Magyar számítógépes történeti adatarchívum

A Hajnal István Kör Választmányának és a TáRKI vezetőségének 1996 őszi megállapodása alapján a TáRKI (Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés) keretében létrejött a számítógépes történeti adatállományok archívuma. A történeti adatarchívum a TáRKI Adatbank autonóm egysége. Irányítását a HIK Választmánya és a TáRKI által kiküldött bizottmány (board) látja el.

Feladata a számítógépes történeti feldolgozások, forrásközlések adatállományait standard formában tárolni, megteremteni a használathoz szükséges dokumentációt és biztosítani a hozzáférést. A Hajnal István Kör biztosítja a történészi szakmai megbízhatóságot, a TáRKI alkalmazza a szociológiai szabványokat, az archiválási gyakorlatot és a fizikai tárolást. Ezek biztosítják azt, hogy az adatok folyamatosan és biztonsággal használhatóak igény esetén.

Magyarországon is egyre nagyobb szükség van számítógépes történeti adatarchívumra, mert megnőtt a kutatóhelyeken, levéltárakban készített feldolgozások száma és adatmennyisége. újabban lehetségessé és követelménnyé vált az adatok forráshű rögzítése, így a számítógépes adatfeldolgozás újfajta forráskiadványként is felfogható. összegyűjtésük és közkinccsé tételük halaszthatatlan feladat. Ezt célozza a Hajnal István Kör és a TáRKI kezdeményezése.

Az adattár közszolgálati funkciókat lát el, igyekszik a témakörébe tartozó összes kutatást begyűjteni és archiválni. A HIK–TáRKI adattárjában lévő adatok a kutatást végzők tulajdonát képezik és így azok minősítése (hozzáférhetősége, lásd később) az adatot elhelyező szándékát tükrözi. A HIK–TáRKI adatbankja különböző társadalomtörténeti jellegű adatfelvételek egységes, magas feldolgozottságú, másodelemzésekre és összehasonlító vizsgálatokra alkalmas adatainak archiválását végzi. A vizsgálatok archiválása folyamatos, az adatbankba bekerült vizsgálatok dokumentációját – a kérdőívet, a kódutasítást, a publikációk jegyzékét stb. – is megőrizzük. A felhasználók rendelkezésére állnak az írásos dokumentációk mellett a kutatótól (ill. kutatóhelyektől) kapott nyersadatok, és az ebből a TáRKI munkatársai által készített SPSS export file-ok, valamint kódkönyv, tanulmány számítógépes adathordozón, ha azt a kutató átadta az adatokkal együtt.

Hangsúlyozandó, hogy csak a megjelenítés médiuma újszerű. Történészi szempontból
a projektum célja, hogy megfeleljen a teljesen hagyományos forrásközlési szabályoknak, vagyis kinyomtatott formában is meg kell állnia a helyét a szakmai közvélemény előtt, jóllehet a papír alapú megjelenítés éppen hogy nem cél, hiszen ilyen tömeges adatközlés esetén a visszakereshetőség igen vesződséges. Az archívum ugyanakkor támogatást kíván nyújtani a puszta adatrögzítésen túli megfelelő minőségű dokumentáció elkészítéséhez.

Miért kell archiválni? Mert...

Az egyének demográfiai, vagyoni stb. adatainak szórt és koordinálatlan gyűjtését tartalmazó feldolgozások egyesített tárolása révén hatalmas társadalomtörténeti (proszopográfiai) adattárak kialakulása válik lehetővé egyszerű akkumuláció révén. A projektum várható eredménye egy virtuális archívum, amely távolról is elérhető. Ez lehetővé teszi, hogy a történeti kutatások során

· közelebb kerüljön egymáshoz makro- és mikro-történet, nemzeti és helytörténet;

· megfelelő informáltságon alapuló viszonyok alakuljanak ki az adattárolás területén;

· hosszabb idősorokhoz és összehasonlító adatokhoz jussanak a társadalomtudományok;

· első kézből származó információkhoz jusson a nemzetközi kutatás;

· a magyar kutatás bekapcsolódhassék a nemzetközi együttműködésbe.

A kutatási témákat külön index és katalógus rögzíti, ami a kutatásokra vonatkozó fontosabb információkkal együtt hozzáférhető. Az archivált kutatásokról a TáRKI katalógusa és a TáRKI-kiadványok tájékoztatnak. A HIK–TáRKI adat-katalógusa a számítógépes hálózaton keresztül is elérhető (http://www.tarki.hu).

A TáRKI-ban elhelyezett állományokat a munkatársak logikai konzisztencia szempontjából ellenőrzik, tisztítják és egységes formába alakítják. A TáRKI standardja felcímkézett, dokumentummal ellátott SPSS export-file. Ha közben a technológiai környezet változik akkor az adatokat a további felhasználhatóság érdekében az új környezetbe helyezzük át (ez történt például akkor, amikor az adatbank adatfile-jait optikai lemezekből álló juke-boxra tettük át mágnesszalagokról és floppykról). Az adatok terjesztése a felhasználók igényei szerint floppyn, mágnesszalagon, vagy számítógépünkön on-line módon történik (ftp szerverünkön keresztül).

A vizsgálatok kiválasztása a TáRKI-katalógus segítségével történhet, amely minden kutatásról a következő rövid leírást tartalmazza:

A katalógusban való keresést a következő indexek segítik:

A vizsgálat dokumentációjába a TáRKI-ban lehet betekinteni, vagy fénymásolatot kérni róla (ezt önköltségi áron a TáRKI elkészíti). Az adatok floppy-n, vagy ftp útján SPSS portable file, vagy nyers file formában kérhetők. Mindezeket a felhasználó írásban megrendelheti.

A TáRKI-ban archivált kutatások az alábbi adatvédelmi fokozatok valamelyikébe sorolhatók:

Adathasználat esetén a felhasználó köteles hivatkozni a HIK–TáRKI Történeti Adatarchívumra és az elsődleges adatforrás (kutató ill. kutatóhely) nevére.

Az adatok archívumban való elhelyezéséhez a kutató (kutatóhely) biztosítsa a következőket:

A HIK–TáRKI Bizottmány jelenlegi tagjai:

A Hajnal István Kör és a TáRKI társulásába más személyek, egyesületek és intézmények is beléphetnek.

Az érdeklődők jelentkezését, valamint a korábbi kutatások adatállományának elhelyezését várja Tóth Tamás, a Bizottmány titkára.

Cím: ELTE BTK Gazdaság- és Társadalomtörténeti Tanszék, 1052 Budapest, Piarista köz 1.

E-mail: tothur@osiris.elte.hu

A magyar kormány, mint ismeretes, a teljes, Ausztriára is kiterjedő német egység megvalósulására építette jövőterveit, legalábbis ezt tartotta a lehetséges legkedvezőbb variánsnak. Ekként kialakult egy német-magyar érdektalálkozás, amelyben az „osztrák” elem hol a németségbe olvadónak, s ekként a magyarokkal együttműködőnek mutatkozott, hol pedig a birodalom fenntartását hangoztatva a magyar különállás kritikájának, ellenzésének adott (májusig csak!) hangot. A csehek, mint ismeretes, és röviden jeleztük is, a föderatív Habsburg birodalom híveiként elutasították a teljes német egységet és a magyar különállást, s ebben szövetségesre találtak a Habsburg birodalom többi szláv népében, akiknek sajtója ismertetését itt mellőzni voltunk kénytelenek.

érdektalálkozás és szembenállás jellemzi tehát már 1848 áprilistól a forradalom kihívására adott közép-európai liberális válaszokat. Az ancien régime, illetve az azt elsöprő forradalom, végül a még csak felsejlő ellenforradalom erői ezért szövetségeseket keresve egymás felé is tájékozódnak. A liberálisok, mint erre újabban a marxista történetírást bírálva mind többen rámutatnak, kezdettől, a Vormärz időszakban kialakított elképzeléseiknek megfelelően, többnyire az alkotmányos monarchia keretei között képzelték el a liberális államberendezkedés megvalósítását, s ekként érthető, és nem volt „árulás”, ha a dinasztikus körök felé tájékozódtak, velük a kompromisszumot keresték. Még érthetőbb, ha a gyengébbek, erős liberális mozgalmat kifejleszteni nem tudók szövetségest keresve ugyanebbe az irányba tájékozódtak; s az is, ha ott, illetve a nyilvánosság előtt határozott program, követelések helyett általános óhajtásokkal jelentkeztek.