Fogytán a türelem Iránnal kapcsolatban. A perzsa állam atomprogramja a több
éve zajló diplomáciai kezdeményezések, a nagyvonalú nyugati ajánlatokkal
kombinált szankciók és a nemzetközi ellenõrzõbizottságok munkája ellenére
megállás nélkül halad elõre. Szakértõk szerint Irán 2008 végére vagy 2009
elejére rendelkezni fog az atombomba elõállításához szükséges dúsított uránnal,
ráadásul nukleáris létesítményeit akkor már ultramodern orosz légvédelmi
rendszer fogja körülvenni. Az ABC amerikai hírcsatorna szerint a Pentagonban
attól tartanak, hogy Izrael ezt nem várja meg, és még az év vége elõtt támadást
indít az iráni atomlétesítmények ellen.
Izraeli vadászgép. Bevetésre készen
„Az izraeliek számára ennek a két határvonalnak az átlépése azt jeleneti,
hogy az ország kritikusan sebezhetõvé válik” - nyilatkozta az amerikai
televíziócsatornának egy katonai vezetõ, aki szerint az izraeli légierõ
felkészült egy Irán elleni légicsapás végrehajtására. Ezt gyakorolták júniusban
közel száz F-15-ös és F-16-os vadászrepülõgép részvételével egy földközi-tengeri
és görögországi hadgyakorlat során.
Nyugat-Európában ugyanakkor abban bíznak, hogy a pénzügyi és gazdasági szankciók
a fenyegetõ iráni nyilatkozatok ellenére még elérhetik a céljukat. Múlt héten
jelentették be Londonban, hogy befagyasztják a legnagyobb iráni bank európai
számláját. Erre viszont Teheránban közölték, hogy százmilliárd dollár letétet
vonhatnak ki a kontinensrõl.
Az irániak a tõkekivonás mellett azzal is fenyegetnek, hogy támadás esetén
lezárják a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül zajlik a világ
kõolaj-kereskedelmének 60 százaléka. Ennek következtében - legalábbis átmeneti
idõre - a jelenlegi 140 dollárról akár 500 dollárra is felszökhet az olajár, ami
beláthatatlan gazdasági válsághoz vezetne az ipari országokban.
Irán „kíméletlenül” meg fogja torolni, ha támadás éri - ezt Madridban jelentette
ki az iráni olajipari miniszter. A perzsa állam elleni esetleges katonai akció
további felfordulást okozna a már így is zaklatott kõolajpiacon -
figyelmeztetett Golám-Hoszein Nozari a XIX. kõolajipari világkongresszuson a
sajtónak nyilatkozva.
Mint arról múlt heti számunkban írtuk, Nicolas Sarkozy, az Európai Unió soros
elnöke Jeruzsálemben ígéretet tett arra, hogy Franciaország nem hagyja magára
Izraelt egy támadással szemben, és akár fegyverekkel is kész az agresszor elé
állni.
A feszültség növekedésének jele az is, hogy a londoni Times értesülései szerint
június végén Irán ballisztikus rakétákat helyezett indítási pozícióba, amelyek
egyik célpontja az izraeli Dimona nukleáris központja. A brit lap értesülései
szerint a kétezer kilométert meghaladó hatótávolságú Sahab-3B rakéták
elõkészítésének elõzménye a Földközi-tenger felett végrehajtott nagyszabású
izraeli légi hadgyakorlat volt. Egy teheráni kormánylapban megjelent vezércikk
szerint Irán egy támadás esetén a „közelebb fekvõ” ellenség „halántékának
közepére irányozná a fegyvereit”. Az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka,
Mohammad Ali Dzsafari is magabiztosan nyilatkozott: szerinte Izraelnek „esélye
sincs” Iránnal szemben, és nem tudja megakadályozni országa atomprogramját.
A Times úgy tudja: George W. Bush amerikai elnök idõközben jóváhagyta Izrael
bekapcsolását abba az infravörös mûholdas figyelõrendszerbe, amely másodpercek
alatt észlelné a Sahab rakéták esetleges elindítását.
Egy másik brit lap, a The Observer információi szerint Ehud Olmert izraeli
kormányfõ jeruzsálemi hivatalában fogadta azt a vezetõ katonai szakértõt, aki a
francia segítséggel épülõ, osziraki iraki atomerõmû 1981-ben végrehajtott
lebombázásának terveit is kidolgozta. Az Observer úgy tudja, hogy Olmert azt
tudakolta meg Aviam Szelától, vajon milyen hatékonyságú lenne az iráni
atomlétesítményekre mért hasonló csapás.
Katonai elemzõk ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az irániak tanultak az
osziraki példából, és atomprogramjukat mélyen a föld alá, különbözõ helyszínekre
telepítették, így bizonytalan, hogy egy légitámadás milyen károkat tud okozni a
nukleáris létesítményekben. A Jerusalem Post által megszólaltatott egyik
szakértõ, Chuck Freilich szerint, ha csak két évre sikerül feltartóztatni az
atomprogramot, nem éri meg a támadás a kockázatot, ha legalább öt évre, akkor
valószínûleg igen.
A lehetséges iráni válaszcsapások közé tartoznak a terrorakciók is, amelyeket a
teheráni irányítás alatt álló szélsõséges palesztin szervezetek - a Hamasz és a
Hezbollah - szervezhetnek Izraellel szemben, akár az ország határaitól távol is,
külföldi érdekeltségek ellen.
Ugyanakkor vannak, akik már a tervezett izraeli támadás idõpontját is tudni
vélik. John Bolton volt amerikai ENSZ-nagykövet szerint a legvalószínûbb idõpont
a november elején sorra kerülõ amerikai elnökválasztás és a januári beiktatás
közötti idõszak. „Úgy vélem, hogy a választások elõtt nem akarnak semmit tenni,
mivel senki nem tudja megmondani, milyen hatással lenne ez az eredményre -
mondta Bolton. - Ugyanakkor az új elnököt nem szívesen várnák meg, mert ha Obama
gyõz, akkor az új amerikai külpolitikával kerülnének szembe. McCain sikere
esetén ilyen veszély nem áll fenn, de az idõbõl könnyen kifuthatnak” -
összegezte véleményét a volt ENSZ-nagykövet.