Vissza a tartalomjegyzékhez

Németh Csillag
A döntés napja
November 4-én választ Amerika

Végéhez érkezett az Egyesült Államok elnöki posztjáért közel két éve tartó heves küzdelem. Kevesebb, mint egy héttel a választások elõtt valamennyi közvélemény-kutatás Barack Obama demokrata elnökjelöltet hozza ki végsõ befutónak, a legfrissebb eredmények szerint azonban szoros küzdelem várható.


A szamár és az elefánt szimbóluma az 1870-es években ragadt a demokrata, illetve a republikánus pártra. Az állatfigurák elsõ ilyetén használata Thomas Nast politikai karikaturista nevéhez kötõdik.

Az illinois-i szenátor elõnye ugyanis nem behozhatatlan, republikánus ellenfele akár gyõzelmet is arathat, ha visszaszerzi azokat az államokat, amelyekben négy évvel ezelõtt George Bush diadalmaskodott, viszont az utóbbi hetekben Obama oldalára billent át a mérleg.
Hamarosan eldõl, hogy a következõ négy évre ki költözik be a Fehér Házba. Szeptember vége óta a legtöbb közvélemény-kutatásban Obama vezetett ellenfelével szemben, a két jelölt között azonban eltérõ különbségeket mértek, így a verseny továbbra sem lefutott McCain számára.
A legfrissebb Gallup-kutatás szerint a demokrata jelölt mindössze két ponttal vezet ellenfelével szemben, de más felmérésekbõl is az derült ki, hogy szoros eredmény várható a finisben.
Sok szakértõ ennek ellenére reménytelen küzdelemnek tartja a republikánus jelölt számára a gyõzelmet. Véleményük szerint a vietnami veteránt hátrányosan érintette a pénzügyi válság és az elnökjelöltek televíziós vitái. McCain szep­tember közepén még vezetett a közvélemény-kutatásokban, amikor az Egyesült Államok egyik legrégibb bankja, a Lehman Brohters összeomlott. Ezt követõen azonban Obamának sikerült visszaszerezni vezetõ helyét, amelyet egészen idáig meg tudott tartani.
Az arizonai szenátornak ugyanis nem segített, hogy a válság a kormányzati szabályozás elõnyére, valamint a jelenlegi fehér házi vezetés hiányosságaira emlékeztette a szavazókat, melybõl azt a következtetést vonták le, hogy a nemzet valószínûleg rossz irányba halad.
Sokan hibaként könyvelik el a vietnami veterán azon lépését is, hogy a nehézségek kellõs közepén bejelentette, felfüggeszti kampányát, és visszatér Washingtonba, hogy a pénzügyi megmentõ csomag kidolgozásában vegyen részt. A republikánus politikus még az elsõ vita lemondásán is gondolkozott. Ekkor úgy tûnt, lépésével bizonyíthatja, hogy olyan államférfi, aki számára az ország sorsa a legfontosabb. A kidolgozott csomag azonban megbukott, ami példátlan módon rázta meg a tõzsdét, a késõbbi javaslat pedig olyan megoldásokat tartalmazott, amely intézkedéseket McCain korábban ellenzett.
A televíziós viták során McCain teljesítményét különbözõen értékelték, annyi azonban bizonyos, hogy egyik alkalommal sem sikerült ellenfele fölé kerekednie. A rendezvények után készült felmérések is azt támasztották alá, hogy a független szavazók egyáltalán nem látták, hogy Obama megingott vagy megijedt volna, a legtöbben úgy vélekedtek, hogy mind a három vitából a demokrata jelölt került ki gyõztesen.


A CNN országos felmérése (október 21-26.)

Sarah Palin személye sem tudott teljes mértékben fordítani a republikánus jelölt helyzetén. Az alaszkai kormányzó alelnökségi jelölése kezdetben kitûnõ fogásnak tûnt: az egész nemzetet meglepte, aminek következtében megugrott a republikánus páros népszerûsége. McCain gyûléseit a kampány során elõször ugyanolyan tömeg és lelkesedés kísérte, mint amilyen a demokrata ellenfele rendezvényein volt tapasztalható. Az ismeretlennek számító Palinnak azonban nem sikerült meggyõznie a lakosság többségét alkalmasságáról, szerepléseibõl és a vele készült interjúkból sokan úgy vélték, hogy számos kulcsfontosságú kérdésben felkészületlen a 44 éves kormányzó.
Nem bizonyultak sikeresnek McCain azon támadásai sem, amelyek például az egykori belföldi terroristával, William Ayers-szel hozták összefüggésbe ellenfelét, ezek a vádak ugyanis eltörpültek a gazdasági kérdések mellett, melyekben az elõzetes elõrejelzések szerint a választók többsége Obamát tartja hitelesnek.
A demokraták elõnyét szolgálta, hogy mikor nyilvánvalóvá vált az elnökjelölt személye, háttérbe kerültek az Obama és Hillary Clinton közötti összecsapások, és hogy úgy tûnik, Obama képes volt tanulni hibáiból. A sikeres közel-keleti útja után hatásvadász retorikával teletûzdelt berlini beszéde nem aratott sikert hazájában, mivel ilyen fellépést az amerikai közvélemény csakis egy elnöktõl fogad el. Ezt követõen az illinois-i szenátor váltott: beszédeire egyszerûség, egyenesség és pragmatikusság lett jellemzõ. Az elõválasztási idõszakban nem igazán tudta úgy megszólítani a szavazókat, hogy azok elõtt nyilvánvalóak legyenek konkrét tervei. A célegyenesben azonban egyre többet beszélt arról, hogy elnökként hogyan oldaná meg az amerikaiakat érintõ legégetõbb kérdéseket.
Az elemzések ellenére McCain helyzete nem kilátástalan. Ahogy eddig tette, továbbra is kitartóan küzd, hogy megcáfolja azokat a szak­értõket, akik már leírták. A végsõ gyõzelemhez olyan államokban kellene fordítani helyzetén, mint például Florida, Virginia és Ohio, ahol négy évvel ezelõtt Bush elnök gyõzött, most azonban a demokrata páros áll jobban. Az utolsó héten éppen ezekért az államokért küzdenek.
És azt se feledjük, hogy az elnöki székért folytatott harc eddig is számos meglepetéssel szolgált, és nem egy alkalommal cáfolta meg az elõrejelzéseket. Ezzel Obama is tisztában van, éppen ezért semmit sem bíz a véletlenre, hanem azt hangsúlyozza, hogy az utolsó héten is úgy kell kampányolniuk, mintha minden ezen múlna. Annyi azonban biztos, az Egyesült Államok következõ elnökének nem lesz könnyû feladata, ugyanis teljesen új gazdasági kihívásokkal fogja magát szembe találni.