Vissza a tartalomjegyzékhez

Németh Csillag
Obama taktikázik
McCain húzhat hasznot a fekete szenátor hibáiból

A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint megtörni látszik Barack Obama lendülete, aminek következtében nagyon szoros küzdelem alakulhat ki a két párt elnökjelöltje között. Obama gyors visszaesését számos tényezõvel magyarázzák, de túl korai még a végsõ következtetéseket levonni. Tény azonban, hogy az elõválasztási idõszakot maga mögött tudva, Obama minden erõfeszítésével arra összpontosított, hogy a novemberi választásra újrapozicionálja magát, és a „min­denkinek megfelelni, illetve mindenkit megnyerni” hozzáállása eddig nem hozta meg a várt eredményt számára.

A legfrissebb Newsweek-felmérés szerint az illinois-i szenátor csupán 3 százalékponttal vezet republikánus riválisával szemben.
A múlt havi közvélemény-kutatás ezzel szemben 15 pontos elõnyt mutatott Obama javára. Egy másik újonnan készült felmérésben pedig döntetlen az állás: a Rasmussen Reports eredményei alapján mindkét jelölt 43 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött.
A demokrata politikus hirtelen és nagymértékû visszaesése meglepetésként érte az elem­zõket, akik találgatásokba is kezdtek a jelenség megmagyarázására. Véleményük szerint a változás több tényezõnek tudható be, melyek alapján a támogatóknak az a benyomásuk alakult ki a jelöltrõl, hogy lavírozni próbál a különbözõ táborok között.
A közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a szavazók 53 százalékának véleménye szerint politikai elõny kovácsolása érdekében Obama kulcs­kérdésekben változtatta meg álláspontját. Demokrataoldalon például nem éppen a népszerûségét növelte azzal, hogy az új nemzetbiztonsági törvényjavaslat mellett szavazott. A törvény értelmében a kormány számára könnyebbé válik a hírszerzés, valamint a terroristagyanús személyek nyomon követése. A törvény elfogadásáért már egy éve folyik a küzdelem a demokrata többségû kongresszusban, liberális csoportok azonban ellenezték a javaslatot, mivel véleményük szerint a kormánynak olyan hatalmat biztosít, amivel bárkit megfigyelés alatt tud tartani, még akkor is, ha az illetõnél nem áll fenn a terrorizmus gyanúja. Korábban Obama többször is kijelentette, hogy a telefontársaságok intézkedéseivel kapcsolatos ellenvetései miatt meg akarja akadályozni a törvény jogerõre emelkedését. Késõbb azonban bejelentette, hogy elfogadja azt, mivel a törvényben sikerült megfelelõen kidolgozni az adat- és jogvédelmet, bár azt elismerte, hogy így sem tökéletes. Némelyek úgy vélik, Obama azért szavazott a törvényre, hogy bizonyítsa kemény kiállását a nemzetbiztonsági kérdésekben. Emellett elõ­térbe került a hit alapú kez­de­mé­nye­zések melletti kiállása is, amivel egyesek szerint a hívõk táborát kívánja megcélozni. A szenátor azonban leszögezte, hogy nem akar csupán azért elvetni ötleteket, mert Bush nevéhez fûzõdnek, hanem inkább tanulni kíván a leköszönõ elnök hibáiból. Obama szeretné azokat az alkotmányos módokat megtalálni, melyeknek keretei között hatékonyan tud a kormány a hit alapú csoporttokkal együttmûködni a szegények és a hátrányos helyzetûek segítésében. Szintén a színes bõrû politikus változékonyságát támasztotta alá az is, hogy elutasította a kampány-közfinanszírozási rendszert. Sokan amiatt aggódnak, hogy mindezekkel a jelölt rontott azon a képen, hogy õ egy teljesen újfajta politika úttörõje, a valódi változás képviselõje, mellyel a mérsékelt, egyik párt mellett sem elkötelezett szavazókat is a maga oldalára tudta állítani. Az új felmérésbõl azonban nyilvánvaló, hogy a függetlenek körében 41:31 arányban McCain vezet, egy hónappal ezelõtt pedig ez az adat 48:36 volt Obama javára. A friss közvélemény-kutatás azt is kimutatta, hogy a fehér szavazók megnyerése továbbra is kihívás Obama számára, ebben a kategóriában ugyancsak McCain van elõnyben, szintén 48:36 arányban.
Kérdéses, hogy McCain mennyire tud mindebbõl hasznot húzni. Annyi bizonyos, hogy az Obamával való közvetlen párbajokból nem került ki gyõztesen az arizonai szenátor, és a kampány vezetésének átalakítása sem hozott áttörõ eredményt számára, még saját pártján belül sem. Sok republikánus vélekedik úgy, hogy Bush népszerûtlensége miatt 2008 biztosan a demokraták éve lesz. McCain életútja viszont nagymértékû elismertséget jelent számára: a felmérésben megkérdezettek 55 százaléka állította, hogy kedvezõ véleménnyel van az idõs szenátorról.
Az elemzõk szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a közvélemény-kutatásokban kimutatott nagy arányú elõny nem mindig jelentette azt, hogy az illetõ jelölt megnyerte az elnökválasztást. Erre jó példa, amikor 1988-ban a demokrata Michael Dukakis az elõzetes felmérések alapján 16 ponttal vezetett ellenfele, George Bushsal szemben, az elnökséget azonban végül a republikánus jelölt nyerte.