Bevezetés: problémák és kutatási tradíciók

Népesedés és földbirtoklás

Év

Jobbágy

Fiai
(16 év feletti)

Lányai (16 év feletti)

Testvé-rek

Zsellé-rek

Lakók

Szol-gák

Szolgá-lók

Össze-sen

1794

64

38

1

8

72

24

6

1

214

1837

66

67

26

5

72

31

20

4

271

Év

Férfi

1791-1800

22,12

18,68

1811-1820

23,40

19,53

1821-1830

23,57

19,85

1831-1840

24,44

20,04

1841-1850

23,94

20,26


2. táblázat
Nemek szerinti átlagéletkor az első házasságkötéskor Szántón, 1791-1850.
Saját számítás.

(Forrás: MOL Mikrofilmtár. X 5788. A Római Katholikus Egyház Veszprémi egyházmegyéje, Zalaszántó.)

 

Uradalmi és paraszti termelés

Az ispánsági termelés alakulása

 

1785

1817-24

1828-29

1840-44

1850-59

14

253

247

321

267

ökör

792

106

204

201

261

tehén

n. a.

180

198

248

309

juh

4398

8817

11684

11443

10343

sertés

784

85

 

109

139

Paraszti termelés

Uradalmi alkalmazottak

Az alkalmazottak számának alakulása

A keresetek alakulásának meghatározó tényezői

 

1801-10

1811-20

1821-30

1831-40

1841-49

Ágazatok:

         

ellenőrzés (ref.)

         

növénytermesztés

+ 0.12

-

-0.07

- 0.12

- 0.27

állattenyésztés

+ 0.12

+ 0.30

+0.10

-

+ 0.05

erdészet

+ 0.28

+ 0.32

+0.07

-

-

irányítás

-

-

-

- 0.19

-

           

Beosztás:

         

beosztott (ref.)

         

középvezető

+ 0.17

+ 0.47

+ 0.40

+ 0.28

+ 0.28

felsővezető

+ 0.26

+ 0.49

+ 0.83

+ 0.99

+ 0.82

Konstans

2.84

3.57

4.16

4.20

4.21

Kiigazított R2

0.60

0.74

0.82

0.88

0.85

Árendák és a vállalkozói szabadság növekedése

Árendákból származó bevételek Szántón

 

1790-1800

1801-1810

1811-1820

1821-1830

1831-1840

1841-1850

Összesen

Makkbér (fél év)

8

11

10

8

2

-

39

Vendégfogadó és mészárszék (3 év)

3

2

3

3

4

2

17

Mészégetés (3 év)

1

1

1

-

4

1

8

Faizás (fél év)

3

-

-

-

-

-

3

Törkölyégetés (3 év)

2

2

-

-

-

-

4

Hamuzsírégetés (3 év)

1

2

2

2

4

2

13

Kilenced- és hegyvámbérlet (3 év)

-

3

-

-

-

-

3

Borszállítás (1 év)

1

-

-

-

-

-

1

Kocsma, bolt, törkölyégetés és zsidóház (3 év)

1

1

4

4

3

2

15

Ház (3 év)

-

1

1

5

1

4

12

Aratás (aratási idő)

-

-

4

5

9

32

50

Legeltetés (egy év)

-

-

2

1

2

3

8

Irtás (3-6 év)

-

-

-

1

1

-

2

Káposztáskert (3 év)

-

-

-

-

-

1

1

Földbérlet (3 év)

-

-

-

-

-

1

1

Összesen

20

21

27

29

30

48

175

(Forrás: MOL P 275. Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok 89-109. cs. Szerződések, haszonvételi szerződések.)

 

1790-
1800

1801-
1810

1811-
1820

1821-
1830

1831-
1840

1841-
1850

Üzemeltetési jog

1001

1079

1274

1125

1181

1658

Használati jog

349

740

829

675

880

-

Adóbehajtás

-

3047

-

-

-

-

Ipari jogosítványok

-

240

287

75

200

93

(Forrás: MOL P 275. Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok 89-109. cs. Szerződések, haszonvételi szerződések)

 

1790-
1800

1801-
1810

1811-
1820

1821-
1830

1831-
1840

1841-
1850

Üzemeltetési jog

12

-

3

-

-

-

Használati jog

85

550

2

720

450

227

Adóbehajtás

-

-

-

-

-

-

Ipari jogosítványok

-

-

-

-

-

-

(Forrás: MOL P 275. Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok 89-109. cs. Szerződések, haszonvételi szerződések)

Vállalkozási szabadság és a szerződések szankcionálása

Aratási szerződések

Összefoglalás: a "szántói modell"

  1. Berend T. I. - Ránki Gy.: A magyar gazdaság száz éve. Budapest, 1972.; Berend T. I. - Ránki Gy.: Európa gazdasága a 19. században 1780-1914. Budapest, 1987.; Berend T. I. - Szuhay M.: A tőkés gazdaság története Magyarországon. Budapest, 1983.; Komlos, J.: Nutrition and economic development in the eighteenth-century Habsburg Monarchy. Princeton, New Yersey, 1989. (a továbbiakban: Komlos 1989.); Katus L.: A kelet-európai iparosodás és az "önálló tőkés fejlődés" kérdéséhez. Történelmi Szemle, 1967.; Komlos, J.: Az Osztrák-Magyar Monarchia mint közös piac. Budapest, 1990.; Komlos, J. (ed.): Economic development in the Habsburg Monarchy and in the successor states. East European Monographs, Bouldes, 1990.

  2. Kaposi Z.: Magyarország gazdaságtörténete. I. 1700-1830. JPTE, Pécs, 1992.

  3. North, D. C.: Structure and change in economic history. New York, 1981. (a továbbiakban: North)

  4. Komlos 1989.

  5. A tanulmány időbeli lehatárolásaképpen azért választottam 1790-et és 1850-t, mert azok két alapvető állami-intézményi változás közötti időszak két határpontjának tekinthetők. 1790 a Mária Terézia és
    II. József uralkodása alatt végbement változások - melyek az állami gazdasági szerepvállalás megnövekedését hozták - zárópontja A keszthelyi uradalom életében is 1790 környékére tehető az az igazgatási fordulat, melynek legfőbb kiváltója Festetics György gróf hadseregből történő eltávolítása és ezt követő "elmerülése" gazdaságának megújításában. A végső időpontként 1850-et tüntettem fel, s ezzel azt kívántam jelezni, hogy a forradalom és szabadságharc időszaka alatt bekövetkezett intézményi változásokat a reformkori változások szerves részének tekintem. A kutatómunka során elemzett levéltári források egy része lehetőséget teremtett arra, hogy a vizsgálat időbeli intervallumát 1790 előttre és 1850 utánra is kiterjesszem. Így a népesedési folyamatok elemzésekor az 1790 előtti anyakönyveket is elemeztem, a birtokviszonyok rekonstruálásakor pedig mind a József kori kataszteri összeírást, mind pedig az 1853-as földelkülönözési összeírást felhasználtam. A kutatás során segítségemre voltak a Benda Gyula vezette kutatócsoportnak az uradalom más településeire vonatkozó vizsgálatainak eredményei, melyek jelentős része az 1790 előtti időszak folyamatait tárgyalja.

  6. Bakács I.: Trautsohn herceg regéci uradalmának terméseredményei a XVIII. században. Budapest, 1930. (a továbbiakban: Bakács); Wellmann I.: A gödöllői Grassalkovich uradalom. Budapest, 1933.
    (a továbbiakban: Wellmann 1933.); Gerendás E.: Az esztergomi főkáptalan garamszentbenedeki birtokkerülete a XVIII. század második felében. Budapest, 1934. (a továbbiakban: Gerendás)

  7. Wellmann I.: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Budapest, 1979.

  8. Tóth T.: A mernyei uradalom a feudális rend utolsó szakaszában. Budapest, 1978. (a továbbiakban: Tóth 1978.); Tóth T.: Ellentét vagy kölcsönösség? Budapest, 1980. (a továbbiakban: Tóth 1980.)

  9. Orosz I.: Földesúri támadások a hegyaljai mezővárosok ellen a XVIII. század második felében. Agrártörténeti Szemle, XVII. 1975/1-2. 25-41.

  10. Köbli J.: "Porosz utas" volt-e gazdaságfejlődésünk? Medvetánc, 1985/2-3. 17-38.

  11. Csite A.: Egy presztízsorientált nagybirtoküzem a XVIII-XIX. század fordulójáról. In: Zalai Gyűjtemény, 34. Zalaegerszeg 1993. 77-112. (a továbbiakban: Csite 1993.)

  12. Alchian, A. A.: Economic forces at work. Indianapolis, 1977.; Coase, R. H.: The nature of the firm. Economica, 4. (November) 1937. 386-405.; Demsetz, H.: Toward a theory of property rights. The American Economic, Review, 1967. Vol. 57. No. 2. 347-359.; Komlos 1989.; North; Pejovich S.: A tulajdonjogok közgazdaságtana. Budapest, 1992.; North, D. C. - Davis, L. E.: Institutional change and American economic growth. Cambridge, 1971.

  13. Bakács; Für L.: A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás útján. Budapest, 1969.; Gerendás; Tóth 1978.; Tóth 1980.; Szabad Gy.: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Budapest, 1957.; Vári A.: A gróf Károlyi család nagykárolyi birtokkerületének jövedelmei és gazdálkodása 1760-1790. MKKE egyetemi doktori disszertáció Budapest, 1983.; Wellmann 1933.

  14. Andorka R. (1986): The Social Demography of Hungarian Villages in the Eighteenth and Nineteenth Centuries. In: Journal of Family History, 1986. 11/2.; Balázs Z.: Egregy családrekonstrukciós és demográfiai vizsgálata 1740-1770 között. Kézirat. (a továbbiakban: Balázs); Benda Gy.: A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai. I. Keszthely 1711-1820. Budapest, 1988. (a továbbiakban: Benda Gy.); Csite A.: Rezi község (Zala vm.) 1790-1829 közötti népesedési viszonyainak elemzése (különös tekintettel a halálozásokra). BKE Szakdolgozat Budapest, 1991.; Faragó T.: Paraszti háztartás- és munkaszervezet-típusok Magyarországon a 18. század közepén. Történeti Statisztikai Füzetek, 7. 1985. (a továbbiakban: Faragó); Husz I.: Rezi falu házasodási sajátosságai a házasodási anyakönyvek tükrében (1741-1829). BKE Szakdolgozat Budapest, 1991.; Örsi J.: Exogámia és endogámia Magyarországon a XVIII-XX. században. Demográfia, XXVI. évf. 1983. 4. sz. 572-604. (a továbbiakban: Örsi)

  15. B. Lukács Á.: Magyarország népessége törvényhatóságok szerint az 1820-as években. Történeti Statisztikai Füzetek 1. Budapest, 15-17.; Thirring G.: Magyarország népessége II. József korában. Budapest, 1938. 117-119.; Benda K.: Az udvar és az uralkodó szövetsége a forradalom ellen. In: Magyarország története 1790-1848. V/1. kötet. Szerkesztette: Vörös Károly. Budapest, 1983. 431.

  16. Faragó

  17. MOL P 275 Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok 10. cs. II. József korabeli felmérés iratai. Szántó község (kataszteri adatok)

  18. Faragó

  19. A számítás módszere a következő volt. A hatvanéves átlag alapján a szántói férfiak 83, míg a szántói nők 99 százaléka Szántón kötött házasságot. Attól függően, hogy a sokéves átlag alapján 17, 18 stb. éves korukban hányan kötnek házasságot, súlyokat számítottam, s így becsültem az adott évben az átlag alapján házasságot kötendők számát. Így általában az adott évben a 17 évesek 4,25 százaléka kötött Szántón házasságot; a 18 éves korban levők 16,8 százaléka, a 19 évesek 7,3 %; a 20 évesek 15,6 %; a 21 évesek 4,44 %; a 22 évesek 10,1%; a 23 évesek 11,9 %; a 24 évesek 4,2 %; a 25 évesek 4,6 %; a 26 évesek 1,9 %.

  20. Faragó; Örsi

  21. A szántói ispánság a korábbi szántói és vállusi ispánságok összevonásával jött létre 1803-ban. Az összemérhetőség biztosítása érdekében így összevontam a szántói és vállusi 1803 előttre vonatkozó adatokat is.

  22. Benda, Gy. - Komlos, J.: Agricultural development on a Hungarian estate in the nineteenth century. In: Komlos, J. (ed.): Economic development in the Habsburg Monarchy and in the successor states. Bouldes, 1990. (a továbbiakban: Benda - Komlos)

  23. Csite 1993.

  24. S. Sándor P.: A XIX. századi parasztbirtok vizsgálatának történeti statisztikai forrásai-módszerei és újabb eredményei. Agrártörténeti Szemle, 1964. 1-2. szám, 36-83.

  25. Dávid Z.: Adatok a mezőgazdasági termelés nagyságáról 1786-1789. In: Történeti Statisztikai Évkönyv. Budapest, 1965/66. 99-141.

  26. MOL P 274 Központi birtokigazgatás és -gazdálkodás 79-84. cs. Létszám- és javadalomkimutatások, konvenciós könyvek (uradalmi alkalmazottakra vonatkozó adatok).

  27. Tóth 1978.

  28. Vári A.: A nagybirtok birtokigazgatási rendszerének bürokratizálódása a 17-19. században. Történelmi Szemle, 1990. 1. szám, 1-18.

  29. Minden 11. és 30. kereszt.

  30. MOL P 275 Birtokgazdálkodással kapcsolatos iratok 84-85. cs. Úrbéri iratok. VII. Szántó (1853-as kataszter)

  31. Ennek az időszaknak a főbb népesedési és gazdasági folyamatait a Benda Gyula vezette kutatócsoport eredményei alapján rekonstruáltam.

  32. Az 1. ábrán a "szántói modellt" mint folyamatot jelenítettem meg. A modell a népesedési, intézményi, kereslet-kínálati, munkaerőpiaci és társadalmi rétegződési folyamatok egymásra hatását igyekszik megragadni. A folyamatábrán a szaggatott vonnallal jelzett tényezők és hatások a kutatómunka során nem vizsgált, mások elemzéseiből rekonstruált összefüggésekre utalnak, míg a folyamatos vonallal jelzett tényezők és egymásra hatásuk a vizsgálati időszak összefüggéseit mutatják.

  33. Balázs; Benda Gy.

  34. Csite 1993.

  35. Szabó D.: A herceg Festetics-család története. Budapest, 1928.

  36. Csite 1993.