Vissza a tartalomjegyzékhez

Morvay Péter
Visszaszámlálás
Izrael nem várja meg az iráni atomprogram sikerét

Fogytán a türelem Iránnal kapcsolatban. A perzsa állam atomprogramja a több éve zajló diplomáciai kezdeményezések, a nagyvonalú nyugati ajánlatokkal kombinált szankciók és a nemzetközi ellenõrzõbizottságok munkája ellenére megállás nélkül halad elõre. Szakértõk szerint Irán 2008 végére vagy 2009 elejére rendelkezni fog az atombomba elõállításához szükséges dúsított uránnal, ráadásul nukleáris létesítményeit akkor már ultramodern orosz légvédelmi rendszer fogja körülvenni. Az ABC amerikai hírcsatorna szerint a Pentagonban attól tartanak, hogy Izrael ezt nem várja meg, és még az év vége elõtt támadást indít az iráni atomlétesítmények ellen.


Izraeli vadászgép. Bevetésre készen

„Az izraeliek számára ennek a két határvonalnak az átlépése azt jeleneti, hogy az ország kritikusan sebezhetõvé válik” - nyilatkozta az amerikai televíziócsatornának egy katonai vezetõ, aki szerint az izraeli légierõ felkészült egy Irán elleni légicsapás végrehajtására. Ezt gyakorolták júniusban közel száz F-15-ös és F-16-os vadászrepülõgép részvételével egy földközi-tengeri és görögországi hadgyakorlat során.
Nyugat-Európában ugyanakkor abban bíznak, hogy a pénzügyi és gazdasági szankciók a fenyegetõ iráni nyilatkozatok ellenére még elérhetik a céljukat. Múlt héten jelentették be Londonban, hogy befagyasztják a legnagyobb iráni bank európai számláját. Erre viszont Teheránban közölték, hogy százmilliárd dollár letétet vonhatnak ki a kontinensrõl.
Az irániak a tõkekivonás mellett azzal is fenyegetnek, hogy támadás esetén lezárják a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül zajlik a világ kõolaj-kereskedelmének 60 százaléka. Ennek következtében - legalábbis átmeneti idõre - a jelenlegi 140 dollárról akár 500 dollárra is felszökhet az olajár, ami beláthatatlan gazdasági válsághoz vezetne az ipari országokban.
Irán „kíméletlenül” meg fogja torolni, ha támadás éri - ezt Madridban jelentette ki az iráni olajipari miniszter. A perzsa állam elleni esetleges katonai akció további felfordulást okozna a már így is zaklatott kõolajpiacon - figyelmeztetett Golám-Hoszein Nozari a XIX. kõolajipari világkongresszuson a sajtónak nyilatkozva.
Mint arról múlt heti számunkban írtuk, Nicolas Sarkozy, az Európai Unió soros elnöke Jeruzsálemben ígéretet tett arra, hogy Franciaország nem hagyja magára Izraelt egy támadással szemben, és akár fegyverekkel is kész az agresszor elé állni.
A feszültség növekedésének jele az is, hogy a londoni Times értesülései szerint június végén Irán ballisztikus rakétákat helyezett indítási pozícióba, amelyek egyik célpontja az izraeli Dimona nukleáris központja. A brit lap értesülései szerint a kétezer kilométert meghaladó hatótávolságú Sahab-3B rakéták elõkészítésének elõzménye a Földközi-tenger felett végrehajtott nagyszabású izraeli légi hadgyakorlat volt. Egy teheráni kormánylapban megjelent vezércikk szerint Irán egy támadás esetén a „közelebb fekvõ” ellenség „halántékának közepére irányozná a fegyvereit”. Az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka, Mohammad Ali Dzsafari is magabiztosan nyilatkozott: szerinte Izraelnek „esélye sincs” Iránnal szemben, és nem tudja megakadályozni országa atomprogramját.
A Times úgy tudja: George W. Bush amerikai elnök idõközben jóváhagyta Izrael bekapcsolását abba az infravörös mûholdas figyelõrendszerbe, amely másodpercek alatt észlelné a Sahab rakéták esetleges elindítását.
Egy másik brit lap, a The Observer információi szerint Ehud Olmert izraeli kormányfõ jeruzsálemi hivatalában fogadta azt a vezetõ katonai szakértõt, aki a francia segítséggel épülõ, osziraki iraki atomerõmû 1981-ben végrehajtott lebombázásának terveit is kidolgozta. Az Observer úgy tudja, hogy Olmert azt tudakolta meg Aviam Szelától, vajon milyen hatékonyságú lenne az iráni atomlétesítményekre mért hasonló csapás.
Katonai elemzõk ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az irániak tanultak az osziraki példából, és atomprogramjukat mélyen a föld alá, különbözõ helyszínekre telepítették, így bizonytalan, hogy egy légitámadás milyen károkat tud okozni a nukleáris létesítményekben. A Jerusalem Post által megszólaltatott egyik szakértõ, Chuck Freilich szerint, ha csak két évre sikerül feltartóztatni az atomprogramot, nem éri meg a támadás a kockázatot, ha legalább öt évre, akkor valószínûleg igen.
A lehetséges iráni válaszcsapások közé tartoznak a terrorakciók is, amelyeket a teheráni irányítás alatt álló szélsõséges palesztin szervezetek - a Hamasz és a Hezbollah - szervezhetnek Izraellel szemben, akár az ország határaitól távol is, külföldi érdekeltségek ellen.
Ugyanakkor vannak, akik már a tervezett izraeli támadás idõpontját is tudni vélik. John Bolton volt amerikai ENSZ-nagykövet szerint a legvalószínûbb idõpont a november elején sorra kerülõ amerikai elnökválasztás és a januári beiktatás közötti idõszak. „Úgy vélem, hogy a választások elõtt nem akarnak semmit tenni, mivel senki nem tudja megmondani, milyen hatással lenne ez az eredményre - mondta Bolton. - Ugyanakkor az új elnököt nem szívesen várnák meg, mert ha Obama gyõz, akkor az új amerikai külpolitikával kerülnének szembe. McCain sikere esetén ilyen veszély nem áll fenn, de az idõbõl könnyen kifuthatnak” - összegezte véleményét a volt ENSZ-nagykövet.