Archiválja az Országos Széchényi Könyvtár Elektronikus Periodika Archívuma
Archived by National Széchényi Library Electronic Periodicals Archive & Database

Kanadai Magyar Hírlap

Montreál eltűnő öröksége – lebontották a Saint Sauveur templomot

Posted in Québec, Vallás by Christopher Adam on február 26, 2011

2011 februárjában lebontották a St. Denis és Viger saroknál lévő 19. századi templomot

Lebontották az 1865-ben épült montreáli St. Sauveur (eredetileg Holy Trinity anglikán) templomot, melynek helyére kerül a város új, francianyelvű CHUM megakórháza. A 19. századbeli neo-gótikus St. Sauveur templom akkor épült, miután egy komoly tűz szinte teljesen eltűntette a Faubourg Saint Laurent városrész épületeit. A St. Denis és Viger saroknál lévő templom lett az új kanadai-francia polgárságnak és értelmiségnek otthont adó kerület központja.  A Saint Sauveur templomot 1922-ben adták el egy szíriai katolikus gyülekezetnek és az épület egészen 2000-ig maradt a közösség lelkiotthona.

Miután a québeci kormány úgy döntött, hogy a templom környékén épül fel az új megakórház, szóba került az is, hogy esetleg integrálni lehetne a régi templomépületet az új struktúrába. Erre már volt példa Montreálban, például a St. Sauveurtől néhény utcasarokra lévő UQAM egyetem Judith-Jasmine épülete esetében, mely magábafoglalja az egykori St. Jacques katedrális elemeit. A CHUM megakórház finanszírozását feltáró állami jelentés szerint a régi templom megmentése és integrálása az új építménybe összesen 14,2 millió dollárba került volna. Lehet, hogy ez valóban nem kis összeg, csakhogy a teljes CHUM projekt eddig több mint 1,5 milliárdba került a québeci adófizetőknek, tehát az extra 14,2 millió dollár pluszköltség elenyésző összeg, különösen ha egy 19. századi örökségi épület megmentéséről van szó. Az immár leböntött templom tornya 52 méter magas volt és a kb. ötezres sziriai katolikus közösséget szolgálta.

Kanadai petíció a magyar levéltári anyag megmentéséért: 1400 támogató

Posted in Magyarország, Történelem by Christopher Adam on február 25, 2011

Több mint ezernégyszázan írták alá azt a kanadai petíciót, mely Rétvári Bence magyarországi államtitkár által kilátásba helyezett levéltári dokumentum-megsemmísités ellen tiltakozik.  Az Association of Canadian Archivists (ACA) erélyes tiltakozó levéllel csatlakozott a kezdeményezéshez, melyet az ujonnan kinevezett Pordány László nagykövetnek címeztek. Az Egyesült Államokbeli Association for Slavic, East European and Eurasian Studies pedig Szapáry György washingtoni nagykövetnek írt, a petíció törekvéseit támogató levelet.

A petíciót fűzött, nyomtatott dosszié formában nyújtom át a Magyar Köztársaság ottawai  nagykövetségének, illetve az Európai Unió kanadai delegációjának. Kenedi János tudományos kutató, az egykori Kenedi Bizottság vezetője, írta a petícióhoz csatolt bevezetőt és fontos szerepet játszott a tiltakozás szervezésében. “A legutóbbi hónapokban, amikor a politikatörténeti kutatás tilalomfáit radikálisan megnyírbálta a wikileaks, Magyarország kormánya két rendeletet is kibocsájtott. Ezekben – az információs önrendelkezési jogra való hivatkozással – egy olyan törvényt helyezett kilátásba, ami még ez év novemberében beretvát, zsilettpengét, ollót kínál fel a hidegháborús tabukat tartalmazó politikai rendőrségi dossziék önkéntes csonkítására – a közérdekű adatok megsemmisítése céljából”–írta Kenedi a kanadai petícióhoz csatolt bevezetőben.

A Magyarországi Élet és Irodalom c. hetilap mai számában jelent meg a petícióról szóló hír, az alábbi bevezető szöveggel:

A lap karácsonyi számában Christopher Adam felhívást tett közzé a levéltári kutatásokkal kapcsolatban. Az erre, valamint Kenedi János későbbi körlevelére érkezett (gyakran kommentált) aláírásokat a felhívással és az alábbi két bevezetővel együtt e lapszám megjelenésével azonos időben megkapja az ottawai magyar nagykövetség és az ottawai EU-delegáció. Február 28-án pedig valamennyi magyar parlamenti párt és magyar EP-képviselő, ugyanakkor a következő politikai és kulturális szervezetek is: Association of Canadian Archivists; Canadian Historical Association; Association for Slavic; East European and Eurasian Studies (USA); Mauril Bélanger, a liberális párt egyik parlamenti képviselője, aki az Alsóház magyar–kanadai bilaterális kapcsolatokért felelős csoportját vezeti; Library and Archives Canada; OSZK; Nyilvánosság Klub. A dosszié autentikus forrása az ÉS, az aláírók a honlapon olvashatóak.

Loryl MacDonald ACA elnök levele

Bruce Grant ASEEES elnök Szapáry György washingtoni nagykövethez intézett levele

Több mint kétszázan írták alá a magyar levéltárakat védelmező kanadai petíciót

Posted in Történelem by Christopher Adam on február 15, 2011

Egy 1954-es kanadai kormányrendelet, mely levéltári anyag megsemmisitéséhez vezetett. 2011-ben a magyar kormány is hasonlóra készülhet.

Eddig összesen 223-an írták alá azt a kanadai petíciót, mely a budapesti Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltár (ÁBTL) forrásanyagát próbálja megvédeni a kormány politikai bejelentésével és a most készülő törvénytervezetével szemben, miszerint egy demokratikus állam nem őrizheti egy erkölcstelen rendszer erkölcstelen dokumentumait. Mindenképpen lendületet adott a petíciónak az Association of Canadian Archivists (ACA) segítsége, melynek köszönhetően többszáz kanadai levéltáros és történész kaphatta meg felhívásunkat az ARCAN-L listserv-en keresztül. A felhívás és petíció az ACA csütörtöki vezetőségi gyűlés napirendjére került. A Canadian Historical Association (CHA) partfogói (advocacy) testülete szintén tárgyalja a petíciót és a veszélyben lévő magyar levéltári anyag helyzetét.

A magyarországi kommunista korszak kutatásához elengedhetetlen levéltári anyag tervezett felszámolása csodálkozást és visszatetszést okozott a kanadai akadémiai körökben. Ez talán azért sem különösebben meglepő, mivel sajnos Kanadában is megsemmisült olyan levéltári anyag, mely kulcsfontoságú lett volna az Első Világháború idején internált több mint nyolc ezer osztrák-magyar bevándorló történetének feltárásában. Mint ahogy a cikkhez  csatolt 1954-es kormányrendelet mutatja, a Treasury Board úgy döntött, hogy megsemmisitik azokat az dossziékat, melyek az 1914 és 1920 között levezényelt igazságtalan, etnikai alapon történő internálás operatív iratokat tartalmazta és az internáltaktól elkobozott vagyon után járó kárpótlás alapjaként szolgálhatott volna.

A petíciót a hónap végéig hivatalosan átadom a Magyar Köztársaság ottawai nagykövetségének és arra fogom ösztönözni az érdekelt kanadai szakmai szervezeteket, hogy kövessék nyomon a magyarországi törvénytervezet fejlődését és a kormánypárti politikusok nyilatkozatait. A HungarianArchives.com című honlap ebben nyújt majd segítséget, hiszen a petíció hivatalos átadása után is megjelennek angol-nyelvű hírek az ÁBTL levéltári anyag helyzetéről és az újabb fejleményekről.

Harper a patriotizmusról beszélt miniszterelnökségének ötödik évfordulóján

Posted in Konzervatív by Christopher Adam on február 1, 2011

Aki 2006-ban nézte a kanadai miniszterelnök-jelöltek televíziós vitáját, bizonyára emlékszik arra, hogy milyen hevesen bírálta Paul Martin akkori liberális kormányfő Stephen Harper-t azért, mert szerinte hiányzott belőle a hazafiasság. Martin felszólította Harpert arra, hogy végre döntse el, hogy szereti-e Kanadát, vagy inkább az Egyesült Államok irányában húz a szíve. Harper válasza meglehetősen gyenge és kínos volt: bejelentette, hogy Kanada-napon ő is mindig előszedi a kanadai zászlót.

Sok minden változott az elmúlt öt éves konzervatív kormányzás során, hiszen mára a konzervatívok lengetik a nemzeti zászlót és éppen a kanadai patriotózmus retorikáját történetesen felhasználó liberálisok hazafiasságát vonják kétségbe. A Harper miniszterelnökség öt éves évfordulóján, a jobbközép kormányfő azt suggalta, hogy a konzervatívok tényleg szeretik Kanadát, míg a liberálisokat az önérdek vezeti. Harper szerint a “kisemberek,” elmondásai szerint a “csendesek”-nek köszönhetően működik az ország. Retorikája szerint a liberális vezető, Michael Ignatieff, hosszú külföldön való tartozkodása alapvetően kétségbevonja kanadai elkötelezettségét. Jelentős különbség azonban, hogy ellentétben a liberálisokkal, szinte teljesen hiányzik a konzervatív patriotizmusból az Amerika-ellenesség, mely meghatározó és összetartó erő volt Paul Martin kormányzása idején, amikor természetesen a Kanadában rendkivül népszerütlen George Bush elnök volt hatalmon, valamint Pierre Trudeau korszakban is erősen érzékelhető volt, hiszen kapcsolata Ronard Reagan-nal mindenképpen feszültnek mondható. Jean Chrétien miniszterelnök alatt  azonban bonyolultabb volt a kép. Chrétien hazafiassága aligha volt kétségbevonható, különösen az 1995-ös referendum idején, vagy amikor beszédeit rendszeresen a “Vive le Canadával” felkiáltással fejezte be, de ő nem támaszkodott az Amerika-ellenességre–legalábbis kormányzásának első 7 éve során–hiszen közeli személyes kapcsolatokat ápolt Bill Clinton elnökkel.