Völgyesi Orsolya

  1. Vö. Dokumentumok az 1848-49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez. Összeállította és a bevezetőt írta Jároli József. Gyula, 1995. 7. skk.

  2. Ezt dokumentálják a rendszeres bizottsági munkálatok Békés megyei vitái, melyek bizonyos mozzanataira már utalt Barta István (Barta István: A fiatal Kossuth. Budapest, 1966. 151-173.). A Békés megyei operátumok gazdag iratanyaga még részletes elemzésre vár.

  3. A kérdésről legújabban lásd Pajkossy Gábor: Kölcsey követi lemondásának történetéhez. Századok, 1996. 5. sz. 1191-1209. (a továbbiakban: Pajkossy)

  4. Békés vármegye 1831. október 26-án nyomtatásban is megjelent latin nyelvű feliratában tiltakozott az október 2-ra összehívott országgyűlés elhalasztása miatt, és ellenlépésként az adófizetés felfüggesztését helyezte kilátásba. A köriratról készült német nyelvű fordításhoz mellékelt jelentésben a jelentéstevő még elképzelhetetlennek tartotta, hogy a felirat Békésben született volna. Úgy vélte, a szöveget valamely észak-magyarországi megyében készítették, és olyan ellenzéki politikus fogalmazhatta, mint például a Bars megyei Balogh János. Békés tehát csak ennek az akciónak eszköze lehetett, hiszen - a beszámoló szerint - a megyében nincs olyan személy, aki hasonló eszméket vallott volna. MOL Regnicolaris Levéltár Takács-hagyaték. N 119 (a továbbiakban: Takács-hagy.) Fasc. 42. 5536., a feliratról lásd még MOL Filmtár W 4448: HHStA Staatskonferenzakten, 1831:2227.

  5. Az 1832-36-os országgyűlést értékelő beszámoló Békés vármegye követeit, Novák Antalt, Csepcsányi Tamást és Szombathelyi Antalt Deák Ferenccel, Klauzál Gáborral, Kölcsey Ferenccel, Pázmándy Dénessel együtt az "ultra liberalis ellenzéki párt" tagjai közé sorolta. MOL Bécsi levéltárakból kiszolgáltatott iratok. Varia der Kabinettskanzlei (I 58) (a továbbiakban: MOL Bécsi lev. ir.) 12. cs. 310. r.

  6. MOL Magyar kancelláriai levéltár. Magyar királyi kancellária Acta praesidialia (A 45) (a továbbiakban: MOL Kanc. eln.) 1835:87.

  7. Szombathelyi Antal (1802-1862) a megye táblabírája, Novák Antal lemondása után, 1834 nyarától Békés vármegye második követe. Az 1832-36-os országgyűlésen az ellenzék tagja, Kossuth és Deák bizalmas barátja (vö. MOL Bécsi lev. ir. 12. cs. 419. r-v), megyéjét az 1843-44-sz diétán is képviselte. 1843-tól 1846-ig főjegyző, 1846-tól 1849-ig első alispán.

  8. Novák Antal (1797, Pest - 1843. május 19., Gyula) a megyében birtokkal nem rendelkező, örmény származású család sarja; a gróf Károlyi család ügyésze lett, majd báró Wenckheim József szolgálatába állt. 1819 és 1828 között Békés vármegye aljegyzője, 1828-tól 1837-ig főjegyző, 1837 és 1843 között első alispán. 1830-tól aranysarkantyús vitéz, továbbá az 1841-ben megalakult gyulai kaszinó elnöke. Első feleségével, a szintén örmény eredetű családból való Placsintár Magdolnával 1823-ban kötöttek házasságot. (E házasságából 1824-ben született lánya, Szidónia Tormássy János felesége lett.) Második feleségétől, Eckstein Aloysiától két lány született: 1840-ben Valéria és 1842-ben Iréne Etelka. Békés vármegyét az 1830-as, majd az 1832-36-os országgyűlésen is képviselte 1834 júniusáig. Az egykorú titkosrendőri jellemzés is elismerte sokoldalú képzettségét és az ország legkitűnőbb főjegyzői közé sorolta. Az 1832-36-os országgyűlésen a liberális ellenzékhez tartozott, közeli barátságban állt Kölcsey Ferenccel, Deák Ferenccel, Beöthy Ödönnel és Kossuth Lajossal. Az országgyűlésről való végleges hazatérése után nemcsak Békésben, hanem a szomszédos megyék közgyűlésein is az ellenzék nézeteit képviselte, (vö. MOL Takács-hagy. Fasc. 46. 6454., Fasc. 47. 6988.) és elősegítette a magyarországi és erdélyi oppozíció kapcsolatfenntartását (Az életrajz forrásai: Kempelen Béla: Magyar nemesi családok. VIII. kötet. Budapest, 1914.; MOL Bécsi lev. ir. 12. cs. 418. r-v.; a gyulai római katolikus plébánia anyakönyvei; a követi megbízatásról történt lemondása után készült titkosjelentésekből lásd MOL Takács-hagy. Fasc. 47. 6763.). A Békés megyei tisztikarra vonatkozó adatokat itt és a következő jegyzetekben lásd Karácsonyi János: Békésvármegye története. I. kötet. Gyula, 1896. 472-480.

  9. Lánczy József (1763-1841) 1809-től a Királyi Tábla, 1821-től a Hétszemélyes Tábla bírája. 1825-től Békés vármegye főispánja. Az 1832-36-os országgyűlés alatti tevékenységéről készült titkosjelentést l. MOL Bécsi lev. ir. 12. cs. 381 r-v.

  10. Reviczky Lánczy Józsefet kevésbé tartotta határozottnak, mint báró Vécsey Miklós szatmári és gróf Zichy Ferenc bihari főispánokat, egyúttal utalt arra, hogy Novák Antal lemondása után eredménytelenül próbálta befolyásolni a békési követválasztást. A kancellár ugyanis Cseh Ferenc első alispánt vagy Horváth Antal másodalispánt szerette volna Novák helyén látni. A főispán azonban Reviczky határozott felszólítása ellenére sem akadályozta meg Csepcsányi Tamás megválasztását (MOL Kanc. eln. 1835:87.).

  11. A kancellár ez ügyben 1834. december 29-én írt József nádornak.

  12. Csepcsányi Tamás 1812 szeptemberében tette le ügyvédi vizsgáját. Túróc vármegyéből 1813-ban költözött le Békés megyébe. 1828 után Stockhammer Ferdinánd birtokainak zárgondnoka. Az 1832-36-os országgyűlésen a megye követe. 1834-ben a Stockhammer-javakból a csabai birtokrészt Csepcsányi, Szombathelyi Antal, Beliczay József és Bodroghy Pap József vásárolták meg.

  13. MOL Kanc. eln. 1835:17.

  14. Répcze-szentgyörgyi Horváth Antal 1833-tól 1836-ig a vármegye másodalispánja. Nagyapja, Zsigmond 1802 és 1809 között a megye főispánja; apja, János 1812-ben és 1825-ben Békés vármegye országgyűlési követe.

  15. Cseh Ferenc 1835. január 3-i válaszát lásd MOL Kanc. eln. 1835:83. Az alispán szerint Szombathelyi lemondásáról semmi biztosat nem lehet tudni.

  16. Lásd MOL Magyar kancelláriai levéltár. Magyar királyi kancellária Acta praesidialia secretiora (A 49) (a továbbiakban: Kanc. eln. titk.) 1834:2225 és MOL Kanc. eln. 1835:96.

  17. Beke Gyula: A békési Ág. Hitv. Ev. Egyházmegye tulajdonát képező s az általa fenntartott Szarvasi Főgymnasium története 1802-1895. Gyula, 1895.

  18. MOL Kanc. eln. 1835:124.

  19. Vö. Pajkossy 1191-1193.

  20. Az 1835. január 2-i kerületi ülés vitáját lásd Kossuth Lajos Összes Munkái IV. Országgyűlési tudósítások. S. a. r. Barta István. IV. kötet. Budapest, 1959. (a továbbiakban: KLÖM IV.) 94-98. Az ennek értelmében módosított üzenet szövegét lásd Iratok III. 293. skk. A szavazásról készült kimutatást lásd MOL Kanc. eln. 1835:96. Vö. még Csepcsányi Tamás 1835. január 15-i követjelentésével: "Januárius 2kán ismét elkezdődtek a' Kerületi ülések az Országos ülésekkel felváltva folyvást a' Kegy: Kir: Resolutio következésében fel vett urbéri munkálat felett. Januárius 2kán a' kerületi ülésben Zalai Követ /:Deák:/ inditványt tett, hogy minekutánna a' VIIIdik Törvény Czikkely el esett, annak principiumát
    a' VIIdik Törvény Czikkely 5k szakasza előtt szükséges ki mondani, melly indítvány 25. Megyék voksával a' hová a' Békesi is járult elfogadodott." (BmL Békés vármegye nemesi közgyűlésének iratai 53. jelentés.)

  21. Wirkner Lajos (1802-1882) Az Udvari Kancellária fogalmazója, majd 1833 októberétől titkára, gróf Reviczky Ádám bizalmasa. Wirkner jelen volt az országgyűlés ülésein, és Pozsonyból részletes jelentéseket küldött a kancellárnak. Emlékirata fontos történeti forrás (Wirkner Lajos: Élményeim. Néhány lap 1825-től 1852-ig terjedő nyilvános pályám naplójegyzeteiből. Pozsony, 1879.).

  22. MOL Kanc. eln. 1835:125. A megkeresendő személyek: Árva vármegye: Pálffy Fidél főispán; Bács vármegye: Rudics József aranysarkantyús vitéz, a megye országgyűlési követe; Bars vármegye: gróf Keglevich János főispán és Majtényi László, 1833 szeptemberéig a megye országgyűlési követe és első alispánja; Liptó vármegye: Platthy Gáspár első alispán; Pest vármegye: József nádor, főispán; Nyitra vármegye: Vurum József nyitrai püspök; Zólyom vármegye: Folger Ferenc kanonok és Svaiczer Gábor selmecbányai főkamaragróf; Fejér vármegye: gróf Cziráky Antal országbíró, a megye főispánja; Győr vármegye: Bezerédy Ignác első alispán; Moson vármegye: Torkos Mihály első alispán; Vas vármegye: Niczky János, 1834-ig a megye első alispánja és országgyűlési követe, ekkortól a Királyi Tábla bírája; Veszprém vármegye: Rohonczy János, a megye első alispánja; Bereg vármegye: gróf Vay Ábrahám főispáni helytartó; Gömör vármegye: Almássy József főispán, a Hétszemélyes Tábla bírája és Abaffy Károly első alispán; Heves vármegye: Pyrker János László egri érsek, a megye főispánja; Sáros vármegye: Péchy Imre első alispán; Torna vármegy: Scitovszky János rozsnyói püspök; Arad vármegye: báró Orczy Lőrinc főispán; Csanád vármegy: Lonovics József csanádi püspök; Csongrád vármegye: Babarczy Imre első alispán; Krassó vármegye: Gyűrky Pál főispán; Mármaros vármegye: gróf Vay Ábrahám főispán és Gerszon Antal máramarosszigeti kamarai adminisztrátor, Pest, Gömör, Zemplén, Máramaros megyék táblabírája.

  23. A békési körlevél szövegét lásd MOL Kanc. eln. 1835:125.

  24. Mathias Biringer budai főpostatiszt 1835. február 25-én Reviczky kancellárral közölte, hogy a budai postahivatalban a békési köriratból 34 példányt tartóztattak fel a kancellár további parancsáig (MOL Kanc. eln. titk. 1835:67). Biringer április 13-i újabb előterjesztéséhez mellékelve küldte el a körlevél egyik példányát a kancellárnak (MOL Kanc. eln. 1835:926).

  25. Miután az 1832-36-os országgyűlésen a protestánsok vallási sérelmeivel foglalkozó tárgyat az alsótábla a főrendek ellenállása miatt 1833 júliusában levette a napirendről, 1833 szeptemberében Szatmár vármegyében körlevelet fogadott el a megyegyűlés. Ennek értelmében törvénytelennek nyilvánítottak minden rendeletet, mely az 1791:26. tc.-kel ellentétes, és a megye kijelentette, hogy ezeket a rendeleteket nem is fogja végrehajtani. A körlevelet a megye országgyűlési követe, az éppen szabadságon tartózkodó Kölcsey Ferenc készítette. Hasonló tartalmú körlevelet fogadott el Pest vármegye is még augusztus 27-i közgyűlésen.

  26. A törvényhatóságok egymás közötti levelezése már 1784 óta konfliktust jelentett a kormányzat és
    a rendek között. Ennek a feszültségnek egyik példáját lásd Sándor Lipót főherceg nádor iratai. Kiadja: Mályusz Elemér. Budapest, 1926. 351-352. A kérdés aztán előkerült még az 1825-27-es országgyűlésen is. Mivel azonban a probléma törvényes szabályozására a reformkorban sem került sor, a konfliktus a rendek és a kormányzat között időről időre kiújult. Így a megyék jogkörének korlátozásával és
    a főispánok megyei befolyásának megerősítésével 1831-ben is foglalkozott az államkonferencia: MOL Filmtár W 4448; HHStA Staatskonferenzakten, 1831:2222, 2223.

  27. MOL Kanc. eln. titk. 1833:190. sz.

  28. Cseh Ferenc 1833-tól 1836-ig volt Békés vármegye első alispánja.

  29. Az 1835. január 9-i elnöki levél másolatát lásd MOL Kanc. eln. 1835:1009.

  30. Gróf Sztáray Albert (1785-1843) császári királyi kamarás Békés megyei birtokos is volt második felesége, Károlyi Franciska csabai birtokai révén. Az unokaöccsének, gróf Dessewffy Aurélnak a nevével fémjelzett újkonzervatívok színrelépésekor Sztáray csatlakozott ehhez a politikai csoportosuláshoz, az 1840-es évek elején pedig a Világ című konzervatív lapban számos fontos kérdésben (háziadó, örökváltság) fejtette ki nézeteit.

  31. MOL Kanc. eln. 1835:701 és 702. Cseh 1835. február 7-i, Horváth 1835. február 6-i dátummal küldte el jelentését.

  32. Az országos tárgyak véleményezésére kinevezett küldöttség elnöke Szentgyörgyi Horváth Antal másodalispán, tagjai Novák Antal főjegyző, Beliczay József főpénztárnok, Stachó János táblabíró, Fejes József gyulai plébános és kanonok, Lengyel Márton tisztifőügyész, Vidovich Ferenc békési főszolgabíró, Kiss János aljegyző, Kövér János kétegyházi esküdt voltak.

  33. Az 1835. márc. 18-i felségelőterjeszést lásd MOL Kanc. eln. 1835: 894.

  34. Novák Antal személye és tevékenysége 1834 végén, tehát követi tisztéről való lemondása után keltette fel a kormányzat figyelmét. Békés megye főjegyzője ugyanis 1834. november 9. és 15. között egy családi ügy miatt Pesten tartózkodott, és Földváry Gábor másodalispánnál szállt meg. Novák így jelen volt - a jelentés szerint - Pest vármegyének azon a közgyűlésén, amikor a többség az úrbéri 8. törvénycikkel kapcsolatos, mindeddig kedvező utasítását visszavonta (a Pest megyei közgyűlési jegyzőkönyv szerint valójában ez az 1834. október 20-i közgyűlésen történt meg). Steinbach Ferenc, a királyi jogügyigazgatóság ügyésze titkos beszámolója szerint Novák keserűen fakadt ki Pest illiberalitása ellen és arról beszélt, hogy az ország nem fogékony még a "jó" iránt. (lásd MOL Kanc. eln. 1834: 2138.)
    E pesti tartózkodás kapcsán vetette fel Mérey Sándornak, a tartományi biztosság igazgatójának Reviczky kancellár, hogy nem volna-e tanácsos a megfigyeléseket Novák Antalra is kiterjeszteni. Majd Wirkner Lajoshoz fordulva a kancellár jelezte, Békés megye jelenlegi helyzetében nem tudja, kihez fordulhatna teljes bizalommal, hogy biztos híreket szerezzen Novák tevékenységéről. (lásd MOL Kanc. eln. 1834:1965.) Novák Pesten történő megjelenése azért is kelthette fel a figyelmet, mivel az önkéntes örökváltság ügyében egyre másra érkező kedvezőtlen utasítások hatására - Steinbach szerint - a liberális ellenzék tagjai, így Kölcsey is, Pozsonyból eltávozva Pesten készültek volna megbeszélést tartani.

  35. Vö. az 1835. jún. 15-én készült, Reviczky állítását megerősítő titkosjelentéssel (MOL Takács-hagy. Fasc. 47. 6763.).

  36. A levelet l. MOL Kanc. eln. 1835:698.

  37. A Királyi Tábla - az uralkodó jóváhagyásával - 1835. február 25-én idézte meg Wesselényit személyes megjelenésre 1835. május 5-re.

  38. "Inkább véltem halálomat mint azt, hogy illy tudománnyal, bé látással, józan itélettel biró, 's az egész Haza elöt jó hirérül ösméretes Individum a' Kor szellemtül ell ragadtatva anyira vetemedhetik, hogy Constitutióját tiporja, - Koronás Fejedelmét Kárhozatos Kifejezésekkel vakon sértegesse, - örülljön az ell Kábitott Község vivát Kiáltásának, - magának a' Haza elöt /melly az efféle vakmeröséget útállya/ nevet szerezni akarjon, - 's nem lássa által, hogy ennek jó vége nem lehet, - rosz utra készül - és elébb utóbbel éri a veszedelem. (...) Ebregyen fell, Istenre kérem, tekintsen jó hitvesére 's gyermekére, ne rohanjon hanyat homlok a veszedelemnek; - gondollya el, hogy minden szempillantatba a jóll lététegyedül Kegyelmes Urunk türedelmének köszönheti. - Egy két szóbúl álló parancsolat, és Ki lépet
    a Székébül." (Lánczy Novákhoz írt levelének másolatát lásd MOL Kanc. eln. 1835: 698.)

  39. MOL Kanc. eln. 1835:935. Lajcsák nagyváradi püspök nem vett személyesen részt a közgyűlésen, Fejes kanonok beszámolójából értesült az ott történtekről.

  40. A király 1835. január 29-én kelt parancsát az erdélyi diéta feloszlatásáról 1835. február 6-án hirdették ki Kolozsvárott.

  41. Reviczky továbbra is hangsúlyozta: "Das Cirkulare, - ... erhält zu strafbare Grundsätze, als die Regierung dieses vermessene Benehmen des Békéser Komitats ignoriren, oder darüber hinausgehen könnte." (Az április 18-i felségelőterjesztést a körlevél egy példányával lásd MOL Kanc. eln. 1835:1009., fogalmazványát lásd MOL Kanc. Eln. 1835:934.). Báró Orczy Lőrinc királyi biztosi megbízólevelét lásd MOL Magyar kancelláriai levéltár. Magyar királyi kancellária Acta generalia (a továbbiakban: MOL Kanc. ált.) 1835:5285.

  42. MOL Kanc. ált. 1835:6162.

  43. Báró Wenckheim József felesége, így Wenckheim Béla édesanyja báró Orczy Terézia volt. Orczy Lőrinc levelét lásd MOL Kanc. ált. 1835:7273.

  44. Szirmay Ádám Zemplén megye főjegyzője 1826-tól a Királyi Tábla, majd 1833-tól a Hétszemélyes Tábla bírája.

  45. Vö. MOL Kanc. ált. 1836:3653.

  46. Szirmay előzetes beszámolóját lásd MOL Kanc. ált. 1835:11454.

  47. MOL Kanc. eln. 1835:1862.

  48. BmL Békés vármegye nemesi köz- és kisgyűléseinek jegyzőkönyve 1835:1444. A körirat megszerkesztésére kinevezett bizottság elnöke Horváth Antal másodalispán, tagjai: báró Wenckheim Béla és Stachó János táblabírák, Lengyel Márton tisztifőügyész, Vidovich Ferenc főszolgabíró, Kövér János esküdt, Kiss János első aljegyző.

  49. Ugyanebben a szakaszban a körlevél kifogásolta, hogy a királyi biztosi vizsgálat elrendelése nem az 1805:5. tc. előírásainak megfelelően történt.

  50. Az 1825-27-es országgyűlésen a rendek 1825. október 22-i, az alkotmány megerősítését célzó feliratukban sérelmeik között említették a megyék egymás közötti levelezésének korlátozását is: "... valamint a' Levelezések is meggátoltattak, vagy a' Hűtlenség' vétke terhe alatt, akadályoztattak, söt a' Constitutionális Lételnek elvesztése eránt és fenyegetések tétettek." "... hogy minden Köztanácskozásnak egész nyilvánsága légyen, - erre nézve kiváltképpen megkivántatik alázatos vélekedésünk szerént, hogy a' Törvényhatóságoknak egymással való Levelezésének az 1792. esztendei Junius Havának 22. napján költt Kegyelmes Királyi Rendelés értelmében is, többé semmi szín alatt meg ne akadályoztatódjanak." (lásd Felséges Első Ferentz Austriai Császár, Magyar és Cseh Ország Koronás Királyától Po'sony Szabad Királyi Várossában, 1825-dik Esztendőben, Szent Mihály Havának 11-dik napjára rendeltetett Magyar Ország Gyűlésének Írásai I. Pozsony 1825, 1826. 54., 61.) Az uralkodó november 22-i leiratában a korábbi resolutiókra hivatkozva nem tilalmazta a törvényhatóságok egymás közötti levelezését (lásd. u. o. 91.).

  51. A körlevél egy példánya megtalálható: Pest megyei Levéltár Pest-Pilis-Solt vármegye nemesi közgyűlésének iratai 1835-1-4921.

  52. Mérey Sándor (1779-1848) Somogy megye főispánja 1831 és 1845 között; 1831. december 16-tól 1833 nyaráig személynök. 1833 nyarán helytartótanácsossá és az adóügyeket intéző commissariatus provincialis (országos tartományi biztosság) főigazgatójává nevezték ki. Császári kamarás és valóságos belső titkos tanácsos.

  53. MOL Kanc. eln. 1835:2140.

  54. MOL Kanc. ált. 1836:3653.

  55. A tanácskozásokat összegző irat többek között így fogalmazott: "...mind azért oda járulna a' Küldöttség véleménye, hogy szólitatnának fel a' törvényhozási tárgyak feletti tanátskozások alkalmával léendő fel elevenítésekkor azt ujjabban is pártolván, a' haza köz bóldogságát minden ki tehető törvényes módokkal előmozditani, törekedjenek: mi módon kivánná pedig a' kűldöttség ezen felszóllitást megtétetettni az itt% itten foglalt feltétel azt bővebben kifejti. Mi után pedig már a' VIII a' Jobbágyok személy és vagyonbéli bátorságáról szólló Törvény Czikkely elesett vólna a' Zalai biztositás, hogy Ö Felsége minden önkényt akadályoztatni kíván, a' VII Törvény Czikkely elejébe szövetetne a' megyei követek által is történt pártoltatását helyesnek látja a' Küldöttség... " (BmL Békés vármegye nemesi közgyűlésének iratai 1835:117.)

  56. Csepcsányi egy korábbi, 1834. dec. 5-i követi jelentésében már jelezte, hogy három fontos törvényjavaslat eddig biztosnak tűnő többsége veszélybe került: "October 19től fogva tegnapi napig az az December 4ik napjáig tartott Kerületi Ülésekben a' Fő Rendi Izenet folytában szakadatlanúl az Úrbéri Törvény Czikkelyek eránt folytt a' tanácskozás - az ez úttal közbenjött változásokat kimerítő Izeneteket midőn az % alatt alázatosan ide zárva megküldjük nints egyebet mit megjegyeznünk, mint hogy az 5ik 7ik és 8ik Törvény Czikkelyeket mellyeket az Adozó Nép epedő, és igazságos esdeklésére tekintve mint a közboldogság talpköveit ekkorig mindég nagy többség pártolá, a' mintegy 3 hét ólta változó Instructiók ingadozásba hoztak." (BmL Békés vármegye nemesi közgyűlésének iratai 50. követjelentés)

  57. A szavazásról és a vitáról lásd KLÖM IV. 69. skk.

  58. BmL Békés vármegye nemesi közgyűlésének iratai 52. sz. követjelentés (1834. dec. 31.)

  59. A rendelkezésre álló sematizmusokban azonban Lukács József csak 1837 és 1840 között tűnik fel Csanád vármegye másodalispánjaként.

  60. Tomcsányi József 1832 és 1840 között orosházi esküdt, 1843 és 1846 között alszolgabíró, 1843-tól 1846-ig csabai főszolgabíró, 1846 és 1849 között másodalispán, 1847-48-ban Tormássy Jánossal a vármegye országgyűlési követe.

  61. Lásd erről MOL Kanc. ált. 1835:11454., 1835:12439., 1835:13446., 1835:15393.

  62. Vö. Wust Ferenc temesi főpostatiszt jelentésével (MOL Kanc. eln. titk. 1835:152.)

  63. Kossuth Lajos Összes Munkái V. Kossuth Lajos: Országgyűlési Tudósítások. S. a. r. Barta István. Bp., 1961. 63.

  64. Aczél Antal (1788-1868) az egykori személynök, Aczél István fia. Az 1832-36-os országgyűlésen Arad vármegye első követe. 1836-tól Békés vármegye főispáni helytartója, 1841-től királyi tanácsos, ugyanebben az évben Csongrád vármegye adminisztrátora, 1843 és 1845 között Torna vármegye, majd 1845 és 1848 között Csanád megye főispánja.

  65. A beiktatás részletes leírását lásd Kossuth Lajos Összes Művei VI. Kossuth Lajos: Ifjúkori iratok. Törvényhatósági Tudósítások. S. a. r. Barta István. Budapest, 1966. 716-719.

  66. MOL Kanc. eln. titk. 1835:123.