Vissza a tartalomjegyzékhez

Vígh Gábor
Tragédia Peking előtt

„Gyuri eddigi életét a sportnak szentelte, az olimpiai szerepléstõl tette függõvé, hogy Hawaiira szervezett esküvõje után mennyi idõt fordítana a kenura. Most ért volna oda, hogy családot alapítson” - emlékezett Joób Márton, Kolonics György volt edzõtársa. „Kolo” György 36 éves volt, kedden edzés közben vesztette életét, valószínûleg szívprobléma miatt.


Fotó:AP

Kolo kétszeres olimpiai, tizen­ötszörös világbajnok volt, a sportágban mindenki felnézett rá mint emberre, mint sportolóra egyaránt.
A pekingi olimpián két számban is éremesélyesként tartották számon. „Tekintély volt a sportágon belül. Hogyha kudarcot vallott az egyik számban, akkor másnap úgy összeszedte magát, hogy egy másik távon gyõzni tudott” - nyilatkozta a Heteknek Joób Márton.
„Olyan ember volt, aki szó szerint egész életét a sportnak, a családjának szentelte. Ha a gyermekek elé példát kell állítani, õ lenne az” - emlékezett Baráth Etele, a Magyar Kajak-kenu Szövetség elnöke. Sporttársai szerint igazi legenda volt, a jelenkor sportolói között „a” magyar olimpikon, akinek neve a magyar olimpiai zászlót vihetõk között is felmerült.
Hosszú évek óta Ludasi Róbert vezette az edzéseit, akinek az irányítása alatt mutatkozott be az 1991-es párizsi világbajnokságon, ahol újoncként ötödik és hatodik helyezést ért el négyesben. Egy évvel késõbb talált rá késõbbi társára, Horváth Csabára, akivel a ’95-ös világbajnokságon mind a három számban a dobogó legfelsõ fokára állhattak (Kolonics ugyanitt, négyesben még két aranyat nyert). Az atlantai olimpián 500 méteren, szintén ketten értek át elsõként a célvonalon, míg négy évvel késõbb Kolo egyesben is olimpiai bajnok lett. Állítólag már harmincévesen abba akarta hagyni az aktív versenyzést, de igazi sportemberként hihetetlen erõfeszítéssel készült ötödik olimpiájára (az utóbbi években már Kozmann Györggyel egy hajóban).
Kedd délelõtt is így kezdték meg a felkészülést, de egy résztáv végén Kolonics szédülésre panaszkodott, majd a kísérõ motorcsónakra dõlve elvesztette eszméletét. A következõ egy órában többen is megpróbálták újraéleszteni, de már nem tudtak segíteni rajta. Utólag ellentmondásos hírek jelentek meg arról, hogy a mentõk pontosan mikor érkeztek a helyszínre, a súlyos vádak miatt az Országos Men­tõ­szolgálat belsõ vizsgálatot indított.
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy az utóbbi években miért szaporodtak meg a sportolók szívproblémái miatti halálesetek. 2004-ben Fehér Miklós, 2006-ban Zavadszky Gábor halt meg hasonló körülmények között, mindketten válogatott labdarúgók voltak. Tavaly Antonio Puerta, a Sevilla futballistája is a pályán veszítette életét. Ganczer Gábor, a Magyar Kajak-kenu Szövetség sajtófõnöke szerint a kajak-kenu és a labdarúgás tipikusan az a két sportág, ahol a szervezet extrém terhelésnek van kitéve. „Itt csak nagyon nagy fájdalommal lehet nyerni. Az utolsó pár száz méteren teljes oxigénhiány léphet fel, ráadásul a szív terhelése is sokszorosa az átlagosnak” - nyilatkozta lapunknak a sajtófõnök, aki évekig a labdarúgó-válogatott kommunikációs vezetõje volt. Dr. Matos Lajos szívspecialista szerint azok a személyek vannak a leginkább kitéve a szívritmuszavarok kockázatának, akik nagy fizikai terhelést kapnak. Minden szívhalálos esetnél kulcskérdés, hogy mennyire gyorsan érkezik a segítség, és kezdõdik el a mellkas nyomogatásával a keringés fenntartása, illetve hogy van-e a közelben életmentõ készülék, defibrillátor.
A szívgyógyász elmondása szerint minden egypercnyi késlekedés tíz százalékkal rontja a túlélési esélyt.
Azt Joób Márton kenus is meg-erõsítette, hogy sokkal erõsebb orvosi háttérre és több kontrollvizsgálatra lenne szükség, hogy a tragikus eseteket el lehessen kerülni. „Nálunk sokszor csak akkor végeznek terheléses vizsgálatot, ha a sportoló ezt külön kéri, de az is elõfordulhat, hogy erre csak egy-két évente kerül sor. Pedig az edzéseken is akkora terhelésnek vagyunk kitéve, hogy egy-egy futam után a partig sem bírunk kievezni” - vázolta a helyzetet a sportoló.
Egy másik világbajnok, Hüttner Csaba szerint már többször elõfordult, hogy Kolo rosszul lett edzés közben, de ahhoz, hogy ennek okát kiderítsék, többnapos terheléses vizsgálatokra lett volna szükség. Bár két hete a Sportkórházban Kolonics részt vett egy kivizsgáláson, ott semmilyen rendellenességet nem állapítottak meg.
Ganczer Gábor szerint ennek ellenére Kolo személye volt a garancia arra, hogy egészsége rendben van, ugyanis ha már két napnál többet volt náthás, akkor is orvoshoz fordult. Véleménye szerint azonban a vizsgálatok sem tudják majd kimutatni a mostani tragédia igazi okát, ugyanúgy, ahogy a váratlanul elhunyt focisták esetében sem.
Semmilyen vizsgálat sem pótolhatja azonban azt a hiányt, amit Kolo maga után hagyott. Az olimpiát társai az õ emlékversenyének tekintik…
„Megdöbbenéssel értesültem Kolonics György olimpiai bajnok társam és barátom tragikus hirtelenséggel bekövetkezett haláláról - írta blogjában Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke. Majd hozzátette: - Osztozom a család fájdalmában, bízom benne, hogy Gyuri elvesztése megsokszorozza az olimpiára készülõ sportolók elszántságát, erejét, nemcsak a vízen, hanem minden sportpályán. Õérte is fognak edzeni és versenyezni a pekingi magyar csapat tagjai.”