Vissza a tartalomjegyzékhez

Németh Csillag
Meglepetés Alaszkából
Mit hoz McCain váratlan húzása?

Az amerikai elnökválasztás legújabb meglepetésérõl John McCain gon­doskodott, amikor egy viszonylag ismeretlen ötgyermekes anyát választott Alaszkából alelnökjelöltjének. A határozott konzervatív értékeket valló Sarah Palin kormányzó felkérését sokan mesteri húzásnak tartják, mivel fiatal, dinamikus és a becsontosodott washingtoni politikától távol álló személyt látnak benne, a demokraták azonban a tapasztalatlanságára hívják fel a figyelmet. Ráadásul a helyzetet tovább bonyolította, hogy a bejelentést követõen Palin nyilvánosságra hozta: tizenhét éves, hajadon gimnazista lánya ötödik hónapos terhes.

A héten kerül sor Minnesota állam St. Paul városában a republikánus párt konvenciójára, ahol lapzártánk után mondja el John McCain a jelöltséget elfogadó beszédét. A négyna­pos rendezvény elsõ napján a Gustav hurrikán miatt a tervezett programok nagy része John McCain kérésére elmaradt, mivel nem látta idõszerûnek az ünneplést olyan idõben, mikor az ország egyes részein milliók természeti csapásnak vannak kitéve. A vihar azonban a Mexikói-öböl partjaihoz érve jócskán vesztett erejébõl, így nem történt nagy mértékû pusztítás, ezért a keddi napon a jelölõgyûlés visszatért az eredeti menetrendhez.
A nagyszabású rendezvényt meg­elõzte McCain alelnökjelöltjének bejelentése, melynek idõzítését és módját sokan zseniális húzásnak tartják. Hetek óta folytak a találgatások, hogy ki lesz a választott, a szakértõk és a média is a két legesélyesebbnek egykori ellenfelét, Mitt Romneyt, valamint Tim Pawlenty minnesotai kormányzót tartották. Obama kampánystábja is ezekkel a lehetõségekkel számolt, és jó alaposan felkészült arra, hogy amennyiben valamelyikük megkapja a jelölést, azonnal meginduljon a támadás ellenük.
Az elmúlt héten minden figyelem a demokrata jelöltre irányult, aki a konvención 80 ezer ember elõtt mondta el élete legfontosabb beszédét, amelyben hivatalosan is elfogadta pártja jelölését. McCain azonban nem sok idõt hagyott a demokratáknak az ünneplésre, hiszen tizenhat órával ezután ismeretlen választottjával sikerült újra a reflektorfénybe kerülnie.
Sarah Palint éppúgy váratlanul érte jelölése, mint a közvéleményt, mivel, mint mondta, valójában soha nem készült komolyabban közéleti szerepvállalásra. Karrierje mindenesetre sok amerikai számára példaértékû: egyszerû családból származik, édesapja és édesanyja egy helyi általános iskolában tanítottak. Férjével, akivel még gimnáziumi évei alatt ismerkedett meg, keményen dolgoztak, elõbb kereskedelmi halászati vállalkozást folytattak, majd Sarah sportriporterként tevékenykedett egy televíziónál. Ezt követõen a 9 ezer lakosú Wasilla városi tanácsának tagja volt két éven át, majd 32 évesen a város polgármesterévé választották.
2006-ban õ lett Alaszka elsõ nõi és egyben legfiatalabb kormányzója. A magát egy népszerû film címére utalva „átlagos hokis anyának” nevezõ republikánus rendkívül aktív és tipikusan alaszkai életmódot folytat: szeret halászni, vadászni, és több motorosszán-versenyt nyert az államban. 1984-ben pedig az alaszkai szépségverseny második helyezését szerezte meg.


A tizenhét éves Bristol Palin öt hónapos öccsével

Az eddig végzett munkája alapján rátermettségérõl tett tanúbizonyságot, és a kormányzati pazarlás visszaszorításában szerzett magának hírnevet a korrupció ellen küzdõ államban. Palin támogatottsága Alaszkában 80 százalékos, mivel eddig több kampányígéretét sikeresen végrehajtotta. A 44 éves kormányzó az adó- és szociális politikát illetõen konzervatív nézeteket vall, és ellenzi az abortuszt. Ebben maga is példát mutatott azzal, hogy legkisebb fiát áprilisban világra hozta, akirõl már születése elõtt kimutatták, hogy Down-kóros.
Palin az elnökségi küzdelemmel járó leleplezéseket megelõzve nyilvánosságra hozta, hogy tizenhét éves hajadon lánya terhes. Az ötgyermekes anya azt is bejelentette, hogy lánya megtartja a gyermeket, és férjhez fog menni a tizennyolc éves barátjához. McCain tudott a kormányzó lányának terhességérõl, még mielõtt alelnökének választotta volna. Bár némelyek szerint az ügy kellemetlen helyzetbe hozhatja a republikánusokat, sokan úgy vélik, hogy Palin elõnyt kovácsolhat abból, ha az emberek azt látják, hogy hozzájuk hasonló valódi személy, akinek „hétköznapi” problémákkal is meg kell küzdenie. Barack Obama mindenesetre közölte: a családi ügyek nem lehetnek választási kampánytémák. Palin és McCain kampánystábja azért is döntött a terhesség nyilvánosságra hozása mellett, mert az interneten már olyan hírek terjengtek, hogy a kormányzó asszony öt hónapos gyermekét valójában lánya szülte.
Egy másik tisztázatlan ügy Palinnel kapcsolatosan egy folyamatban lévõ etikai vizsgálat, mely során azzal vádolták meg, hogy visszaélt hatalmával annak érdekében, hogy testvérének volt férjét, egy alaszkai rendõrt elbocsássanak állásából, miután a házasság válással végzõdött. Az alaszkai kormányzó egyébként lapzártánk után készül beszédet tartani a republikánus jelölõgyûlésen, mely során igyekszik meggyõzni a hallgatóságot arról, hogy alkalmas az alelnöki posztra.
Palin jelölésével a republikánusok nem titkolt szándéka, hogy a Hillary Clintont támogató, egyik párt oldalán sem elkötelezett középosztálybeli nõket szólítsák meg. Az alaszkai kormányzó nem is szalasztotta el az alkalmat, hogy dicséretben részesítse Geraldine Ferrarót, aki eddig az egyedüli nõi alelnökjelölt volt 1984-ben, és Hillary Clintont. Mint fogalmazott, Hillary 18 millió repedést (ennyi szavazatot kapott az elõválasztások során) hagyott Amerika legmagasabb és legkeményebb üvegplafonján, de ezt az üvegplafont egyszer és mindenkorra áttörhetik. Palin személye minden valószínûséggel az evangéliumi szavazókat is McCain oldalára tudja állítani, és ezt lányának házasságon kívüli terhessége sem befolyásolja jelentõsen. A magát bibliahívõ kereszténynek valló kormányzó ugyanis fiatalként szüleivel egy pünkösdi gyülekezetbe járt. James Dobson befolyásos konzervatív keresztény vezetõ, aki az elõválasztásokon kijelentette, hogy sohasem szavazna az arizonai szenátorra, már be is jelentette, hogy meggyõzte õt Palin jelölése. John Zogby közvélemény-kutató szerint nem szabad Palint alábecsülni, mert abban rejlik az ereje, hogy eredeti, igazi anya, aki emellett városában reformokat tudott véghezvinni. Sokan úgy látják, hogy Palin kinevezése mesteri választás volt McCain részérõl, mivel a fiatal és tehetséges jelölt friss lendületet hozhat kampányába, ráadásul teljesen új arcnak számít az amerikai közéletben, ami elõnyt jelent a régi washingtoni politika leküzdésében.
Némelyek azonban úgy vélik, McCain nagy kockázatot vállalt azzal, hogy hetvenkét évesen és négy le-gyõzött bõrrákos betegség után egy kevés tapasztalattal rendelkezõ fiatal hölgyet választott maga mellé, akinek - ha bármi történne az elnökkel - a hadsereg fõparancsnoki tisztét is át kell vennie. Ráadásul az arizonai szenátor leginkább azt hozta fel demokrata ellenfelével szemben, hogy tapasztalatlan és járatlan, különösen a külpolitikát illetõen.
A demokraták részérõl Hillary Clinton örömmel fogadta, hogy John McCain nõi alelnökjelöltet választott, Obama stábja azonban elõször Palin tapasztalatlanságát hangsúlyozta, késõbb azonban elismerte a hölgy kinevezésének történelmi jelentõségét, és gratulált neki. (Egy interjúban Barack Obama sok sikert kívánt Palinnek a kampányhoz, majd gyorsan hozzátette: „Azért nem túl sok sikert.”)
Mindezek mellett a legtöbben úgy vélik, hogy a verseny továbbra is McCain és Obama párviadaláról fog szólni. John Zogby politikai elemzõ és közvélemény-kutató szerint az arizonai szenátort modern kori Harry Trumanként tartják számon, aki komoly washingtoni tapasztalattal rendelkezik, és tudja, mi a rossz és mûködésképtelen az ottani politikában, míg demokrata ellenfele sokak szemében a mai John F. Kennedy, az új generáció képviselõjének számít.
A novemberi választáson rekordnagyságú afroamerikai részvételre számítanak, ugyanakkor az evangéliumi keresztények szerepvállalása sem hagyható figyelmen kívül. Amennyiben az evangéliumiak a 2004-es választáshoz hasonlóan a republikánus páros mellett sorakoznak fel, érdekesen alakulhat az eredmény olyan államokban, mint Iowa és Ohio, ahol négy évvel ezelõtt kis különbséggel gyõztek a republikánusok. Észak-Karolinában szintén jelentõs befolyásuk lehet, amely erõs republikánus államnak számít, Obama azonban a színes bõrû és újonnan odaköltözött lakosok megnyerésével próbálja megszerezni a gyõzelmet.
A demokrata elnökjelölt stábja bízik abban, hogy sikerül az összes olyan államot megszerezniük, melyet 2004-ben John Kerry megnyert Bushsal szemben. A demokratáknak emellett nagy esélyük van Iowában és Új-Mexikóban, melyekben Bush nagyon kis különbséggel gyõzött, de Obama stábja olyan államokban is nagy erõfeszítéseket tesz, mint Virginia és Florida, melyek eddig kemény terepnek bizonyultak a demokraták számára. McCain két nagy államot szeretne elvenni a demokratáktól: Michigant és Pennsylvaniát, melyekben komoly fehér munkásosztály található, amely a gazdaságot tartja a legfontosabb kérdésnek. Az elõválasztásokon kiderült, hogy az illinois-i szenátor ezt a réteget nehezen tudta megszólítani, ráadásul a hasonló értékeket valló Palin sokkal megnyerõbb lehet számukra.
A verseny továbbra is nyílt, így különösen nagy tétje lehet az elnök-, illetve alelnökjelöltek közötti televíziós vitáknak.