Kincsek egy félig telt pohárban

2016 november 29 10:17 de.10 hozzászólás

Akár csak tavaly, idén is, a tizenharmadik Újbor és Sajtfesztivál a Bánk Bán Bordalával nyílt meg Budapesten a Vajdahunyad Várban, a Mezőgazdasági Múzeumban. A közönség egyöntetű álláspontja szerint jó lenne, ha ebből is hagyomány jöhetne létre. Ez a fesztivál ugyanis már az!

ujbor-7

A 2015-ben rendezett országos STARFACTORY tehetségkutató két felfedezettjével, Ágoston Mátéval és Ruff Rolanddal, valamint a fiatal színész, Szente Árpád részvételével megalakult IN VINO együttes a tavalyi Újbor és Sajtfesztiválon már bemutatkozott. A Pannon Várszínház keretein belül működő csoport az operaszínpadokon klasszikussá vált „nagy elődök”, valamint a nem kevésbé világhírű – négytagú – Il Divo és a 2015-ös San Remo-i Dalfesztivált megnyerő Il Volo zenei stílusát követi. Idén olyan opera- és könnyűzenei világslágereket adtak elő, melyek – ha olykor áttételesen is – de kapcsolatba hozhatók a borral. A kitűnő hangú énekesek néha már a csodálatos, az örök mintának számító „Három tenor” színvonalát idézte. Egészen elképesztő hangzásokig képesek emelkedni. Azt pedig valószínűleg kevesen hitték volna, hogy az ő előadásukban az olasz világslágernek, az O sole mio-nak méltó párja lehet Kálmán Imre, Marica grófnő című operettjéből az egyik legnépszerűbb ária, a Hej cigány!

ujbor-8

A „Három magyar tenor” nagyszerű bekezdője után a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért, eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára, Gál Péter arról szólt, milyen jelentős ez a fesztivál. Itt először győződhetünk meg arról, hogy bár nem volt könnyű évjárat az idei, sok helyen volt fagykár, jégkár, most mégis azt látjuk, hogy az a szőlő, ami eljutott a szüretig, kiváló minőségű lett. A szőlészeknek ugyan nem volt egyszerű dolguk, de a borászoknak azért egy kicsit jobb volt. Ez a fesztivál minden évben tartogat meglepetéseket és ez minden bizonnyal most is így lesz, mert a termelők egészen kiváló újborokkal – összesen 304 különböző mintával – neveztek a versenyre. A borértők, borszeretők megtalálhatják majd közöttük a nekik leginkább tetszőt, no és a hozzájuk legjobban illő sajtokat is.

ujbor-9

Érdekes színfoltja volt a fesztiválnak a Török méhészet asztala. A Vajdaságban Bácsfeketehegyen dolgozik a több, mint 50 év és már a harmadik generáció tapasztalatai alapján működő családi vállalkozás, melyet az apáról fiúra szálló szakértelem és a méhek iránti szeretet éltet. Erre a fesztiválra először jöttek. Vándorméhészek, különlegességük a mézbor. Hihetnénk, hogy előállításához a mézet és a bort egyszerűen összekeverik – de nem így van! A recept ősrégi, bár inkább az északi népek kedvelték ezt a fajta italt. Alapanyaga első osztályú hársméz, melyet megfelelő arányban vízzel hígítanak, majd beoltják különleges élesztővel. Mivel a méznek gombaölő hatása is van, az erjedés tovább tart, mint a mustnál és nagyon oda kell rá figyelni. A mézben lévő cukor az erjedés során ugyanúgy alkohollá alakul, a folyadékból 12-13 fokos bor lesz. Mivel a méz is évről-évre más, a bor sem lesz kétszer egyforma. A palackban ez is érik, de előnye, hogy hosszabb tárolás során sem romlik meg.

ujbor-10

A fesztivál egyik feladata, hogy bemutatkozási lehetőséget kínáljon a közönség által még kevéssé ismert pincészeteknek. A Gedeon Birtok Kecskeméttől mintegy 15 kilométerre, nyugatra, Izsák egyik jellegzetes külterületén, a Gedeon dűlőben található. A vidék éghajlati és talaj-jellemzői sajátos borkarakter kialakítását teszik lehetővé, melyek a fehérboroknak harmonikus ízt adnak. A gazdaságban a szőlőfajták kiválasztásánál szem előtt tartották a vidék borászati és történelmi hagyományait, melyek kifejezetten ehhez a területhez és kultúrához kötődnek. A szőlő művelésénél cél, hogy olyan, tökéletesen beérett szőlőt szüretelhessenek, ami a lehető leggazdagabb ízeket hordozza. A feldolgozás során pedig korszerű, kíméletes eljárásokat alkalmaznak.

ujbor-11

A verseny eredményének kihirdetése előtt dr. Kállay Miklós, az újborverseny örökös elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a bor mindig az újjászületés jelképe volt és ez különösen igaz az újborra! Akinek van bora, szereti azt megmutatni a barátainak ám a régi magyar mondás szerint az asztal körül lehet szidni valakinek a feleségét, a lovát, de akinek a borát szidják, annál előkerül a bicska! Ezért nem bírálunk, versenyeztetünk. A bor nem arra való, hogy berúgjunk tőle, sokkal inkább igazak rá a zsoltár szavai: „Borod vidámítsa meg az emberek szívét!” A borversenyek pedig akkor érnek valamit, ha valamilyen üzenetük van. Az üzenet szól a termelőnek: hol tart a többiekkel való összehasonlításban, és a szól a fogyasztónak is, hogy választani tudjon. Ezek a versenyek az elmúlt években ráirányították a figyelmet a korábban kissé lenézett újborokra és fontos eredményük, hogy mára megháromszorozódott a benevezett minták száma! Nekik köszönhető, hogy az újbor mindinkább elismert lett a fogyasztók körében.

ujbor-12

A „Magyarország 2016. évi legjobb újbora” versenyben a címet elnyerő top-tíz csoportba bekerült a Nagy és Nagy Borászat Irsai Olivér bora. A pincészet a Balaton-felvidéken, Tapolca mellett, Uzsabányán dolgozik. A díj átvétele után Nagy Franciska mondta el róla, hogy édesapja és a nagybátyja 1999-ben egy régi Eszterházy pincét vásárolt meg, azóta már 50 hektáron gazdálkodnak. Palackozott borokat két éve készítenek. Szeretnének minden évben valami újat is mutatni. A versenyre két borral neveztek be, a második miatt sem kell szégyenkezniük, mert a Syrah rosé is aranyérmes lett, de az augusztus végén szüretelt könnyed, illatos Irsainál picivel alacsonyabb pontszámmal. Bár újborról van szó, megfelelő tárolás mellett mindkettő legalább egy évig eltartható, egyiket sem kell sürgősen meginni. A díjnyertes bort, sültekhez, halételekhez ajánlják.

ujbor-13

Ugyancsak a top-10-be került a Twickel Szőlőbirtok Kajmád Szekszárdi Sauvignon Blanc bora. Mint az a bor nevéből is kiderül, a birtok Európa egyik történelmileg legfontosabb borrégióinak egyikén található. A báró Twickel György által Kajmád pusztán létrehozott birtok története regényes. A tulajdonos édesanyja, Zichy Mária Terézia grófnő a híres magyar nemesi család főágába tartozott, azonban 1956-ban hazája elhagyására kényszerült. A Twickel Szőlőbirtok legújabb története 1993-ban kezdődött, amikor a grófnő visszatért Magyarországra és életre hívták az – akkori nevén – Liszt Pincészetet. Boraik kiváló minősége elsősorban a szakértelemnek, valamint a terület éghajlati- és talajadottságainak köszönhető. Mindezek együttesen vezettek a most elért kiváló eredményhez.

ujbor-14

Bár a Fesztivál megnevezése a „magyarországi” szóval kezdődik, ez inkább már csak a megrendezés helyére utal. Előbb-utóbb talán helyesebb volna a „kárpát-medencei” megjelölést használni. Erdélyből, Hargita megyéből, Székelyszentlélekről már másodszor jöttek a fesztiválra különleges sajtokkal. Az egyik kecskesajtot például négy évig érlelték, amíg kifejezetten kemény, száraz nem lett. Érdekessége, hogy nem padláson, hanem pincében szárítják, mert az érleléshez állandó hőmérsékletre és végig azonos páratartalomra van szükség. Kezdetben a friss sajt – a méretétől függően – 12-48 óráig sós vízben áll. Más tartósítószert nem használnak hozzá! Amikor kellő kérget kapott, leviszik a pincébe, ott deszkalapokon tárolják, másod-harmadnaponként megfogatják, sós vízzel megkenik. Sajtjaik közül Székelyföldön a medvehagymás iránt a legnagyobb a kereslet. Ezen kívül készítenek még köménymagos, kakukkfüves, bazsalikomos ízesítésű sajtokat. Nem csoda, hogy a fesztiválon ők nyerték „A Kárpát-medence legjobb sajttermelője” díjat.

ujbor-15

Révay András

10 hozzászólás

  • Nekem a Késa (Kecskés Dűlő/Balatonboglár) Rajnai Rizlingje a nyerő. De én amatőr vagyok.

  • Christopher Adam

    Ami pedig a sajtot illeti–éppen írtam Révay Andrásnak emailben, hogy a hétvégén nagyon finom szlovák, házikészítésű sajtot kóstolhattam az ottawai nemzetközi fesztiválon. Az egyiket Korbáčik-nak hívták. Ez egy füstölt, “fűzött” sajt.

  • Sajttal gyengén állunk. Itt a cheddar a sajt, nem tudom megszeretni. Sajtostésztának jó, de mint sajt nem az én ízlésem. Mikor hajóval megyünk, Franciaországban vagy Hollandiában érünk partot, akkor feltöltjük magunkat sajttal. Sajtot sajttal eszünk. Sokat viszont nem lehet hozni, mert nem bírja ki az ember a szagát. 🙁
    Magyar bor is kevés van, szinte semmi. Azt is otthonról kell hozni, ha kívánja az ember. De azt legalább kiváltja a francia vörös, vagy a német fehér.

  • Révay Andrást egyre jobb olvasni, minden cikke után az embernek kedve lenne utánozni kalandjait.
    Jó, a Göncz Árpád Városközpont azért kihagyom.

  • Nagyapámnak negyven hektár sólője volt a Balaton északi partján, Füred, Badacsony, Kesztheky környékén, meg tíz Sümeg mellett, Csabrendeken. Négy -ötéves kölökként a vasárnapi ebédhez kaphattunk egy-egy élpohár (decis) bort, vízzel, (!!! nemszóda!!!) keverve.
    Öregapám hatféle demizsont tartott az asztal alatt. Mást ivott a reggeli után, mást vitt munkába, mást ivott ebédhez, mást vacsorához, mást szomjúság ellen, és mást, ha vendége volt. Volt egy ötvenliteres hordója, amit cak a következő Karácsonykor vert csapra. Olyankor az egész család ott volt, kb harminc ember, meg tizenöt gyerek..
    Az ötvenes évk elején elvették az egészet. Öreg elköltözött Győr-Sopronba.. Megvette elhalt, másik nagyaszulém házát. Kiírtott mindnt a kertből, (murvanagy volt) mghagyta a hét cseresznyefát, két barackfát, három almafát, hagyot kb ötvnszer ötven métert nagyanyámnak, hogy zöldséger, káposztát, salátát, paprikát, paradicsomot termesszen, a többiből szőllőst csinált. A hatvanas évek elején már megint volt évente vagy ötszázliter bora. Soha el nem adott, de ajándékozni azt szokott. Borászok jártak hozzá tanácsért..
    Én nemigazán vagyok egy “borfiú”, de szeretm, ha a magam választotta húsokhoz megfelelő bort szervíroznak.
    Sajtból a likacsost, (ementháli) preferálom, de szeretem a kenhető, vagy füstölt sajtokat is. A sajtok királya -szvsz- a franciáknál található, bár ízlenek a svájci, holland, vagy a dán -kék- sajtok is. Ez utóbbit füstölt ojsterrel kell elkövetni, friss francia kenyérrel.. 😀

  • charlie
    2016 november 29
    12:26 du.
    Tényleg muszáj volt az utolsó mondat, jókomám? 🙁

  • Falusi, 1:25, nem volt muszáj, de lehet hogy engem is figyelnek, még meggyanúsítanak mint “liberális elhajlót”. 🙂
    ….
    A nagypapás történeted velem is visszasiratja régi tanyán töltött szünidőket, sosem ettem olyan finomakat, mint a nagymamánál.

  • Szeretem az ilyen eseményeket – no meg a bort és a sajtot is. Bár elég pórias az ízlésem – valószínűleg. Mert ittam már olyan hétéremmel feldicsért bort, ami százszor rosszabb volt,mint egy termelőtől vett “kannás”.
    A sajtok közül meg éppen a cheddar a legújabb kedvencem. Bizonyára az embert befolyásolja az is, hogy a korral romlik az ízlelőképessége:így jártam pl.a parmezánnal. Régebben a szigetvári sajtüzemnek volt ilyen néven sajtja:gyakran leárazták, az egyik kedvencem volt. aztán természetesen le kellett venni a sajtról a “parmezán” megjelölést – és ez a sajtféle aranyáron kapható ma már. Mit mondjak: a ma óriási tömbökből grammonként hasított parmezánnak nyomokban sincs olyan íze, mint az egykori szigetvárinak. Ugyanígy jártam a kéksajtokkal. Fizetésnapon már többször is kipróbáltam különböző franciának vagy hollandnak titulált készítményeket – a nyomába sem érnek – persze szerintem – a pécsiek márványsajtjának…
    De ez nem jelent mást, többet, minthogy közöttünk is vannak, akik eredményesen és lelkiismeretesen teszik a dolgukat. És jó, hogy ma már össze lehet hasonlítani itthon is a hazai meg a külföldről érkezett ízeket.
    Esetleg még annyit: ízlések és pofonok…

  • talalom Nem valószínű, hogy rosszabb volt, valószínűbb, hogy Neked más az ízlésed. Azt sem szabad elfelejteni, hogy minden népnek megvan az ízlése, azt szereti, amihez gyermekkorában hozzászoktatják. Láttam magyar hölgyet, aki majdnem hányt a Camembert sajttól mert penészes, de falta a Téli szalámit, ami penészes.
    Ha gondolod, legközelebb viszek Neked cheddart, írd meg, szalmasárga kell vagy narancsvörös. Itt ha Dunát nem is, de Swilly-t lehet vele rekeszteni.

  • Köszi Llanfair, de nem érdemes. A Lidlben 4000 alatt van kilója, az a 20 deka, amit hetente megeszem, nem éri meg a cipelést. Ha meg túl sok, elromlik:))) Most nagyon finomat sikerült vennem (itt sem mindegy a márka): Valley Spire médium van ráírva, a negyed kiló 800 forint volt. Ez szalmasárga – ettem már vöröset is, az nem ízlett annyira.
    Cserébe elárulom, mit lehet csinálni a semmirevaló olcsó “trappista, edami” stb. tömbsajttal. Én ugyan évek óta nem veszek ilyesmit, de a drága párom hajlamos volt beugrani az “olcsó” áruknak. Hozott egyszer egy jó darab ilyen “trappistát”.
    Márpedig ételt nem dobunk ki – ezt jól megtanultam gyerekkoromban. Felvágtam a sajtszerű terméket olyan 5-7 mm vastag szeletekre, majd a mikróban 3-as fokozaton megpirítottam. Egész élvezhető sajtcsipsz lett belőle…

Leave a Reply


Trackbacks

This site is protected by Comment SPAM Wiper.