. 423-425.

  52. Guter Rath für Oesterreich. Mit Bezugnahme auf das Programm der Liberalen Partei in Ungarn. Leipzig, 1847. 37.; Moeringnek a tárgyalt időszakban született művei is Andrianhoz hasonlóan a birodalombeli rendi mozgalmak összefogásának szükségességét hirdették, s a magyar rendek közeledését helytelenül úgy értékelték, hogy azok elhagyva a hagyományos "magyarizmus" kereteit, közeledtek "az összállam eszméjéhez" (Gesammt-Staatsidee). Moering 1847. november 30-án kelt, az előzőekben már idézett munkájában kifejti: Prága, Bécs és Pozsony közeledése megteremti az összbirodalmi gondolat létalapját, a program közös birodalmi alkotmány és birodalmi gyűlés, kormány létrehozása. [Moering]: Politische Miscellen. Tendler et Comp., Wien, 1848. 79., 87. és [Moering]: Sibyllinische Bücher aus Österreich. Hoffmann und Campe, Hamburg, 1848. 1. Bd. 36. Vö. Wandruszka, Adam: Karl Moering. Ein Soldat und Politiker. Phil. Diss., Wien, 1936.

  53. Gervinus cikke az 1847 nyarán indult heidelbergi Deutsche Zeitung hasábjain: Oesterreich und das Programm des ungarischen Liberalismus. 1847. szept. 20.; Pipitz, F. E.: Verfall und Verjüngung. Studien über Oesterreich in den Jahren 1838-1848. Friedrich Schultheß, Zürich, 1848. 156.

  54. Die Grenzboten, 6. Jg. (1847) Nr. 34. 348-350.

  55. Die Grenzboten, Jg. 6. (1847) Bd. 2. 131-133. "" szignóval; Landtagsbriefe aus Ungarn. 4. Bd. Nr. 42., 46-47., 49-50.; vö. Die Stellung der österreichischen Stände. Aus Österreich. "" szignóval. 4. Bd. Nr. 42. 131-133.

  56. Gergely 1982. 1174.; Molnár 124.: Gergely András: Közép-Európa és liberálisai 1848. Akadémiai doktori disszertáció, kézirat 1998. 12-13. (a továbbiakban: Gergely 1998.); Gergely, A.: Deutsche Zukunftspläne für Südosteuropa um 1848 (Die Deutsche Zeitung über Ungarn). In: Südosteuropa in der Wahrnehmung der deutschen Öffentlichkeit von Wiener Kongreß (1815) bis zum Pariser Frieden (1856). Hg. von Josip Matešic - Klaus Heitmann (=Südosteuropa-Studien, Bd. 47) Südosteuropa-Gesellschaft, München, 1990. 34; a Deutsche Zeitung magyarországi levelezőit azonosítja: Ludwig Bergsträsser: Die Heidelberger "Deutsche Zeitung" und ihre Mitarbeiter. Historische Vierteljahrschrift, Jg. 31. (1937) 127-161., 343-374.) A Deutsche Zeitungot, mely 1847. július 1-jén indult, már júliusban Batthyány elő akarta fizetni, de Metternich nem engedélyezte azt. (Literarische Geheimberichte aus dem Vormärz. Hrg. von Karl Glossy. Wien, 1913. II. Teil 143.; A Deutsche Zeitung szerkesztőivel kapcsolatot kerestek már korábban is a centralisták. Szalay László 1847 februárjában felajánlja saját, Eötvös, Trefort és Csengery Antal együttműködését. Szalay levele Carl J. A. Mittermaierhez, Pest, 1847. febr. 14. In: Szalay László levelei. Közrebocsátja Dr. báró Szalay Gábor. Budapest, 1913. 119-121.; a Deutsche Zeitungról lásd: Hübinger, Gangolf: Georg Gottfried Gervinus. Historisches Urteil und politische Kritik. Göttingen, 1984.

  57. Wien, 6 September. Allgemeine Zeitung, 1847. szeptember 11. Nr. 254. 2031-2032.

  58. Néhány a legnevezetesebb röpiratok közül: [Pulszky F.]: Actenstücke zur Geschichte des ungarischen Schutzvereins. F. A. Brockhaus, Leipzig, 1847.; Ungarn und das Palatinat oder Wer soll Palatin sein? Seinen Landsleuten und allen Freunden der Freiheit gewidmet von einem in Norddeutschland lebenden Ungar. Ferd. Reichardt u. Co., Berlin, 1847.; Schrott, Hugo: Geschichtliche Fragmente und das ungarische Staatsleben neuerer Zeit. 1-2. Theil, Franz Köhler, Leipzig, 1846.; Eötvös, J.: Die Reform in Ungarn. Leipzig, 1846.; Magyar Szózatok. Voigt H. G., Hamburg, 1847.; vö. Hermann, Eva: Die Buchstadt Leipzig und ihre Rolle bei der Vorbereitung der bürgerlichen Revolution von 1848 in Ungarn. In: Beiträge zur Geschichte des Buchwesens. Bd. 1. VEB Bibliographische Institut, Leipzig, 1965. 53-251. Nyilvánvalóan ezzel hozható összefüggésbe Batthyánynak az a Teleki Lászlóhoz még 1847 márciusában intézett levele, mely szerint "a Brockhaus-féle dologra nézve sikerrel jártam el, - és nekem tulajdoníthatod azt az eredményt, mely e részben tudomásodra jött." In: Batthyány 169.

  59. Szabad György: A követjelölt Kossuth programja. Látóhatár, 1974/6. 106-112.; Szabad György: Batthány és Magyarország önkormányzatának kérdése 1848 tavaszán. Századok, 1982. 1178.; Erdődy Gábor: A magyar kormányzat európai látóköre 1848-ban. Budapest, 1988. 10. (a továbbiakban: Erdődy)

  60. Helfert Bd. 1. 62.; Deym 1848-49-es politikai szerepéről: Deym, Franz Xav. Graf: Friedrich Graf Deym und die österreichische Frage in der Paulskirche. Breitkopf und Härtel, Leipzig, 1891.; Schopf, F. J.: Wahre und ausführliche Darstellung ... in der königlichen Hauptstadt Prag begonnenen Volks-Bewegung und der hierauf gefolgten Ereignisse. 4. Heft, C. W. Medau, Leitmeritz, o. J. 67-68.; Melville 74-77.

  61. Majd 1848. február elején, amikor Kollowrat magához hívatja, s észak-itáliai tapasztalatairól kérdezi, Andrian az ostromállapot kihirdetését és határozottabb fellépést tanácsol. Ugyanakkor úgy véli, hogy ügyüknek mindez talán használ is, mivel az engedményekre késztetheti a kormányzatot a lojális csehországi és alsó-ausztriai rendek irányában. Andrian-Werburg naplója, 8. köt. Velence, 1847. december 31., 1848. január 3., Bécs, 1848. február 12.

  62. Deym levele Andrianhoz, Prága, 1847. október 28. és Prága, 1848. január 20. Inv. č. 663. Krab. 114. (A Pázmándyhoz intézett levél szövege azonban nem maradt fenn a levelezésben.)

  63. Tóth beszámolói sajnos nem maradtak fenn a hagyatékban. Végül tevékenységéért 1848. április 1-jei átvételi elismervénye szerint az 1848. február 15-e és április 1-jei tevékenységéért összesen 90 Ft-ot vett fel, 50-et Andriantól, 40-et pedig Deymtől. Tóth Lőrinc levelei Andrianhoz, Pozsony, 1847. nov. 4., nov. 12.,dec. 18., 1848. április 1. Inv. č. 663 Krab. 114., Inv. č. 664. Krab. 115. Tóth Lőrinc szerepéről a titkosrendőrségi jelentések is tudtak már 1848. február végén. Vö. Barta 614.

  64. Szemere B. levele Csengery Antalhoz, Pozsony, 1848. jan. 14. In: A forradalom és szabadságharc levelestára. Szerkesztette V. Waldapfel Eszter. Budapest, 1950. 61. (a továbbiakban: A forradalom és szabadságharc levelestára); Kónyi Manó: Lónyay Menyhértnek 1847/8-diki naplója. Budapesti Szemle, 85-86. k. 1896. 337-362., 18-49. (a továbbiakban: Kónyi 1896.); Pulszky 302-303.

  65. Beszédét közli: Nemzeti Újság, 1847. nov. 30.; Vö. Mavius, Götz: Dénes von Pázmándy der jüngere 1816-1856. Ein Beitrag zur Geschichte des Parlamentarismus' in Ungarn. München, 1986. 71.

  66. Kossuth beszédét közli: Barta 311-329.; Batthyány két beszédét közli: Batthyány 184-192. Vö. Széchenyi naplóbejegyzése, 1848. jan. 4.: "Louis B[atthyány']s Rede in der Magn[aten] Tafel - -, wo er die teutschen Provinzen aufzuwiegeln sucht ... in 1000 Exemplaren. - Le grand seducteur! - Ob man ihn nicht einsperren wird!-" Széchenyi István naplói 6. köt. 704.; Spira György: Négy magyar sors. Budapest, 1983. 48-50.; Molnár 137-144. A szakirodalomban bizonyos nézeteltérés figyelhető meg abban a tekintetben, hogy Kossuthnak vagy Batthyánynak tulajdonítanak-e mindebben vezető szerepet, nyilvánvaló azonban, hogy nagyon szoros volt az együttműködés közöttük, a korabeli források
    e tekintetben Batthyány kezdeményező szerepét hangsúlyozzák. Vö. még Urbán Aladár: Batthyány Lajos miniszterelnöksége. Budapest, 1986. 16., 756. (a továbbiakban: Urbán)

  67. Andrian-Werburg naplója, 8. köt. Velence, 1848. január 12.; Preßburg, 12. Jan. Deutsche Zeitung, 1848. január 31. 31. sz. 147-148.; Deym levele Andrianhoz, Prága, 1848. február 26. Inv. č. 664. Krab. 115. A levélről lásd: Gergely 1990. 34.; Gergely 1998. 14-15.; Molnár 152.

  68. Andrian-Werburg naplója, 8. köt. 1848. február 21.; Deym levele Andrianhoz, Prága, 1848. február 26. Inv. č. 664, Krab. 115.

  69. Andrian-Werburg naplója, 8. köt. Velence, 1848. január 3.; Kolb levele Andrianhoz, Augsburg, [1848]. január 27. Inv. č. 663. Krab. 114.; az Allgemeine Zeitungban "Ungarische Verhältnisse" címmel Pulszky írt beszámolókat az országgyűlés eseményeiről, egy másik szerző pedig "" szignóval "Von der Donau" címmel számolt be egyes eseményekről 1848 januárjának első számaiban.

  70. Pulszky: Ungarn und die österreichische Monarchie. Sendschreiben an Victor Freiherrn von Andrian I-II. Allgemeine Zeitung, Nr. 91. 1848. március 31. 1149-1150., Nr. 92. 1848. ápr. 1. 1466-1469. Vö. Gergely 1998. 13.

  71. Andrian-Werburg naplója, 8. köt. 1848. február 28. A konferencián Kossuth indítványa mellett csak Madarász László szólt, ellene viszont Szemere Bertalan, Szentkirályi Móric, Andrássy Gyula is. Kossuth visszakozni kényszerült. Kónyi 1896. 38.; Szemere Bertalan: Politikai jellemrajzok a magyar szabadságharcból. Gróf Batthyány Lajos, Görgei Artúr, Kossuth Lajos. Szépirodalmi Kiadó, Budapest, 1990. 226.; Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Budapest, 1971. 17-28.; Perczel Mór viszont február 25-én gróf Batthyány Kázmérhoz intézett levelének tanúbizonysága szerint két indítványt készült tenni az országgyűlésen, melyek egyike az, hogy egy "alázatos felírásban" kérjék az "örökös tartománybeli népeknek alkotmányali [!] ellátását", s egy héttel korábban Kossuthnak is hasonlóan nyilatkozott. Perczel Mór levele Batthyány Kázmérhoz, 1848. február 25. MOL R5 1. tétel, ismerteti: Urbán 756.; Perczel levele Kossuthhoz, Kömlöd, 1848. február 18. In: A forradalom és szabadságharc levelestára. 75.

  72. Andrian-Werburg naplója, 8. köt. 1848. február 28.

  73. Ekkoriban már nem Andrian volt az egyedüli, aki hasonló programot fejtett ki. Vö. Schindler, A. J.: Beiträge zum Verständnisse der ständischen Bewegung in den deutsch-österreichischen Provinzen. Leipzig, 1848. 255-263.

  74. A kormányzat információira nézve vö. Schlitter Bd. 3.: Ungarn. 138.; Größing, Helmut: Die ungarische Verfassung und der Konstitutionalismus des Jahres 1848. Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Bd. 81. (1973) 304-336. (a továbbiakban: Größing); Károlyi 1. köt. 600.; Erdődy 16.

  75. E naplóbejegyzést közli: Fellner 339-341.; Andrian hagyatékában megtalálható a felirati beszéd német nyelvű fordítása. Inv. č. 679. Krab. 118.

  76. Andrian-Werburg naplója 8. köt. Bécs, 1848. márc. 7., közli: Fellner 340.

  77. Deym, Friedrich: Drei Denkschriften. Karlsbad, 1848. Vö. Gergely 1998. 15.

  78. Schuselka, F.: Ungarn und Oesterreich. Die Grenzboten, Jg. 6. (1847) Nr. 49. 444-446.

  79. Aus Preßburg. Ungarische Adresse um eine Constitution Oesterreichs. Die Grenzboten Jg. 7. (1848) Bd. 1. Nr. 10.

  80. Strobach, Wolfgang: Ungarn im Spiegel der öffentlichen Meinung Wiens 1848. Phil. Diss., Wien, 1947. 39-43.; tárgyalja Gergely 1998. 32-33.

  81. Dr. Károlyi Árpád: Az 1848-diki pozsonyi törvénycikkek az udvar előtt. Budapest, 1936. 6.; Größing 323.

  82. Barta 621.

  83. Freiheits-Rede des dermaligen ungarischen Ministers Kossuth Layos [!], siegreichen Vorkämpfers für Volksrechte. Deutsch vorgetragen von dem Juristen Putz aus Tyrol, am 13. März 1848, am Brunnen, im Hofe des Ständehauses. In: Nehring, Karl (Hrg): Flugblätter und Flugschriften der ungarischen Revolution von 1848/49. (=Veröffentlichungen des Finnisch-Ugrischen Seminars an der Universität München Serie C Bd. 7) München, 1977. 1. Ismerünk azonban még két további korabeli fordítást is, melyek helytállóan nem "Konstitution"-t, hanem "Konstitutionalität"-et használtak. Vö. Friedmann, B.: Die gegenwärtige Lage Oesterreichs. In: Oesterreichs Wiedergeburt seit dem 13. März 1848. Leipzig, 1848. 56. és [Kertbeny Károly]: Oesterreich und die jüngsten Ereignisse in Europa. Von einem Magyaren. Leipzig, 1848. 16.

  84. Becher, Siegfrid Jur. Dr.: Album der glorreichen Ereignisse der Woche vom 12. bis 18. März 1848, nebst einer Sammlung aller in dieser Zeit erschienenen Reden, Aufrufe und Gedichte. Wien, 1848. I. 9.; a hírt március 7-én hozza Bécsből Pozsonyba Eötvös József. In: Kónyi 1896. 39.

  85. Aus Wien. Die Grenzboten, Jg. 7. (1848) 1. Bd. Nr. 10. 470.

  86. Andrian-Werburg naplója 8. köt. Wien, 1848. március 16. reggel

  87. Batthyány levele Andrianhoz, 1847. júl. 1.

  88. Andrian-Werburg naplója, 15. köt. Bécs, 1858. jan. 12.