Az amerikai elnökválasztás legújabb meglepetésérõl John McCain
gondoskodott, amikor egy viszonylag ismeretlen ötgyermekes anyát választott
Alaszkából alelnökjelöltjének. A határozott konzervatív értékeket valló Sarah
Palin kormányzó felkérését sokan mesteri húzásnak tartják, mivel fiatal,
dinamikus és a becsontosodott washingtoni politikától távol álló személyt látnak
benne, a demokraták azonban a tapasztalatlanságára hívják fel a figyelmet.
Ráadásul a helyzetet tovább bonyolította, hogy a bejelentést követõen Palin
nyilvánosságra hozta: tizenhét éves, hajadon gimnazista lánya ötödik hónapos
terhes.
A héten kerül sor Minnesota állam St. Paul városában a republikánus párt
konvenciójára, ahol lapzártánk után mondja el John McCain a jelöltséget elfogadó
beszédét. A négynapos rendezvény elsõ napján a Gustav hurrikán miatt a
tervezett programok nagy része John McCain kérésére elmaradt, mivel nem látta
idõszerûnek az ünneplést olyan idõben, mikor az ország egyes részein milliók
természeti csapásnak vannak kitéve. A vihar azonban a Mexikói-öböl partjaihoz
érve jócskán vesztett erejébõl, így nem történt nagy mértékû pusztítás, ezért a
keddi napon a jelölõgyûlés visszatért az eredeti menetrendhez.
A nagyszabású rendezvényt megelõzte McCain alelnökjelöltjének bejelentése,
melynek idõzítését és módját sokan zseniális húzásnak tartják. Hetek óta folytak
a találgatások, hogy ki lesz a választott, a szakértõk és a média is a két
legesélyesebbnek egykori ellenfelét, Mitt Romneyt, valamint Tim Pawlenty
minnesotai kormányzót tartották. Obama kampánystábja is ezekkel a lehetõségekkel
számolt, és jó alaposan felkészült arra, hogy amennyiben valamelyikük megkapja a
jelölést, azonnal meginduljon a támadás ellenük.
Az elmúlt héten minden figyelem a demokrata jelöltre irányult, aki a konvención
80 ezer ember elõtt mondta el élete legfontosabb beszédét, amelyben hivatalosan
is elfogadta pártja jelölését. McCain azonban nem sok idõt hagyott a
demokratáknak az ünneplésre, hiszen tizenhat órával ezután ismeretlen
választottjával sikerült újra a reflektorfénybe kerülnie.
Sarah Palint éppúgy váratlanul érte jelölése, mint a közvéleményt, mivel, mint
mondta, valójában soha nem készült komolyabban közéleti szerepvállalásra.
Karrierje mindenesetre sok amerikai számára példaértékû: egyszerû családból
származik, édesapja és édesanyja egy helyi általános iskolában tanítottak.
Férjével, akivel még gimnáziumi évei alatt ismerkedett meg, keményen dolgoztak,
elõbb kereskedelmi halászati vállalkozást folytattak, majd Sarah
sportriporterként tevékenykedett egy televíziónál. Ezt követõen a 9 ezer lakosú
Wasilla városi tanácsának tagja volt két éven át, majd 32 évesen a város
polgármesterévé választották.
2006-ban õ lett Alaszka elsõ nõi és egyben legfiatalabb kormányzója. A magát egy
népszerû film címére utalva „átlagos hokis anyának” nevezõ republikánus
rendkívül aktív és tipikusan alaszkai életmódot folytat: szeret halászni,
vadászni, és több motorosszán-versenyt nyert az államban. 1984-ben pedig az
alaszkai szépségverseny második helyezését szerezte meg.
A tizenhét éves Bristol Palin öt hónapos öccsével
Az eddig végzett munkája alapján rátermettségérõl tett tanúbizonyságot, és a
kormányzati pazarlás visszaszorításában szerzett magának hírnevet a korrupció
ellen küzdõ államban. Palin támogatottsága Alaszkában 80 százalékos, mivel eddig
több kampányígéretét sikeresen végrehajtotta. A 44 éves kormányzó az adó- és
szociális politikát illetõen konzervatív nézeteket vall, és ellenzi az
abortuszt. Ebben maga is példát mutatott azzal, hogy legkisebb fiát áprilisban
világra hozta, akirõl már születése elõtt kimutatták, hogy Down-kóros.
Palin az elnökségi küzdelemmel járó leleplezéseket megelõzve nyilvánosságra
hozta, hogy tizenhét éves hajadon lánya terhes. Az ötgyermekes anya azt is
bejelentette, hogy lánya megtartja a gyermeket, és férjhez fog menni a
tizennyolc éves barátjához. McCain tudott a kormányzó lányának terhességérõl,
még mielõtt alelnökének választotta volna. Bár némelyek szerint az ügy
kellemetlen helyzetbe hozhatja a republikánusokat, sokan úgy vélik, hogy Palin
elõnyt kovácsolhat abból, ha az emberek azt látják, hogy hozzájuk hasonló valódi
személy, akinek „hétköznapi” problémákkal is meg kell küzdenie. Barack Obama
mindenesetre közölte: a családi ügyek nem lehetnek választási kampánytémák.
Palin és McCain kampánystábja azért is döntött a terhesség nyilvánosságra hozása
mellett, mert az interneten már olyan hírek terjengtek, hogy a kormányzó asszony
öt hónapos gyermekét valójában lánya szülte.
Egy másik tisztázatlan ügy Palinnel kapcsolatosan egy folyamatban lévõ etikai
vizsgálat, mely során azzal vádolták meg, hogy visszaélt hatalmával annak
érdekében, hogy testvérének volt férjét, egy alaszkai rendõrt elbocsássanak
állásából, miután a házasság válással végzõdött. Az alaszkai kormányzó egyébként
lapzártánk után készül beszédet tartani a republikánus jelölõgyûlésen, mely
során igyekszik meggyõzni a hallgatóságot arról, hogy alkalmas az alelnöki
posztra.
Palin jelölésével a republikánusok nem titkolt szándéka, hogy a Hillary Clintont
támogató, egyik párt oldalán sem elkötelezett középosztálybeli nõket szólítsák
meg. Az alaszkai kormányzó nem is szalasztotta el az alkalmat, hogy dicséretben
részesítse Geraldine Ferrarót, aki eddig az egyedüli nõi alelnökjelölt volt
1984-ben, és Hillary Clintont. Mint fogalmazott, Hillary 18 millió repedést
(ennyi szavazatot kapott az elõválasztások során) hagyott Amerika legmagasabb és
legkeményebb üvegplafonján, de ezt az üvegplafont egyszer és mindenkorra
áttörhetik. Palin személye minden valószínûséggel az evangéliumi szavazókat is
McCain oldalára tudja állítani, és ezt lányának házasságon kívüli terhessége sem
befolyásolja jelentõsen. A magát bibliahívõ kereszténynek valló kormányzó
ugyanis fiatalként szüleivel egy pünkösdi gyülekezetbe járt. James Dobson
befolyásos konzervatív keresztény vezetõ, aki az elõválasztásokon kijelentette,
hogy sohasem szavazna az arizonai szenátorra, már be is jelentette, hogy
meggyõzte õt Palin jelölése. John Zogby közvélemény-kutató szerint nem szabad
Palint alábecsülni, mert abban rejlik az ereje, hogy eredeti, igazi anya, aki
emellett városában reformokat tudott véghezvinni. Sokan úgy látják, hogy Palin
kinevezése mesteri választás volt McCain részérõl, mivel a fiatal és tehetséges
jelölt friss lendületet hozhat kampányába, ráadásul teljesen új arcnak számít az
amerikai közéletben, ami elõnyt jelent a régi washingtoni politika leküzdésében.
Némelyek azonban úgy vélik, McCain nagy kockázatot vállalt azzal, hogy hetvenkét
évesen és négy le-gyõzött bõrrákos betegség után egy kevés tapasztalattal
rendelkezõ fiatal hölgyet választott maga mellé, akinek - ha bármi történne az
elnökkel - a hadsereg fõparancsnoki tisztét is át kell vennie. Ráadásul az
arizonai szenátor leginkább azt hozta fel demokrata ellenfelével szemben, hogy
tapasztalatlan és járatlan, különösen a külpolitikát illetõen.
A demokraták részérõl Hillary Clinton örömmel fogadta, hogy John McCain nõi
alelnökjelöltet választott, Obama stábja azonban elõször Palin
tapasztalatlanságát hangsúlyozta, késõbb azonban elismerte a hölgy kinevezésének
történelmi jelentõségét, és gratulált neki. (Egy interjúban Barack Obama sok
sikert kívánt Palinnek a kampányhoz, majd gyorsan hozzátette: „Azért nem túl sok
sikert.”)
Mindezek mellett a legtöbben úgy vélik, hogy a verseny továbbra is McCain és
Obama párviadaláról fog szólni. John Zogby politikai elemzõ és
közvélemény-kutató szerint az arizonai szenátort modern kori Harry Trumanként
tartják számon, aki komoly washingtoni tapasztalattal rendelkezik, és tudja, mi
a rossz és mûködésképtelen az ottani politikában, míg demokrata ellenfele sokak
szemében a mai John F. Kennedy, az új generáció képviselõjének számít.
A novemberi választáson rekordnagyságú afroamerikai részvételre számítanak,
ugyanakkor az evangéliumi keresztények szerepvállalása sem hagyható figyelmen
kívül. Amennyiben az evangéliumiak a 2004-es választáshoz hasonlóan a
republikánus páros mellett sorakoznak fel, érdekesen alakulhat az eredmény olyan
államokban, mint Iowa és Ohio, ahol négy évvel ezelõtt kis különbséggel gyõztek
a republikánusok. Észak-Karolinában szintén jelentõs befolyásuk lehet, amely
erõs republikánus államnak számít, Obama azonban a színes bõrû és újonnan
odaköltözött lakosok megnyerésével próbálja megszerezni a gyõzelmet.
A demokrata elnökjelölt stábja bízik abban, hogy sikerül az összes olyan államot
megszerezniük, melyet 2004-ben John Kerry megnyert Bushsal szemben. A
demokratáknak emellett nagy esélyük van Iowában és Új-Mexikóban, melyekben Bush
nagyon kis különbséggel gyõzött, de Obama stábja olyan államokban is nagy
erõfeszítéseket tesz, mint Virginia és Florida, melyek eddig kemény terepnek
bizonyultak a demokraták számára. McCain két nagy államot szeretne elvenni a
demokratáktól: Michigant és Pennsylvaniát, melyekben komoly fehér munkásosztály
található, amely a gazdaságot tartja a legfontosabb kérdésnek. Az
elõválasztásokon kiderült, hogy az illinois-i szenátor ezt a réteget nehezen
tudta megszólítani, ráadásul a hasonló értékeket valló Palin sokkal megnyerõbb
lehet számukra.
A verseny továbbra is nyílt, így különösen nagy tétje lehet az elnök-, illetve
alelnökjelöltek közötti televíziós vitáknak.