Vissza a tartalomjegyzékhez

Szobota Zoltán
Becsempészett melegjogok
Viták kereszttüzében az új polgári törvénykönyv

Az ellenzéki pártok két szabályozást is kifogásolnak az új Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló törvényjavaslatban. Az egyik az Alkotmánybíróság (AB) által már meg is semmisített gyűlöletbeszéd-passzus, a másik az élettársi kapcsolatok felruházása a házasságra vonatkozó jogokkal.

A több mint tízéves szakértői munka után nagy nehezen a parlamenti bizottságok elé tárt, és nemsokára általános vitára bocsátott új Ptk.-tervezet Draskovics Tibor szerint a „rendszerváltás befejezését” jelenti. Az új törvénykönyv képes arra, hogy olyan értékeket jelenítsen meg, melyek a rendszerváltozás óta kristályosodtak ki a magyar jogrendszerben - fűzte hozzá az igazságügyi és rendészeti miniszter. A jogalkotási menetrendet figyelembe véve 2010. január 1-jén léphet életbe az új szabályozás.
Tavaly karácsonykor a szocialisták az SZDSZ-szel karöltve szavazták meg a regisztrált élettársi kapcsolatról szóló törvényt, melyet az MSZP frakcióvezetője félévzáró sajtótájékoztatóján a 2007-es év négy legfontosabb kérdése közé sorolt. A szocialisták szerint a változtatás egymillió embert érint, mivel úgy tudják, hogy ennyien élnek élettársi kapcsolatban. A KDNP nem tudott azonosulni a baloldal örömével, és nyomban az AB-hoz fordult a témában.
A mostani törvényjavaslat tulajdonképpen a kifogásolt szabályozást emelné a polgári jogi kódex szintjére. Az új Ptk. tervezete kimondja, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatra a házasságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az akár egynemű élettársak anyakönyvvezető előtt regisztrálhatják és szüntethetik meg közös megegyezéssel kapcsolatukat, és vagyoni jellegű jogaik együttélés, illetve „válás” esetén is megegyeznek a házasfelekével. Egyedül a közös örökbefogadásra és a házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak esetükben.
A bizottsági vita során a Fidesz képviselője emlékeztette a beterjesztő minisztériumot, hogy a KDNP most őszre várja a választ az AB-tól a regisztrált élettársi kapcsolatok ügyében, ezért szerintük a zárószavazás előtt érdemes lenne megvárni a testület döntését. Intő példa lehet, hogy a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozás is abban a formájában került az új Ptk.-tervezetbe, melyet az AB egyszer már megsemmisített.
„Tehénen a gatya az új élettársi szabályozás” - mondta a Heteknek Rubovszky György. A KDNP-s honatya elmondása szerint azért fordultak az AB-hoz, mert szerintük az élettársi kapcsolat az új szabályozással kvázi házassággá vált, és sajnálatosan kiélezi a homoszexuális együttélések körüli társadalmi vitát. „A hatályos családjogi és polgári törvény kimondja, hogy a házasság egy férfi és egy nő szövetsége, az új szabályozás pedig az ehhez kapcsolt jogokat engedi át a homoszexuális pároknak” - magyarázza a honatya, aki szerint a tervezet Európában példátlan módon vonja el bírói hatáskörből a házassági bontópereket azáltal, hogy a házasfelek adott esetben egy közjegyzőhöz intézett nyilatkozattal szüntethetik meg együttélésüket. A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére szintén e szabályok vonatkoznak azzal a figyelemre méltó szűkítéssel, hogy az azonos neműek ilyen kapcsolata nem szűnik meg a „bejegyzett élettárs nemének megváltoztatásával”.
Draskovics Tibor a bizottsági vitán elhangzott felvetésekre válaszolva kijelentette: „nem jó, de megoldható”, hogy később igazítsák ki a Ptk. már elfogadott rendelkezéseit.