Vissza a tartalomjegyzékhez

Hajdú Sándor
Nyelvében élne a nemzet
A határokon túl ez még mindig nehéz

Nyelvében él a nemzet - a klasszikusnak számító mondat mai, kárpát-medencei megvalósítása nehéz feladat elé állítja a határainkon túli, magyarságukat nyíltan vállaló polgárokat. Hiába az unió kisebbségi chartája, a szomszédos kormányok engedelmes bólogatása ellenére sem lehet érvényt szerezni a magyar nyelv használatának a mindennapokban.

„Noha az Európai Unió konkrét ajánlásokat tett Robert Fico kormányának, hogy hárítsa el a magyar nyelv használata elõl a meglévõ akadályokat, a szlovák vezetés nem foglalkozik a kérdéssel. Az Európa-deficit következtében a kilencven százalékban magyarok lakta Dunaszerdahelyen sem merik a magyart használni a hivatalokban” - mondta lapunknak Bíró Ágnes, a Magyar Koalíció Pártjának képviselõje. Kérvényeiket szlovákul írják a magyarok, és a hivatalok sem kétnyelvû választ adnak, hanem csak szlovák nyelvût, holott az Európai Unióban ez kötelezõ lenne, hiszen az unió egyik hivatalos nyelve a magyar.
Bíró szerint a kulturális tárca a Ján Slota által vezetett Szlovák Nemzeti Párt (SNS) nyomására árnyékolja be újra és újra a nyelvtörvényben foglaltakat különbözõ rendeletekkel. A szlovák nacionalisták az 1992-ben elfogadott alkotmányra hivatkoznak, amely a szlovák nyelvet nem egyszerûen az állam hivatalos nyelveként, hanem államnyelvként határozza meg. Igaz ugyan, hogy az alaptörvény garantálja a kisebbségek jogait is, de Vladimir Meciar miniszterelnöksége idején a kisebbségi nyelvhasználat kereteit igen szûkre szabták, a törvény betartását pedig egy, a magyarok által nyelvrendõrségnek hívott bizottság felügyelte és bírságolta meg az ellene vétõket. Miután 1999-ben Meciar távozott a hatalomból, új törvénnyel szabályozták a kisebbségek nyelvhasználati jogait, a bírságokat pedig eltörölték. „Azonban a Robert Fico vezette koalíció hatalomra kerülése után - amelynek tagja Slota és Meciar pártja is - újra napirendre tûzték a nyelvtörvény és a sajtótörvény kérdését. Utóbbi azonban nemcsak a nyelvhasználatról szól, hanem arról is, hogy a kormány a nyelvvédelemre hivatkozva megpróbálja korlátozni a nemzeti, kisebbségi média mûködését is” - mondta Bíró Ágnes.
Romániában kampány kampányt követ lassan másfél éve, ezért a közbeszéd folyamatosan ebben a hangulatban zajlik. Markó Bélának, az RMDSZ elnökének legutóbbi javaslata, amely a román gyerekek magyar nyelven való tanításáról szól, igen erõs politikai és érzelmi visszhangra lelt Erdélyben. Kampányízû szövegnek, nacionalista uszításnak minõsítették a szélsõséges román politikai pártok a javaslatot. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezetõje szerint egy nagyvonalú, európai gondolatról beszélt Markó Béla, amikor azt javasolta, hogy a vegyes lakosságú erdélyi területeken a román gyerekek is igyekezzenek elsajátítani a magyar nyelv alapjait. „A jövõ nemzedéke talán már nem fog ebben a nacionalista érzelmektõl átitatott közegben élni, épp ezért az elnök javaslata túlmutat a kampányon” - mondta az ügyvezetõ lapunkban. Ugyanúgy, ahogy franciát, angolt vagy német nyelvet tanítanak a román iskolákban, a magyar nyelvet is be kellene venni a tanrendbe. Erdélyben egyébként szintén használható hivatalosan a magyar nyelv a román parlament döntése alapján, azokon a helyeken, ahol a magyar lakosság össznépességre vetített aránya a 20 százalékot meghaladja. Kelemen Hunor szerint az elmúlt húsz évben sokat demokratizálódott Románia, hiszen 1990-ben Marosvásárhelyen a hírhedt bányászjárás kirobbantója pontosan egy kétnyelvû várostábla volt. Ma már a magyar nyelv használata és a kétnyelvû helységnévtáblák kihelyezése nem okoz etnikai indíttatású villongásokat.
„Ukrajnában a határmenti, mintegy 100 kilométer szélességû sávban a magyar lakosság aránya 50 százalék körül mozog. Az itt található falvakban, sõt még a járások némelyikében is lehet magyarul ügyet intézni, de a városokban már nincs esély a magyar szó megértésére, használatára” - nyilatkozta lapunknak Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Szövetség elnöke. Ugyanúgy, mint a környezõ országokban, a parlament itt is határozott arról, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot milyen lakossági aránytól tegye függõvé. Míg a Kárpát-medence legtöbb országában 10-20 százalék ez az arány, addig Ukrajnában 50 százalékot kell hogy elérje a kisebbségi nyelvhasználathoz a magyar lakosság aránya. „Az oktatás területén jelenleg a volt szovjet modellt alkalmazza Ukrajna, vagyis alapfoktól középiskoláig, ahol igény van rá, magyar nyelven folyik az oktatás. Hangsúlyozom, jelenleg” - tette hozzá Kovács Miklós. A hatalmon lévõ kormány ugyanis tavaly törvényt alkotott az egységes ukrán oktatás bevezetésérõl, amit egy éven belül kívánnak megvalósítani minden iskolában. Kovács Miklós szerint ez a hír nem jutott el a magyar közvéleményhez, pedig a kormány intézkedése semmibe veszi a kisebbségi jogok európai chartáját.
Szerbiában, ott, ahol elegendõ számú magyar diák van, létezik magyar tagozat is az iskolákban. Erre legkevesebb 15 tanuló esetén nyílik lehetõség - mondta Mihályi Katalin, a Magyar Szó munkatársa lapunknak. A tömbmagyarság körében - Szabadkán, Topolyán, Zentán - az iskolák létszámával nincs gond, azonban az asszimiláció már itt is érezteti a hatását.
„Újvidéken is jóval több magyar él, mint ami egy iskolai osztály mûködtetéséhez szükséges, de a vegyes házasságok (magyar-szerb), illetve a szülõk gondolkodásmódja inkább az, hogy ,,járjon a gyerek szerb osztályba”. Így az egyetemen nem lesznek nyelvi nehézségei, meg tudja tanulni tökéletesen a többség nyelvét, ami oda vezet, hogy sok magyar gyerek szerb osztályba jár” - jegyezte meg az újságíró. A Bánát déli részén, a Szerémségben, ahol szórványban él a magyarság, szintén gyakrabban íratják szerb osztályba a gyereket, hogy ne kelljen a szomszéd községbe vagy a város másik végébe utaznia. Az iskolai  nyelvhasználat terén gond, hogy habár számos iskolában úgy írják ki az igazgató személyére a pályázatot, hogy ismerje a környezet nyelvét, ha szerb az igazgatói posztra jelölt, a kérvényében feltünteti ugyan, hogy tud magyarul, de általában nem beszél magyarul és nem is ellenõrzik.
„Azokban a vajdasági  városokban, községekben, ahol egy nemzeti kisebbség a lakosság legalább 10 százalékát alkotja, hivatalos használatban van az adott kisebbség nyelve. Ám az állami hivatalokban a nem magyar ajkú tisztviselõk nem beszélik a magyar nyelvet, ezzel szinte kényszerítik a szerb nyelv használatát” - mondta a Magyar Szó munkatársa.