Vissza a tartalomjegyzékhez

Szubotics Mariann
Dzserba

Amikor Odüsszeusz a trójai háborúból hazafelé tartva kikötött egy helyen, és megkóstolta a lótusz édes gyümölcsét - a monda szerint -, soha többé nem akart hazatérni. A Lótuszevõk szigete nem más, mint Tunézia mediterrán paradicsoma: Dzserba. A sziget, amely a szárazföldrõl egy római kori töltésen vagy komppal megközelíthetõ, szépen mûvelt olajfa-ültetvényeirõl és tanyaszerûen szétszórt településszerkezetérõl híres. Hosszú, aranyló homokkal borított kitûnõ strandok, zöld pálmarengetegben található kényelmes szállodák, évezredes kultúra, sivatagi romantika várja a turistákat.

Dzserba, Észak-Afrika legnagyobb szigete Tunézia déli partszakasza mentén húzódik. Az Észak-Afrika virágoskertjeként emlegetett Tunézia azoknak lehet kedvenc üdülõhelye, akiket izgat a kontinens mesés világa, akiket vonz a gyönyörû part, a buja növényzet és a hihetetlenül tiszta tenger. Ahol nemcsak jó mezõgazdák, hanem sikeres kereskedõk is élnek: Párizsban állítólag a tunéziai fûszeresek legnagyobb része errõl a szigetrõl származik. Az 500 négyzetkilométeres egzotikus helyszínen kiemelkedõen sok a napsütéses órák száma, így joggal érdemelte ki a „napfény szigete” elnevezést.

Történelem

A sziget igen fordulatos történelemmel büszkélkedhet: elõször föníciai kereskedelmi település volt, majd a rómaiak után arabok és normannok is harcoltak a sziget megszerzéséért. A 16. században Dzserba a Földközi-tenger egyik leghírhedtebb kalóztanyájává vált, a szigetlakók a mai napig büszkék arra, hogy innen származtak a kor legügyesebb kalózai.
Késõbb spanyolok telepedtek meg, akiktõl a törökök egy nagy csata után átvették a szigeten a hatalmat. Így a Földközi-tengernek ezen a stratégiai pontján számos népesség keveredett (fõleg arabok és berberek), ám egy kis létszámú zsidó közösség még mindig életben tartja hagyományait.

Látnivalók

A vendégszeretõ szigeten megközelítõen 120 ezer lakos él, fõvárosa a 40 ezres lélekszámú Humt Szuk, amely híres kézmûves központjáról, nevezetes látnivalója a Bordzs el Kébir erõd. A kocka alakú bástyatornyokkal körberakott erõdbe egy, a 19. században épített hídon lehet bejutni, fentrõl gyönyörû kilátás nyílik az öbölre. Hetente kétszer tartanak piacot: tipikus dzserbai gyapjútakarókat is be lehet itt szerezni, de jó áron kaphatunk ékszereket, bõrárut és szebbnél szebb szõnyegeket. La Griba városa ad otthont a sziget 2,5 ezer éves zsinagógájának (Kr. e. 584). Minden évben, a zsidó húsvétot követõ 33. napon a zsinagóga - ahol a világ talán legrégebbi tóratekercsét õrzik - Észak-Afrika legnagyobb zarándokhelyévé válik. Midun, a sziget második legnépesebb települése az olívatermesztés és olajpréselés tradicionális központja. Érdemes meglátogatni a pénteki vásárokat és a krokodilfarmokat.
A Humt Szuktól keletre fekvõ Ras Rmel félsziget elsõsorban a természetbarátokat várja. Az itt található Flamingó-fok a november és március között idelátogató rózsaszín flamingókról és a gyakran látható, pár méterre a strandtól játszadozó delfinekrõl nevezetes.
A Zarzisz-félszigetet Dzserbával az úgynevezett római út köti össze: hosszú tengerpartja ideális a fürdõzésre, a környék legjobb strandja a közeli Szuihelben van. Az olajfákkal körülvett város kikötõje híres tengeriszivacs-lelõhely. A térségben az olajfa-termesztés is honos. A gyönyörû strandok, a tenger alatti halászat és a bõrgyógyászati panaszok kezelésére alkalmas gyógyvízi források Zarziszt keresett idegenforgalmi központtá tették. Egyébként a szigeten 5 thalassoterápiás központ is mûködik, ahol alga- és sós tengervízkúra vehetõ.
Még elutazhatunk a Szahara szélére Duzba, sétálhatunk a dûnék között Zaafranéban (itt tevegelési lehetõség is nyílik). Elmehetünk Tamezret berber városon át Matmatá-ba, hogy egy berber barlanglakást megnézzünk. A Dar Charaiet Múzeumban sivatagi állatkert látható. Sétakocsizhatunk egy hatalmas pálmaültetvényen is, vagy részt vehetünk egy háromórás Land Rover-túrán az Atlasz hegy oázisaiba.

Gasztronómia

A tunéziai konyha elválaszthatatlan részét képezik a különbözõ halételek. Tipikus elõételük a brik (háromszög alakú tészta, amelybe tonhalat, tojást, darált húst és zöldségeket töltenek). Nemzeti ételük a kuszkusz, mely különösen finom báránypörkölttel. Csemegéik többsége nagyon édes: mézbõl, datolyapürébõl, mogyoróból, marcipánból készülnek. Nemzeti italaik: a datolyalikõr, a fügepálinka, a tunéziai sör és az édes mentatea.