Vissza a tartalomjegyzékhez

Németh Szilárd
Aranyéremért utaztak öttusázóink

Az új évezred olimpiáján egyetlen nap alatt kell öt, teljesen eltérõ sportágban maradandót alkotnia egy öttusázónak. Ennek ellenére Magyarország a sportág egyik nagyhatalma.


Balogh Gábor

A 19. században egy francia tisztnek sürgõs üzenetet kellett kézbesítenie. Veszélyes terepen, ellenséges vonalakon lovagolt át, amíg ki nem lõtték a lovat alóla. Ezután futva folytatta útját, megvívott az ellenséggel, sõt pisztolyát is használta, végül egy folyón átúszva érkezett célba üzenetével. A legenda szerint innen származik az öttusa, amely elõször Stockholmban szerepelt az olimpiai versenyszámok között, 1912-ben.
A sportág Pierre de Coubertin személyes közremûködésének köszönhetõen éledt újjá. A báró volt az újkori olimpiai mozgalom elindítója is, akinek nevéhez kötõdik a híres mondás, mely szerint „a részvétel a fontos, nem a gyõzelem”.
Az öttusa létrejötte egyértelmûen az olimpiához kötõdik: mielõtt Stockholmban mûsorra tûzték, még egyetlen öttusa világbajnokságot sem rendeztek. 1992-ig a nõi öttusázók nem vehettek részt az ötkarikás játékokon, mondván a nõi szervezet nem bírja el a sportág által megkövetelt súlyos terhelést.
A 20. század utolsó évtizede óta a televíziózás egyre nagyobb befolyással bír az olimpiai program összeállítására. Mivel az öttusa nehezen közvetíthetõ sportág, ezért csapatversenyeket már nem rendeznek, nemzetenként pedig legfeljebb kettõ-kettõ férfi és nõi sportoló vehet részt az egyéni küzdelmekben. Coubertin báró valószínûleg nem ismerne rá kedvenc sportágára, hiszen a korábbi olimpiákon az egyes „tusák” között egy-egy pihenõnapot tartottak, így az öttusa kilenc napig tartott. Manapság az öttusázóknak egyetlen nap alatt kell öt, teljesen eltérõ sportágban maradandót produkálniuk.
Eddig is számos magyar aranyérem született az olimpiai öttusaversenyeken. Négy éve Vörös Zsuzsanna szerezte meg az ország elsõ nõi aranyérmét. Vörös ezúttal is jó esélyekkel vág neki a versenynek, akárcsak Gyenesei Leila. A 22 éves világbajnok sportolónõért a helyszínen szurkol édesapja, Gyenesei István, aki mint sportért felelõs miniszter lehet Pekingben.
A férfiak közül Balogh Gábor mellett Horváth Viktor is reménykedhet az éremszerzésben. Balogh Gábor nyolc világ- és kilenc Európa-bajnoki címmel büszkélkedhet, a 32 esztendõs klasszisnak már csak az olimpiai arany hiányzik. „Már jó öt-hat évvel ezelõtt is teljes volt a pályám, az olimpiai siker az egyedüli, ami igazán motivál. Az utóbbi másfél évben ezzel kelek, ezzel fekszem” - nyilatkozta lapunknak Balogh Gábor, aki az athéni ezüstérem után kis híján visszavonult: „Nagyon nehéz volt nekem Athén után összeszedni magam, a visszavonulás gondolatával foglalkoztam, legalább fél év is eltelt, mire újra elkezdtem edzeni” - mesélte Balogh. Az utolsó olimpiájára készülõ öttusázó az elmúlt évtizedben is sok változást figyelt meg az öttusában: „Sokkal pörgõsebb lett a sportágunk, egy verseny fizikálisan jobban megterheli a sportolókat, mint korábban” - állítja Balogh.
Az olimpia hangulata mindenesetre elég motivációt jelent ahhoz, hogy Balogh Gábor egy emlékezetes sikerrel tegye fel a koronát pályafutására: „Az olimpia teljesen más, mint a többi verseny. Négyévenként rendezik, tizenegyezer sportolót zárnak össze egy olimpiai faluban. Ennek a falunak a hangulata is egy megmagyarázhatatlan jelenség... A média figyelme pedig százszorosa, mint más eseményeknek. Az olimpia az olimpia...”