Vissza a tartalomjegyzékhez

Somorjai László
A kábítószer az orosz ruletthez hasonló

Négy nap alatt hat halálos áldozatot szedett a kábítószer. Az áldozatok 21 és 33 év közöttiek, négyük bizonyosan heroin - vagy túladagolás, vagy a szer szennyezettsége - miatt halt meg. Az eset kapcsán Rodler Norbert rendõr õrnagyot, a BRFK kábítószer-bûnözés elleni szolgálatának vezetõjét kérdeztük.


Képünk illusztráció

A kábítószerek mérgezõ anyaggal történõ hígítása felveti a kérdést: milyen további veszélyek leselkednek a kábítószer-fogyasztókra?
- Az esettõl függetlenül is igaz, hogy a kábítószer fogyasztása mindig olyan, mint az orosz rulett: a fogyasztó nem tudja, mit kap. Bármikor belefuthat egy töményebb koncentrátumú vagy éppen egy szennyezett anyagba. A szervezetben már jelenlévõ alkohol vagy gyógyszer is hozzájárulhat ahhoz, hogy a kábítószerrel együtt végzetes legyen.
Ez a tény mennyire elrettentõ a fogyasztókra nézve?
- A veszély is befolyásolhatta, hogy a heroinfogyasztás az elmúlt két-három évben nem növekedett. A visszatartó erõ mellett azonban fontos a hatóságok és a civilszervezetek munkája is.
Ezek szerint a könnyû drogok jobban elterjedtek. Mely korosztály és mennyien érintettek?
- Nagyon komoly számról lehet szó, de nem szeretnék becslésekbe bocsátkozni. Magyarországon leginkább a marihuána és a diszkódrogok terjednek - lassan, de sajnos, folyamatosan. Felettébb aggasztó, hogy egyre több fiatal válik érintetté. A legveszélyeztetettebb a 15 és 25 év közötti korosztály, a kábítószer azonban mára az általános iskolákba is bejutott. Találkoztunk olyan esettel is, hogy felsõ tagozatos általános iskolás vitte be és adta el a drogot.
Melyek a fõváros frekventáltabb kerületei?
- Ez kábítószertípusonként különbözõ. Heroin esetében a VIII., a XIII., valamint a XVIII. kerületben a Havanna lakótelep környéke a legfrekventáltabb. A kokain fogyasztása a gazdagabb kerületekre jellemzõ, míg a diszkódrogok és a marihuána mindenütt elterjedtek.
Egy kiló heroint 8-10 kilóra „hígítanak”, mielõtt a fogyasztóhoz ér. Olyan idegen anyaggal, mint kakaó vagy téglapor, szennyezik a készítményt a nagyobb haszon reményében. Ez elképesztõ brutalitásnak tûnik.
- Az esetek többségében semleges anyagokkal próbálják hígítani e szereket, de vannak kirívó esetek, amikor rendkívül veszélyes anyagok kerülnek bele a kábítószerbe. A fogyasztó tehát soha nem tudhatja, pontosan mit kap. Ráadásul a szintetikus kábítószer esetében még azt sem tudjuk beazonosítani, hogy mi a hatóanyag. A diszkódrogok, amfetaminszármazékok, extasy tabletta kapcsán ugyanis olyan illegális laborok mûködnek, amelyek folyamatosan változtatják a hatóanyagot - így akarnak kibújni a törvény hatálya alól.
Ezekben a laborokban azonban olyan anyagokkal kísérleteznek, amelyek ugyanazt a hatást váltják ki, mint a tiltott szerek. Ezek után egy fehér porról még a terjesztõjének sem könnyû megmondani, hogy mi benne a hatóanyag, és mi a hordozó.
Hazánkban is léteznek ilyen laborok?
- Volt erre már példa - s tartok tõle, hogy lesz is. Jelenleg még jobban megéri Nyugat-Európából - elsõsorban Hollandiából, Belgiumból - hozni ezeket a szintetikus szereket.
Hány terjesztõi hálózat van Magyarországon?
- Ezt is a kábítószer típusai határozzák meg. A heroint egy török-délszláv (nagyrészt koszovói albánokból álló) csoport juttatja Magyarországra, aztán az anyag több láncolaton keresztül jut el a fogyasztóhoz. A végsõ terjesztõk magyarok, vietnamiak, elvétve arabok. A marihuánát nagyrészt magyarok terjesztik, és már több mint a felét magyarok is állítják elõ. Emiatt nagyon sok hálózatról és rengeteg terjesztõrõl beszélhetünk. Az amfetaminszármazékokat, extasy tablettákat is leginkább magyar hálózatok terjesztik - az anyagot azonban külföldrõl hozzák. A terjesztõi hálózatok piramisszerûen épülnek fel, a végsõ láncszem pedig akár egy kisiskolás is lehet.

Mit lehet tenni a szállítmányokkal kapcsolatban?
- A szállítmányok helyszíne és idõpontja folyamatosan változik, ennek ellenére az idei évben eddig már többet foglaltunk le, mint tavaly az egész év során - és elég komoly hálózatokhoz sikerült eljutni. A komoly haszon miatt azonban újra-újratermelõdnek ezek a hálózatok.
Mit tudnak tenni a diszkókban és az iskolákban?
- Mostanában a szórakozóhelyi értékesítés valamennyire visszaszorult, de fõleg gazdasági okok miatt: közvetlenül a dílertõl olcsóbban vehetik meg a szert. Ezért a hálózatokhoz igyekszünk eljutni. Az iskolák esetében fontos, hogy jelezzék a problémát. Régebben nagyon féltették a hírnevüket, és elzárkóztak elõlünk, manapság már nagyobb együttmûködõ készséget tapasztalunk. Többször elõfordult azonban, hogy nem az iskola, hanem a szülõk jelzése alapján tudtunk fellépni és elindítani a nyomozást.