Vissza a tartalomjegyzékhez

Fodor Zoltán
Csak az a szép, zöld gyep

A pörgõs mindennapokból a kikapcsolódás, a pihenés egyik pompás helye (lehet) a kertünk. A szebbnél szebb szí­nek­ben pompázó növények puszta látványa, a frissen nyírt zöld pázsit illata valósággal hívja a nyugalomra vágyó, munkából hazatérõ em­bert. Otthonunk, házunk szépítése mellett ezért érdemes egyre nagyobb figyelmet szentelnünk a kertünknek. Ebben az írásban néhány jó tanáccsal szeretnénk segíteni, hogy a közelgõ õszi napokban hogyan tudjuk meg­õriz­ni, feljavítani a nyár folyamán esetleg elhasználódott kertünket.

Az elhasználódásnak leginkább a pázsitos területek vannak kitéve, és a legszakszerûbben elõkészített és vetett füvünk sem váltja be a hozzá fûzött reményeket, ha élettani igényeit nem elégítjük ki. Ezek közül az egyik legfontosabb a tápanyagellátás. Tavasztól nyár végéig rendszeres gyakorisággal nyírjuk füvünket, és ezt a mínuszt hétrõl-hétre reprodukálnia kell a növénynek. Ezt tápanyag visszapótlással ellensúlyozni kell, aminek legjobb formája a mûtrágya. Ha ez idáig elmaradt (és ennek mutatója, hogy pázsitunknak fakóbb, sárgább a színe), akkor fõleg nitrogénben gazdag mûtrágyát kell juttatni a talajba, amely elsõsorban a növekedéshez kell. A leggyakrabban használt a pétisó, illetve az ammónium-nitrát. Ezen túlmenõen hozzáférhetõk különbözõ gyártók különbözõ hatástartamú mûtrágyái, ám a legfontosabb, hogy olvassuk el az ismertetőjüket, és az ott leírtak függvényében használjuk a szert. Ősszel, a vegetáció vége felé a télre kell felkészíteni gyepünket. Ehhez a káliumban és foszforban gazdag összetételû szereket kell megvásárolnunk, amelyek a „télállóság”, a gyökérnövekedés szempontjából fontosak.
A mûtrágyázásnál ki kell térnünk a kiszórásra. Szakboltokban többféle típusú szórógépet lehet vásárolni, amelyek alkalmasak házi kertekben, de nagyobb felületek esetén is. Amire nagyon oda kell figyelni, az a beállítás, vagyis hogy négyzetméterenként mennyit adagoljunk, illetve az egyenletesség. Ha itt nem vagyunk körültekintõek, pázsitunk foltos, csíkos lesz, de ki is éghet. Ha ügyesek vagyunk, megpróbálkozhatunk kézi kijuttatással is, de ha megtehetjük, bízzuk az egészet szakemberre. A mûtrágya kiszórása után bõségesen öntözzük meg a területet. És ha már az öntözésnél tartunk, és a kertünk automata öntözõrendszerrel van lefedve, a nyári nagy melegek magasabb vízigénye miatti beállítást (ahol ezt elõre nem lehetett programozni) vegyük vissza. Jönnek a párás, hûvösebb éjszakák, hajnalok, és még ha esõ nem is esik, kevesebb öntözésre lesz szükség.
Ma már egyre több olyan kert készül a kereskedelemben levõ egyre nagyobb növényválaszték miatt, amely növények és kertek öntözés nélkül nem mutatnak szépen. Az öntözõrendszer telepítésére is kiváló idõ az õsz, mivel már nem zavarnak bennünket a telepítési munkák, nem használjuk annyit a kertet. Elõfordulhat, hogy nyár végére a füves területek elgyomosodnak. Idõben védekezzünk (erre is alkalmasak az õszi napok), mert ha nagyon elterjednek a gyomok, igaz, hogy késõbb is ki tudjuk irtani, de elnyomják a füvet, és a kiirtott gyomos területek helyén csak nagy foltok maradnak. Jó hír, hogy a kereskedelemben kaphatók már vegyszeres gyomirtók, amelyekkel a kezelést évente egyszer ajánlatos elvégezni. És végül: az õszi napok alkalmasak a növények pótlására, új növények ültetésére. Szeptembertõl már vásárolhatók a frissen kiszedett földlabdás növények a faiskolákban, melyek kedvezõbb árfekvésûek, mint a konténeresek. Ha a pázsitunk kiritkult nyáron, ilyenkor õsszel tudjuk leghatékonyabban felülvetéssel helyrehozni.