Rurális helyszínek Kelet-Európában

2017 augusztus 5 8:59 de.30 hozzászólás

A cím némi magyarázatra szorul, a rurális szó eredeti latin jelentése: falusi. Ám ennél most lényegesen többet takar. Harminc napon keresztül, huszonhárom külföldi, képzőművész járt be három országot és az utazásuk során született természetművészeti alkotásokból most Budapesten, a Koreai Kulturális Központban nyílt kiállítás.

GNAP-1

A belépőt az ajtóval szemben mindjárt „Az összenőtt haj” legendájáról szóló nagyméretű táblakép fogadja. A mellette olvasható rövid történet a négy hercegről, betekintést enged a távol-keleti emberek gondolatvilágába. Rávilágít az egységben és egyetértésben, a megállapodások betartásában rejlő előnyökre, a mindezek feladásából származó hátrányokra, súlyos következményekre. Mintegy az alaphangot is megadja, hozzásegít a kiállítás anyagának jobb megértéséhez. A Rurális Térségek Európai Chartája (1996) szerint ez egy olyan, tágabb értelemben vett belterület vagy part menti vidék, amely – beleértve a falvakat és kisebb városokat is – gazdaságilag és szociálisan is egységes egészet alkot a környező rurális térséggel (…) és ahol a terület nagyobb részét mezőgazdasági, erdőgazdasági, természetvédelmi és kikapcsolódási célra használják. A most megnyílt kiállítás előzménye pedig, hogy a dél-koreai székhelyű YATOO természetművészeti csoport 2014-ben egyedülálló művészeti programot hozott létre, amikor Global Nomadic Art Project (GNAP) néven útjára indított egy öt éven át tartó világkörüli szimpózium- és akciósorozatot. Ennek keretében a világ minden részéről érkező, a természetművészet területén tevékenykedő művészek járnak be egy régiót, helyi művészek szervezésében és aktív közreműködésével ismerkedve meg a természeti környezettel, az ott található kulturális értékekkel és a művészeti közeggel.

GNAP-2

A nagyívű program első állomásai Ázsiában valósultak meg: 2014-ben és 2015-ben Dél-Koreában, ezután Mongóliában, majd Indiában szerveztek GNAP-ot. 2016-ban Dél-Afrikában és Iránban zajlott GNAP rendezvény, 2017-ben pedig Európába érkezett a művészkaraván: júliusban Kelet-Európában, majd Németországban, Franciaországban, Litvániában és Törökországban vándorolnak a művészek. 2018-ban az amerikai kontinensen zárul az eseménysorozat. A GNAP kelet-európai programja a Rural Stages (Rurális helyszínek) alcímet kapta. Az egy hónapig zajló szimpózium három országban, Bulgáriában, Romániában és Magyarországon zajlott, Erőss István képzőművész, az egri EKE Vizuális Művészeti Intézetének igazgatója szervezésében. A 10-10 napos programokat minden országban egy rurális környezetben található vagy ahhoz kapcsolódó művészeti csoport állította össze.

GNAP-3

A harmincnapos utazás során tíz napot Bulgáriában, Gabrovtsi faluban töltöttek a művészek a Duppini Art Group szervezésében, és onnan tettek kirándulásokat. Majd Erdély következett, ahol a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ látta vendégül a nemzetközi művészcsapatot. Az utolsó állomás a magyarországi Noszvaj, ahol az utolsó 10 napot töltötték a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület jóvoltából. Az egy hónap alatt számos kulturális és természeti örökséget volt alkalmuk megismerni a legeltérőbb kultúrából érkező alkotóknak: elmentek – több más helyszín mellett – a Fekete-tengerhez, a moldvai kolostorokhoz, Erdélyben ellátogattak a Gyilkos-tóhoz és a Békás-szoroshoz, megismerték a világhírű Parajdi Sóbánya földalatti térkialakítását. Minden országban helyi képzőművészek csatlakoztak a csoporthoz.

GNAP-4

Magyarországon, ahonnan Balázs Péter, Erőss István és Lipkovics Péter vett részt a munkában, a noszvaji barlanglakások mellől tettek kirándulást a Bükki és az Aggteleki Nemzeti Parkba, a Tisza-tóhoz, valamint Leányfaluba a Dunához. A most látható kiállításon ezen az izgalmas és változatos kelet-európai utazáson született, a helyszínekre jellemző természetművészeti alkotásokat mutatják be, melyeket a művészek útjuk során, a helyben talált anyagokból készítettek. A Koreai Kulturális Központon belül több képernyőn is látható dokumentumfilmből pedig kiolvasható, mi ragadta meg az alkotókat a természeti környezetből, a falusi életből, a kulturális hatásokból. Mit találtak inspirálónak Kelet-Európában az Ázsiából, Afrikából, Nyugat-Európából érkezett művészek.

Révay András

30 hozzászólás

  • Igen, az az en kerdesem is, amit Mr. Revai jelzett utolso ket mondataban.

    Mit talaltak inspiralonak a kelet-Europaiak, fokent a magyarok azon idegen videki muvek bemutatasaibol?
    Tanultak, ill. levontak barmi pozitive es alkalmazhato tapasztalatokat?

  • Nagyon szép kezdeményezés,mert a kultúrális élet sokszínűségére szükség van politikai szempontból is.Nő az Unióban a kis európai falvak ázsiója,azzal,hogy megismeri a világ a kultúrális értékeiket .

  • Bendegúz79,az tuti ,hogy levontak,különben miért mentek oda?
    Minden művészeti alkotásól ,lehet levonni társadalmi,szociológia következtetéseket.Én itt tanulok évek óta a neten ,mindenfélét.Bár a mai nyár nagyon meleg,de talán annyira nem,hogy ne lehessen figyelni az európai művészeti eseményekre.Kikapcsolódásnak éppen megfelelő.

    Különösen kedvelem a népművészeti alkotásokat,legyen az a világ bármely részéről,mert egy-egy nép művészetét.életvitelét elemzi,bemutatja a művészet eszközeivel,és önmagában gyönyörködtet .

  • Parács Péter Pál

    Kedves
    Anita Szászy Asszony/Kisasszony!

    Az Ön hozzászólásához sem hozzátenni sem elvenni belőle nem lehet. Ez így kerek és kulturált. Maximum annyit, hogy éppen az eltérő kultúrák és ebből felépülő környezet vonz turizmust.

    üdv. PPP

  • Ms. Szaszy soraira;
    A bemutatott kiallitas erdekessege persz fokent az hogy az Azsiai, fokent a Korea felsziget lakossainak a videki eletmodjait mutatja be.
    Tehat lathato az eletmod a vilag masik oldalan a modern iparivarosoktol tavol levo eletet.

    Szamomra a legmeglepobb volt olvasni a Gyilkos to es Bekas-szoros emliteset. Ahol en meg 1941 ben jartam.
    Talan az sem valtozott sokat ottan 1941-ota.
    Remlve a termeszet nem lett sokat pusztitva azota, mint vilagszerte.

  • Ketsegtelenul, nem ohajtanek egy rem-hosszu vitat kezdeni, mint tortent egy masik cikk eseten, ahol ket (2) szot a cikk cimebol nem ertettem meg.

    De miert gyakoroljak az ottani magyarok az anyanyelvuk el-abordalasat ?

    Pelda, ezen cikk cimeben is.

    A “RURAL’ szo egy adoptalt idegen szo, persze letezik igazi es eredeti magyar szo is azt megadni teljes ertelmeben.
    De amikor meg az adoptalt szot is csavargassak, mint itten a RURAL-t az “is” hozza-adadasaval. Tehat meg azt az idegen adoptalt szot is valojaban ABORDALJAK.

    Nem lenne semmi ertelme magyar szavakat haszanlni amikor az letezik ?
    Szegeny KAZINCZY es tarsai, akik eletuket es teljes muveiket toltottek a magyar nyelv megorzesen.
    Ma , maguk mind azt semmibe veszik.
    De hat akkor valojaban miert nem hasznalnak inkabb egy mas nyelvet?

    Nem tetszett a Latin, a Nemet, az Orosz, miert nem az Esperanto? Vagy az Angol, ami ma a vilagszerti kozos-nyelv. De miert el-abordalni az anyanyelvuket ?

    Nem velik tobbe ma mar, hogy’ nyelveben el a magyar”?
    Hogyan elhet az el-abordalt nyelvukben?

  • Bendeguz79
    2017 augusztus 5
    5:55 du.

    Az angolban is vannak latin jövevényszavak.

    Azonban itt a cikk címében én is fölöslegesnek tartom az idegen szót, ami nem is használatos a magyarban.

    Szerintem rurális: vidéki.

  • Ez a természetművészeti csoport engem nem győzött meg. Szerintem ez nem viszi közelebb az embereket a természeti környezet szeretetéhez. Egyes alkotások meg inkább ijesztőek.

  • Sajnos megint kiderült, hogy néhányan nem ismerik a magyar nyelvet – mármint a magyar nyelv metakommunikációs erejét. “vidéki” nem azt jelenti elsősorban, hogy nem városi, hanem azt, hogy primitív, egyszerű (pejoratív jelleggel). A “falusi” sokkal inkább megfelelne, de egy latin szó egy kiállítás címében reklámértékű, étvágygerjesztő is lehet, nyilván ezért is választották.

  • Orsós Elemér

    Almási Alma
    2017 augusztus 6
    6:06 de.
    Lehet hogy, rosszul gondolom, de én a vidékiben sem érzek pejorativ kicsengést, viszont a “mucsaiban” vagy “bivalyb….diban” annál inkább. 🙂 (Elnézést!)

  • Orsós Elemér

    Almási Alma
    2017 augusztus 6
    6:06 de.
    Lehet hogy, rosszul gondolom, de én a vidékiben sem érzek pejorativ kicsengést, viszont a “mucsaiban” vagy “bivalyb….diban”(sajnos ez is sűrűn előfordul!) annál inkább. 🙂

  • Almási Alma
    2017 augusztus 6
    6:06 de.

    “vidéki” nem azt jelenti elsősorban, hogy nem városi, hanem azt, hogy primitív, egyszerű (pejoratív jelleggel). ”

    Lehet, hogy pesti balliberális körökben ezt jelenti. De a magyar nyelvben nem ezt jelenti.

  • No tehát, miért helyénvaló itt használni a rurális szót?

    Az egyezmény miatt, ami szerint:

    2. cikk – A rurális térség meghatározása és jellemzői

    Jelen egyezmény esetében a “rurális térség” fogalma olyan tágabb értelemben vett belterületet vagy part menti vidéket jelöl, amely beleértve falvakat és kisebb városokat is, gazdaságilag és szociálisan egységes egészt alkot a környező rurális térséggel, és ahol összehasonlítva a városi térségekkel:

    a. számottevően alacsonyabb a lakosság, a gazdasági, szociális és kulturális struktúrák koncentrációja;

    b. a terület nagyobb egységét mezőgazdasági, erdőgazdasági, természetvédelmi, és kikapcsolódási célokra használják.

    Ezért. És még azért, amit előír az Egyezmény.

  • HAZAI LAMPA soraira;

    Nem csak hogy vannak Latin eredetu szavak az Angolban, hanem az Angol nyelv szavak eredetenek nem kevesebb mint 60%-a a Latinbol eredok.

    Hogy en mit talalok, es ellenzek itten,hogy mi a feneert keverik a magyar-anyanyelvuket mas idegen szavkkal es a leg-elabordaaltabb modon?
    Aki nem ohajt magyarul irni hasznaljon mas nyelvet !
    De ne csavargassa ossze-vissza azt ertelmetlenne tenni!

    Kulonosen amikor engem allandoan szidnak a legundoritobb modon hogy nem tudok kivalloan magyarul.
    De en legalbb probalkozom minden soraimat magyarul irni.
    Persze mas lapokon csak Angolul.

    Na de az itten tobb civakodo igazi erkolcsi magatartasa. Gyalazatosabb meg a hat-okros szantogatonal is.

  • A RURAL az videk-et jelent, lakott, vagy lakatlan emberk nelkul is. Csupan a nagyobb ,ill. surubben lakott helysegek nevezne URBAN-nak.

    De hasonlo kiallitasok tudatjak ,meg ha nem tul erdekesek is, hogy a vilag masik reszein az emberiseg hogyan eli eletet.

    En mindeg a Kalahari-ban elo “Bushman” lelemenyesegeit talatam a leg-meglepobbnek.
    A Bushman , akik a leg-osibb eletmod alapjan elnek, foldmuveles, allattenyesztes nelkul, csupan vadszgatnak a termeszet leg-gyatrabb helyzeteben csak nyilakkal es landjakkal, Mint az igazi os-ember.
    De kepesseguk es lelemenyeseguk igazan meglepo.

    A legszegyenitobb eset ami tortent manapsag, hogy ahol elnek a Kalahari-sivatagban, gyemntot fedeztek fel, s kilakoltattak oket. Teljes eletmodjuk felforditva, csupan a gyemant banyazasa urugyen. Amibol ok nem jovedelmeznek, csupan az ottani corrupt politikusaik.

  • Sjanolom ALMA, RURAL semmi korulmneyek kozott NEM jelent PRIMITIVE-t.
    Sajnos, a leg-primitivebb es leg-embertelenebb korulmenyek gyakran a legsurubben lakott varosokban talalhatok.

    Sot a RURAL gyakrabban a termeszetesebb let-korulmneyek esetit adja.

  • ALMASI ALMAhoz valo kerdes;

    De mirt is almodna,hogy a RURAL eletkorulmenyek talan primitiv lehetne is ?

    Az csupan azt jelenti ,hogy egeszsegebb korulmenyek kozott elhet mindenki.
    Elkerulve a tomegek altal okozott zajat, utforgalmakat, tolongest, buncselekmenyeket, magasabb adokat, tobb let-lehetoseg, tisztabb levego,jobb iskolak (ha lenne iskolakori gyermekei)tobb szabad hely,termeszet es az allatvilag elvezete korulotte. Nem zajos szemtelo tomegek, stb.stb. Csupan baratsagos es keszseges segitokesz szomszedaik.
    Mi mast ohajtana a joegeszseg es boldogsag melett?

    Pl. en elek az igazi jungel kozepen. egy kisvaros kozeleben. Amely bar megye-szekhely, de az utolso nepszamlaloson lakossai 2,995 volt. A telephon konyv u.n. sarga lapjaiban 22 vallasos gyulekezet hirdetsei.
    De letezik minden. Ket merfoldre,(kb 3.5 km.) Walmart, Winn Dixie, McDonald,Burger King,Pizza Hut, 4 bank, 3 orvosi rendelok minden speccialti osztalyaikkal, MRI, s Open MRI,, 4 gyogyszertar, negy 50 orszag szelessegu befektetesei irodak, par merfoldre van a megyei-egyetem, minden elkepzelheto uzleti es kereskedelmi lehetosehek.
    Itten minden telek (hazhelyek) 5 holdasok. A termeszet amit az ember a maga modjan meg korlatozva tartani sem kepes. Igazi Floridai jungel. 120-140- labas magas fakkal. Soha, semmi idoszakban, semmi korulmenyek kozott nem lathatom a szomszed hazait. Sem nem hallom.
    Kiveve egy szomszedot aki felesegevel egyutt az igazi lo-fegyver baratok. Meg amikor a fuvet vagja a gepen vezetve a pisztoly a derakn log. Week-endeken barataik idejonnek es loveszversenyt tartanak. Azt persze lehet hallani. No de az a “Masodik Ammendment” joga mindenkinek.
    Kivalloan karban taretott utakkal. Az utak szelen a megye vagja a fuvet minden 3-4 heten, az evszaktol fuggoen.

    Ez az igazi RURAL elet. Ki az ordog ohajtana URBAN eletmodot? S vajon mit kepzel maga abban PRIMITIVnek ?

  • Elnézést, ha megkérdezem a “vidéki” szó, mióta jelent primitívet?

    Nagyon sok nagy művészünk volt vidéki származású!

  • Figyelő
    2017 augusztus 6
    4:10 du.

    Kedves Figyelő!
    Természetesen igazad van, a “vidéki” hivatalosan nem jelent primitívet. A nyelv azonban élő dolog. A rendszerváltás óta sajnos – és főleg politikai értelemben – a hajdani “mucsai” szó enyhébb, szalonképesebb változata is kezd lenni a “vidéki”. Nem vitatom, valóban a “ballib” körökből terjedt el, és természetesen ez nem is helyeslendő, de a tény az tény.

    Nekem különben mindegy, én nem vagyok nyelvész, csak fogékony vagyok az ITTHONI (pesti?) magyar nyelv változásaira. Mondhatni, cizelláltan… 😀

  • De Drizarit olvasva nyilván itt valóban a rurális nem eufemizmus, hanem egy nemzetközi egyezmény fogalmáról van szó. Erről eddig nem tudtam, köszönöm, Drizari, hogy tájékoztattál. Ettől persze a “vidéki” szó még azt jelenti, amit.

  • Ja, és azt hiszem, ennek a pontos jogi fordítása a “kistérség” lenne, de az tényleg hülyén hangzana egy kulturális eseménnyel kapcsolatban…

  • No, vitát provokált hite alapján egy tájékozatlan, aki azt hitte, hogy okosakat ír. Pedig a cikk rögtön az elején megmagyarázza a szóhasználatot: a rurális szó eredeti latin jelentése: falusi. Ám ennél most lényegesen többet takar.

    Pár sorral lejjebb bővebb magyarázatot is ad: A Rurális Térségek Európai Chartája (1996) szerint ez egy olyan, tágabb értelemben vett belterület vagy part menti vidék, …

    Ez nem volt elég a KMH okostojásának, és nekiállt vitázni a szóhasználaton. Nem először teszi, ám most a teljes tudatlanságának erejével vetette magát harcba.

    Szóval, barátkozzunk meg azzal a gondolattal, hogy léteznek olyan szavak, amiket muszáj használni egy-egy cikkben, ha nem akarjuk az olvasót félrevezetni.

    Ugyanis a rurális helyett téves és helytelen lett volna használni például a kistérség közigazgatási és statisztikai kifejezést, ugyanis ez a szóhasználat a közigazgatásban (és a statisztikában is) 2014-ben megszűnt a járások megnevezés bevezetésével. Tehát jegyezzük meg: Magyarországon már nincs kistérség, helyette a járás szó a használatos, ami viszont nem egyenlő a rurálissal.

  • Legyunk oszintek , barki is velne barmit is, vagy barki mas nyomtatott velemnueire is hivatkozna, de a valaosag ,hgoy ma a RURAL kifejezes nem a fayuk, sem a farmok-ra hivatkozik.

    Mit gondol hol elnek a gazdagok, lenne az europa vagy Korea is ?
    Igen, tavol a a piszkos, zajos, zsebmetszokkel telt varosoktol. Szep videkeken , eldugva gyakran fegyveres orizetu, kerites mogotti ,u.n gated communities-ban.
    A teljesen RURAL es szep,egeszseges videkeken.

  • Figyelő

    Teljesen igazad van,a vidéki sosem jelentette a primitívet,sok író ,költő,művész “vidéki”,de ettől még sokkal tehetségesebb és maradandót alkotott,mint sok tényleg primitív,tudatlan fővárosi!
    Ezt mint egy pesti születésű és azóta is itt élő magyar írom!
    A primitív az aki az embereket születési helyük és tartózkodásuk
    alapján ítéli meg….!

  • "tisztelhölgyeimésuraim"

    Most hallom, ill találkozom ezzel a szóval . í g y. először, amiről mindjárt egy kis rigmus bukkan fel agysejtjeim hullámhosszán:

    A városunkban minél több a ruláris,
    Demokráciánk annál inkább pruláris.

    …Hogy miért is . í g y ? Mert évtizedekkel ez előtt, mint vállalkozónak volt szerencsém egy banktól hitlehez jutnom, amelyet csak “rulírozó hitel” keretében vehettem igénybe, ami annyit jelelntett, hogy a hitel rendelkezésre állása csak számla, tehát már bizonyos kiadás ellenében – esetenként – fokozatosan volt lehetséges. Hogy aztán ennek mi köze volt a vidéki léthez, arról azért sincs még mindig fogalmam, mert az Idegen szavak szótárában nem leletem föl ezt a szót… 🙂

    .

  • Hey DRAZIRI.

    Nem a szo hasznlataval van a problema!!!

    Hanem hogy a cikk cime igen felrevezeto!Sot ertelmetlen!
    Hasonloan mint volt az “Orban Viktor Cizeltal Nem Zsido Kegyetlen Mameluka”

    NEM a “Ruralis helyszinek Kelet-Euroban..” hanem a Ruralis eletet Kelet-Azsiaban mutatja be !

    Mert csupan a kiallitas van kelet-europaban!
    Remlenenk hogy megertene a kulombseget a ketto kozott?

  • …HOLGYEIMESURAIM soraira;

    Egyszeruen,hogy a penzt a Parlament hatrozata altal, csupan a videki korulmenyek elomozditasara volt szanva.

    Mifele magyar szotart hasznalt?
    Talan akire a valszolok sokai hivatkoztak az “Orban Viktor Cizelalltan…” cikkben ?

    A jozan esz, elvtars. A jozan hat-okros paraszti esz mindenek folott !!! Az igazi magyart kell probalnia.

    Talan a maga tanitoja is leningradi kepzetsegu volt . Hm?

  • DRAZIRI;

    A kozolt “Egyezmeny”-e a leg-esztelenebb ga-gl-bi-do !

  • https://www.youtube.com/watch?v=pd-ayOwhcrI

    Ez a magyar irodalom, ha meghallgatják és művészet. MInek mindengélét iddehozni?

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.