Vissza a tartalomjegyzékhez

Hetek-összeállítás
Politikai vagy szakmai vita?
Zsidózós, boldogasszonyos tüntetés Papp Lajosért

Szolidaritási tüntetést tartottak Papp Lajos szívsebészprofesszor szimpatizánsai Pécsett. A megmozdulás mozgatórugója az elmúlt hetekben a professzor és a pécsi egyetem vezetõsége között kialakult konfliktus volt. A tömeg élt a véleménynyilvánítás jogával, hiszen - a szónok szavaival élve - megfulladtak volna, ha nem szólalnak meg.


Fotó: Gulyás Gábor

Az egyre szaporodó nyilatkozatok dacára még mindig nem teljesen világos, hogy pontosan milyen okok is vezettek a Pécsi Tudományegyetem Szívcentrumát vezetõ Papp Lajos professzor felmentéséhez. Gábriel Róbert rektor az egyetem, valamint a Szívcentrum anyagi helyzetét és a közelmúlt szakmai-gazdasági ellentéteit igyekszik feltárni nyilatkozataiban, míg Papp Lajos professzor úr egyértelmû magyarázat helyett általánosságokban, szentenciákban vagy költeményekben nyilatkozik.
Mint ismeretes, július közepén ismeretlen körülmények között került fel a világhálóra Papp Lajosnak az egyetem vezetõségéhez címzett levele, amelyben az egyetem mûködtetésével kapcsolatos kifogásai mellett komoly vádakat is megfogalmaz, miszerint Gábriel Róbert rektor és még sok más vezetõ beosztású munkatársa törvénytelenségekért, az intézmény tönkretételéért és emberek haláláért is felelõsek.
A professzort viszont maga a rektor vádolja törvénytelenséggel, mivel rendszeresen megszegte az elõzõleg általa is jóváhagyott költségvetési szabályzatot, ezzel tovább növelve az intézmény adósságát. Az egyre növekvõ adósság vezetett ahhoz, hogy az egyetem egy hónapra befagyasztotta a keretet, és csupán az akut mûtétekre biztosított pénzt. A professzor ezt a „volumenkorlátozást” nem tudta elfogadni.
Az ellentét hátterében emellett még az áll, hogy Papp Lajos több munkatársával együtt arra készült, hogy a Szívcentrum egyre növekvõ adósságát - saját kft.-iken keresztül megvalósuló - privatizáció segítségével oldják meg, ezt azonban az egyetem vezetõsége nem találta megoldhatónak és célravezetõnek. Miután a neves szívsebész maga is kérelmezte nyugdíjaztatását, Gábriel Róbert felmentette vezetõi beosztásából. Döntésére reagálva a professzor hívei augusztus elsején szimpátiatüntetést rendeztek Pécsett.
A Szívcentrum elõtt feltûnést keltettek a nagy számban megjelent riporterek és fotósok. Elõször úgy tûnt, többen vannak a sajtó képviselõi, mint a demonstrálók. Fokozatosan gyarapodott a létszám, a rendezvény kezdetére körülbelül száz fõ gyûlt össze a klinika elõtti rámpán, többségében idõsebbek és középkorúak. Természetesen megjelentek orvosok és egészségügyi dolgozók is, civilben és munkaruhában egyaránt.
Kimmel Éva, a demonstráció fõszervezõje Papp professzor méltatásával kezdte beszédét, amely hangosítás hiányában csupán az elöl álló szerencsésebbekhez jutott el. Mint megtudtuk, a professzor „meglátja a szike alatt az embert”, és megtesz mindent, amire a Jóistentõl képességet kapott. Késõbb a szónok gyakorlatiasabb kérdésekre tért át, mint a teljesítményvolumenkorlát-rendszer vagy a gyógyításra fordított pénzek elosztásának módja.

Az ország vezetõi is kaptak néhány megfontolandó tanácsot, miszerint: „Még kér a nép, most adjatok neki!” (Egy demonstráló az ügyben teljesen vétlen dékán pozícióját is megkérdõjelezte, valószí­nûleg a rek­torra gondolhatott.) Egy tüntetõ szerint „csak a választásokig kell kibírni”. A beszédet egyébként idõrõl idõre megszakították a hátrébb szorultak „hangosabban” bekiabálásai is. Végül a miatyánk és az üdvözlégy közös elmondása következett.
A második szónokot „a közönség szavazta be”, mivel „erõs hangú férfi” lévén alkalmas volt dr. Szõör Annának, az Október 23. Bizottság elnökének Papp Lajoshoz és Csókay Andráshoz szóló nyílt levelének felolvasására. A szónok köszöntötte a más városokból, Kaposvárról, Gyõrbõl, Békéscsabáról és Szekszárdról érkezett tüntetõket. A pécsiek viszont bírálatot kaptak a kis létszám miatt, ami egyébként nem meglepõ, hiszen a felszólaló szavaival élve a város maga a „mediterrán Moszkva”. (Bekiabálás: „Rosszabb, mint Sztálingrád!”) A szónok elmondta, hogy társaival együtt minden hétfõn és csütörtökön „helytáll” a fõtéren tartott kormányellenes tüntetéseken.
Kifejezte háláját Papp professzor iránt, hogy ebben a harcukban mindig mellettük és mások mellett állt, mikor fel kellett emelni a szavukat a hazugsággal és a „gyurcsányi gazemberséggel” szemben. A hallgatóság unszolására végül hozzákezdett a nyílt levél ismertetéséhez. „Alakotok Magyarország jelképévé vált a gyógyításban. Mert visszaadtátok a szó régi értelmét: a varázslást. Varázslat a munkátok, varázslatos a személyiségetek” - írja többek között Szõör Anna.
Ez nagyjából egybevág azzal a misztikus hangnemmel, ahogy maga Papp professzor is nyilatkozik küldetésérõl. Többször kifejtette már, hogy mostantól kezdve 15 millió magyar szívét akarja gyógyítani, mégpedig nem szikével. Pappék közösségi és gyógyítói munkájának méltatásán kívül szó volt a levélben a Wass Albert által vizionált magyar genocídiumról is. A „magyargyilkosságok” visszaszorításában a két doktornak fontos szerepe van, ezért bátorítja is õket, hogy folytassák munkájukat, mert még mindig leselkedik a nemzethalál árnya.
Mivel a nyílt levél után már nem jelentkezett senki szólásra, a megmozdulás szervezõje a Boldogasszony anyánk címû dal közös eléneklésére szólított fel, de a közönség felhívta a figyelmét, hogy „az már volt”. Így inkább a Szózat mellett döntöttek. Befejezésként a szónok még megjegyezte, hogy maga Papp Lajos le akarta beszélni õket a demonstrációról, mivel úgy véli, hogy „ne õérte aggódjunk, hanem az egészségügyért és a betegekért”.
A rendezvény végeztével a zászlókkal és táblákkal tarkított tömegben elvegyülve tájékozódni próbáltunk a megjelentek véleményérõl. Egy idõs úrtól megtudhattuk, hogy Papp Lajos nagy érdeme az intézményben kialakult szellemiség, amely a betegekkel való bánásmódban nyilvánult meg. A Szívklinika légkörét állítólag az a keresztényi szeretet határozta meg, amely már ezer éven túl is benne volt a (õs)magyarság lelkében. Azt is elmondta, milyen „erõk” munkálkodnak ez ellen: a zsidóság alapideológiája és különösen a Talmud az, ami a szeretet ellen küzd. Ehhez hasonló véleményeket más tüntetõktõl is hallottunk, például a Brüsszel-Washington-Tel Aviv tengely magyarországi befolyásáról. Mások szerint mindaddig nem lesz felemelkedés, míg vissza nem állítják a Trianon elõtti határokat.
A demonstráció fõszervezõjével is beszéltünk, aki sikeresnek ítélte a megmozdulást. Kimmel Éva a megjelentek többségével összhangban alkalmasnak tartja az új igazgatót, dr. Szabados Sándort és a klinikán dolgozó csoportot a munka folytatására, tehát nem az generálta a tüntetést, hogy Papp professzor felmentése az intézmény és a betegek számára közvetlen veszélyt jelentene. Az egyetemen lejátszódott konkrét ügyrõl nem sokat tudtunk meg Kimmel Évától. Saját elmondása szerint konkrét ismeretei nincsenek arról, „hogy itt Pécsen hogyan osztják be azt a bizonyos költségvetésbõl származó juttatást, amit az egyetemek, fõiskolák kapnak”. Megkérdeztük a véleményét, hogy szerinte helyénvaló-e, hogy egy ilyen megmozduláson különbözõ szélsõséges bekiabálások is elhangzanak („Tûnjenek el!”, „gyurcsányi gazemberség”), mire õ következetesen azt válaszolta, hogy a szónoklat közben nem hallott ilyesmit.