Ausztriában egyre nagyobb a csalódottság az Európai Unióval kapcsolatban: az
általános drágulás és a növekvõ bevándorlás miatt sokan rosszkedvûek az amúgy
gazdag államban, amelyet a pápa pár évtizede még „a boldogok szigetének”
nevezett. Miközben az ország lakosságának több mint 10 százaléka külföldi, a 30
év alatti fiatalok 40 százaléka a bevándorlásellenes szélsõjobboldali pártokra
szavazott a múlt hétvégi elõrehozott választásokon. Az osztrák határ mentén élõk
érzékelik a magyarellenesség növekedését is.
Az osztrák pártok vezetöi balról: Werner Faymann (SPÖ), Wilhelm Molterer (ÖVP),
Heinz Christian Strache (FPÖ), Jörg Haider (BZÖ), Alexander van der Bellen
(Zöld)
Bár a szavazás gyõztesei a szociáldemokraták, és valószínûleg õk kapnak
kormányalakítási megbízást, a két szélsõjobboldali párt együtt a voksok 29
százalékát szerezte meg, így csak hajszállal maradnak el a 30 százalékot elért
baloldali nagypárttól. A második világháború óta nem volt ilyen erõs a
szélsõjobb Ausztriában.
A kilencvenes években kormánypártként is mûködõ Szabadságpárt (FPÖ) 18
százalékot szerzett, amit óriási gyõzelemnek értékelt Heinz-Christian Strache, a
párt jelenlegi vezetõje. „Gyönyörû gyõzelem, ami azt mutatja, hogy mi vagyunk
Ausztria harmadik legerõsebb pártja” - mondta az ünneplõ pártelnök, utalva arra,
hogy a 2006-os választások óta a párt támogatottsága 65 százalékkal nõtt. A
markánsan idegen- és EU-ellenes, a kisemberek és a vesztesek problémáit
felnagyító, ideológiailag a szélsõjobboldal felé kacsingató Szabadságpárt
leginkább az Európai Uniót ellenzõ és a bevándorlókat érintõ kirekesztõ
politikájáról ismert. Ausztria az Európai Unió legfejlettebb országai közé
tartozik, a gazdasági növekedés lassulása és az áremelkedések miatt azonban
minden ötödik osztrák úgy gondolja, hogy a problémákért a bevándorlás és az
európai integráció a felelõs.
A választást követõen Strache közvetett koalíciós ajánlatot tett a gyõztes
Szociáldemokrata Pártnak (SPÖ), amelynek vezetõje ugyanakkor már a választások
elõtt kijelentette, hogy nem lép szövetségre a szélsõjobbal. Strache emellett
utalást tett arra, hogy a választások legeredményesebb szereplõjeként õt illetné
meg a kancellári hivatal.
A Szabadságpártból kivált, Jörg Haider által alapított másik szélsõséges párt, a
Szövetség Ausztria Jövõjéért (BZÖ) a voksok 11 százalékát gyûjtötte be, ami két
év alatt a támogatottság megháromszorozását jelenti.
A szavazás ugyanakkor katasztrofális eredménnyel zárult a centrumpártok számára:
a centralista szociáldemokraták (SPÖ) csupán 30 százalékot, a konzervatív
Néppárt (ÖVP) pedig 26 százalékot szereztek. A két párt a második világháború
vége óta felváltva vagy koalícióban kormányozta Ausztriát, így a mostani
eredmény az eddigi legrosszabbnak számít számukra, hiszen elsõ ízben történt az,
hogy egyenként a szavazatok kevesebb, mint 30 százalékát tudták megszerezni. A
szociáldemokraták mégis gyõzelemnek tekintik a választási eredményt, hiszen
mégiscsak õk kerültek ki a legerõsebbként, és így az államelnök Werner Faymann
pártvezetõt fogja megbízni kormányalakítással.
Ausztriában gyakoriak az elõrehozott választások. Eddig a törvényhozási
periódusok mindössze egyharmadában fordult csak elõ, hogy a kormányok teljes
egészében ki tudták tölteni megbízatásuk idejét. Csak az utóbbi tíz évben ötször
kellett a szavazóknak az urnákhoz járulniuk, ami miatt egyre nagyobb a távol
maradók aránya.
Az elõrehozott választásokra most az után került sor, hogy a két nagypárt 18
hónapig fennálló koalíciója júliusban összeomlott, miután nem tudtak egységre
jutni a gazdasági reformokról. Emiatt kérdéses, hogy a két nagypárt
megállapodásra tud-e jutni a kormányalakítás kapcsán, és újra létrehozzák-e a
már egyszer megbukott nagykoalíciót, vagy az SPÖ mégis kiegyezik a szélsõjobbal.
A politológusok szerint számos oka van annak, hogy miért szavazott a 30 éven
aluliak 40 százaléka és a fizikai munkát végzõk többsége a két szélsõjobboldali
pártra, de mindegyikük hangsúlyozta, hogy a fõ ok az idegengyûlölet volt - ami
nem egy olyan egyszerû probléma, mint amilyennek látszik. A választások elõtt
vita folyt az osztrák televízióban a szociáldemokrata Faymann és a
szabadságpárti Strache között, aki azzal támadta Faymannt (aki Bécs lakásaiért
volt a felelõs, mielõtt a párt vezetésével bízták meg), hogy túl sok külföldi
kapott lakást. Faymann azzal védekezett, hogy az elmúlt évben kiadott tízezer
lakásból csak hétszázat bérelhettek külföldiek, ami megfelel az országban
tartózkodó külföldiek számarányának. Ez látszólag jó érv. A probléma az, hogy a
városi lakások bérlõi általában azokat az osztrák állampolgárokat, akik nem
alkalmazkodnak, nem tartják be a házrendet, gyerekeikkel nem németül beszélnek,
továbbra is külföldieknek tekintik.
Faymann tehát látszólag gyõzött a vitában, ám a szavazatok azt mutatják, hogy
sok bécsi úgy érezte, hogy azoknak kell a voksot adni, akik komplikált
kérdésekre egyszerû válaszokat tudnak adni. Például, hogy vissza kell vonni az
állampolgárságot az olyan osztrákoktól, akik az állampolgárságot nem
születésüknél fogva kapták, és akiket a bíróság hosszabb büntetésre ítélt.
A 183 parlamenti hely elosztását illetõen egyértelmûen a szélsõjobb javára
tolódik el az egyensúly. Az FPÖ és a BZÖ közösen 56 képviselõt delegálhat, ami
csak kettõvel kevesebb a szociáldemokrata, de hattal több a konzervatív
képviselõk számánál. A koalíciós tárgyalások hónapokig elhúzódhatnak, így
lehetséges, hogy Ausztriának csak jövõre lesz új kormánya.