Szobota Zoltán, Kenessei Katalin
Tragédia a gólyatáborban
Népszerű a züllés kultúrája

Halálesettel végzõdött a pécsi egyetem idei gólyatábora. A záróbuli utáni hajnalon hazafelé tartó autók egyike frontális karambolt idézett elõ, utasai közül két tinédzser életét vesztette. Az okozati összefüggés firtatásakor valamennyi érintett lesüti a szemét, pedig nyílt titok, hogy a barbár szemeszternyitányokon zajló féktelen züllés komoly kockázatokat hordoz magában.

Fotó: bama.hu

A nyomozás eddigi állása szerint a karambol oka az volt, hogy a gólyatáborból hazafelé tartó négy fiatalembert szállító autó sofõrje a jelzõtábla és a záróvonal ellenére elõzésbe kezdett, de a manõvert nem tudta befejezni, ezért összeütközött egy szemben közlekedõ autóval. Az ütközés következtében az elsõ üléseken helyet foglaló 18, illetve 19 éves fiúk életüket vesztették. A baleset másik két sérültjét továbbra is kórházban ápolják, és - amint arról Zsobrák Péter a Baranya megyei rendõr-fõkapitányság szóvivõje lapunkat tájékoztatta - a jövõ héten kerül sor kihallgatásukra.
A Hetek értesülései szerint a balesetet szenvedett fiatalok nem egyetemisták, hanem Pécs egyik elitgimnáziumának diákjai voltak, akik lányismerõsüket látogatták meg a gólyatáborban. A Leõwey Klára Gimnázium tanulói még nem tudtak napirendre térni az ügy fölött, kicsöngetés után kevesen indulnak haza, a többség az épület elõtt beszélget, cigarettázik, várja a barátait. Egybehangzóan állítják, hogy az autó utasai „be voltak állva”, és valószínûleg ez okozta a tragédiát. Magyarázatként arra hivatkoznak, hogy „mindenki tudja, mirõl is szól egy gólyatábor”.
Az egyik áldozat - az iskola igazgatóhelyettesének fia - kifejezetten népszerû fiú volt, mindenki Manóként emlegeti. Polgári nevén Tamás, ötödik gimnáziumi évére készült az egyetemi kar kiválasztása elõtt: közgázra vagy jogra ment volna. A beszámolók szerint gyorskorcsolyázó bajnok volt, diákolimpiát és számtalan más díjat is nyert. Mint mondják, az évnyitón az igazgatónõ elsírta magát, amikor röviden utalt az esetre, azzal a megjegyzéssel, hogy „ma még valakinek itt kellene lennie”.
Megkeresésünkre az igazgatónõ sokkos állapotban mesélte, hogy a barátok és ismerõsök ötven autóból álló konvojjal vittek gyertyákat a tragédia helyszínére, majd gyászmisét is szerveztek az elhunytak emlékére. Szolcsányi Jánosné intõ példaként tekint Manóék esetére, és pszichológust is fogadott az osztálytársakhoz, hogy megpróbálják feldolgozni a feldolgozhatatlant.
A téren várakozó gimnazisták többsége jó bulinak tartja a gólyatábort, de elismerik, hogy nem szándékoznak megjelenni a soron következõn. Lehet, hogy õk is látták azokat a különbözõ videómegosztó portálokon fellelhetõ kisfilmeket, melyek megdöbbentõ képsorokat tartalmaznak híres hazai egyetemeink évadnyitó bulijairól. Történetesen a Pécsi Tudományegyetem (PTE) egyik karának idei nyári rendezvényén sztriptíztáncosnõ (vagy nõi ruhába öltözött férfi) táncol és kezd el vetkõzni a jelenlevõk elõtt, az eredetileg hímnemû gólyák nõi alsónemûben „fürdenek” a vízben, és egymást érik azok a „játékok”, melyek egyszerre megalázóak és gusztustalanok. Egy korábban a táborszervezésben részt vevõ diák szerint „az alaphangulat ilyenkor mindig az, hogy a gólyák minden tekintetben teljes odaadással szolgálják a szervezõket”. A PTE idei rendezvényén ennek nyomát is megtaláljuk: „Feri a király”, a gólyák legjobbja, az egyik videón ötven, szó szerint õrjöngõ gólya és szervezõ elõtt a színpadon tesz magáévá egy nõi testet megformáló, meztelen bábut - „felsõbb utasításra”.
Az ELTE gólyatáborának videóját pedig az a felirat díszíti, hogy „Itt mindent szabad”, majd két, egymással csókolózó lány látható. „A szexuális önrendelkezési jogot felfüggesztettük, olyan nincs. A játékok nagy része egy dologra van kihegyezve: a vetkõzésre” - nyilatkozta nemrég az egyik kereskedelmi csatornának az ELTE jogi karának gólyatáborát szervezõ diák. Majd a pontosítás kedvéért hozzátette: „De azért erkölcsi határokon belül.” És még nem is láttunk mindent: a videókat kommentáló diákok többször is bizonygatják, hogy a világhálóra kikerülõ anyagok csak a táborok publikus részét teszik érzékelhetõvé. Ami pedig az elõttük álló egyetemi éveket illeti, az egyik kisfilm végén felirat juttatja a gólyák eszébe: „Még csak most kezdõdik!”
„A táborzárás reggelén láttuk, hogy egy gólyalány megszeppenve telefonálgat. Állítólag külsõs fiúk érkeztek hozzá Pécsrõl, akik reggel hazafelé menet autóbalesetet szenvedtek” - mesélte lapunknak a közgazdaságtani kar gólyatáborának egyik szervezõje, aki nem bizonyult túlzottan közlékenynek, de annyit azért elárult, hogy „minden este volt DJ-s buli, és a nappali vetélkedõk között is csak egy-két feladat volt alkohollal kapcsolatos”. A rendezvény beigazolódott kockázatait firtató kérdésünket azzal hárította, hogy „mindig vannak antiszociális elemek, akiknek nem tetszik a gólyatábor”, majd a srácok hibájának titulálta a történteket.
Az események láncolatában érdekes momentum, hogy a tragikus végû „közgázos” gólyatábort az egyetem jogi karának hasonló eseménye követte, melyet többek szerint azért nem fújtak le a rossz hírek hallatán, mert nem tudtak volna felmutatni helyette másik „közösségteremtõ rendezvényt”. Az egyetem hallgatói önkormányzatának sajtóreferense szerint ugyanis egy gólyatáborban legalább olyan fontos szerepe van az esti bulisorozatnak, partiknak és koncerteknek, mint annak a nappali programnak, melynek során az elsõévesek az intézmény mûködésével ismerkednek. Stemler Miklós úgy véli, az érintett generáció már középiskolai évei során túlesik azokon az élményeken, amiket egy gólyatábor tud nekik kínálni, ide értve az ivászatot és a futó kalandokat is. „Szabad országban élünk, nagykorú emberekrõl beszélünk, és ha van két illetõ, lány és fiú, vagy lány-lány, fiú-fiú, tök mindegy, aki úgy gondolja, hogy a gólyatáborban kívánja kiélni az ilyenfajta vágyait, az miért ne próbálja meg?” - teszi fel a kérdést.
A felvételi információkat országosan közreadó felvi.hu portálon arról kérdezik az odalátogató gimnazistákat, hogy miként is vélekednek a gólyatáborokról. A közel nyolcezer válaszadó több mint fele ítélte „hasznosnak” a megrendezésüket, 15 százalékuk kizárólag a „bulizás miatt” tartotta érdekesnek. Fentiek ismeretében tanulságos, hogy a megkérdezettek alig 10 százaléka fejezte ki nemtetszését az évrõl évre egyre jobban elállatiasodó tradíció életben tartásával kapcsolatban.