Vissza a tartalomjegyzékhez

Hazafi Zsolt
Információs hatalom
A törvényesség határmezsgyéjén járva

A megfigyelési ügyben a Fidesz aljassággal vádolja az MSZP vezetőit, míg a szocialisták úgy vélik, ráleltek egy olyan alvilági polipra, melyet a Fidesz irányított. A helyzetet Szikinger István ügyvéddel próbáltuk megfejteni.

A kommunizmus alól felszabadult országokban mindig voltak megfigyelési ügyek, melyekben felsejlettek a régi állambiztonsági operatív tisztek. Mi lehet ennek az oka?
- Nem tudok olyan jelentősebb demokráciát, ahol ne lett volna nagyobb nemzetbiztonsági, lehallgatási, megfigyelési botrány. Az igaz, hogy a kommunista országokban van egy elbocsátott légió, ezért a probléma ott jelentősebb mértékben jelentkezik.
Ön érti, mi zajlik most Magyar­országon?
- Azt értem, hogy a pártok kihasználnak minden lehetőséget arra, hogy információt szerezzenek. A szolgálatok is megragadnak minden eszközt - a törvényes határmezsgyéken járva -, ami a rendelkezésükre áll, annak érdekében, hogy minél jobban kiszolgálják hírekkel azokat, akiknek ehhez jelentős érdeke fűződik.
Végighallgatva a Fidesz által nyilvánosságra hozott felvételeket, azok akár úgy is értelmezhetőek, hogy van egy személy, akinek van egy cége, és lehet tőle információkat beszerezni - még fontos emberekről is, mint például az NBH vezetőiről. Ha őket meg merik figyelni, akkor mennyivel inkább a „kisembereket”?
- Önmagában nem bűncselekmény az, ha az NBH vezetőjéről valakik azt tudakolják, járt-e Moszkvában. Igaz, az információszerzés módjára tekintettel ugyanez természetesen lehet bűncselekmény is. Mint ismert, egy olyan cégről beszélgetünk, amelynek munkatársai egykor nemzetbiztonsági területen dolgoztak. Ha egyértelműen kiderül az, hogy államtitkok megszerzésére próbálnak valakit rávenni - nem állítom, hogy itt erről van szó -, akkor az már lehet államtitoksértés előkészülete, mert súlyosabb esetekben az is bűncselekmény.
Normális, hogy vannak ilyen magáncégek?
- A világon mindenütt vannak ilyenek. A gazdasági és politikai információk sokat érnek. A gond az lehet, hogy aki szigorúan a törvényi keretek között marad, az valószínűleg nem tudja teljesíteni a megrendelő hírigényeit. Elméletileg legálisan csak nagyon kevés információt lehet egy másik emberről megtudni. Szigorúan véve bizonyos esetekben még az újságírói tevékenység is súrolja a jogosulatlan adatkezelés határait. Ha ebbe belegondolunk, akkor semmiféle ilyen legális hírszerző tevékenységet nem lehetne folytatni.
Eddigi ismereteink szerint történt bűncselekmény a mostani ügyben?
- Ha igaz, hogy kémprogramot telepítettek egy állami szerverre, akkor elképzelhetetlen, hogy ez államtitoksértés nélkül megvalósuljon.
Rendőrtábornokok és volt nemzetbiztonsági vezetők rendre igazgatósági posztokon tűnnek fel egy sor cégben. Mit tudhatnak ezek az emberek, hogy ennyire kapósak?
- Nagyon sok bűncselekményt követnek el bankban. Nem vonom kétségbe, hogy a biztonsági szakmában hosszú időt eltöltött rendőrök és nemzetbiztonságiak rendelkeznek olyan szaktudással, hogy mire kell figyelni, mi a veszélyes, milyen ellenérdekelt akciók lehetnek. Egy magánnyomozó tulajdonképpen az ügyfél jogait gyakorolja, csak képes az adatok között szelektálni, és ismeri a legális információs forrásokat.
A rendőrségi és a nemzetbiztonsági szférát ismerve, ön el tudja képzelni, hogy kialakulhattak Magyarországon olyan „magánnyomozói” csoportok, akik magukat törvényfelettinek érezve abszolút visszaéltek információkkal?
- Nagyon sok olyan csoport van ma Magyarországon, amely a törvény felett érzi magát - részben joggal. Maradjunk a nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Ha a nemzetbiztonsági szolgálat tagja jogellenes tevékenységre kap megbízást, és az nem nyilvánvalóan bűncselekmény, akkor neki jogellenes tevékenységet kell végeznie. Valóban a törvények felett állnak. Ugyanez értelemszerűen a rendőrségre is vonatkozik.
Igen, de ezt úgymond legálisnak érzi. Én viszont arra gondolok, hogy ez az attitűd a magánszférában is kialakulhat-e.
- Természetesen. Egyes cégek összefonódhatnak a nemzetbiztonsági szolgálatokkal vagy a rendőrséggel, és ennek - bár senkit nem akarok vádolni, de - ez a magatartás lehet a vége.
Hol a határa az üzleti hírszerzésnek? Hol a kontroll? Ki ellenőrzi őket?
- Az üzleti hírszerzésnek vannak jogi és etikai korlátai, de sajnos az etikai korlátok elég képlékenyek Magyarországon. Mint említettem, ha a törvényt szigorúan betartanák, akkor gyakorlatilag alig volna mozgástere az ilyen cégeknek. Nem lehet például titokban információt gyűjteni, mert ez a nemzetbiztonsági és rendvédelmi szolgálatok monopóliuma, ezért csak legálisan megszerezhető adatokat rendszerezhetnének. Nem gondolom, hogy az ellenőrző szervek, az NBH, az ügyészség és a rendőrség ne végeznék a munkájukat, de mindenre nem terjedhet ki a figyelmük. Ezek a botrányok mutatják, hogy adott esetben elég hosszú ideig és kiterjedten működhetnek olyan tevékenységi körrel emberek és szervezetek, ami már megengedhetetlen.
A Fidesz azt állítja, törvénytelenül figyelték meg legalább két országgyűlési képviselőjét, Demeter és Kövér urakat. A szocialisták azzal védik a Nemzetbiztonsági Hivatal munkáját, hogy nem őket figyelték meg, hanem a másik, általuk bűncselekménnyel gyanúsított személyt, akit felhívtak ezek a politikusok. Kinek van igaza?
- Az országgyűlési képviselőket meg szabad figyelni a rendőrségnek és a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Néhány garanciális szabály van csak. Ha például nem a védelem keretében történik, akkor a nemzetbiztonsági bizottságot az Országgyűlésben tájékoztatni kell erről, ugyanakkor a képviselőt nem. A bökkenő az, hogy a Fidesz hónapok óta nem vesz részt a nemzetbiztonsági bizottság munkájában. Egyébként a lehallgatást elrendelő iratokból egyértelműen kiderül, hogy kinek van igaza, ha azt nyilvánosságra hoznák, akkor lehetne erre a kérdésre válaszolni.
Ön szerint mennyire ellenőrizhető a magyar nemzetbiztonsági rendszer?
- Az véleményem szerint alapvetően diszfunkcionális. Egy demokráciában a nemzetbiztonsági rendszernek úgy kellene felépülnie, mint egy hálózatnak: ahol valami megrezdül, akkor azt jelzik felfelé. Nem úgy, ahogy ma törvényesen van: a miniszter mondja meg, hogy mivel foglalkozzanak. Egyébként is úgy gondolom, hogy nincs szükség négy titkosszolgálatra. Hollandiában a titkosszolgálat létszáma harmada a magyarénak, pedig a bevándorlás miatt forróbb körülmények között dolgoznak.