„Kommunikációs offenzíva, szimpla beetetés, politikai túlélési program” -
ilyen és ehhez hasonló jelzõkkel illették a közélet szereplõi a miniszterelnök
legújabb, sorrendben hetedik országépítõ javaslatait. A „Megegyezés” címet
viselõ dolgozatot nemcsak az ellenzéki politikusok, hanem az elemzõk is
egybehangzóan bírálták, kevésnek tartják ugyanis az elõttünk tornyosuló
problémákkal szemben.

Fotó: MTI
Téthelyzetben gyengét hozott a kormányfõ - fogalmazták meg az elemzõk a
napokban újsághirdetés formájában megjelent miniszterelnöki dolgozat kapcsán.
Gyurcsány Ferenc megegyezést hirdetett, adócsökkentést ígért négy év távlatában.
Elképzelése szerint 1000-1200 milliárd forintnyi adócsökkentésre nyílna
lehetõség. Jövõ áprilisban 5 százalékkal csökkenne a tb-járulék 140 ezer
forintos bérig terjedõen, és eltörölnék a 4 százalékos különadót. A személyi
jövedelemadó 18 százalékos alsó sávjához a mostani 1,7 millió forint helyett 2
millió forint tartozna. A társasági nyereségadó azonban 16 százalékról 18
százalékra emelkedne. Az elképzelések szerint jövõre nem lehetne költségként
elszámolni a céges autók használatával járó kiadásokat, az eddig adómentes
természetbeni juttatások után pedig 11 százalékos járulékot kellene fizetni,
továbbá emelkedne a jövedéki adó. 2010-ben további 2 százalékponttal mérséklõdne
a tb-járulék - a négyéves program végére összesen 10 százalékkal lenne kisebb a
járulék - 750 ezer forint éves jövedelemig nem kellene szja-t fizetni, a 36
százalékos kulcs pedig csupán a 3 millió forintos éves jövedelem felett lépne
életbe.
A kormányfõ dolgozatában kultúraváltáson alapuló megegyezésre hívja az ország
polgárait, vállalatvezetõit. Mint fogalmazott, az 1000-1200 milliárdos
adócsökkentést olyan ütemben és mértékben hajtanák végre, ahogy javul az
adófizetési morál. A kilátásba helyezett adócsökkentéseket tehát a gazdaság
kifehérítésébõl származó többletbevételekbõl finanszíroznák. Ösztönzésként pedig
- ahogy Gyurcsány Ferenc fogalmazott - bevezetnék a „zéró toleranciát”.
Az elsõ évben az állam 300 milliárddal finanszírozná az adócsökkentésbõl fakadó
bevételkiesést, az azt követõ években azonban a kifehérítésbõl származó több
adóbevételnek kell állnia ezt a részt.
A 300 milliárd egyrészrõl a szigorúbb költségvetési politika eredményeiből állna
össze, másrészrõl a kilátásba helyezett adóemelésbõl.
Bírálat minden fronton
Az elképzeléseket nemcsak a politikai paletta másik oldaláról érték bíráló
szavak, hanem adószakértõk, elemzõ közgazdászok, gazdasági kamarák
tisztségviselõi egyaránt csalódottságuknak adtak hangot.
A szakértõk többsége jó iránynak tartja a „fizessünk többen kevesebb adót”
elvet, azaz a gazdaság kifehérítését, a minél több adófizetõt. Támogatják a
szociálisan hátrányos helyzetûek és a munkaerõpiacról tartósan kiszorultak
visszahozását a munka világába, hogy növekedhessen a foglalkoztatás. Senki sem
emelt kifogást a jövedéki termékek adóemelése ellen sem.
Bírálat érte azonban a célok elérésének módját. Vámosi-Nagy Szabolcs, korábbi
APEH-elnök szerint jelentõs kockázatot jelent az, hogy a bevételt egyedül a
kifehérítésbõl tervezik - kijelentése számos elemzõ véleményével egybecseng.
Problémának tartják azt is, hogy túlságosan vérszegénynek tûnik a program. A
kilátásba helyezett intézkedések ugyanis csupán kismértékû tehercsökkentést
hozhatnának, s ez nagy valószínûséggel nem jelentene kellõ ösztönzést a nagyobb
adófizetési hajlandóságra. Érdemben tehát nem emelkednének az adóbefizetések.
Akkor sem, ha a zéró tolerancia jegyében az eddigieknél jóval szigorúbban
lépnének fel azokkal szemben, akik megpróbálnak kibújni az alacsonyabb adók
megfizetése alól.
Lapunk által megkeresett szakértõk közül egyik sem tudott választ adni, mit is
jelenthet a gyakorlatban a zéró tolerancia. Hogyan fokozható az adóhatóság
behajtási módszere és a bírságai?
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint ez az
elképzelés életszerûtlen és megvalósíthatatlan. Dávid Ferenc, a Vállalkozók
Országos Szövetségének (VOSZ) fõtitkára kifejtette, nem hisz abban, hogy 1-2 év
alatt megváltoztatható a társadalom. A dolgozat címe azt sugallja, hogy a
kormány megegyezést, partnerséget ajánl a társadalomnak. Abban az esetben
azonban, ha a vállalkozások változatlanul azt érzékelik, hogy az adóhivatal
packázik velük, kis szabálytalanságok miatt is tetemes büntetéseket szabnak ki,
akkor ez az elképzelés halálra van ítélve. Dávid szerint a korrekt az lenne, ha
a fokozott adószigor nem elsõsorban a kisvállalkozások, a jóhiszemûségbõl adódó
szabálytalanságokat elkövetõ cégek ellen irányulna, hanem a maffiaszerû
csoportokat, személyeket célozná meg. A fõtitkár szerint fontos lenne az is,
hogy ne csak a versenyszférában, hanem az önkormányzatoknál is ellenõrizzen a
hatóság. A pályáztatásoknál, nagyberuházásoknál ugyanis nem néhány tízezer vagy
százezer forint, hanem milliárdok folynak el. Ha nincs bizalom, nincs partnerség
- szögezte le.
Parragh László szerint a kormány e tekinetben is hiteltelen, hiszen a
kiigazítási csomag meghirdetésekor azt ígérte, hogy a gazdaság kifehérítésébõl
származó többletbevételt visszaadják a gazdaságnak. Miközben érzékelhetõen nõ az
ebbõl származó bevétel - az idén is eléri a 70-80 milliárd forintot -, mégsem
váltották be az ígéretet.
Az elnök vitatja, hogy az állam 300 milliárddal megelõlegezné az adócsökkentés
finanszírozását. Parragh László szerint valójában csupán 180 milliárddal járul
hozzá az állam, hiszen a többit adóemeléssel kívánja elérni. Ennek forrásai a 11
százalékos egészségügyi hozzájárulás megfizetése az eddig adó- és járulékmentes
étkezési és üdülési csekkre, a céges gépjármûhasználat költségelszámolásának a
szigorítása. A tényleges tehercsökkenés tehát 170-180 milliárd lenne, amely
egyébként közelíti a konvergenciaprogram számaiból és a költségvetési
folyamatokból számítható 140 milliárdot. Ezt most új köntösbe csomagolta a
kormányfõ.
Dávid Ferenc a meghirdetett 5 százalékos tb-járulék-csökkenés mértékét támadja.
Ez nem 5 százalék - fogalmazott. Mivel csupán április 1-jétõl vezetnék be, éves
szinten ez 4 százalékos csökkenést jelentene. Problémásnak tartja továbbá, hogy
ez csupán 140 ezer forintig járna.
Az elemzõk többsége azt is kifogásolta, hogy a kormányfõ leszögezte, nincs
lehetõség tovább szûkíteni az állami kiadásokat. Mint Dávid Ferenc kérdésünkre
elmondta, a VOSZ álláspontja szerint számos lehetõség van a kiadások további
faragására. Abban az országban, ahol 72 felsõoktatási intézmény van szemben
Franciaországgal, ahol csupán 40 mûködik, vagy a 3200 hazai önkormányzat,
miközben Svédországban ennek csupán a tizede, sok lehetõség van a
megtakarításokra.
Mindkét szakember kevesli az adócsökkentés mértékét. Úgy vélik, ha ez az
elképzelés valósulna meg, nem javulna érdemben az ország versenyképessége, sem a
vállalkozások helyzete, nem csökkenne érezhetõen az adóteher, és ezért nem is
várható az adómorál érdemi javulása.
Parragh László szerint a szóban forgó 1000 milliárdos csökkentést nem négy év
alatt, hanem már 2009-ben be kellene vezetni. Nem érünk rá három-négy évig
várni.
Epilógus
A szakemberek egybehangzóan úgy vélik, ahogy az eddigi hat, úgy a hetedik
programcsomag sem ad érdemi választ sem a meglevõ gazdasági problémákra, sem a
kor kihívásaira. Nem járulna hozzá a versenyképesség javulásához, a gazdasági
növekedés felgyorsulásához, a munkahelyek tömeges létrejöttéhez. Nem csökkenne
érdemben a versenytársaktól való leszakadásunk, és nem járulna hozzá a bérek
emelkedéséhez.
Az eddig példátlanul bizonytalan politikai helyzetben talán a túlélési
lehetõséget éppen egy életképes gazdasági program biztosítaná a kormány számára.
2010-ben választások lesznek, tehát a jövõ évi az utolsó teljes éves
költségvetés, amelyet meghozhat ez a kormány. Ez tehát az utolsó lehetõség arra,
hogy mûködõképes választ adjon a fejünk fölé nõtt problémákra. Amennyiben ez
most õsszel nem sikerül, nem túlzás azt állítani, hogy az ország fejlõdése
szempontjából rendkívül fontos idõszakban elvesztegettünk hat évet.