Vissza a tartalomjegyzékhez

Szobota Zoltán
Vájt fülűek
Senki sem érti a legújabb titkosszolgálati botrányt

Újabb megfigyelési és adatlopási ügy tereli el a figyelmet a hazai belpolitikai válságról. A baloldal szerint a Fidesz keveri az MDF háza táját is érintõ botrány kártyáit, míg az ellenzék titkosszolgálati mûbalhéról beszél. A lapunk által megkérdezett valamennyi érintett és szakértõ egybehangzóan állítja, hogy az ügy szálai egyelõre kibogozhatatlanok, ugyanabba a kõbe botlottunk, mint a rendszerváltás óta megannyiszor: a „titokszféra” belháborúja bukkant ismét felszínre.


Fotó: Hetek-archív

Adva van egy posztját féltõ pártelnök (Dávid Ibolya) és egy fiatal aspiráns (Almássy Kornél), aki öles léptekkel halad elõre a Fidesz baráti jobbját áhító vidéki MDF-esek megnyerésében. Utóbbit egyszer csak megzsarolják, hogy lépjen vissza a jelöléstõl, sõt mondjon le mandátumáról is, különben belekeverik egy „most gyûrûzõ titkosszolgálati botrányba”. Nem teszi. Váratlanul ismeretlen forrásból származó hangfelvétel jut az elnök asszony kezébe, melybõl kiderül, hogy riválisa egy III/III-as háttérrel is rendelkezõ biztonsági céget bízott meg a róla szóló, terhelõ adatok gyûjtésével.
„A Tombor azt szeretné, ha dolgoznánk az MDF-re, a Dávid Ibolyára, keresnénk rá terhelõket, merthogy ott van valami belsõ hatalmiváltás-szándék elõkészítve, és a Tombor azt mondja, hogy Stumpfék állnak mögötte, õk pénzelik a váltást. Meg akarják szerezni az MDF-ben az elsõ helyet” - hangzik a hangfelvételen, amelyen egy Tóth János nevû férfi hív egy általa „elnök úrnak” szólított férfit. A szereposztás a következõ: Tombor András, Orbán Viktor egykori külpolitikai fõtanácsadója; Stumpf István, a Fidesz-kormány egykori kancelláriaminisztere; Tóth János, az UD Vagyonvédelmi Zrt. egyik tulajdonosa; az „elnök úr” Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója. Stumpf István vérvádnak titulálta személye belekeverését az ügybe, Csányi Sándor viszont elismerte, hogy õ hallható a hangfelvételen, bár hozzátette: nem érti, miért avatta be õt az OTP õrzésével és védelmével megbízott cég vezetõje ilyen részletekbe. A „Csányi- szál” egyébiránt sokaknak okoz fejtörést, hiszen nyílt titok, hogy a bankvezér egykoron támogatta az MDF-et.
Érthetõ, hogy a történtek fényében Almássy Kornél a felvétel nyilvánosságra kerülését követõ napon megrendezett (!) választmányi ülésen bejelentette, hogy visszalép az elnökjelöltségtõl. Õ is bevallotta, hogy tárgyalt az UD Zrt. vezetõjével, de mint mondta, nem Dávid Ibolya megfigyeltetése volt a téma, hanem saját lakásának „poloskátlanítása”.
Ha el tudunk vonatkoztatni attól a zavaró körülménytõl, hogy honnan kerülnek elõ ilyen titkosszolgálati módszerrel rögzített hanganyagok, akkor tulajdonképpen egy szimpla politikai csatározás szokásos kelet-európai manõvereinek is tekinthetnénk a történteket. Csakhogy a polgári titkosszolgálatokat fel­­ügyelõ miniszter rendkívüli ülésre hívta össze a Nemzetbiztonsági Kabinetet, ahol feltárta, hogy az elnök asszonyt megfigyelõ cégnél lefoglalt számítógépek átvizsgálása alapján feltételezhetõ, hogy behatolási kísérlet is történt „egyes kormányzati szervek információs rendszerébe”. Mit keresett náluk a Nemzeti Nyomozó Iroda? A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) fõigazgatójának lõfegyverrel visszaélés miatt tett feljelentése nyomán tartottak házkutatásokat hat helyszínen. A bejelentést követõen minden napra jutott egy-egy aggasztó fejlemény: állítólag az NBH szerverét is megpróbálták feltörni, még kémprogramot is telepítettek rá - ráadásul nyolc hónapja -, melyen keresztül „bizalmas adatokhoz” fértek hozzá, sõt nem kizárható, hogy magát az NBH nemrég kinevezett vezetõjét, Laborc Sándort is megfigyelték.
Az UD Zrt. közleményében több érdekes összefüggésre is felhívta a figyelmet. A politikai purparléban nyilvánosság elé tárt hangfelvétel tulajdonképpen az inkriminált biztonsági cég egyik vezetõjének magánbeszélgetése volt. Ennek kapcsán a kormányt képviselõ titokminiszter kvázi elismerte, hogy több hónapja titkos nyomozást folytatnak a cég ellen. Az ok a vagyonvédelmi Zrt. egyik vezetõjének múltjában keresendõ. Horváth József a rendszerváltást követõen a III/III-as csoportfõnökség egyik alosztályáról került az NBH-ba, majd a Fidesz-kormány alatt Kövér László titkosszolgálati miniszter kinevezte az NBH szakmai fõigazgató-helyettesévé. A kormányváltás után a baloldali vezetés 42 évesen nyugdíjba küldte.
Horváth meg van gyõzõdve arról, hogy a sztori valójában nem róla, hanem a Fideszrõl szól. Ezt bizonyítja az is, hogy a felvételbõl „véletlenül” kimaradt a beszélgetés azon része, amikor a felek eldöntik, hogy az ügyben semmi érdemi lépést nem tesznek. A tudatosan felépített forgatókönyv gyanúját szerinte az is erõsíti, hogy a baloldalnál érdekelt egyik napilap elõre beszámol még csak tervben lévõ vagy jóval a lapzártát követõ eseményekrõl is.