Körmendi Klára és Sõregi Nelly sikere Németországban

Szerző:
Lapszám: 1997 augusztus

A Sachsen-Coburg-Gotha hercegi (és századunk elején brit királyi) dinasztia székvárosában, a mai Bajorországhoz tartozó Coburg-ban nagy sikerû magyar hangversenyt tartottak ez év márciusában.

A hegedû-zongora est két közremûködõje közül a zongoramûvésznõ Körmendi Klára neve, játéka és a kortárs zenéhez fûzõdõ vonzalma a Muzsika olvasói elõtt is ismert. Partnere a Hamburgban élõ - és az ottani fõiskolán 35 esztendeje tanító - Sõregi Nelly hegedûmûvésznõ (a német névhasználat szerint Söregi-Wunderlich) volt. Sõregi Nelly az utóbbi években rendszeresen dolgozik Magyarországon is: a keszthelyi Nyári Zenei Napokon 1992 óta vezet kamarazenei mesterkurzust. A mûvésznõk nem csak Keszthelyen szerepelnek együtt (Körmendi Klára ott kortárs zenét tanít zongoristáknak), hanem a Magyar Rádióban is, ahol Bartók, Sugár Rezsõ, Lendvay Kamilló és Takács Jenõ mûveibõl készítettek felvételeket.

A coburgi koncertre a város zeneegyesülete és mûvelõdési osztálya hívta meg az elõadókat, akik kizárólag magyar zeneszerzõk darabjait tûzték mûsorra. Az estet az op. 14-es Bartók-szvittel nyitotta meg Körmendi Klára: interpretációját a helyi Neue Presse "bravúrosnak" nevezi. Ezután a burgenlandi Takács Jenõ hegedû-zongora darabja, a Goumbri következett. A duó afrikai motívumokat és hanghatásokat társít magyar ritmussal. (Címe egy afrikai pengetõs hangszer neve.)

A tizenkilencedik századot Mosonyi Mihály Tanulmányok a magyar zene elõadásának képzésére címû sorozatának három zongoradarabja (Gyöngéden - Kellemesen - Dacosan), és Liszttõl A Villa d'Este szökõkútjai képviselte.

A szünet után Bozay Attila 1964-ben írt Variációit játszotta Körmendi Klára. A Neue Presse szerint a szerzõ "a magyar népdal strofikus szerkezetét ötvözi a tizenkét fokú kompozíciók technikájával". Következett Bartóknak még zeneakadémiai növendék korában keletkezett, hegedûre és zongorára komponált Al-bumblattja, melyet a beszámoló "szalonzenéhez közeli" stílusúnak tart. Kodály Meditáció-ja után Körmendi Klára és Sõregi Nelly Lendvay Kamilló darabját, a Rapszódiát adta elõ. "Bartókos-kodályos tonalitás és rapszódiaforma jellemzi a mûvet - írja a német lap. - Nyugodt, melankolikus, érzelemgazdag kezdés után temperamentumos gyors rész következik, amely nagyszabású kadenciában csúcsosodik ki. A hegedûszólamban a telt, meleg, érzelmes, mély tónus és a virtuóz magasságok váltják egymást." A hallgatóság lelkesen ünnepelte az elõadókat, akik ráadásként Kodály Adagióját játszották el.

A Neue Presse szerint Körmendi Klára és Sõregi Nelly hangszeres játéka elvarázsolta a coburgi Casimirianum közönségét. A Paolo Maggini mûhelyében, 1634-ben készült hegedû "elbûvölõen meleg hangon és nagy kifejezõerõvel szólt. A mûvésznõ számára technikai gondok nem léteznek. Századunk zenéjének elõadásában ideális partnere Körmendi Klárának". A zongoramûvésznõ "anyanyelvi szinten beszéli a 20. századi zene idiómáját. Bartók, Kodály és Bozay mûveit lebilincselõen és magával ragadóan tolmácsolta. Magas rendû pianisztikus tudása és formálókészsége meggyõzõen képes közvetíteni a zenei mondanivalót".

Impresszum, KAPCSOLAT , Közhasznúsági jelentés 2011, 2012, 1%

Minden jog fenntartva, ideértve különösen a honlap egészének vagy részének bármilyen eljárással történő többszörözését, terjesztését és nyilvánossághoz közvetítését is.