Vissza a tartalomjegyzékhez

Morvay Péter
Ókori kincsek és az utolsó hordó kőolaj
Interjú Amel A. Al-Shemmarival, az Iraki Köztársaság budapesti ügyvivőjével

Öt és fél év telt el az iraki rendszerváltás óta. A hírekbõl ítélve ma is hadiállapot van az ország nagy részén. Hol tart ön szerint ma Irak?
- A reális képhez hozzátartozik, hogy a megdöntött diktátor szinte mindent elpusztított az országban. Elvakult politikája értelmetlen háborúkba vezette Irakot, mérhetetlen szenvedést okozva az embereknek. A kisebbségeket - északon a kurdokat, délen a síitákat - állami terrorral sújtotta. A gazdaság is tönkrement, mivel a bevételek elsõsorban a katonai célokat szolgálták. Miután 2003-ban háború árán ugyan, de sikerült felszabadítani Irakot, súlyos terrorhullám kezdõdött. A támadásokat külföldrõl szervezték és indították el, de támogatást kaptak Szaddám iraki híveitõl is. Mindez nagymértékben befolyásolta Irak újjáépítését.

Miután az új iraki kormány megerõsödött, sikeres ellenoffenzívát indított a terroristák ellen. Ebben nagy szerepe volt az újjászervezett iraki hadseregnek. A terror elleni háború fõleg a nagyvárosokban, Bagdadban, Bászrában és Moszulban zajlott. A küzdelemben a kormány segítséget kért az iraki törzsi vezetõktõl is, akik készek voltak az együttmûködésre, azokat segítettek felfegyverkezni a terroristák elleni harcra. Ennek meg is van az eredménye: az al-Kaida szervezeteit szinte teljes mértékben sikerült kiszorítani Irakból. Az ország 90 százaléka ma már teljesen biztonságos.
Vannak külföldi érdeklõdõk az újjáépítésben való részvételre?
- A biztonsági helyzet javulásával az iraki kormány nagyobb figyelmet fordíthat az újjáépítésre is. Nemrég fogadta el a parlament a befektetési törvényt, amely lehetőséget ad a külföldieknek, hogy részt vegyenek az ország újjáépítésében. Meglepõen nagy az érdeklõdés: a térségbeli baráti arab országok - elsõsorban az Emirátusok - mellett például sok japán befektetõ jelentkezik. Iraknak sikerült rávennie a fõ hitelezõket tömörítõ Párizsi Klub országait és további nem-tagállamokat is, hogy engedjék el az ország tartozásainak - amelyek szinte kizárólag a Szaddám-éra alatt keletkeztek - a 80 százalékát.
Mi vonzza a befektetõket?
- A befektetések elsõ számú célpontja érthetõen az olajipar, de nagy az érdeklõdés a villamosenergia-ipar és infrastrukturális fejlesztések - útépítések, városfejlesztések - iránt is.
Milyen szinten áll ma az olajkitermelés a háború elõtti szinthez képest?
- Még nem éri el a régi kapacitást, de a lehetõségek szinte korlátlanok. Irak olajban nagyon gazdag ország, talán a legnagyobb kiaknázatlan tartalékokkal rendelkezik a világon. Szakemberek szerint a világon az utolsó hordó kõolajat valószínûleg Irakban fogják a felszínre hozni.
Eszerint ha sikerül békét teremteni, akkor Iraknak jó esélye van a gazdasági konszolidációra is?
- Ahogy mondani szoktuk, insallah - ha Isten is úgy akarja - Irak hatalmas fejlõdés elõtt áll. Erre nemcsak a természeti kincsek jelentik a garanciát, hanem az irakiak magas szintû szakértelme is. A népünk sokat szenvedett, de nagy az emberekben az akaraterõ, így képesek vagyunk arra, hogy elérjük a céljainkat.
Mi a helyzet a Nyugaton élõ ira­kiakkal? Rá lehet õket venni a hazatérésre?
- Elõször a feltételeket - a békét és a biztonságot - kell biztosítanunk a számukra. Ha ez megtörténik, akkor hazajönnek, mert egy iraki számára szinte elképzelhetetlen, hogy örökre lemondjon a hazájáról. A diktatúra alatt nagyon sok értelmiséginek kellett elhagynia az országot. Huszein 25-30 évet elvett az életükbõl, de õk készek arra, hogy visszajöjjenek. Ehhez persze munkahelyekre is szükség van, ahol a szakemberek el tudnak helyezkedni.
Ön nõi nagykövetként képviseli országát Budapesten. Odahaza is szívesen vállalnak munkát a nõk?
- Szaddám tiltotta a nõknek a tanulást és a munkát. Ma mindenben egyenjogú­ak vagyunk, szabadon vállalhatunk munkát, így diplomáciai területen is. A par­lamenti képviselõk egynegyede is nõ.
Irak páratlan történelmi múlttal rendelkezik. Milyen állapotban vannak az ókori mûemlékek?
- A háború alatt és közvetlenül utána 15 ezer mûkincset raboltak el Irakból. Az iraki kormány 2003 óta igyekszik visszaszerezni ezeket, és ebben nemzetközi segítséget is kap, többek között az Interpoltól és az UNESCO-tól. Hétezer darabot már sikerült visszaszerezni, további ezerkétszáz darabot pedig az elmúlt hetekben azonosítottak Jordániában. Világszerte folyamatosan figyeljük a régiségkereskedéseket és a nagy aukciósházak árveréseit. A háború alatt az õsi Babilon területén - amely a mai Hilla városában van - amerikai-lengyel katonai központ mûködött 2006-ig. Ma azonban már szakszerû felügyelet alatt van ez a hely és más régészeti szempontból fontos városok is, mint például a hajdani Ninive romjai, amelyek Moszul területén vannak.
Mikor utazhatnak újra turisták Irakba?
- Irak két szempontból is vonzó hely: egyrészt az ókori emlékhelyek miatt, másrészt mint vallási központ. A muzulmán zarándokok szívesen látogatják az iraki szent városokat, mint például Nedzsefet, Kerbalát vagy Szamarrát. Az iraki kormány most azon dolgozik, hogy minden érdeklõdõ számára elérhetõvé tegye az ország nevezetességeit.
Melyek a régészeti szempontból legérdekesebb helyszínek?
- Természetesen Bábel vagy más néven Babilon, továbbá Nimrud, Ninive és Uruk városa. Több híres bibliai próféta sírja is Irakban található: így Nabi Junusz, Jónás prófétáé Ninivében, míg Ezékiel prófétáé Babilonban. Amint a biztonsági helyzet lehetõvé teszi, ezeken a helyszíneken is szeretnénk újraindítani a turizmust.
Hogyan tekintenek Irakból Magyarországra? Nem neheztelnek azért, hogy gyorsan otthagytuk a harcmezõt, amikor veszélyessé vált a helyzet?
- Szó sincs róla. Magyarországot baráti országnak látják Bagdadban. Augusztus 30-án volt a diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója, és reméljük, hogy az újjáépítésben is számíthatunk magyar cégek részvételére. Egy osztrák-magyar magáncég már be is kapcsolódott a kõolajkutatásba. Januárban Budapesten járt az iraki külügyi államtitkár, aki átadott egy jegyzéket az együttműködés lehetséges területeiről. Még várjuk a választ.